← Magyarország

Bfv.667/2020/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt, mert ugyanazon tartalommal minden terhelt vonatkozásában csak egyszer nyújtható be felülvizsgálati indítvány. A II. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. A II. rendű terhelt előzetes letartóztatását meghosszabbító nyomozási bírói határozat felülbírálatában is részt vett bírók a másodfokú eljárásban nem kizárt bírók, mert a II. rendű terhelttel szemben a büntetőeljárás

  1. november
  2. napja előtt indult. Így az ügydöntő határozat meghozatalában való részvételük nem minősül felülvizsgálatot megalapozó, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésnek. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.667/2020/
  3. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Csák Zsolt a tanács elnöke, . Gimesi Ágnes előadó bíró, Mária bíró . Sebe Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  4. november
  5. Az ügy tárgya: rablás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű terhelt és társai Első fok: Járásbíróság 11.B.573/2014/57., ítélet, november 7., tárgyalás Másodfok: Törvényszék 1.Bf.280/2018/23., ítélet, január 9., fellebbezési tárgyalás Harmadfok: -
  7. Az indítvány előterjesztője: I. rendű terhelt és II. rendű terhelt meghatalmazott védője Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés Rendelkező rész A Kúria a rablás bűntette és más bűncselekmény miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt meghatalmazott védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szolnoki Járásbíróság 11.B.573/2014/
  8. számú ítéletét és a Szolnoki Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.280/2018/
  9. számú ítéletét II. rendű terhelt vonatkozásában hatályában fenntartja, míg a I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elutasítja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Szolnoki Járásbíróság a
  10. november
  11. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 11.B.573/2014/
  12. számú ítéletével I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett rablás bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés a) pont, II. fordulat], társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont, bc),
  2. bf)alpont], társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 367. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] és bűnpártolás vétségében [Btk. 282. §
(1)bekezdés c) pont], ezért őt - halmazati büntetésül - négy év négy hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra, míg ichárd II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett rablás bűntettében [Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pont, II. fordulat], társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont, bc),
  2. bf)alpont], társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 367. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] és lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - öt börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte. [3] A bíróság megállapította, hogy az I. rendű és a II. rendű terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés végrehajtásába beszámította az I. rendű és a II. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a magánfél által bejelentett polgári jogi igényről, a bűnjelekről, valamint az eljárási illeték és a bűnügyi költség viseléséről. [4] Az ellentétes irányú fellebbezések folytán másodfokon eljárt Szolnoki Törvényszék a 2019. január 9. napján tartott fellebbezési tárgyaláson meghozott és kihirdetett 1.Bf.280/2018/23. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, az I. rendű és a II. rendű terhelt terhére megállapított társtettesként elkövetett zsarolás bűntette vonatkozásában a Btk. 367. §
(1)bekezdés
  1. fordulatát is felhívta, II. rendű esetében a társtettesként elkövetett lopás bűntettének kísérletét és a lopás bűntettét a Btk.
  2. §
(2)bekezdés
  1. bb)pontja szerint is minősítette, a II. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 5 évben jelölte meg, mellőzte a polgári jogi igény elbírálására és az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezést, a II. rendű terhelt tekintetében egyszáznegyvenkétezer-ötszáz forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt meghatalmazott védője korábban már felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be. 608. §
  2. b)pontjára és a Be. 649. §
(2)bekezdés
  1. d)pontjára alapítva, melyet a Kúria a 2020. február 18. napján meghozott Bfv.I.118/2020/2. számú végzésével elutasított. [6] Ezt követően az I. rendű terhelt meghatalmazott védője ismételten perújítási indítványt terjesztett elő a Be. 648. §
  2. b)pontja alapján [a Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontjára tekintettel a Be. 649. §
(2)bekezdés
  1. d)pontjára hivatkozva], amit a Kúria a 2020. április 28. napján meghozott Bfv.I.434/2020/2. számú végzésével elutasított. [7] II. A jogerős ítélettel szemben I. rendű terhelt és a II. rendű terhelt meghatalmazott védője - azonos tartalommal - a Be. 648. §
  2. b)pontjára és a Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel, a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára hivatkozással a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [8] Az I. rendű terhelt és a II. rendű terhelt meghatalmazott védője a felülvizsgálati indítványában arra hivatkozott, hogy az ügydöntő határozatot meghozó másodfokú bíróság tanácsában eljáró bírók a nyomozás során az 1/b.Bnf.41/2013/2. számú végzés meghozatalában - amivel a Szolnoki Járásbíróság nyomozási bírója által meghozott 16.Bny.537/2012/2. számú végzését helybenhagyták - is részt vettek. Ezért a másodfokú bíróság tanács bírói a Be. 14. §
(3)bekezdés a) pontja alapján kizárt bírók. [9] Mindezek alapján az alapügyben eljáró első-, és másodfokú bíróság megsértette az I. rendű és a II. rendű terhelt tisztességes eljáráshoz való jogát. [10] A Legfőbb Ügyészség Bf.787/2020/
  1. számú átiratában az I. rendű terhelt és a II. rendű terhelt meghatalmazott védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. [11] Érvelése szerint a Be.
  2. §
(1)bekezdése alapján a Be. 14. §
(3)bekezdés a) pontjában meghatározott kizárási ok kizárólag a
  1. november
  2. napja után indult büntetőeljárásokban alkalmazható. Ezzel szemben jelen ügyben azt
  3. november
  4. napján rendelték el, így a büntetőeljárás
  5. november
  6. napját megelőzően indult. [12] Mindezek alapján a másodfokú bíróság tanácsában eljáró bírók nem kizárt bírók. [13] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az eljárt bíróságok nem vétettek a Be.
  7. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést, ezért indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat mindkét terhelt vonatkozásában - tanácsülésen - hatályában tartsa fenn. [14] A Legfőbb Ügyészség indítványára az I. rendű terhelt és a II. rendű terhelt meghatalmazott védője észrevételt tett, melyben fenntartották a felülvizsgálati indítványaikban foglaltakat, kiemelve azt a tényt, hogy a másodfokú bíróság
  1. január
  2. napján a
  3. évi XC. törvény a büntetőeljárásról szabályai alapján eljárva hozta meg ügydöntő határozatát. [15] III. Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt, míg a II. rendű terhelt meghatalmazott védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [16] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen anyagi jogszabálysértés [Be.
  4. § a) pont] és eljárási szabálysértés [Be.
  5. § b) pont] miatt van helye. A felülvizsgálat alapjául szolgáló anyagi jogi szabálysértéseket a Be.
  6. §
(1)bekezdése, míg az eljárási szabálysértéseket a Be. 649. §
(2)bekezdése kimerítő jelleggel meghatározza. [17]
  1. Az I. rendű terhelt az alapítéletet eljárási szabálysértés okából, közelebbről arra hivatkozással támadta, hogy a másodfokú eljárásban a Be.
  2. §
(3)bekezdés
  1. a)pontja értelmében kizárt bírók vettek részt [Be. 648. §
  2. b)pont alapján a Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont]. [18] Ugyanakkor minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul [Be. 652. §
(6)bekezdés], továbbá ugyanazon tartalommal minden terhelt vonatkozásában csak egyszer nyújtható be felülvizsgálati indítvány. [19] Az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt pedig a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés
  1. fordulat]. ászló I. rendű terhelt korábban nem terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, azonban az ő vonatkozásában meghatalmazott védője eljárási szabálysértés okából ezt megelőzően már kétszer nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Ebből következően I. rendű terhelt tekintetében az alapítélet támadhatóságának tárgyi lehetősége a korábbi - miután annak a Kúria nem adott helyt felülvizsgálati indítvánnyal az I. rendű terhelt számára az I.
  2. pontban hivatkozott végzéssel kimerült, mert az I. rendű terhelt utóbb az alapítéletet ugyanolyan - eljárásjogi okból - nem támadhatja. [21]
  3. II. rendű terhelt meghatalmazott védője a Be.
  4. §
(1)bekezdés b) pontja figyelemmel a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára alapította a felülvizsgálati indítványát. [22] A Be. 659. §
(2)bekezdése értelmében a Kúria a megtámadott határozat meghozatalakor hatályos jogszabályok alapján jár el. Jelen ügyben a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának idején hatályos eljárásjogi törvény a 2017. évi XC. törvény (továbbiakban is: Be.) volt, jelenleg is e törvény van hatályban. [23] A Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [24] A 2018. július 1. napjától hatályos Be. 14. §
(3)bekezdés a) pontja előírja, hogy a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. [25] A Be. 869. §
(1)bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy a Be. 14. §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a
  1. november
  2. után indult büntetőeljárásokban minősül kizártnak. [26] Az iratok alapján a Kúria megállapította, hogy a Szolnoki Járásbíróság nyomozási bírója által meghozott 16.Bny.537/2012/
  3. számú határozatot a Szolnoki Törvényszék 1/b.Bnf.41/2013/
  4. számú végzésével hagyta helyben. E határozat és a Szolnoki Törvényszék 1.Bf.280/2018/
  5. számú ügydöntő határozat meghozatalában is részt vett bíróként bíró1 és bíró
  6. Ugyanakkor jelen ügyben a nyomozás elrendelésének időpontja
  7. november
  8. [27] Mindezek tükrében a meghatalmazott védő indítványa nem alapos, mivel jelen ügyben a II. rendű terhelttel szemben
  9. november
  10. napja előtt indult a büntetőeljárás. Így a másodfokú bíróság tanácsában eljáró bírók nem minősülnek a törvényben kizárt bíróknak, függetlenül a meghatalmazott védő által hivatkozott nyomozási bírói határozat felülbírálata során meghozott döntésben való részvételüktől. [28] A Kúria megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróság a Be.
  11. §
(6)bekezdésében meghatározott eljárásjogi szabályt nem vétett. Az indítványok elvi tartalma [29] A másodfokú bíróság tanácsának tagjai a törvényben kizárt bírák, mert korábban a terhelt előzetes letartóztatását meghosszabbító nyomozási bírói határozat felülbírálatában is részt vettek. A döntés elvi tartalma [30] Az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt, mert ugyanazon tartalommal minden terhelt vonatkozásában csak egyszer nyújtható be felülvizsgálati indítvány. [31] A II. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. A II. rendű terhelt előzetes letartóztatását meghosszabbító nyomozási bírói határozat felülbírálatában is részt vett bírók a másodfokú eljárásban nem kizárt bírók, mert a II. rendű terhelttel szemben a büntetőeljárás 2016. november 30. napja előtt indult. Így az ügydöntő határozat meghozatalában való részvételük nem minősül felülvizsgálatot megalapozó, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésnek. Záró rész [32] A kifejtettek értelmében a Kúria - a Be. 660. §
(1)bekezdés alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva - a II. rendű terhelt meghatalmazott védője felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a bíróság jogerős ügydöntő határozatát nem ügydöntő végzéssel a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta [Be. 662. §
(1)bekezdés], míg az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát a Be. 656. §
(4)bekezdés II. fordulata alapján elutasította. [33] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az XC. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. Így a végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. [34] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
  2. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest, 2020. november 17. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Sebe Mária s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.