Kbf.27/2020/9 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés I. tétele szerint minősülő bűnsegédként elkövetett vesztegetés bűntette miatt - mint többszörös visszaesőt - 1 év börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett továbbá az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] A tárgyaláson telekommunikációs eszköz útján jelenlévő katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A vádlott kirendelt védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. [3] A védő csatolta fellebbezése írásbeli indokolását, amelyben kifejtette azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményeként a bizonyítékok mérlegelése során megállapított tényekből további tényekre tévesen következtetett és megalapozatlan tényállást állapított meg. Ezért indítványozta, hogy a másodfokú katonai tanács elsődlegesen a vádlott alapügyben előadott tagadó vallomásának figyelembevételével a vádlottat mentse fel, másodlagosan az ügy összes körülményeire, az időmúlásra és a

1. alkalommal megismételt eljárásra is tekintettel a kiszabott büntetést enyhítse. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.488/2020/
2. számú átiratában kifejtette, hogy az eljáró tanács perrendszerű eljárásában az ügyfelderítési kötelezettségének a megismételt eljárásra vonatkozó szabályoknak megfelelően eleget tett, az általa megállapított tényállás megalapozott, felülbírálatra alkalmas. Hivatkozott arra, hogy a megalapozott, mérlegelésen alapuló tényállástól eltérő tények magállapítására nincs törvényes ok és lehetőség, az ügyben új tény, új bizonyíték nem merült fel, ezért a felmentés érdekében a tényállást támadó fellebbezés a bizonyítékok felülmérlegelésének tilalmára figyelemmel a másodfokú eljárásban nem vezethet eredményre. Álláspontja szerint a bíróság az indokolási kötelezettségének is a szükséges terjedelemben eleget tett, amelynek keretében számot adott a bizonyítékok értékeléséről és logikus magyarázatát adta annak, hogy a vádlott tagadásával szemben miért I.r. vádlott... nyomozás során jegyzőkönyvbe foglalt és a bizonyítás részévé tett beismerő vallomására és az azt alátámasztó egyéb bizonyítékokra alapította a terhelő történeti tényállást. Rámutatott arra is, hogy az eljáró tanács okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, és helyesen minősítette annak közélet tisztasága elleni bűncselekményét. Hangsúlyozta, hogy nem tévedett az elsőfokú katonai tanács a Btk. 2.§-ának alkalmazása során sem. Hivatkozott arra is, hogy az enyhítő körülményeket ki kell egészíteni a bűnsegédi magatartással, ugyanakkor a büntetés kiszabása törvényes. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes rendelkezésekre vonatkozó törvényhelyeket az indokolásban helyesbíteni kell. Ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az ítéletet a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg és az ítélet bevezető részében a bíróság megnevezését a Be.451.§

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel egészítse ki a „Katonai Tanácsa" megjelöléssel, és az indokolásban a feltételes szabadság kedvezményéből kizárás jogalapjaként az 1978. évi IV. tv. 47. §

(4)bekezdés a) pontját jelölje meg, a közügyektől eltiltás törvényhelyét az

1. évi IV. tv.
2. § és
3. §-ára helyesbítse, egyebekben az ítéletet hagyja helyben. [5] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a védő által bejelentett fellebbezésre figyelemmel az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást teljes körűen bírálta felül. A Be.
4. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a Be.598.§

(2)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva. [6] Az ügy előzményeként megállapította, hogy a Budapesti Katonai Ügyészség B.XVIII.003/2009. számú vádiratában ... I.r. vádlottat 7 rb. az 1978. évi IV. tv. 250.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő vesztegetés bűntettével vádolta, továbbá 4 rb. ugyancsak az

1. évi IV. tv.
2. §-ba ütköző és aszerint minősülő részben folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettével, ... (korábban N..) II.r. vádlottat mint többszörös visszaesőt az
3. évi IV. tv.
4. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő folytatólagosan, részben társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettével, míg ... III.r. és ... IV.r. vádlottakat, mint többszörös visszaesőket az 1978. évi IV. tv. 253.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő folytatólagosan és társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettével, ... V.r., ... VI.r., ... VII.r., ... VIII.r. vádlottakat az 1978. évi IV. tv. 253.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő folytatólagosan és társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettével, ... IX.r., ... X.r. és ... XI.r. vádlottakat - mint többszörös visszaesőket - az 1978. évi IV. tv. 253.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő folytatólagosan és társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés, ... XII.r. vádlottat az 1978. évi IV. tv. 253.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettével és ... XIII.r. vádlottat - mint többszörös visszaesőt - az

1. évi IV.tv. 225.§-ba ütköző és a szerint minősülő felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettével vádolta. [7] Az elsőfokú eljárást a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa kezdte meg, azonban az iratokat felterjesztette a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsához az eljáró bíróság kijelölése érdekében. Az ítélőtábla katonai tanácsa a 6.Kbkf.I.10012/2012/
2. számú végzésével az elsőfokú katonai tanács bíróját kizárta az eljárás folytatásából - bírók nyugállományba vonulása, illetve a szolgálatot teljesítő bíró ügy elintézéséből való kizártsága okán -, és az elsőfokú eljárás lefolytatására a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsát jelölte ki. A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa
3. február
4. napján kihirdetett KB.II.14/2012/
5. számú ítélete ... VI.r. vádlott tekintetében jogerőre emelkedett. Az elsőfokú ítélet ellen bejelentett jogorvoslatok folytán a másodfokú katonai tanács a
6. május
7. napján hozott 6.Kbf.16/2015/
8. számú végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította, melyre a Győri Törvényszék Katonai Tanácsát jelölte ki. [8] A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa megismételt eljárásban
9. október
10. napján KB.II.13/2015/
11. számon hozott ítéletet. Az ítélet ellen bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a
12. április
13. napján kihirdetett 6.Kbf.18/2017/
14. számú végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A megismételt eljárás lefolytatására a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsát jelölte ki. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa ... VIII.r. vádlott ügyét jelen büntető ügytől elkülönítette. [9] A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa a megismételt eljárásban ... III.r., ... XI.r. és ... XIII.r. vádlottakkal szemben az eljárást megszüntette, mert a vádlottak az eljárás során elhaláloztak. Az elsőfokú bíróság a
15. április
16. napján kihirdetett Kb.I.10/2017/105/II. számú ítélete ... I.r., ... V.r, ... VI.r. és ... VII.r. vádlottak vonatkozásában
17. április
18. napján - fellebbezés hiányában -, majd az ítélet ellen bejelentett jogorvoslatok alapján a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.37/2019/
19. számú ítélete folytán
20. november
21. napján ... II.r., ... IX.r. és ... XI.r. vádlottak tekintetében jogerőre emelkedett. A másodfokú katonai tanács ugyanezen ítéletével az elsőfokú ítéletet ... IV.r. vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította abszolút eljárási szabálysértés miatt, mert a törvényszék az ismeretlen helyen tartózkodó IV.r. vádlottat érintően több alkalommal is elmulasztotta a hirdetményi kézbesítést. A másodfokú katonai tanács iránymutatásként azt határozta meg, hogy a megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak a hirdetményi kézbesítésre vonatkozó eljárási szabályok maradéktalan betartása mellett kell lefolytatnia a bizonyítási eljárást. [10] A fellebbviteli bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács tárgyalása során betartotta a megismételt eljárásra vonatkozóan a Be.
22. §

(1)bekezdésében írtakat. A Be. 633.§

(3)bekezdése alapján törvényesen ismertette a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező határozatát, az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezett határozatát és a vádirat lényegét; míg a Be. 633.§

(5)és

(6)bekezdése alapján törvényesen olvasta fel az alapeljárásban tartott tárgyaláson ismertetett vádlott-társi és tanúvallomásokat, valamint a felvett egyéb bizonyítást is tartalmazó jegyzőkönyvet. A távollévő vádlott tekintetében eleget tett a hirdetményi kézbesítést érintő rendelkezéseknek, amellyel kiküszöbölte az alapügy eljárási hiányosságait. [11] A védőnek a bizonyítékok újraértékelésére, a tényállás felülmérlegelésére és ezen keresztül a vádlott felmentésére irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. [12] A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a releváns bizonyítékokat megvizsgálta. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a Be. 633.§

(5)és

(6)bekezdése alapján felolvasta azokat az alapügyben keletkezett tárgyalási jegyzőkönyveket, amelyek tanúsága szerint ismertette a vádlottak nyomozás során tett vallomásait; kihallgatta az ügy érdemét tekintve tudomással bíró tanúkat, valamint felolvasással a tárgyalás anyagává tette T1, T2, T3, T4, T5,T6, T7, T8 és T9 tanúvallomásait, továbbá ismertette a releváns okirati bizonyítékokat, köztük a lehallgatási jegyzőkönyveket, házkutatási jegyzőkönyveket, a csomagkimutatásra és postai kísérőlevélre vonatkozó adatokat, a Szegedi Törvényszék, a Győri Törvényszék ügyiratait, a nyomozati iratokat és azok mellékleteit. Az elsőfokú bíróság ítélete

1. oldalán, a [14] bekezdéstől a [17] bekezdésig értékelte az általa megismert bizonyítékokat, és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért alapította a marasztaló tényállást az I.r. vádlott nyomozás során tett bűnösségre is kiterjedő, feltáró fellegű beismerő és tettestársát terhelő vallomására, az azt alátámasztó egyéb bizonyítékokra, különösen a csomagkimutatás, a titkos információgyűjtés adataira, illetve a IV.r. vádlott bűnösséget ugyan tagadó, azonban a tényeket tekintve az I.r. vádlott vallomásával egybehangzó vallomására. Ítélete
2. oldalának [10] bekezdésétől a [12] bekezdéséig mérlegelési jogkörében eljárva -a bizonyítékokkal összhangban tehát terhelő történeti tényállást állapított meg. [13] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, mindenben mentes a Be.
3. §

(1)és

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. [14] A Be. 591. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. A védő fellebbezésében új tényre, új bizonyítékra nem hivatkozott. Az irányadó történeti tényállástól eltérő tények megállapítására nincs törvényes ok, sem lehetőség. A fellebbviteli bíróság álláspontja szerint a fellebbezésben írtak csupán a releváns bizonyítékok újraértékelését célozzák, a tényállás felülmérlegelésére és azon keresztül a vádlott felmentésére irányuló fellebbezés ezért eredményre nem vezethetett. [15] Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyesen minősítette korrupciós cselekményét, és nem tévedett, amikor a cselekmény elkövetése idején hatályos Btk-t, az 1978. évi IV. törvényt alkalmazta. Ítélete [18] bekezdésében kifejtett jogi értékelő tevékenységével a másodfokú bíróság egyetértett. Nem tévedett tehát a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor ... vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §

(1)-

(2)bekezdés I. tétel) állapította meg. A vádlott azzal a magatartásával, hogy a segédelőadó beosztást betöltő bv. törzsőrmester I.r. vádlott és ismerőse, III.r.vádlott fogvatartott között közvetítve két alkalommal pénzt adott át az I.r. vádlottnak abból a célból, hogy az I.r. vádlott a szolgálati kötelmeit megszegve tiltott tárgyakat tartalmazó, illetve létszám feletti csomagokat engedjen be III.r. vádlott részére, megvalósította bűnsegédként a közélet tisztasága elleni bűntett minősített esetének törvényi tényállási elemeit. [16] A védőnek a kiszabott büntetés enyhítésére irányuló fellebbezése nem megalapozott. [17] Az elsőfokú katonai tanács ítéletében jórészt helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető körülményeket. Az enyhítő körülményeket a másodfokú bíróság az ügyészi indítványnak megfelelően kiegészíti azzal, hogy a vádlott a bűnsegédként valósította meg a cselekményét. [18] Nem tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor a többszörös visszaeső vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabott ki és akkor sem, amikor annak tartamát az igen jelentős időmúlásra tekintettel a középmértéktől eltérve a törvényi minimumban határozta meg. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának álláspontja szerint a kiszabott szabadságvesztés tartamának további enyhítésére törvényes indok, illetve lehetőség nincs. A szabadságvesztés felfüggesztése az 1978. évi IV. törvény 91. §

(1)bekezdés c./ pontja értelmében kizárt. Az elsőfokú bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát az

1. évi IV. törvény
2. § a./ pontja szerint állapította meg börtönben, a feltételes szabadságra bocsátást kizáró rendelkezése az
3. évi IV. törvény
4. §

(4)bekezdés a./ pontján alapul. A vádlottat olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet a korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el, így nem bocsátható feltételes szabadságra. [19] Ugyancsak törvényes a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása az 1978. évi IV. törvény 62. §

(1)bekezdése értelmében, és annak tartama a 63. §

(1)bekezdése szerint arányosan került megállapításra. A másodfokú katonai tanács álláspontja szerint a vádlott vonatkozásában a végrehajtandó szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés együttesen szolgálja megfelelően az

1. évi IV. törvény
2. §-ában írt büntetési célokat. A fellebbviteli bíróság a jogszabályhelyek pontos feltüntetésével helyesbítette a büntetés kiszabására vonatkozó ítéleti indokolást. [20] Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa helyes indokainál fogva helybenhagyta azzal, hogy az elsőfokú ítélet fejlécében a bíróság megnevezését a Be. 451.§

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel kiegészíteni rendelte a „Katonai Tanácsa" megnevezéssel. [21] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának határozata a már hivatkozott jogszabályi helyeken, továbbá a Be. 604. §

(1)és

(2)bekezdésén és a Be. 605. §

(1)és

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. november
2. Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. a tanács elnöke . Szabó Éva hb. ezredes sk. előadó bíró . Mészáros László hb. ezredes sk. szavazó bíró A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsának
3. június
4. napján kihirdetett Kb.I.2/2020/14/II. számú ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
5. november
6. Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. a tanács elnöke