Szegedi Ítélőtábla Bf.I.387/2020/
- A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
- február
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A testi sértés bűntette miatt vádlott neve ellen indult büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék
- június
- napján kihirdetett 3.B.530/2020/
- számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: A szabadságvesztés tartamát 3 (három) év 8 (nyolc) hónapra súlyosítja. A vádlottat 4 (négy) év közügyektől eltiltásra is ítéli. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére és a pártfogó felügyelet elrendelésére vonatkozó rendelkezést mellőzi. A vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] [2] [3] Az elsőfokú bíróság vádlott neve vádlott bűnösségét testi sértés bűntettében [Btk.
- §
(1),
(3)bekezdés,
(8)bekezdés
- fordulat] állapította meg. Ezért 2 év, végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, amelyből - a végrehajtás elrendelése esetén - a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A próbaidő tartamára elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. Az első fokú ítélet ellen az ügyészség a Büntető eljárásról szóló
- évi XC. törvény (Be.)
- §
(3)bekezdés a) pontja alapján jelentett be fellebbezést, a vádlott terhére, súlyosításért, a büntetés mértékének lényeges felemelése és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása végett. A fellebbezés indokolásában az ügyészség eljárási szabálysértést is észrevételezett. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Be. 609. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés e) pontjában meghatározott eljárási szabálysértést követett el, amikor a vádlott beismerő nyilatkozatát az előkészítő eljárás során a Be. 504. §
(2)bekezdés c) pontjában előírt feltétel hiányában fogadta el. Ez a büntetés kiszabására lényeges kihatású eljárásjogi szabálysértést eredményezett. [4] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.209/2020/
- számú átiratában az ügyészség eljárási szabálysértésre vonatkozó észrevételét mellőzte. Az első fokú ítélet tanácsülésen történő felülbírálatát, a jogi indokolás kiegészítését, a szabadságvesztés tartamának súlyosítását, a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés, valamint a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja tekintetében „a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén" mondatrész mellőzését, a vádlott közügyektől eltiltását, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. [5] A vádlott védője a főügyészség átiratára tett észrevételében az enyhítő körülményekre figyelemmel az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. [6] Az ítélőtábla az ügyészség fellebbezését alaposnak találta. [7] Tekintettel arra, hogy az ügyészség fellebbezése kizárólag a kiszabott büntetés tartama ellen irányult, az ítélőtábla a Be.
- §
(3)bekezdése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését bírálta felül. [8] A korlátozott felülbírálat azonban a Be. 590. §
(5)bekezdése alapján kiterjedt a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések, valamint azon eljárási szabályok megtartásának a vizsgálatára is, amelyek megsértése esetén a Be. 607. §
(1)bekezdése, valamint a 608. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. [9]ár a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség mellőzte az eljárási szabálysértésre vonatkozó észrevételét, az időközben hatályba lépett módosító rendelkezések miatt az ítélőtábla hivatalból vizsgálta, hogy a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata elfogadásának törvényi feltételei fennálltak-e. [10] A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény alapján 2021. január 1. napjától hatályát vesztette a Be. 609. §
(2)bekezdés e) pontja. Ezzel egyidejűleg új, abszolút hatályon kívül helyezési okként jelöli meg a törvény azt, ha az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól [Be. 608. §
(1)bekezdés h) pontja]. [11] Az ítélőtábla álláspontja az, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát a Be. 504. §
(2)bekezdésében meghatározott törvényi feltételekkel fogadta el. [12] Tény, hogy a vádlott a sértett elesését megelőző történésekre nem tett határozott vallomást, ugyanakkor az eljárás során soha nem vitatta a tanúk által elmondottakat és az igazságügyi orvosszakértői vélemény megállapításait. Arra hivatkozott, hogy ittas állapota miatt nem emlékszik a történtekre, de az előbb említett bizonyítékokra figyelemmel elismeri a bűnösségét. Vallomása abban azonban következetes volt, hogy aznap a sértett és közte konfliktus alakult ki. [13] Mindezekre figyelemmel a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű volt és azt az eljárás ügyiratai is alátámasztották [Be. 504. §
(2)bekezdés c) pontja]. [14] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás annyiban tér el a vádirati tényállástól, hogy a sértett megütésére szóváltást követően került sor. A vádirati tényállás szerint a bántalmazást nem előzte meg szóváltás. [15] Az ítélőtábla álláspontja szerint az írásba foglalt ítélet tényállása nem tér el a tettazonosság körét meghaladó mértékben a vádirati tényállástól, így a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont
- fordulata szerinti eljárási szabálysértés sem valósult meg. [16] A Be.
- §
(3)bekezdése alapján, ha az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] rendelkezéseit akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának van helye. Ez utóbbi törvényi lehetőségek azonban jelen ügyben fel sem merültek. Az elsőfokú bíróság a Be. 565. §
(1)bekezdése szerint eljárva a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, és erre figyelemmel a vádlott bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapította. Az ily módon megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és bűncselekményét a törvénynek megfelelően minősítette. Az elsőfokú bíróság ítélete a Be. 562. §
(2)és az 564. §
(4)bekezdése alapján úgynevezett rövidített indokolást tartalmaz. E rendelkezésekre figyelemmel az ítélőtábla nem tartotta szükségesnek az első fokú ítélet indokolásának kiegészítését a fellebbviteli főügyészségi átiratban foglaltakkal. A büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket vizsgálva az ítélőtábla további enyhítő körülményként értékelte a vádlott megromlott egészségi állapotát. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott beismerő vallomását is enyhítő körülménynek tekintette. Ez nem ütközik a kétszeres értékelés tilalmába még akkor sem, ha az előkészítő eljárásban való ítélethozatal törvényi feltétele a vádlott beismerő vallomása. Az ítélőtábla nem a hasonló jellegű, hanem a testi sértéses bűncselekmények elszaporodottságát tekintette súlyosító körülménynek. További súlyosító körülmény, hogy a vádlott a bűncselekményt garázda jelleggel, a nála fizikailag jóval gyengébb, alacsonyabb és idősebb személy sérelmére követte el (a vádlott 190 cm magas és 120 kg testsúlyú, a sértett 160 cm magas, 55 kg testsúlyú és sértett életkora éves volt). A vádlott az általa is tudottan, de kívülállók számára is nyilvánvalóan ittas sértettet a közepest meghaladó erővel orron ütötte, amelynek következtében a sértett hanyatt esett és a villanyoszlop betongyámjába ütötte a fejét. Az ittas sértettet felkészületlenül érte az ütés és ezért, valamint ittassága és gyengébb fizikuma miatt is a feje úgy csapódott a betonhoz, hogy annak elhárítására a sértettnek sem ideje, sem fizikai lehetősége nem volt. A védő indítványával ellentétben sértetti közrehatás nem állapítható meg. Az irányadó tényállás szerint a szóváltás ismeretlen okból alakult ki, arra pedig a vádlott sem hivatkozott, hogy a sértett lépett fel provokatívan. A Btk. 164. §
(1),
(3)bekezdés,
(8)bekezdés
- fordulata szerinti testi sértés bűntette úgynevezett vegyes bűnösségű bűncselekmény: az elkövető szándéka a bántalmazásra (testi sértés okozására) terjedt ki, amellyel okozati összefüggésben a sértett halála bekövetkezett. Ezért viszont a gondatlanság enyhébb formája terheli az elkövetőt. Így a védő által hivatkozott hanyag gondatlanság sem tekinthető további enyhítő körülménynek. A bírói gyakorlat szerint az időmúlás általában akkor enyhítő körülmény, ha a bűncselekmény elkövetése és jogerős elbírálása között két év eltelt. A jelen ügyben ez a körülmény nem áll fenn. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla alaposnak ítélte az ügyészség fellebbezését, mert az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartama nem állt arányban a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (Btk.)
- §
(1)bekezdésében írt büntetés kiszabás elveivel. Ezért az ítélőtábla - a Be. 565. §
(2)bekezdésére is figyelemmel - a vádlott szabadságvesztésének tartamát 3 év 8 hónapra súlyosította. A végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlott a bűncselekmény jellegére is figyelemmel méltatlanná vált a közügyek gyakorlására, ezért azoktól a másodfokú bíróság a Btk. 61. §
(1)és 62. §
(1)bekezdése alapján eltiltotta. A Btk. 85. §
(1)bekezdése alapján a két évet meghaladó szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel. A Btk. 86. §
(6)bekezdése alapján a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg az elkövető pártfogó felügyelet alá helyezhető. [34] [35] [36] [37] A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel e rendelkezések alkalmazására nincs törvényi lehetőség, ezért a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére és a pártfogó felügyelet elrendelésére vonatkozó rendelkezéseket a másodfokú bíróság mellőzte. A végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlott a Btk. 38. §
(2)bekezdése alapján a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla az ügyészség fellebbezését alaposnak találta, ezért az első fokú ítéletet hivatalból felülbírálva, a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Az ítélet ellen a Be. 615. §
(1)és
(2)bekezdése alapján fellebbezésnek nincs helye. Szeged,
- február
- Dr. Benedek Tibor sk.. Cserháti Ágota sk. a tanács elnöke előadó bíró Sefta Márta dr. sk. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.387/2020/
- számú ítélete és a Szolnoki Törvényszék 3.B.530/2020/
- számú ítéletének jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős. Szeged,
- február
- Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke