A határozat elvi tartalma: Sérti a jelöltek és a jelölő szervezet közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlat alapelvét, ha a polgármester e tisztségében és nem a jelölő szervezet nevében, képviseletében végez pártpolitikai kampánytevékenységet. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.VI.37.699/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A kérelmező: ... A kérelmező képviselője: ... Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat: alperes neve138/
- számú határozata Rendelkező rész A Kúria a alperes neve138/
- számú határozatát helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] Egy magánszemély kifogást terjesztett elő a Pest Megyei Területi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: TVB), amelyben sérelmezte, hogy Érd Megyei Jogú Város polgármesetere (a továbbiakban: kérelmező) a város logójával nyomtatott borítékban és fejléces levélpapíron a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek támogatására buzdító kampánylevelet küldött az első választók számára. Érvelése szerint a polgármester nem jelölt, nem jelölő szervezet, ezért a személyes adatokat tartalmazó adatbázissal sem rendelkezhet. A TVB a 12/
- (V.23.) számú határozatával a kifogást elutasította. Indokolása szerint annak ellenére, hogy a kérelmező a polgármesteri tisztségét az aláírása alatt feltüntette, nem közhatalmat gyakorló polgármesterként küldte az érintetteknek a levelet. A 3154/
- (V.11.) AB határozatban foglaltakra utalással hangsúlyozta, hogy a kampányban a polgármestert is megilleti a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadsága, az a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) szabályai szerint nem korlátozható. Érvelése szerint az adatok jogosulatlan felhasználására vonatkozó bizonyítékot a magánszemély nem terjesztett elő, a Ve.
- §-a alapján pedig a jelölő szervezet - amelynek a kérelmező maga is tagja - hozzájuthatott a választópolgárok életkor és lakcím szerinti adataihoz. Rögzítette, hogy a magánszemély a közpénz jogellenes felhasználását sem bizonyította. Az NVB határozata [3] A Demokratikus Koalíció (a továbbiakban: Fellebbező) fellebbezésére eljárt alperes neve(a továbbiakban: NVB) a 138/
- számú határozatában a TVB határozatát megváltoztatta, a kifogásnak helyt adott, és megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve.
- §
(1)bekezdés
- c)és
- e)pontjában foglalt alapelveket azzal, hogy az érdi első választók felé folytatott közvetlen kampányában azt a látszatot keltette, hogy a helyi önkormányzat nevében eljárva buzdít a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: FIDESZ) és a Kereszténydemokrata Néppárt támogatására, és ezen kampányára a névjegyzéki adatokat használta. A kérelmezőt eltiltotta a további jogszabálysértéstől. [4] Indokolásában az Alaptörvény XXXIII. cikk
(1)bekezdése, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
- §
(1)bekezdése, 10. §
(1)bekezdése, 41. §
(1)-
(4)bekezdései,
- §-a, valamint a TVB által is hivatkozott 3154/
- (V.11.) AB határozat részletezését követően leszögezte, hogy a levél - tartalma alapján - alkalmas volt arra, hogy a címzetteket választási akaratuk tekintetében befolyásolja, illetve arra kísérletet tegyen. [5] Érvelése szerint a kérelmező a pártpolitikusi nyilatkozatát a jogellenesség szintjéig összemosta közhatalmi megbízatásával. Érd és polgármesteri hivatala jelképei olyan hangsúlyosan voltak alkalmazva, amely alappal kelthette a címzettekben azt az érzetet, hogy a polgármester az önkormányzat hivatalos álláspontját jeleníti meg. A kérelmező a Ve.
- §-ában meghatározott kampánytevékenység körében a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével ellentétesen használta fel hivatala logóját, fejlécét, és az így kialakított látszat miatt a Ve.
- §
(1)bekezdés
- c)és
- e)pontjaiba ütközően sérült a jelölő szervezetek közötti egyensúly is. [6] Ezt a látszatot nem ellensúlyozza a kérelmező azon nyilatkozata, miszerint nem a helyi közhatalom nevében, hanem jelölő szervezet politikusaként járt el, választási kampánytevékenységet folytatott. [7] Rögzítette, hogy a FIDESZ jelölő szervezet részére a névjegyzéki adatokat a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) a Ve. 153. §
(2)bekezdése szerint 2019. április 17-én átadta. [8] Mivel a kérelmező nem választotta szét megfelelően a kampányban pártpolitikusi és közhatalmi szerepét, ezért a névjegyzéki adatok polgármesteri szerepben való felhasználása a közvetlen politikai kampányban sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a határozat megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy a terhére rótt jogszabálysértéseket nem követte el. Állította, hogy a határozat sérti az Alaptörvény IX. cikk
(1)bekezdését, a Ve. 2. §
(1)bekezdés
- c)és
- e)pontjait, 43. §
(1)-
(5)bekezdéseit, valamint
- § da), dc) pontjait. [10] Előadta, hogy a levelét nem a képviselő-testület, vagy az önkormányzat képviselőjeként írta alá és küldte ki, abban csupán a feladó személyének beazonosíthatósága érdekében jelölte meg a polgármesteri tisztségét. Mivel nem tüntette fel, hogy a levelet „Érd Megyei Jogú Város képviseletében” küldte meg, ezért nem hatásköre vagy feladatköre teljesítésével összefüggésben járt el. Több alkotmánybírósági határozatra utalással hangsúlyozta, hogy a polgármester ugyanúgy magánszemélynek tekinthető, akit megillet az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is, amelyet magától értetődő módon kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat. A kampányidőszakban kiszélesednek a véleménynyilvánítási lehetőségek. [11] Kiemelte, hogy a borítékon feladóként kizárólag a neve szerepelt, tisztségének megjelölése nélkül, ezzel szemben az NVB tévesen állapította meg határozatában, hogy a borítékon az önkormányzat logója szerepel. [12] Állította, hogy a levélben a
- önkormányzati választások során a kampányban használt fényképét jelenítette meg, ami alátámasztja, hogy pártpolitikusi minőségében, pártjának helyi [9] szóvivőjeként, pártja helyi szervezetének képviselőjeként, továbbá a területi választmány tagjaként járt el. [13] Érvelése szerint az NVB hiányosan állapította meg a cselekmény megítéléséhez szükséges egyes tényállási elemek jellegét, a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte. [14] A bírósági felülvizsgálati kérelméhez csatolt számlával kívánta igazolni, hogy a levelek postaköltségét a párt helyi szervezete viselte. Kifogásolta, hogy az NVB nem biztosított számára nyilatkozattétel vagy más bizonyítás lehetőségét a levél feladói minőségének tisztázása érdekében. [15] Állította, hogy jelölő szervezet pártjának helyi képviselőjeként és a területi választmány tagjaként kampány céljára jogszerűen jutott hozzá a szavazóköri névjegyzékben szereplő adatokhoz és azokat jogszerűen használta fel, nem adta át harmadik személynek. A Kúria döntése és jogi indokai [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Ve.
- §
(5)bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Kúria szerint a levél megjelenése, és az abban foglalt tartalom alapján egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a kérelmező polgármesteri minőségében eljárva szólította meg az első választókat. A levélpapír fejlécén az „ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE” felirat szerepel a város címere mellett, és a kérelmező aláírása alatt is feltüntetésre került a polgármesteri tisztsége. A borítékon a kérelmező neve mellett a város jelképe található. Mivel a kérelmező több mint 10 éve a település polgármestere, így nevének - a város szimbóluma melletti - feltüntetése a polgármesteri minőség rögzítése nélkül is a városvezetői pozícióra utal. A polgármesteri funkció megjelenítése tehát hangsúlyos volt mind a borítékon, mind a levélen, azaz a kérelmező nem a pártban betöltött szerepére, hanem a választott tisztségére hívta fel a figyelmet. Az NVB határozatában valóban tévesen rögzítette, hogy a borítékon az önkormányzat, illetve a hivatal logója szerepel, ennek azonban az ügy érdemére kihatása nincs. A kérelmező neve mellett ugyanis az „Érd a mi városunk” felirat és szimbólum látható, amely így megjelenítve az önkormányzathoz kapcsolódik még akkor is, ha nem az önkormányzat hivatalos logója (<https://www.erd.hu/>). A polgármesteri tisztség hangsúlyozását nem semlegesíti a kérelmező saját fényképére való hivatkozása, mert az első választók számára a fényképkészítés időpontja, célja nem felismerhető, az számukra nem beazonosítható. A kérelmező semmilyen észszerű magyarázatot nem adott arra, hogy ha a levelet valóban a jelölő szervezet pártjának helyi képviselőjeként és a területi választmány tagjaként küldte, akkor miért nem e funkciókra utalt, és miért jelenítette meg többször is a polgármesteri tisztségét. A levél és a boríték előzőekben rögzített elemei, a polgármesteri minőség, a város jelképeinek feltüntetése, és ezekkel a kérelmező közhatalmi megbízatásának hangsúlyozásán nem változtat az, hogy a levelezés postai költségét a jelölő szervezet finanszírozta. E tényre ugyanis sem a levelek külső megjelenésében, sem azok tartalmában a kérelmező még csak utalást sem tett, pártbeli szereplését nem kommunikálta. A kérelmező helytállóan hivatkozott a 3154/2018. (V.11.) AB határozatra, amely szerint előfordulhat, hogy a polgármester pártpolitikusként jelenik meg. Jelen esetben azonban ez az elvi lehetőség a gyakorlatban azért nem valósult meg, mert a kérelmező eljárásában, megnyilvánulásában csak a polgármesteri minőségére utalt, a pártpolitikusi státuszát egyáltalán nem jelenítette meg. Az első választóknak küldött levél értékelése annak tartalma és formája alapján megítélhető volt, ezért nem volt szükséges a tényállás tisztázása körében a kérelmező nyilatkozattételre vagy más bizonyításra való felhívása. Ezzel kapcsolatban tényállási hiányosság, iratellenesség nem állapítható [25] [26] [27] [28] [29] [30] meg, ilyenre a kérelmező nem is hivatkozott. A tények értékelése az NVB feladata, a tények eltérő értékelésére a kérelmező nyilatkozata vagy egyéb bizonyítéka sem lett volna alkalmas. A Ve. 2. §
(1)bekezdés
- c)és
- e)pontjai értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Tekintettel arra, hogy a kérelmező a pártpolitikusi kampánytevékenységét választott közjogi pozíciójával, a polgármesteri tisztségének felhasználásával végezte, megsértette a Ve. fenti alapelveit. A Ve. 153. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét a listát állító jelölő szervezet kérésére az NVI adja ki. A kérelmező elismerte a szavazóköri névjegyzékben szereplő adatok felhasználását. Tekintettel azonban arra, hogy ezt polgármesterként tette közvetlen politikai kampányban, megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A Kúria szerint az NVB a rendelkezésre álló bizonyítékokat az iratokkal egyezően, okszerűen és a logika szabályainak megfelelően értékelte, azok alapján a tényállást helytállóan állapította meg, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a kérelmező megsértette a választási eljárás egyes alapelveit. A határozat indokolása kellően részletesen tartalmazza a megállapított tényállást, az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, és a bizonyítékok értékelését, iratellenesség, hiányosság nem állapítható meg. A bizonyítékok kérelmező álláspontjától eltérő értékelése jogszabálysértést nem eredményezett. Az NVB határozata nem sérti a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért azt a Kúria a Ve. 231. §
(5)bekezdés a) pontja szerint helybenhagyta. Záró rész [31] [32] [33] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. §
(2)bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(7)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. §
(5)bekezdésének megfelelően - figyelemmel a Ve. 229. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló
- évi XVII. törvény
- §
(2)bekezdésére - tárgyaláson kívül bírálta el. A Ve. 228. §
(2)bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(5)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. §
(1)bekezdése szerint a Pp. 101. §
(1)és 102. §
(1)bekezdései alapján kötelezte a pervesztes kérelmezőt a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §
(5)bekezdése szerinti mértékű eljárási illeték viselésére. A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő