Pfv.20367/2020/7 – Kúria

(1)bek. e) pont

1. CCXII. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.367/2020/

1. A tanács tagjai: Dr. Szabó Klára a tanács elnöke, Dr. Madarász Anna előadó bíró, Dr. Magosi Szilvia bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Pálvölgyi László Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Pálvölgyi László ügyvéd) Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Kormányos Nóra ügyvéd (fél címe 1) A per tárgya: szerződés megszűnésének megállapítása és egyéb igény A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 2.Pf.20.915/2019/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kecskeméti Járásbíróság 8.P.20.569/2017/
3. Rendelkező rész - A Kúria jogerős ítéletet hatályában fenntartja. - Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
4. december
5. napján a Magyar Állam képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) haszonbérbeadó és az alperes haszonbérlő között haszonbérleti szerződés jött létre
6. október
7. napjától
8. október
9. napjáig terjedő határozott időre a helyrajzi számú ingatlanokra 1.250 forint/AK/év haszonbérleti díjfizetési kötelezettség mellett. Az alperes a 2.
10. pont szerint a szerződés hatálybalépését követő napon volt jogosult birtokba lépni. A haszonbérleti szerződés 4.
11. pontja szerint a haszonbérlő a jelen szerződésen alapuló földhasználatot a birtokba lépésétől számított harminc napon belül köteles a földrészletek fekvése szerint illetékes földhivatalnál földhasználati nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A földhasználatban bekövetkező bármely változás bejelentéséhez a haszonbérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. A haszonbérlő tudomásul vette, illetve feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta, hogy amennyiben a 262/
12. (XI. 17.) Korm. rendelet
13. §-a szerint tulajdonosi ellenőrzés eredményeként a haszonbérbeadó megállapítja a földrészlet adatainak változását, úgy a rendelet szerinti (a hatósági nyilvántartásokkal összefüggő eljárás kezdeményezése, illetve a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásában a változás átvezetése) kötelezettségek mellett jelen szerződéssel érintett ingatlanok vonatkozásában a szerződést amennyiben a hatósági nyilvántartásokban is átvezetésre kerül az adatváltozás - a haszonbérbeadó [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] egyoldalúan módosítja. A haszonbérleti szerződés 5.2.f. pontja a haszonbérbeadó számára azonnali hatályú felmondási jogot biztosított a haszonbérlő 4.
14. pontban írt kötelezettségének elmulasztása esetén. A szerződő felek a haszonbérleti szerződést
15. november
16. napján módosították, mert az abban meghatározott ingatlanok aranykorona értékeinek korrekciója vált szükségessé. A haszonbérleti szerződés tárgyát képező helyrajzi számú ingatlant időközben és helyrajzi számú ingatlanokra osztották a számú határozattal. A és helyrajzi számú ingatlanokat a kerékpárút létesítése céljából alakították ki.
17. október
18. napján az NFA mint megbízó és az alperes mint megbízott között termőfölddel kapcsolatos hasznosítási kötelezettség teljesítésére irányuló megbízási szerződés jött létre
19. október
20. napjáig terjedő időre a és helyrajzi számú ingatlanokra. Az alperes termőfölddel kapcsolatos hasznosítási kötelezettségét a megbízási szerződés alapján teljesítette. A Magyar Állam
21. június
22. napján kelt, a földhivatalhoz
23. szeptember
24. napján érkezett adásvételi szerződéssel a helyrajzi számú ingatlant eladta a felperesnek. A Magyar Állam képviseletében eljáró NFA és az alperes
25. november
26. napján a haszonbérleti szerződést módosította akként, hogy megosztás okán a helyrajzi számú ingatlan helyébe a helyrajzi szám megváltozására és a kisajátításokra figyelemmel a helyrajzi számú ingatlan lép. A szerződés
27. pontja szerint az alperes harminc napon belül tartozott a módosító okiratot az eredeti szerződéssel együtt az illetékes földhivatalhoz benyújtani. A helyrajzi számú ingatlanra az alperes földhasználati jogát a földhasználati nyilvántartásba a számú határozattal, míg a felperes tulajdonjogát
28. december
29. napján . számon jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. A felperes
30. február
31. napján kelt és az alperesnek
32. február
33. napján kézbesített iratában a haszonbérleti szerződést annak 5.2.f. pontjára és arra hivatkozva, hogy az alperes a birtokba lépése ellenére határidőben nem jelentkezett be a földhasználói nyilvántartásba, azonnali hatállyal felmondta. A felmondás jogszerűségét az alperes a
34. február
35. napján kelt levélben vitatta, mert a tulajdonos által kezdeményezett telekalakítás miatt nem tudta a földhasználati jogosultságát bejelenteni. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [10] A felperes
36. március
37. napján előterjesztett, majd kiegészített keresetében annak a megállapítását kérte, hogy a haszonbérleti szerződés az általa közölt azonnali hatályú felmondás következtében
38. február
39. napján megszűnt. Ennek folytán az alperes kötelezését is kérte, hogy az ingatlant bocsássa a birtokába, és tűrje a földhasználói nyilvántartásba a felperes földhasználati joga bejegyzését. Keresetét a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
40. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
41. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.)
42. §

(1)bekezdés e) pontjára, 61. §

(1)bekezdésére és arra alapította, hogy az alperes a 079/23 helyrajzi számú ingatlant a haszonbérleti szerződés hatálybalépését megelőzően már a megbízási szerződés alapján birtokban tartotta, így annak lejártát követően a haszonbérleti szerződés kezdőnapján már birtokban volt. Ehhez képest a földhasználói nyilvántartásba - szerződéses kötelezettsége ellenére - nem jelentkezett be határidőben. Hivatkozott arra, hogy az alperes a helyrajzi szám megváltozásáról a megbízási szerződésből tudott. A helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését, az adásvételi szerződés földhivatali széljegyzését követően a Magyar Állam már nem volt jogosult a haszonbérleti szerződés módosítására, arra az eladó jogutódaként a felperes volt jogosult. A módosítást az alperesnek kellett volna kezdeményeznie, amit elmulasztott. [11] Az alperes vitatta a megállapítási kereset jogszabályi feltételeinek fennállását, de a marasztalásra irányuló kereset elutasítását is kérte. Előadta, hogy a helyrajzi szám megváltozása miatt csak a haszonbérleti szerződés módosítását követően tudott bejelentkezni a földhasználói nyilvántartásba, és ennek a haszonbérleti szerződés módosításának időpontjához képest határidőben eleget tett. Nem létező helyrajzi számú ingatlanra a földhivatal nem jegyzi be a földhasználatot. A haszonbérleti szerződés a haszonbérbeadó kötelezettségévé tette a földrészlet adatainak változása esetén a szerződésmódosítás kezdeményezését. A felperes a haszonbérleti szerződés módosításának időpontjában még nem volt tulajdonos arra figyelemmel, hogy adásvétel jogcímén a tulajdonjog a bejegyzéssel keletkezik. Az első- és másodfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 199.300 forint perköltséget. [13] A felperes elsődleges, a felmondás érvényességének megállapítása iránti kereseti kérelmét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 123. §-a keretében vizsgálta. A felperes a felmondás érvényessége esetén teljesítést követelhet (birtokba adást, földhasználói joga nyilvántartásba vételének tűrésére kötelezést, elszámolás szerinti marasztalást stb.), ezért a megállapítási kereset törvényi feltétele hiányzik. [14] A másodlagos kereset az ingatlanra 2013. december 12. napján megkötött haszonbérleti szerződés felmondásának érvényességével kapcsolatos. [15] A haszonbérleti szerződés tekintetében haszonbérbeadói oldalon adásvétel folytán jogutódlás történt. Az elsőfokú bíróság ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 1. §-át, 50. §

(1), 53/C. §

(1),

(2)bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
2. §

(3)bekezdését, a Ptk. 6:340. § [A bérelt dolog átruházása]

(2)bekezdését. Rámutatott, hogy

1. december
2. napján megkötött haszonbérleti szerződésre a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni. A haszonbérbeadói oldalon a régi Ptk.
3. §

(2)bekezdése szerinti törvényi jogutódlás következett be, emiatt a Ptké. 53/A. §

(1)és

(2)bekezdése alapján az új haszonbérbeadó és a haszonbérlő szerződésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló

1. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) és a Fétv. rendelkezéseit. E körben ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló
2. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
3. § [A haszonbérlet felmondása]

(1),

(2),

(3)bekezdését, a Földforgalmi tv.

1. §
2. pontját, a Fétv. 1.,
3. §-át,
4. §

(1),

(2)bekezdését,

1. §-át,
2. §

(1),

(2),

(3),

(4)és

(5), 60. §

(1),

(2), 61. §

(1),

(2)bekezdését. [16] A haszonbérleti szerződés a rendkívüli (azonnali hatályú) felmondásra a Ptk. 6:354. §

(3)bekezdésében írt művelési kötelezettség megszegése, valamint a súlyosan veszélyeztető gazdálkodás folytatása okot szabályozza, a Fétv. pedig az 58-

1. §-okban felsorolt okokat. Ezek közé nem tartozik a perben hivatkozott ok figyelemmel arra, hogy azt maga a haszonbérleti szerződés szabályozza. A haszonbérleti szerződés az ilyen okú felmondás el nem fogadása esetére nem ír elő a Fétv. 58-
2. §-ában írt felmondásokra a Fétv.
3. §

(1)bekezdése szerinti vagy ahhoz hasonló eljárási rendet, és nem fűzi annak elmaradásához a felmondás hatályvesztésének jogkövetkezményét. A felperes felmondása egyébként formailag megfelelt a Fétv. 61. §

(1)bekezdésének. [17] A haszonbérleti szerződés megkötését követően a helyrajzi szám megváltozott, ami a földrészlet adatának a megváltozása. A haszonbérleti szerződés 4.1.

1. pontja a hatósági nyilvántartások előtti eljárások megindítását és a haszonbérleti szerződés módosítását a haszonbérbeadó kötelezettségévé teszi. E haszonbérbeadói kötelezettség teljesítése megelőzi az alperes földhasználói nyilvántartásba való bejelentkezési kötelezettségét, a haszonbérbeadó mulasztása kizárja az alperes kötelezettségszegését és az arra alapított rendkívüli felmondás jogszerűségét. A volt haszonbérbeadó a szerződésmódosítási kötelezettségének
2. november
3. napján eleget tett, a felperes álláspontja szerint azonban erre már nem volt jogosult. [18] A Ptk. 6:
4. §

(2)és 5:38. § [A teljesítés elismerése]

(2)bekezdése szerint és annak figyelembevételével, hogy

1. november
2. napján - a haszonbérleti szerződés módosításakor - a felperes tulajdonjogát még nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, a felperes az ingatlan tulajdonjogát még nem szerezte meg. Emiatt ezen a napon a még bejegyzett tulajdonos jogosult volt a haszonbérleti szerződés módosítására, amihez képest az alperes határidőben bejelentkezett a földhasználói nyilvántartásba. Ezen indokok mellett az elsőfokú bíróság a felperes felmondását jogszerűtlennek minősítette, az erre alapított másodlagos keresetet is elutasította. [19] Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. [20] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 forint másodfokú eljárási költséget. [21] Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásánál irányadó tényállást helyesen állapította meg, és helytálló érdemi döntést hozott. [22] A felperes marasztalási keresetének jogi indoka a haszonbérleti szerződés felmondásának érvényessége volt. A felperes a haszonbérbeadó jogutódja lett. Kötelezettségeit és jogosultságait a jogelődje és az alperes között létrejött haszonbérleti szerződés határozza meg. [23] Az alperes
3. december 1-jén jelentette be az ingatlanra vonatkozó, haszonbérleten alapuló földhasználatát csatolva a bejelentési adatlaphoz a
4. november 28-án kelt, a helyrajzi szám változása miatt módosított haszonbérleti szerződést. A bejelentés alapján a haszonbérleten alapuló földhasználatot a földhasználati nyilvántartásba bejegyezték. [24] Ilyen előzmények után élt a felperes az azonnali hatályú felmondással
5. február 11-én. A felmondás megtételekor hatályos Ptk. 6:
6. § [Megszüntetés egyoldalú jognyilatkozattal]

(1)bekezdése szerint aki jogszabálynál vagy a szerződésnél fogva felmondásra jogosult, a másik félhez intézett jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést. Felmondás esetén a szerződés megszüntetésének a szabályait kell alkalmazni [Ptk. 6:212. § [Megszüntetés a felek megállapodásával]

(2)bekezdés]. A haszonbérleti szerződés létrejöttekor hatályos régi Ptk. 200. §

(1)bekezdése értelmében a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatták meg. A szerződő felek jelen esetben a földhasználati nyilvántartásba történő, haszonbérlőt terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztását azonnali hatályú felmondási okként szabályozták (5.2.f. pont). Az alperes a rendkívüli felmondás gyakorlása előtt a bejelentési kötelezettségét teljesítette, és annak alapján a földhasználatát - még mielőtt a felperes a felmondással élt volna - a földhasználati nyilvántartásba bejegyezték. Ehhez képest a felperes

1. február 11-én gyakorolt rendkívüli felmondása nem felelt meg a szerződésben foglaltaknak, így joghatás kiváltására sem volt alkalmas. A haszonbérleti szerződés nem szűnt meg. A marasztalásra irányuló kereset nem volt teljesíthető. [25] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a haszonbérleti szerződés 4.
2. pontjának harmadik mondatában foglaltakból következően a haszonbérleti szerződés megkötését követően a földrészlet adatainak változása esetén a szerződésmódosítás kezdeményezése a haszonbérbeadót terhelte. Ennek értelmében az NFA 2015 júniusában, 2016 márciusában, végül
3. november 17-én a szervezeten belül lépéseket tett. A régióvezető tanúvallomása szerint az alperes is jelzéssel élt az NFA-hoz a helyrajzi szám változása miatt. Az okiraton alapuló földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzési eljárást pedig az alperes a
4. november 28-i helyrajzi szám változása okán létrejött szerződésmódosítást követően - a Fétv.
5. §

(1),

(2)és

(3)bekezdéseire is figyelemmel -

1. december 1-jén megindította. [26] Mindezek eredményezték, hogy a másodfokú bíróság a régi Pp.
2. §

(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [27] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetnek helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [28] Megsértett jogszabályi rendelkezésként a régi Pp. 206. §

(1), 221 §

(1)-

(2)bekezdését, a Ptk. 1:

1. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve], 1:
2. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság], 6:
3. § [A teljesítés általános szabálya], 6:
4. § [A teljesítés ideje], 6:
5. [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség], 6:
6. § [Szerződésszegés], 6:
7. § [Elállás, felmondás] rendelkezését, a Ptké. 50/C. §

(1)és

(2)bekezdését jelölte meg. [29] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékokat jogsértő módon, kirívóan okszerűtlenül mérlegelte, nem tett eleget indokolási kötelezettségének. A szerződésmódosítás kezdeményezési kötelezettségnek kizárólag a haszonbérbeadóra terhelésével felmentette a haszonbérlőt a szerződés 4.

1. pontjában foglalt teljesítési kötelezettség alól addig, amíg a helyrajzi szám megosztása miatt az erre irányuló módosító okirat létre nem jön. A bíróságok hivatkoztak ugyan
2. december 23-án megkötött termőföld hasznosítására vonatkozó megbízási szerződésre, de annak, illetőleg mellékletének tartalmát nem vonták mérlegelés alá, abból jogi következtetéseket nem vontak le. A földhasználati lapból megállapítható, hogy az alperes a megbízási szerződés alapján a megosztást követően már újonnan kialakult helyrajzi számú ingatlanra a használati jogát bejelentette
3. október 15-i lejárati határidővel. Az alperes már a földhaszonbérleti szerződés hatálybalépése előtt tisztában volt azzal, hogy az ott megjelölt egyik ingatlant megosztották, és a megbízási szerződésben a földhasznosítási jog tárgyaként az újonnan kialakult és a perben is megjelölt ingatlant jelölték meg. [30] A bíróságoknak a bizonyítékokat a régi Pp.
4. §

(1)bekezdése szerint mérlegelni és esetleges elvetésük indokát a régi Pp. 221. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján megfelelően indokolniuk kellett volna. [31] A felperes álláspontja szerint azt kellett volna megállapítani, hogy az alperes jobb tudomása ellenére nem tett meg olyan intézkedéseket, amelyeket meg kellett volna tennie (Ptk. 1:3., 1:

1. §). Megalapozatlannak tartotta azt a következtetést, amely szerint kizárólag haszonbérbeadói kötelezettség lett volna az esetleges szerződésmódosítás kezdeményezése. Az adott bizonyítékok arra adnak alapot, hogy az alperestől elvárható lett volna, hogy a rendelkezésére álló egy év alatt megtegye azokat intézkedéseket, amelyek a szerződésmódosításhoz szükségesek. [32] A Ptk. 6:
2. §-a általános érvénnyel, alapelvi erővel mondja ki a felek együttműködési kötelezettségét, ami a szerződés előkészítésétől kezdve a teljes szerződési jogviszony alatt terheli őket. A bíróságok nem mérlegelték az együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket, ezért alaptalanul terhelték kizárólag a haszonbérbeadóra a szerződésmódosítás kezdeményezésére vonatkozó kötelezettségeket. A felperes joggal bízhatott abban, hogy a jogelőd haszonbérbeadó és a haszonbérlő teljesítették kötelezettségüket. Álláspontja szerint azonban ők tudatosan, még a szabálytalanságot is felvállalva kihagyták a folyamatokból a felperest, és kötöttek szerződésmódosításra irányuló megállapodást, mert tudták, hogy a felperes ezt nem támogatná. [33] A
3. sorszámú jegyzőkönyvben az szerepelt, hogy az alperes
4. október
5. napján járt bent a földhivatalban, hogy több ingatlant érintően a földhivatali nyilvántartásba földhaszonbérlet jogcímén bejelentkezzen. Alperes állítása szerint a földhivatali ügyintézőtől kapott tájékoztatást, hogy a helyrajzi számban változás történt, és emiatt szükséges a haszonbérleti szerződés módosítása. [34] Az alperesnek kötelezettsége lett volna, hogy a megbízási szerződés aláírásával általa tudott helyrajzi szám megosztás következtében kialakult és általa birtokban tartott ingatlanra a haszonbérbeadótól követelje a haszonbérleti szerződés esetleges módosítását. [35] A másodfokú bíróság nem indokolta, hogy az adásvételi szerződés megkötését követő időszakban az eladó mint a haszonbérleti szerződés szerint haszonbérbeadói jogelőd már nem jogosult a haszonbérleti szerződés módosítására. A módosító okirat nyilvánvalóan valótlanul tartalmazza, hogy az alperes még nem lépett az ingatlan birtokába, és a bíróságok nem indokolták, miért nem tulajdonítottak jelentőséget ennek a ténynek az alperes elismerése ellenére. [36] A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog keletkezésének időpontjáról szóló 18/
6. (XI. 8.) KK véleménye szerint is, az ingatlannyilvántartásban a bejegyzéssel keletkező jogot a bejegyzést elrendelő jogerős döntés hozza létre, de a bejegyzéshez fűződő joghatály a bejegyzési kérelem iktatásának időpontjával következik be [Inytv.
7. §

(1)bekezdés]. A felperesi tulajdonjog ezért

1. szeptember 28-ára visszahatóan keletkezett. [37] Az alperest terhelő szerződési kötelezettségen túlmenően a Fétv.
2. §

(1)bekezdése is a földhasználó számára kötelezettséggé tette, hogy a használatát annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából jelentse be. Ezt a szerződéses kötelezettséget olyan fontosnak tekintették a felek, hogy elmulasztását mint súlyos szerződésszegést azonnali hatályú felmondási okként határozták meg. A szerződő felek a kötelem teljesítésének idejét pontosan meghatározták, és a határidő

1. november 15-én lejárt. Az alperes a Ptk. 6:
2. §-a szerint a szerződést megszegte. A felperesnek a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, ezért a szerződést a Ptk. 6:
3. §-a szerint felmondta. [38] A másodfokú bíróság szerint önmagában az, hogy a felmondás már a teljesítést követően történt, hatálytalanná teheti az azonnali felmondást, így jogi hatás kiváltására nem lesz alkalmas. Erre nézve azonban az ítélete indokolást nem tartalmaz. [39] A késve teljesített bejelentési kötelezettség nem jelenti, hogy a felperes azt elfogadta, nem jelenti, hogy lemondott volna a felmondás jogáról. Álláspontja szerint a szerződésmódosító okiratot kizárólag azért kötötték meg, hogy ezzel elvonják a felperesnek a jogszabályban és a szerződésben biztosított felmondási jogát. [40] Az elsőfokú bíróság a Ptké. 50/C. §

(1)és

(2)bekezdését is felhívta, de nem vont le következtetéseket. A szerződésátruházás jogi hatásai magával szerződés létrejöttével azonnal beállnak. Az egyidejű szerződés megszűnés és az azonos tartalommal létrejött új szerződés értelmezése nélkül nincs szerződésátruházás. [41] A bíróság nem végezte el sem a felmondásra jogosult felperes, sem az azt elszenvedő alperes vonatkozásában a teljesítéshez fűződő érdekek mérlegelését, ennek alapján nem adta indokát, hogy miért nem állapítható meg a felperes oldalán a teljesítéshez fűződő érdek fennállása. [42] A felülvizsgálati eljárásban a felülmérlegelés lehetséges, hiszen megállapíthatónak látszik, hogy az eljárt bíróságok a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül és a logika szabályaival ellentétesen, azaz az eljárási szabályokat sértő módon mérlegelték. [43] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a helyesen megállapított tényállásból helyes jogi következtetést vontak le. A határozatok a jogszabályoknak megfelelnek, nem történt olyan eljárási szabálysértés, ami az ügy érdemi elbírálására kihatott volna. A Kúria döntése és jogi indokai [44] A régi Pp. 272. §

(2)bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felülvizsgálat rendkívüli perorvoslati jellegéből következik, hogy a Kúria kizárólag a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél által megjelölt, tartalmában is kifejtett anyagi és eljárásjogi jogszabálysértéseket vizsgálhatja. A felülbírálat tartalmi és perjogi kereteit a felülvizsgálati kérelem határozza meg [régi Pp. 275. §

(2)bekezdés, 1/

1. (II. 15.) PK vélemény 3., 4.]. [45] A régi Pp.
2. §

(3)és

(4)bekezdése értelmében eljárási szabálysértés csak akkor alapozza meg a felülvizsgálatot, ha az az ügy érdemi elbírálására kihatott. Az eljárt bíróságok a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, helyesen állapították meg. Egyedül a felperesi tulajdonszerzés időpontját jelölték meg tévesen, mert ez

1. szeptember 28-án következett be. Ennek azonban az ügy érdemi elbírálására kihatása nem volt. A jogerős ítélet eleget tett az indokolási kötelezettségre vonatkozó előírásnak, abból kiderül, hogy a másodfokú bíróság a döntését mire alapította. Nem sérült tehát a régi Pp.-nek sem
2. §

(1), sem a 221. §

(1)bekezdése. A felperes a döntéssel nem értett egyet, az eljárási szabálysértésre való hivatkozással valójában az anyagi jogszabályok mikénti alkalmazását kifogásolta. [46] A felperes a jogerős ítélet jogszabálysértését abban jelölte meg, hogy az annak ellenére utasította el a birtokba adás iránti keresetét, hogy felmondása jogszerű volt: az alperes ugyanis határidőben nem tett eleget a haszonbérleti szerződés 5.

1. f. pontja szerinti kötelezettségének. A szerződésszegés miatt a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, a jogerős ítélet mégis a felmondását joghatás kiváltására alkalmatlannak minősítette az utólagos alperesi teljesítés miatt. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet ebben a keretben bírálta el. [47] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a keresetben megjelölt alperesi szerződésszegés Ptk. 6:
2. §

(1)bekezdésben foglalt jogkövetkezményeinek levonását kérte. Keresetét azonban a Fétv. 58. §

(1)bekezdésére és 61. §

(1)bekezdésére, továbbá a perbeli szerződés 5.2.f. pontjára alapította. Sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárásban a Ptk. 6:

1. §-ára és ezzel összefüggésben az érdekmúlására nem hivatkozott. Emiatt az eljárt bíróságok - felperesi hivatkozás és ezen okból e rendelkezés alkalmazása hiányában - e jogszabályhelyet meg sem sérthették. Egyéb jogszabályi hivatkozás nélkül az eljárt bíróságok helyesen a perbeli haszonbérleti szerződésből, annak 4.
2. pontjából indultak ki. [48] A
3. december
4. napján létrejött földhaszonbérleti szerződés 4.
5. pontjában az alperes kötelezettségévé tette, hogy az e szerződésen alapuló földhasználatot a birtokba lépéstől számított harminc napon belül jelentse be az illetékes földhivatalnál földhasználati nyilvántartásba vétel céljából. Mivel a haszonbérleti szerződés alapján az alperes
6. október
7. napjától volt jogosult a termőföldet használni, ezt megelőzően e szerződés alapján birtokba nem léphetett, a földhasználati nyilvántartásba vétel céljából bejelentést nem tehetett. A
8. október
9. napján megkötött, a termőfölddel kapcsolatos hasznosítási kötelezettség teljesítésére irányuló megbízási szerződés alapján történt birtokbavétel az alperest nem jogosította, nem kötelezte a haszonbérleti szerződésen alapuló földhasználat bejegyeztetésére. [49] Az alperest a földhasználati nyilvántartásba való bejelentkezés kötelezettsége
10. október
11. napjától terhelte. A bejelentés
12. december
13. napján történt meg, vagyis ténylegesen a szerződés szerinti harminc napon túl, azonban még a felmondás hatályosulását megelőzően. A Ptk. 6:
14. §-a szerint a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. A földhasználati nyilvántartásba való bejelentkezés pedig az alperes egyik szerződésen alapuló kötelezettsége volt, amit késedelmesen teljesített. [50] A késedelemnek mint szerződésszegésnek több következménye van. A sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére vagy felmondással élhet. Adott esetben az alperes nem a haszonbérleti szerződés alapján a felperesnek járó főszolgáltatást (a haszonbért) nem teljesítette megfelelő időben, hanem azt a kötelezettségét, ami a termőföld hasznosítási, művelési kötelezettséghez kötődik és jelentősége a földhasználati nyilvántartás valóságnak megfelelősége miatt van. Mivel azonnali hatályú felmondásra súlyos szerződésszegés esetén van lehetőség, az emiatt keletkező súlyos érdeksérelemnek a felmondás hatályosulásakor fenn kell állnia. Amikor azonban a felperes a felmondást gyakorolta 2017 februárjában, az alperes már a földhasználati nyilvántartásba bejelentkezett, vagyis szerződéses kötelezettségét teljesítette. Így megszűnt az az ok, ami alapján a felmondás gyakorolható volt, ezért a felperes felmondása nem jogszerű, az nem vezetett a haszonbérleti szerződés megszűnésére. [51] A felperes hivatkozott a Ptk. 1:
15. és 1:
16. § alapelvi rendelkezésére, úgyszintén a Ptk. 6:34., 6:
17. és 6:
18. § rendelkezései megsértésére, de ezekhez egyrészt az adott tényálláshoz kapcsolódó adekvát jogi érvelést nem fűzött, másrészt azokból nem következik a felmondás jogszerű gyakorlása abban az esetben, ha azt olyan ok miatt gyakorolták, ami már nem állt fenn. [52] A Ptké. 50/C. §

(1)és

(2)bekezdése a perbeli jogvita körében nem tartalmazott alkalmazandó előírást, ami sérült volna. Záró rész [53] A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben előadott okból nem volt jogszabálysértő, ezért azt a Kúria hatályában fenntartotta. [54] A perköltségről szóló rendelkezés a régi Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §

(1)bekezdésén, a 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

(5)bekezdésén, 4/A. §-án alapult. [55] Az ítélet ellen a régi Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,

1. november
2. Dr. Szabó Klára s.k. a tanács elnöke, Dr. Madarász Anna s.k. előadó bíró, Dr. Magosi Szilvia s.k. bíró