ővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.848/2020/
- A felperes: felperes neve, felperes címe A felperes képviselője: Németh és Palatics Ügyvédi Iroda, felperesi képviselő címe Az alperes: alperes neve, alperes címe Az alperes képviselője: dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda, alperesi képviselő címe A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 22.P.22.476/2020/
- í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a alperesi kiadó (alperes címe), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget és térítsen meg az államnak az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon, határidőben és számlára 48.000 (negyvennyolcezer) forint eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint az alperes szerkesztésében megjelenő internetes oldal neve internetes oldalon dátum „cikk címe" címmel írás jelent meg, amely az alábbiakat tartalmazta: „Saját bőrén tapasztalta meg név, helységnév polgármester a közbiztonság romlását a kerületben. A polgármester egy napokban tartott lakossági fórumon elárulta, hogy egyik gyermekét megtámadták egy kerületi utcában. név úgy tűnik, észbe kapott. Októberben közbiztonsági kerekasztal fórumot tart az önkormányzat (… ) A polgármester lépése azért is érdekes, mert a kampányában folyamatosan azt hangoztatta, hogy nincs szükség erőteljes rendőri fellépésre, sőt, megválasztása után kijelentette: befejeződik a hajléktalanok vegzálása. Azóta a korábbi rendpárti párt vezetés azon gyakorlatát is felfüggesztették, hogy rendőrök járják a helységnév utcákat. (…) A név1 korábban többször beszámolt arról, hogy felhígult a rendvédelem helységnév név polgármestersége óta. Semmit sem tesznek az ellen, hogy a utcanév utca és a utcanév1 utca éjjel-nappal tele van hajléktalanokkal, akik folyamatosan kéregetnek, megtámadják az egyedül járó nőket, az utcára piszkítanak. Rendőrt sehol nem látni fakadt ki névnak az egyik lakó, aki hozzátette, egyre több kábítószerest is látni a közterületen. Korábban készenléti rendőrök járőröztek folyamatosan a kerület problémásabb pontjain. Az elmúlt fél évben senki sem látja őket - állította a lakó." A felperes
- augusztus 17-én fordult helyreigazítási kérelemmel az alpereshez. Valótlan állításként sérelmezte, hogy a felperes neve felfüggesztette a korábbi párt vezetés azon gyakorlatát, miszerint rendőrök járják a helységnév utcákat. A szerkesztőség a kérelmet nem teljesítette. A [3] [4] [5] [6] felperes keresete arra irányult, hogy a bíróság kötelezze az alperest az eredeti helyreigazítási kérelmével azonos tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére. Keresete jogalapjaként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
- §-át, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését, 496. §
(1)bekezdését és 499. §
(1)bekezdését jelölte meg. A felperes arra hivatkozott, hogy az alperes által szerkesztett perbeli cikk valótlanul állította, hogy a felperes neve felfüggesztette azt a korábbi gyakorlatot, miszerint rendőrök járják a helységnév utcákat. Előadta, hogy a kifogásolt cikkrészlet a felperesre vonatkozik, ami kiderül a cikk egész tartalmából, és a „felfüggesztették a korábbi gyakorlatot" kifejezés is arra utal, hogy az egész cikk összefüggései a helységnév közbiztonságra és a felperes neve intézkedéseire vonatkoznak. Lényegesnek tartotta, hogy az önkormányzat - hatáskör hiányában - ilyen döntést nem hozhatott. Álláspontja szerint az alperes által csatolt okirati bizonyítékok alkalmatlanok annak alátámasztására, hogy a cikk kifogásolt bekezdése véleménynyilvánítást fogalmaz meg. Perköltségét 40.000 forint + áfa összegben számította fel, amelynek megfizetésére az I. rendű alperes kiadóját kérte kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperest nem illeti meg a sajtó-helyreigazítási jog, mivel őt a perbeli cikkrészlet nem jelöli meg, abból nem vonható le az a következtetés, hogy az önkormányzatról állította a cikk a korábbi gyakorlat felfüggesztését. Mind a cikk címe, mind pedig a kifogásolt részlete helységnév polgármesterét, névt nevesíti. A cikk szerzője véleményét fogalmazta meg, amelyet lakossági panaszokra alapított és e körben okirati bizonyítást ajánlott fel. Kifogásolta a helyreigazítási kérelem formáját, mivel a címlapon csak a cikk címe jelent meg, ezért a helyreigazító közlemény főoldalon, 5 napos időtartamban történő közzététele meghaladja a sajtó-helyreigazítás kereteit. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 5 napon belül az általa szerkesztett internetes oldal neve portálon a főoldalon 24 órán keresztül önálló hírként az eredetivel azonos helyen és betűszedéssel „Helyreigazítás a cikk címe című cikkhez" címmel tegyen közzé felhívást, és azon keresztül tegye elérhetővé, valamint azzal egyidejűleg a dátum „cikk címe" címmel megjelent cikk címe alatt, a szövege előtt, amíg a honlapon elérhető, tegye közzé kommentár nélkül az alábbi helyreigazítást: „Helyreigazítás: A portálunkon dátum »cikk címe« címmel megjelent cikkben valótlanul állítottuk, hogy felfüggesztették a korábbi párt vezetés azon gyakorlatát, hogy rendőrök járják a helységnév utcákat." Kötelezte az alperes kiadóját, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 76.200 forint perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 36.000 forint kereseti illetéket. Határozatának indokolásában idézte az Smtv. 4. §-át, 10. §-át, 12. §-át, valamint a Pp. 495. §
(1)bekezdését és 496. §
(1)bekezdését. Utalt a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma által elfogadott PK
- számú állásfoglalásban megjelenő értelmezési szempontokra. Abból indult ki, hogy a cikk egészét az összefüggések figyelembevételével kell értékelni. Megállapította, hogy a cikk a helységnév közbiztonságról szól, kifogásolva, hogy nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a közbiztonság megtartása, illetve helyreállítása érdekében. A cikk alapján egyértelmű, hogy abban név, mint helységnév polgármestere szerepel, és egyáltalán nem vonható le az a következtetés, hogy ő hozta a kifogásolt intézkedést. Megítélése szerint a „felfüggesztették" kifejezésből, valamint abból, hogy azt a cikk a „korábbi vezetés" gyakorlatával veti össze, az átlagos ismeretekkel rendelkező olvasó önkormányzati/testületi döntést feltételezhet az intézkedés alapjaként. Erre figyelemmel a felperes kereshetőségi joga fennáll. Az elsőfokú bíróság a kifogásolt mondatot bizonyítható tényállításnak tekintette, amelyből az olvasó azt a következtetést vonja le a cikk egésze alapján, hogy a helységnév közbiztonság azért is romlott, mert az előző önkormányzati vezetés korábbi gyakorlata valamely önkormányzati rendelkezés/intézkedés folytán megszűnt. Az alperes nem vonta kétségbe a felperes perben tett tényállításait, miszerint a sérelmezett mondatrész valótlan, nem hozott önkormányzati döntést a rendőrjárőrözés felfüggesztéséről, továbbá erre a rendőrségnek van hatásköre. [7] Az alperes kérelmét annyiban találta alaposnak, hogy a helyreigazításra hivatkozás - amelyen keresztül elérhető maga a helyreigazítás szövege - az internetes oldal főoldalán 24 óra időtartamban jelenik meg, míg a helyreigazítás szövege a kifogásolt bekezdés szövegéhez igazodva nem tartalmazza azt, hogy a „felperes neve" függesztette fel a korábbi vezetés gyakorlatát, tekintettel arra, hogy az ebben a formában nem szerepelt a cikkben. [8] A perköltségről a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés, valamint a Pp. 83. §
(1)bekezdése, 81. §
(5)bekezdése és 499. §
(1)bekezdése, míg az eljárási illetékről a Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. [9] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett. Jogorvoslati kérelme az elsőfokú ítélet megváltoztatására és a kereset elutasítására irányult. A másodfokú bíróság által gyakorolni kért felülbírálati jogkört a Pp. 369. §
(3)bekezdés
- c)és
- d)pontjaiban jelölte meg. [10] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperesnek az ügyben fennáll a kereshetőségi joga, mivel a cikkben nem szerepel az az állítás, hogy a felperes függesztette fel azt a gyakorlatot, hogy a rendőrök járják a helységnév utcákat. A cikk címében név szerepel, ahogy a sérelmezett bekezdés is az ő lépéséről szól, a kampányában tett nyilatkozatait idézi a cikk. [11] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállásból helytálló jogi következtetést levonva állapította meg a felperes kereshetőségi jogát. Megítélése szerint a cikk teljes tartalmából, a sérelmezett közlés megfogalmazásából, valamint abból, hogy név csak a felperes testületi tagjaként hozhatott volna olyan döntést, amely felfüggeszti a korábbi vezetés gyakorlatát, az elsőfokú bíróság okszerűen állapította meg a perbeli legitimációját. [12] A fellebbezés alaptalan. [13] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, a felülbírálati jogkörét pedig a Pp. 370. §
(1)bekezdés alapján az erre irányuló fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. [14] A fellebbezés alapján az elsőfokú ítéletnek nem volt jogerőre emelkedett rendelkezése. A határozat jogi indokolásából azonban az alperes nem támadta az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy a cikk kifogásolt mondata tényállítás, ezért a másodfokú felülbírálat kizárólag a felperes kereshetőségi jogának fennállásával kapcsolatos döntést érintette. [15] Az elsőfokú bíróság helyesen határozta meg a per eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és az ahhoz kapcsolódó jogi szempontokat. A kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között annak volt döntő jelentősége, hogy a sérelmezett közlés a felperesre vonatkozik-e, és annak alapján a felperes jogosult volt-e sajtó-helyreigazítási igény érvényesítésére. Ennek során a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalásában kifejtett, a közlemények tartalmával kapcsolatos, az ítélkezési gyakorlat számára iránymutató vizsgálati szempontokat is megfelelően alkalmazta. [16] Az ügy eldöntése szempontjából kiemelt jelentősége van a közlés szövegkörnyezetének és belső összefüggéseinek. A cikk kerületének közbiztonságáról szól, amelynek romlását a szerző azzal kívánja érzékeltetni, hogy a címben is szereplő névnak, a kerület polgármesterének gyermekét megtámadták. A cikkben a polgármester egy lakossági fórum kapcsán jelenik meg, az írás az általa elmondottakat összegzi és azt kifogásolja, hogy helységnév nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a közbiztonság megtartása, illetve helyreállítása érdekében. A sérelmezett mondat többes szám harmadik személyben számol be arról, hogy „felfüggesztették" a korábbi vezetés gyakorlatát, miszerint a rendőrök járják a helységnév utcákat. A mondat határozatlan alanyát a szerző nem nevezi meg, azonban az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az átlagos ismeretekkel rendelkező olvasó számára nyilvánvaló, hogy a szavak általánosan elfogadott jelentése, valóságos tartalma szerint, valamint a cikk szövegkörnyezetére is figyelemmel a kifogásolt intézkedés mögött nem egyetlen személy, a polgármester, hanem az önkormányzat döntése áll. Nem okszerű az a fellebbezési érv, mely szerint a sérelmezett bekezdés névról, az ő vezetői lépéséről szól, amit az alperes szerint az is igazol, hogy a címben a polgármester szerepel és az írás az ő nyilatkozatait idézi. Ezt nem támasztja alá sem a cikk teljes tartalma, sem az összefüggések értelmezése, valamint a kifogásolt mondat alapján sem vonható le az a következtetés, hogy a cikkben szereplő polgármester döntött a járőrözés felfüggesztése érdekében. Az a tény, hogy az írás név szerint említi a kerület polgármesterét, valamint idézi egyes megnyilvánulásait, még nem jelenti azt, hogy a cikk témájával, a helységnév közbiztonsággal kapcsolatban megjelenítettek kizárólag reá vonatkoznak, nem pedig a tagságával működő testületre. [17] Az alperes a fellebbezési eljárásban olyan jogi érvet, amelyet az elsőfokú bíróság nem vett figyelembe, nem adott elő, hanem arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság mérlegelésen alapuló jogi következtetése helytelen. [18] Ehhez képest az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes kereshetőségi joga fennáll. Ennek értékelése során minden közlést a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalásában foglaltak szerint kell vizsgálni: sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek személyére a sérelmezett közlemény - nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető. Ebből következően felperes neve akkor is érvényesíthet sajtó-helyreigazítás iránti igényt, ha a kifogásolt közlésben név szerint ugyan nem szerepel, azonban a sajtóközlemény tartalmából egyértelműen kitűnik, hogy a közlésben megjelenő intézkedéssel az önkormányzati testületre történik utalás. [19] Mindezekre tekintettel a Pp.
- §
(3)bekezdés
- c)és
- d)pontja szerint kért felülbírálat eredményeként sem a tényekből eltérő jogkövetkeztetés levonására, sem pedig a tények eltérő minősítésére nem volt szükség, valamint az anyagi jogszabályok szerinti felülmérlegelésre sem került sor. Az elsőfokú ítélet a felperes által állított jogszabályt nem sérti, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság anyagi jogszabályoknak megfelelő döntését a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [20] A pervesztes alperes helyett a Pp. 499. §
(1)bekezdése alapján a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés szerint meghatározott mértékű perköltség és a fellebbezési illeték megfizetésére a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő jogi személyt kötelezte. [21] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére a másodfokú bíróság a Pp. 101. §
(1)bekezdése, a 102. §
(1)bekezdése és a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján kötelezte az alperes kiadóját. ,
- február
- Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. dr. Kovács Helga s.k. dr. Tóth Gabriella s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró