Kvk.38005/2019/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjaiban foglalt alapelveket. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kvk.VI.38.005/2019/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A kérelmező: A kérelmező képviselője: Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 313/2019. számú határozata Rendelkező rész A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 313/219. számú határozatát helybenhagyja. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A Magyar Szociális Pártot a Szolnoki Törvényszék a 2018. február 26-án hozott jogerős döntésében 16-02-0002739. nyilvántartási számon nyilvántartásba vette oly módon, hogy a szervezetnek nincs rövidített neve, a szervezet típusa egyesület, az egyesület formája: párt. A Magyar Szociális Párt jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét kezdeményezte. Bejelentése szerint nem kérte rövidített név feltüntetését a szavazólapon, emblémáját nem mellékelte. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2019. [2] szeptember 2-án hozott 18/2019. (IX.02.) számú határozatában - a civil szervezetet nyilvántartásba vevő Szolnoki Törvényszék tájékoztatását is bekérve - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választására a Magyar Szociális Pártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba vette. Az indokolás szerint a TVB a benyújtott iratok és azok ellenőrzése alapján megállapította, hogy a Magyar Szociális Párt nyilvántartásba vétele iránti kérelme a vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelel. A határozatban felhívásra került a választási eljárásról [1] [3] szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § 3. pontja, 119., 132. §-a, 133. §

(1)bekezdése, 134. §-a és 307/D. §

(1)bekezdése. A TVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő fellebbezést, amelyben előadta, hogy egyrészt a Magyar Szociális Párt neve megtévesztésre alkalmas módon, mindössze két betű hiányával teljesen azonos a felperes neveéval, így nem lehetséges más rövidített nevet használnia, mint az MSZP-t, amelyet a felperes nevehasznál. E miatt a Magyar Szociális Pártot a Ve. 133. §

(2)bekezdése szerint jelölő szervezetként jogellenes nyilvántartásba venni. Másrészt a kérelmező érvelése szerint a nyilvántartásba vétel sérti a Ve. 2. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjában foglalt alapelveket, mert az közvetve vagy közvetlenül a választópolgári akarat szabad kifejezését korlátozza a választók megtévesztése által. A Nemzeti Választási Bizottság határozata [4] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 313/2019. számú határozatában a TVB határozatát helybenhagyta. Az indokolásban rámutatott, a Magyar Szociális Párt a kérelme mellékletét képező P3 nyomtatványon feltüntetett adatai teljes körű egyezést mutatnak a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának adataival, továbbá azt a szervezet törvényes képviselője látta el kézjegyével. A bejelentés ezért megfelelt a Ve. irányadó követelményeinek, így a TVB jogilag helyes döntést hozott a nyilvántartásba vétellel. [5] Az eljárás során nem volt figyelembe vehető a kérelmező szerinti megtévesztő névhasonlóság, mivel azt a Ve. irányadó rendelkezései értelmében nem kell vizsgálni. A kérelemről döntő választási bizottságnak nincs mérlegelési joga a nyilvántartásba vétellel kapcsolatban, amennyiben a P3 nyomtatványon feltüntetett adatok egyezést mutatnak a közhiteles nyilvántartás adataival és a szervezet, illetve annak bejelentése megfelel a Ve. 3. § 3.c. pontjában és a 119. §-ában írtaknak. [6] Az NVB rögzítette, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 35. §

(2)bekezdése rendelkezik a névkizárólagosságról, ami alátámasztja, hogy a fellebbezésben hivatkozott névhasonlóság vizsgálata nem a TVB hatáskörébe tartozó kérdés. [7] A Ve.

1. §-a nem rendelkezik ismételten a névkizárólagosságról, az csak a rövidített név tekintetében írja el. Ez a jogszabályhely a teljes azonosságot, nem pedig a hasonlóságot tiltja. A Magyar Szociális Párt rövidített nevet kérelmében nem tüntetett fel, így a kifogásban hivatkozott MSZP rövidítés sem a szavazólapon, sem a választási tájékoztató rendszerben nem szerepelhet. A felülvizsgálati kérelem A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának a Ve.
2. §

(5)bekezdés b) pontja szerinti oly módon történő megváltoztatását, hogy fellebbezésnek a Kúria adjon helyt és a Magyar Szociális Párt jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét utasítsa el. Érvelése szerint az NVB helytelenül alkalmazta a Ve. előírásait, egyes rendelkezéseit pedig figyelmen kívül hagyta. Az ügyben nem csak az NVB által hivatkozott Ve. 3. §

(3)bekezdés c) pontja, 119., 132., 133,

1. és 307/D. §-ai, hanem a
2. §

(1)bekezdése is alkalmazandó. Utóbbi jogszabályhely egyértelműen előírja, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni valamennyi, a törvényben meghatározott alapelvet. Ennek megfelelően ezen alapelveket a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételekor is alkalmazni kell, a Ve. előírásait azokkal összhangban szükséges értelmezni. Az NVB ezen mulasztása önmagában megalapozza a határozat jogszabálysértését. Az Alaptörvény B. cikk

(1)bekezdésében rögzített jogállamiság követelményének megsértéséhez vezetne, ha a Ve. 2. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvását és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét előíró alapelvek nem érvényesülnének. A választás tisztaságának elvét különösen sérti, ha egy jelölő szervezet a választókat megtévesztve [9] akar más jelölő szervezet hátrányára jogellenesen előnyhöz jutni. A Magyar Szociális Párt megvárva a kérelmező jelöltállítását abból a célból kérte nyilvántartásba vételét, hogy a felperes nevetal való összetéveszthető nevét felhasználva, utóbbinak jogellenes hátrányt okozva csökkentse annak [8] választási esélyeit. Ezzel egyértelműen megvalósul a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének a sérelme is. Önmagában az a tény, hogy a Magyar Szociális Párt nem adott le rövidített nevet, nem zárja ki, hogy a kampányát a megtévesztésre építse, amivel a jogellenes hátrányokozás már megvalósul, azt megelőzni vagy utólag teljes mértékben elhárítani lehetetlen. [10] Az NVB nem tekintette releváns érvnek a megtévesztés alátámasztására hivatkozott azon tényt, hogy maguk a választási irodák is összetévesztik e két jelölő szervezetet, Tatabányán és Vácott a kérelmező helyett a Magyar Szociális Pártot tüntették fel jelölő szervezetként, ami jogilag elképzelhetetlen, hiszen nyilvántartásba vétele még nem jogerős. Az összetévesztés súlyossága fokozódott, a korábbi 3-4 hibás adatrögzítés helyett már 17 jelölt esetében került feltüntetésre a Magyar Szociális Párt jelölő szervezetként. [11] A fentiekre tekintettel az NVB határozata sérti a Ve. 2. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontját, valamint 133. §

(2)bekezdését. [12] A Magyar Szociális Párt elektronikus kapcsolattartási címet nem jelentett be, ezért a Kúria nyilatkozattételre felhívni nem tudta. A Kúria döntése és jogi indokai A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. §

(2)bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. §

(3)bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el. [15] A Ve. 307/D. §

(1)bekezdése szerint a jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság - amelynél a jelölő szervezetet bejelentették - veszi nyilvántartásba. A

1. § értelmében az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát - legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon nyilvántartásba vesz. A
2. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a választási iroda a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, a bejelentett jelölt adatait a központi névjegyzékben ellenőrzi. A választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg. A

1. § kimondja, a jelölő szervezet rövidített neve a civil szervezetek nyilvántartásában szereplő rövidített név, ennek hiányában a jelölő szervezet bejelentésekor megjelölt egyéb rövidített név, amely azonban nem lehet azonos más szervezetnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába vagy a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásába már bejegyzett nevével vagy rövidített nevével. [16] A Kúria hangsúlyozza, a jelölő szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban elsődlegesen a TVB és az NVB által hivatkozott jogszabályhelyeket, vagyis a Ve. 3.c. pontját, 119., 132., 133., 134 és 307/D. §-ait kell alkalmazni. [17] A Kúria rögzíti, a fenti rendelkezéseket az NVB támadott határozata nem sérti. A Magyar Szociális Párt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt volt, a P3 nyomtatványon feltüntetett adatok teljes körűen egyeznek a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának adataival, a bejelentést a Magyar Szociális Párt törvényes képviselője írta alá. Az eljárt választási bizottságok a Magyar Szociális Pártot nyilvántartásba vevő Szolnoki Törvényszék tájékoztatását bekérve a Magya Szociális Párt létezését és adatainak hitelességét ellenőrizték. [18] A Ve.
2. §-a a jelölő szervezet rövidített nevének más jelölő szervezet rövidített nevével való azonosságát tiltja, amely jelen esetben nem áll fenn, mert a Magyar Szociális Pártnak nincs bejelentett rövidített neve a civil szervezetek nyilvántartásában, ezért rövidített nevet a választási eljárásban sem használhat, így a szavazólapon sem. [13] [14] A Kúria rámutat, a kérelmező fellebbezésében a Ve.
3. §-ának sérelme mellett a Ve.
4. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjának sérelmét is megjelölte. A fellebbezést az NVB határozatában nem teljes körűen bírálta el, mert a Ve. 2. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontja sérelmét állító kérelmezői okfejtést nem vizsgálta, erre vonatkozó álláspontját nem fejtette ki. Mivel a Ve. 231. §

(5)bekezdésére tekintettel a Kúria a megtámadott határozatot nem helyezheti hatályon kívül és nem utasíthatja az NVB új eljárásra - csak a határozat helybenhagyására vagy megváltoztatására van lehetőség -, ezért a Kúria a Ve. 2. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontját állító kérelmezői okfejtést érdemben bírálta el. [20] A Ve. 2. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit. [21] A Kúria véleménye szerint a választási eljárás Ve. 2. §

(1)bekezdésében megjelölt alapelvei a teljes választási eljárást áthatják, azokat a választási eljárás szabályainak alkalmazásakor kötelező érvényre juttatni. Jelen esetben a Magyar Szociális Párt jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétele nem csak az NVB által hivatkozott konkrét jogszabályhelyeket, hanem a választási eljárás alapelveit is sértheti. [22] A legfelsőbb bírói fórum hangsúlyozza, hogy a szavazólapon szerepelhet a jelölő szervezet neve mellett annak rövidítése és emblémája (logója) is. A Magyar Szociális Párt bejelentése rövidített nevet nem jelölt meg, nem kérte a rövidített név és az embléma feltüntetését a szavazólapon. Ez azt jelenti, hogy a választópolgár egyértelműen meg fogja tudni különböztetni a szavazólapon a kérelmezőt - amely szervezet rövidített névvel és emblémával is rendelkezik - a Magyar Szociális Párttól. Önmagában az, hogy a kérelmező állítása szerint egyes választási irodák néhány esetben összetévesztik a két jelölő szervezetet emberi mulasztás folytán, még nem jelenti azt, hogy ez általános tendencia és adminisztrációs úton a hiba javítható [23] A Kúria rámutat, a kérelmező érvelésével szemben a Magyar Szociális Párt nevéhez kapcsolódóan jogellenes előnyt nem szerzett, a kérelmező jogellenes hátrányt nem szenvedett. Az NVB kérelemmel támadott határozata a fentiekre figyelemmel nem sérti a Ve. 2. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjaiban szabályozott, a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit. [24] A fentiekre tekintettel a Kúria az NVB támadott határozatát a Ve. 231. §

(5)bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta. [19] Záró rész [25] [26] [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. §

(2)bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
2. §

(7)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. §

(5)bekezdésének megfelelően - tekintettel a Ve. 229. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló
2. évi XVII. törvény
3. §

(2)bekezdésére - tárgyaláson kívül bírálta el. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Kp. 35. §

(1)bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. §

(1)bekezdése alapján az állam viseli. A Kúria határozata elleni további jogorvoslati lehetőséget a Ve. 232. §

(5)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő