A határozat elvi tartalma: A nemzetiségi szervezetnek való megfelelés vizsgálatakor a
- évben hatályos rendelkezések alapján törvényi követelmény, hogy a választás évét megelőző 3 évben a kérelmező alapszabályában rögzített céljai között szerepeljen a nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mivel csak ebben az esetben minősülhet nemzetiségi szervezetnek, csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra. A kérelmező bolgár származású tagjai érdekeinek védelméből nem következik automatikusan, hogy a kérelmező a bolgár nemzetiséget kívánja képviselni a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán. A KÚRIA végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kvk.IV.37.946/2019/
- . Balogh Zsolt a tanács elnöke, dr. Dobó Viola előadó bíró . Horváth Tamás bíró A kérelmező: A kérelmező képviselője: Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 281/
- számú határozata Rendelkező rész A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 281/
- számú határozatát helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a
- július 30-án meghozott 183/
- számú határozatával
- október 13-ra tűzte ki a nemzetiségi önkormányzati képviselők
- évi választását. A kérelmező 2002, 2006, 2010 és 2014 években is állított jelöltet a bolgár nemzetiségi önkormányzati választásokon, erre is tekintettel a
- évi bolgár nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmet terjesztett elő az NVB-nél. Az NVB határozata [2] Az NVB 281/
- számú,
- augusztus napján kelt határozatával a kérelmezőnek a bolgár nemzetiségi önkormányzati képviselők
- évi általános választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmét visszautasította. [3] Az előírt adatlapon való adatszolgáltatás eredményeképp megállapította, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők
- évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában, illetve a P4 nyomtatványon megadott adatok egyezést mutattak a civil szervezetek nyilvántartásának adataival. [4] A szervezet bejelentkezéskor tett nyilatkozatának vizsgálata során azonban az NVB azt állapította meg, hogy a kérelmező nem felel meg a jogszabályban támasztott feltételeknek. A vizsgálatot a kérelmező Fővárosi Törvényszék által megküldött
- május 8-án kelt alapszabályának (a továbbiakban: Alapszabály1) és a bejelentkezéskor is hatályos,
- március 11-én kelt alapszabályának (a továbbiakban: Alapszabály2) teljes körű tartalmi áttekintésével végezte el. A vizsgálat során figyelemmel volt a Kúria Kvk.III.37.927/2019/
- számú és a Kvk.I.37.934/2019/
- számú végzésében lefektetett szempontokra is. [5] Az NVB megállapítása szerint az Alapszabály2-ben szereplő egyesületi célok és tevékenységek, így többek között a „magyarországi bolgár nemzetiség érdekvédelmével, érdekképviseletével és a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenység” egyértelműen kifejezik, hogy az Egyesület tevékenységének és működésének célja, összhangban van a nemzetiségek jogairól szóló
- évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nektv.)
- §
- pontja szerinti követelménnyel. [6] Az Alapszabály1 ellenben nem rögzít sem az egyesület céljai, sem egyéb rendelkezései között olyan célkitűzést, feladatot, illetve tevékenységet, amely alapján megállapítható lenne, hogy a kérelmezőnek
- január
- és
- március
- között is célja volt a bolgár nemzetiség képviselete, ezért a kérelmező nem minősül e törvény szerinti nemzetiségi szervezetnek. [7] Az NVB álláspontja szerint, mivel a szervezet
- január
- és
- március
- között hatályos alapszabálya nem tartalmazza a Nektv.
- §
- pontjában előírt, a bolgár nemzetiség képviseletére vonatkozó rendelkezést, ezért a szóban forgó nemzetiségi szervezet nem teljesíti a Nektv. alapján előírt 3 éves,
- január 1-től vizsgálandó nemzetiségi képviseletet, így a szervezet bolgár nemzetiségi jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére nincs törvényes lehetőség. A felülvizsgálati kérelem [8] A kérelmező az NVB határozatának felülvizsgálatát kérte azzal, hogy a Kúria azt változtassa meg és rendelje el az egyesületnek a bolgár nemzetiségi önkormányzati képviselők
- évi általános választásán jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét. [9] Kifejtette, hogy az egyesület tevékenységében alapításától kezdődően folytonos és megszakítás nélküli volt a bolgár nemzetiség képviselete és a nemzetiségi önkormányzati tevékenység. A
- évi nemzetiségi választásokon nyilvántartásba vett jelölőszervezetként eredményesen szerepelt, nemzetiségi képviselői 3 budapesti kerületben és Kecskeméten
- január
- és
- március
- között is érvényes mandátummal rendelkeztek. [10] E tény alapján a kérelmező állította, hogy a Nektv.
- §
- pontjának való megfelelése nem vitatható. A hivatkozott rendelkezés ugyanis nem mondja ki, hogy a létesítő okiratban kifejezetten rögzíteni kell az adott nemzetiség képviseletét. Véleménye szerint ezt támasztja alá a Kúria Kvk.III.37.927/2019/
- számú határozat [18] pontjának és a Kvk. I.37.934/2019/
- számú döntés indokolása is. Az Alapszabály1
- pontja szerinti célok között szereplő bolgár nemzetiségi nyelv és kultúra védelme és fejlesztése, a bolgár nyelvű kiadói tevékenység, a magyarországi bolgár nemzetiség öntudatának megőrzése, illetve az érdekvédelem kimeríti a bolgár nemzetiség képviseletének fogalmát. [11] Álláspontja szerint az Alapszabály1 és a fentiekben ismertetett tevékenységei alapján megfelel a törvényi követelményeknek, ezért jelölőszervezetként való nyilvántartásba vétele jogszerűen nem tagadható meg. Utalt ezzel összefüggésben az NVB döntése és a határozat 12 pontjában adott indokolás közötti ellentmondásra. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [13] A Kúria elsőként a kérelmező ügyben való érintettségét vizsgálta meg. Megállapította, hogy mivel saját jelölő szervezeti minőségét érintő kérdésben járt el, így a Ve. 1.§ c) pontja folytán a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán is irányadó Ve. 222.§
(1)bekezdés szerinti érintettsége igazolt volt. [14] A kérelmező érvelését ténybélileg leginkább arra alapozta, hogy a
- évi választás alkalmával nyilvántartásba vették. Az NVB határozatának meghozatalára azonban a kérelmező
- évben hatályos Alapszabály1 és annak
- március 11-én történt módosítása, az Alapszabály2 szerint került sor. A Kúria már a Kvk.I. 37.934/2019/
- számú döntésében rámutatott arra, hogy „ a
- évhez kapcsolódó jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel esetleges jogszerűsége, vagy jogszabálysértő jellege nem képes befolyásolni a jelen határozat jogi megalapozottságát.” Ami a kérelmező által benyújtott jelöltállítást engedő 2014-es határozatot illeti, abból semmilyen formában nem következik, hogy a Nektv. 2.§
- pontjának nem megfelelő szervezet a Nektv.
- §
(1)bekezdése ellenére jelöltet állíthatna, hiszen mindezt a törvény szabályai alapján kell megítélni, a korábbi kerületi választási bizottság határozata az NVB-t nem kötötte. [15] A Kúriának ezért jelen ügyben kizárólag az Alapszabály1-szövege alapján kellett elbírálni a kérelmező szervezet célkitűzéseinek törvényi megfelelőségét, mivel e megfelelőség a jelenleg hatályos Alapszabály2 szerint az NVB részéről elfogadást nyert. [16] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 3. §
(1)bekezdésének 3 d) pontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. [17] A Nektv. 58. §
(1)bekezdése alapján, valamint a 60. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. A Nektv. 2 §
- pontja alapján nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában - a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve - rögzített célja a Nektv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete. [18] A Ve.
- §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet nyilvántartásba vesz. A Ve.
- §
(2)bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg. [19] Az NVB megállapította, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők
- évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019 (VII.30) IM rendelet
- melléklete szerinti P4 nyomtatványon megadott adatok egyezést mutattak a civil szervezetek nyilvántartásának adataival. [20] A Ve. 307/D. §
(2)bekezdése továbbá előírja, hogy a nemzetiségi szervezet bejelentésekor a szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szervezet megfelel a nemzetiségek jogairól szóló törvényben támasztott követelményeknek; továbbá a jelölő szervezet nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrzi a nemzetiségi szervezet alapszabályát. [21] A nemzetiségi szervezetnek való megfelelés vizsgálatakor a 2019. évben hatályos rendelkezések alapján az NVB-nek tekintettel kellett lennie arra, hogy a választás évét megelőző 3 évben a kérelmező alapszabályában rögzített céljai között szerepel-e a nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mivel csak ebben az esetben minősülhet nemzetiségi szervezetnek, csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra a Nektv. 58.§
(1), valamint 60.§
(1)és
(2)bekezdése alapján. [22] A kérelmező szervezet Alapszabály1 nyilvántartás szerinti szövegét a Kúria teljes körűen tartalmilag is áttekintette. Megállapítható volt, hogy a célkitűzések között szereplő különböző intézményekkel és önkormányzattal való együttműködésből a bolgár nyelv és kultúra megőrzésére és fejlesztésére irányuló tevékenységük segítése érdekében, valamint a bolgár származású tagjai érdekeinek védelméből nem következik automatikusan, hogy a kérelmező a bolgár nemzetiséget kívánja képviselni a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán. Az Alapszabály1 még nem tartalmazott érdek-képviseleti tevékenységet, ez csak a 2017. évi módosítással került rögzítésre, mint az egyesület által ellátott egyik tevékenység. Az Alapszabály további részei a kérelmező szervezetére, működésére, képviseletére és megszűnésére irányuló rendelkezéseket tartalmaznak, így ezeket az NVB figyelmen kívül hagyhatta az Nektv. 2.§ 14) pontjának való megfelelés vizsgálata során. [23] Az NVB tehát helytállóan állapította meg, hogy a kérelmező - a Nektv. 2.§ 14) pontja alkalmazásában - nem minősül nemzetiségi szervezetnek, így nem illeti meg a Nektv. 58.§
(1), valamint 60.§
(1)és
(2)bekezdései szerinti jelölt-és listaállítás joga. Azáltal, hogy az Alapszabály1 nem felel meg a Nektv. követelményének, a kérelmező nem teljesíti az előírt 3 éves nemzetiségi képviseletet, ennélfogva a bejelentése nem fogadható el. [24] A Kúria minderre való tekintettel, a hatásköre gyakorlására jelen ügykörben irányadó Ve. 231. §
(5)bekezdése a) pontjára figyelemmel, az NVB 281/
- számú határozatát helybenhagyta. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve.
- §
(2)bekezdése Kp. 157. §
(7)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. §
(5)bekezdésének megfelelően - figyelemmel a Ve. 229. §
(2)bekezdéséből következően alkalmazandó Knptv. 1. §
(2)bekezdésére - tárgyaláson kívül bírálta el. [26] A Kúria az eljárási illetékről való rendelkezés során a Kp. 157.§
(7)bekezdésére is figyelemmel a Ve. 228. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. §
(1)bekezdésén keresztül alkalmazott Pp. 101. §
(1)és 102. §
(1)bekezdései alapján és az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján döntött, tekintetbe véve ugyanezen jogszabályi szakasz
(2)és
(3)bekezdését is. Mivel a kérelmező nem nyilatkozott a
(2)bekezdés szerinti feltételek fennállásáról, ezért az Itv. 5. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti illetékmentesség jelen eljárásban nem illette meg. Az Itv. 45/A. §
(5)bekezdése szerinti eljárási illetéket ezért a kérelmező viseli. [27] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- szeptember
- Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő