Gfv.30746/2017/4 – Kúria

(1)bekezdés b) pontja alapján az a kikötés tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet a saját teljesítése megfelelőségének megállapítására jogosítja fel. 1996. CXII. Tv. 206. §, 1959. IV. Tv. 242. §, 18/1999. Korm. rend. 1. §

(1)b), 18/

1. Korm. rend.
2. §

(1)j) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Gfv.VII.30.746/2017/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Hamvas Ákos előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Perédi Tamás ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.332/2017/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Törvényszék 21.P.21.414/2016/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálattal érintett rendelkezését - a perköltségre is kiterjedően - megváltoztatja és a keresetet e körben is elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes számára 86.100 (nyolcvanhatezerszáz) forint első- és másodfokú együttes eljárási költséget, valamint 82.700 (nyolcvankétezerhétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
4. május
5. napján - többek között - a felperes, mint adós és zálogkötelezett, és az alperes, mint hitelező között közjegyzői okiratba foglaltan svájci frank alapon nyilvántartott lakáshitel kölcsönszerződés jött létre. A szerződés III. pontja - többek között - azt rögzítette: „a Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés alapján az Adósok terhére mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében, annak közokirati tanúsításaként, az Adósoknak a Hitelezőknél vezetett számlái és a hitelezők vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzői ténytanúsítványt fogadják el. Az Adósok és Zálogkötelezettek alávetik magukat annak, hogy a jelen közjegyzői okirat alapján az Adós terhére fennálló kölcsön és egyéb járuléktartozás összegét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén is, a Hitelezők felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa". A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [2] A felperes módosított keresetében - egyebek mellett - a perbeli szerződés III. pontja fent idézett rendelkezései tisztességtelenségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
6. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 209/A. §

(2)bekezdése és a fogyasztóval kötött szerződésekben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §

(1)bekezdésének

1. b)és
2. j)pontja alapján. [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a perbeli szerződés III. pontja hivatkozott rendelkezése tisztességtelenségét. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felülvizsgálati eljárás tárgyát képező szerződéses rendelkezés kapcsán rámutatott, hogy tisztességtelen a fogyasztói szerződés azon kikötése, amelynek alapján a fogyasztó mindenkori tartozását a vele szerződő fél egyoldalú közlése alapján a közjegyző által kiállított közokirat tanúsítja, így a rendelkezés a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontjaiba ütközik. [5] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. Ítélete indokolásában rámutatott, hogy a vitatott szerződéses rendelkezés egyoldalú és feltétlen alávetést tartalmaz, azzal a következménnyel jár, hogy az alperes a szerződésből eredő követelése fennállását és összegét a maga által egyoldalúan, a fogyasztó közreműködése nélkül elkészített nyilvántartás adataival igazolhatja. Ilyen kikötés hiányában az egyik fél által egyoldalúan a másik fél közreműködése nélkül elkészített nyilvántartás nem rendelkezne nagyobb bizonyító erővel, mint a fél saját nyilatkozata. Ezért a keresettel érintett szerződéses rendelkezés megkönnyíti a fogyasztóval szemben igényérvényesítést, megnehezítve egyúttal a fogyasztó jogait tartozása összegének vitatása során, így a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés j) pontja alapján tisztességtelen. [6] A másodfokú bíróság szerint a vitatott szerződéses rendelkezés arra kényszeríti a felperest, hogy a hitelező nyilvántartásának mindenkori tartalmát annak ismerete nélkül, előzetesen fogadja el, felhatalmazva ezzel az alperest arra, hogy a felperes teljesítésének szerződésszerűségét eldönthessék. Mindezek alapján ez a szerződéses rendelkezés a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés b) pontja alapján is tisztességtelen. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes kereseti kérelmét teljes egészében elutasító határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontja alapjába ütköző módon jogszabálysértő: tévesen értelmezi a támadott szerződéses rendelkezést, mivel az nem fordítja meg a felperes mint fogyasztó hátrányára a bizonyítási kötelezettséget és nem jogosítja fel a hitelezőt a felperes szerződésszerű teljesítésének kizárólagos megállapítására. Kiemelte, hogy a közokiratba foglalt szerződés a támadott szerződéses rendelkezés nélkül is megfelel a végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §

(1)bekezdésében foglalt feltételeknek. Hivatkozott arra, hogy az alperes nyilvántartási kötelezettségét jogszabály írja elő, a régi Ptk. 209. §

(5)[8] bekezdése alapján pedig nem tekinthető tisztességtelennek az a szerződéses rendelkezés, amelynek tartalmát jogszabály állapítja meg. A felperes felülvizsgálati ellenkérmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértő. [10] A Kúria az EBH2018.G

1. számon közzétett gazdasági elvi határozatban kifejtetteket változatlanul, minden részletében irányadónak tekinti. Az adott ügyben a perbelivel tartalmilag, a lényeget tekintve megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében a Kúria akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására, és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott a régi Ptk.
2. §-ában, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
3. évi CXII. tv.
4. §-ában, a Vht.
5. §-ában, a közjegyzőkről szóló
6. évi XLI. törvény
7. §

(1)bekezdésében, a Korm. rendelet 1. §

(1)bek.

1. i)és
2. j)pontjaiban írtakra. Mindezekre tekintettel a Kúria úgy ítélte meg, hogy a perbeli szerződéses rendelkezés a bizonyítási terhet nem fordította meg. [11] A perben eljárt bíróságok a per tárgyát képező szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét arra tekintettel is megállapították, hogy az a Korm. rendelet 1. §

(1)bek. b) pontját is sérti. A Kúria úgy ítélte, hogy ezen okból sem tisztességtelen a perbeli szerződéses rendelkezés. A Kúria e körben utal a BH2018.146 számon közzétett határozatban foglaltakra. [12] A Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdésének b) pontja a fogyasztói szerződés azon rendelkezését minősíti tisztességtelennek, amely kizárólagosan jogosítja fel a fogyasztóval szerződő felet annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e. A jelen ügyben eljárt bíróságok a Korm. rendelet szabályának a jogszabályszöveggel ellentétes tartalmú alkalmazásával, tévesen állapították meg a perbeli kikötés tisztességtelenségét amiatt, hogy az alperest a fogyasztó - nem pedig a Korm. rendelet szerint a saját - teljesítése szerződésszerűsége körében jogosítja fel egyoldalú döntésre. A Korm. rendelet hivatkozott rendelkezésének a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv 3. cikk

(3)bekezdése és Mellékletének 1.

1. m)pontja figyelembevételével történő értelmezéséből az a következtetés vonható le, hogy az a kikötés tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel arra, hogy maga állapítsa meg a saját teljesítése megfelelőségét. A keresettel támadott szerződéses rendelkezés azonban nem tartalmaz az alperest a megjelölt körben megillető egyoldalú jogosítványt, nem érinti (nem vonja
2. el)az alperessel szerződő fél - a felperes - kötelmi jogát arra, hogy az alperes szolgáltatásának megfelelőségét megítélje és minősítse [régi Ptk. 283. §], ezért nem minősül tisztességtelennek a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdésének b) pontja szerint. [13] Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságok, a régi Ptk. 209. §-ának, illetve a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontjainak téves alkalmazásával állapították meg, hogy a perbeli kölcsönszerződés III. pontjának az 1. pontban idézett rendelkezése tisztességtelen szerződéses rendelkezésnek minősül. [14] A Kúria a kifejtettek értelmében a jogerős ítéletet a régi Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a kölcsönszerződés III. pontja tisztességtelenségének megállapítása iránti keresetet is elutasította. Záró rész [15] A Kúria döntése alapján mindhárom fokú eljárásban pervesztes felperest az régi Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte - figyelemmel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdéseire és az alperes által lerótt fellebbezési és felülvizsgálati illetékre - az alperes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megfizetésére. [16] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest, 2018. június 19. Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Dr. Hamvas Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: