A határozat elvi tartalma: Annak bizonyítása, hogy a polgármester jelölőszervezet listavezető jelöltjeként önkormányzati forrásokból és pozíciója felhasználásával készítette a közösségi oldalán közzétett kampányvideót az európai parlamenti választáson induló pártjának népszerűsítése végett, a kérelmezőt terheli. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.IV.37.657/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, . Horváth Tamás bíró A kérelmező: A kérelmező képviselője: Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a alperes neve113/
- számú határozata Rendelkező rész A Kúria a alperes neve113/
- számú határozatát – az indokolás részbeni módosításával – helybenhagyja. A feljegyzett 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A Momentum Mozgalom
- május 15-én, míg a felperes neve(a továbbiakban: kérelmezõ) [1]
- május 16-án azonos tartalmú kifogásokat nyújtottak be a alperes nevehoz (a továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §-a alapján. A kifogásaikban a választási kampányidõszakon belül,
- április 26-án Toroczkai László Ásotthalom polgármesterének Facebook közösségi oldalán közzétett, a https://www.facebook.com/laszlotoroczkai/videos/1120542038155103/ oldalon elérhetõ videofelvétel tartalmát sérelmezték. Álláspontjuk szerint a közzétételre kampányidõszakban került sor azzal a céllal, hogy a Mi Hazánk Mozgalom támogatására szólítsa fel a választópolgárokat, amellyel megsértette a Ve.
- §
(1)bekezdés a), b),
- c)és
- e)pontjában foglalt választási alapelveket, továbbá, a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §
- g)pontját. A bemutatott videó kapcsán utaltak arra, hogy a felvételen szereplõ valamennyi személy (az [2] önkormányzati alkalmazottak kivételével) arcképét és hangját feltehetõen az érintettek önkéntes beleegyezése nélkül rögzítették és tették közzé, (egy személy kifejezetten is tiltakozott a felvételkészítés ellen), melynek következtében egy részrõl a Ptk. 2:43. §
- g)pontjának sérelme valósult meg, másrészt pedig sérült a Ve. 2. §
(1)bek. b) pontja (önkéntes részvétel a választási eljárásban) azáltal, hogy ezen személyek anélkül váltak az európai parlamenti választás kampányának eszközévé, hogy ezt õk kifejezetten kívánták volna. Hozzátették, hogy „az is megállapítható a felvételekbõl, hogy Toroczkai László kifejezetten polgármesteri minõségében járt el a videóban, és önkormányzati erõforrásokat, munkaerõt, infrastruktúrát használt fel a videó ilyen formában történõ elkészítésére és az ekként elkészített videót kampánycélokra használta, használja fel.”, megsértve ezzel a választás tisztasága megóvásának alapelvét. Mindez arra utal a kifogást tevõk véleménye szerint, hogy az önkormányzat a polgármester által közzétett videóval részt vett az európai parlamenti választási kampányban egy jelölõ szervezet oldalán, mivel a polgármester által közzétett videó egyértelmûen a Mi Hazánk Mozgalom támogatására ösztönzõ kampányeszköznek tekinthetõ. Fentiek alapján kérték a jogsértés megállapítását, a jogsértõ eltiltását a további jogszabálysértéstõl és kötelezését arra, hogy a videofelvételt távolítsa el a Facebook oldalról és más felületen se tegye közzé, továbbá a jogsértésekkel arányban álló bírság kiszabását. Az NVB határozata Az NVB a Ve. 217. §
(1)bekezdése alapján a kifogásokat egy eljárásban bírálta el és azokat [3] a
- május 17-én kelt 113/
- számú határozatával a Ve.
- §-a alapján elutasította. Indokolásában elsõként azt rögzítette, hogy „a kifogásolt felvételen a Mi Hazánk Mozgalom jelölõ szervezet emblémája látható, valamint a jelölõ szervezet listavezetõ jelöltjének, Toroczkai Lászlónak a kampánybeszéde hallható, aki polgármesterként elért sikereirõl számol be a választópolgároknak, elõre vetítve azok területi kiterjesztését a választási kampányidõszak sikeres lezárását követõen. Az elmondottak illusztrálására olyan videó-felvételeket is felhasznál, amelyek során Ásotthalom település jegyzõje, illetve mezõõrök társaságában jogcím nélküli lakókkal veszi fel a kapcsolatot és szólítja fel õket a településrõl való távozásra, illetve higiéniai, állat-egészségügyi állapotokra hívja fel a figyelmet. Ezekben a részletekben a felvételen megjelennek a hatósági feladatot ellátó személyek felismerhetõ módon, illetve az intézkedéssel érintett személyek arccal, két esetben névrõl azonosítható módon. Felismerhetõ módon jelenik meg az a több fõs csoport is, akikkel a videó elején a jelölt/polgármester utcai szóváltásba keveredik.” Az NVB vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelemmel érintett tevékenység az állami, [4] önkormányzati szervek közfeladatukból eredõ feladatok ellátásával összefüggõ tevékenységként vagy az a jelölõ szervezet jogszerû kampánytevékenységeként minõsíthetõ, továbbá értékelte a személyhez fûzõdõ jogok megsértése miatti kérelmet. A alperes nevejelen ügy megítélése kapcsán részben irányadónak tekintette a 3154/
- (V. [5] 11.) AB határozatban foglaltakat (a továbbiakban: ABh.), mely döntésében az Alkotmánybíróság az állami és önkormányzati szerveknek, valamint az õ képviselõjüknek, szervüknek a kampányban betöltött szerepébõl, és ennek vonatkozásában a kampányidõszakban történõ véleménynyilvánítás szabadsága korlátozhatóságának összefüggéseit vizsgálta. Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban mindenek elõtt azt rögzítette, hogy „(…) a kampányidõszakot megelõzõ idõszak szabályaihoz képest kampányidõszakban kiszélesednek a véleménynyilvánítási lehetõségek”, mindamellett hivatkozott a Kúria a Kvk.III.37.421/2018/
- számú végzésére, mely kimondta, hogy” (…) kampányidõszakban az állami és önkormányzati szervek véleménynyilvánítási szabadsága korlátozás alá eshet.” (ABH 2018, 721, 725) Az NVB a kifogásolt videofelvételt Toroczkai László képviselõjelölt kampányvideójának [6] minõsítette, amelyben pártpolitikus listavezetõ jelöltként szerepel és saját, illetve jelölõ szervezete országos szerepvállalásra alkalmasságát igyekszik erõsíteni azokkal a korábbi intézkedésekkel, amelyeket polgármesterként hozott. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a szabad véleménynyilvánítás jogának megkérdõjelezését jelentené az, ha egy még hivatalban lévõ polgármester a választási kampány idõszakában akár polgármester-, akár országgyûlési képviselõ-, vagy éppen európai parlamenti képviselõjelöltként nem hivatkozhatna eddigi polgármesterként kifejtett politikai tevékenységére. Az NVB az ügy megítélésénél figyelemmel volt a politikai kommunikáció irányára és a [7] célközönségre, melynek kapcsán azt állapította meg, hogy a polgármester nem a helyi választói közösséget igyekszik befolyásolni egy általános választáson, hanem saját helyi tevékenységére, eredményeire alapozva, mindennapi gyakorlatát bemutatva igyekszik országos ismertségre és népszerûségre szert tenni. A fentiek miatt az NVB nem találta bizonyítottnak, hogy a támadott jelölt a videóban [8] megjelenõ, polgármesteri tisztségbõl fakadó feladatokat a jelenlegi választási kampány miatt hajtotta volna végre kamera elõtt. A jogorvoslati kérelmek sem tartalmaznak arra vonatkozó bizonyítékot, hogy Toroczkai László Ásotthalom polgármestereként kifejezetten az EP választási kampány érdekében használta volna fel az önkormányzat infrastruktúráját és közpénz felhasználásával folytatott volna kampánytevékenységet. A bemutatott korábbi polgármesteri intézkedések során jelölõ szervezetét nem népszerûsíti, a választási eljárásra utalást nem tesz. A videofelvételbõl pedig egyértelmûen kiderül, hogy azt európai parlamenti képviselõjelölti minõségében, e választási kampány részeként tette közzé. Az NVB a Ptk.-beli jogsérelem kapcsán - hivatkozva a Kúria Kvk.III.37.608/2019/
- számú [9] végzésében foglaltakra – megállapította, hogy a Ve.-ben nincs Ptk.-ra utaló rendelkezés, ezért az abban foglaltak vizsgálatára nincs módja. A felülvizsgálati kérelem A kérelmezõ felülvizsgálati kérelmében a Ve.
- §
(5)bekezdés b) pontja szerint kérte a [10] határozat megváltoztatását és annak megállapítását, hogy az NVB a bizonyítékokat okszerûtlenül mérlegelte és azokból téves következtetéseket vont le. Álláspontja szerint a szóban forgó videofelvétel elkészítése és közzététele sérti a Ve. 2. §
(1)[11] bekezdés a,
- b)
- c)és
- e)pontját és a Ptk. 2:43. §
- g)pontját. Indítványozói jogosultságát megalapozó érintettségét abban jelölte meg, hogy az európai [12] parlamenti képviselõk 2019. választására nyilvántartásba vett jelölõszervezetként egyenrangú azon jelölõszervezettel, amely a kifogásolt tevékenységbõl kifolyólag jogtalan elõnyre tett szert, ezért az ügy közvetlen kihatással van rá. Sérelmezte, hogy az NVB a kifogásolt videofelvétel megtekintése nélkül hozta meg döntését [13] az ügyben. A kérelmezõ ezután a határozat egyes megállapításai kapcsán fogalmazta meg ellenérveit. Vitatta azt a megállapítást, hogy Toroczkai László polgármesterként elért eredményeirõl [14] számol be a videofelvételen. Véleménye szerint a polgármester éppen a lefolytatott eljárásokat használta fel kampányolásra, és irányító szerepét kihasználva, az önkormányzat számára rendelt erõforrások ráfordításával készített kampányeszközt a pártja számára, ezért a videofelvételt mind tartalmában, mind az elkészítésének körülményeiben jogsértõnek minõsül. Az NVB az Abh.-ból idézett megállapításokból is okszerûtlen következtetéseket vont le, amikor elismerve azt, hogy az állami és önkormányzati szervek véleménynyilvánítási szabadsága is korlátozás alá eshet, mégsem tartotta irányadónak az ügyben. A kérelmezõ álláspontja szerint logikailag hibás az a határozati megállapítás, hogy a videóval [15] nem a helyi választókat igyekezett befolyásolni a polgármester, figyelmen kívül hagyva, hogy õk is választójoggal rendelkeznek az európai parlamenti választásokon. Kiemelte a kérelmezõ azt is, hogy az önkormányzatnak semlegesnek kell maradnia, ezért nemcsak a területén élõket, hanem semelyik állampolgárt nem befolyásolhatja. A bizonyítottság hiányát is sérelmezte a kérelmezõ, amit véleménye szerint több tény is cáfol. [16] Egyrészt a polgármesteri tisztségbõl fakadó intézkedésekrõl nem szükséges videofelvételt készíteni, ami arra utal, hogy a felvétel kampánycélokra készült, amit a kampányidõszakban való közzététel is megerõsít. Másrészt a jelölt polgármesteri tevékenysége az NVB szerint is részleteiben dokumentált a közösségi oldalán, melybõl az következik, hogy az anyagok közzétételére röviddel azok elkészítése után kerül sor. A kérelmezõ szerint az NVB érvelése során „önellentmondásba keveredik”, amikor a [17] videofelvételt maga is elismeri a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti listavezetõje kampányeszközének, ugyanakkor ezen minõség megállapításához többletfeltételeket is szab. Ugyanis közömbösnek tartja a kérelmezõ, hogy a videó mely részében említi az EP-választásokat vagy buzdít a jelölõszervezet támogatására, különösen úgy, hogy összegzésként hangzik el a felhívás. Hivatkozott „ az anyagi források” és a „közpénz” indokolatlanul szûkítõ értelmezésére. [18] Véleménye szerint az önkormányzati tisztségviselõk munkája és a felvételen látható munkagépek mûködtetése egyaránt költségvetési forrás felhasználásával történik. Több szempontból is vitathatónak találta a kérelmezõ azt a megállapítást, hogy a bemutatott [19] polgármesteri intézkedés során a jelölt nem népszerûsíti jelölõszervezetét, hiszen a Mi Hazánk Mozgalom logója a felvételen mindvégig látható, valamint a népszerûsítés a felvétel módon történik explicit módon. A kérelmezõ kifogásolta továbbá a határozat azon megállapítását is, hogy a választási [20] eljárásban csak a Ve. szabályai kérhetõk számon. Álláspontja szerint az Alaptörvény minden szerv eljárásában közvetlenül hivatkozható. Az NVB a 605/2018. számú határozatában a alapelvi sérelem mellett olyan jogszabálysértésre is hivatkozott, amelyre a Ve. nem utal, vagy az adott jogszabály hivatkozna a Ve.-re. Véleménye szerint a választási eljárásban a Ptk. felhívott rendelkezése tölti meg tartalommal a Ve. 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti önkéntes részvétel alapelvet, mellyel kapcsolatban az NVB nem fejtette ki az álláspontját. A Kúria megkereste az ellenérdekû Toroczkai Lászlót, hogy nyilatkozzon a felülvizsgálati [21] kérelem tárgyában, aki a bírósági eljárásban nyilatkozattételi jogával nem élt. A Kúria döntése és jogi indokai 1. A Ve. 222. §
(1)bekezdése szerint „... a alperes nevehatározata ellen az ügyben érintett [22] természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be”. A fentiek szerint bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a felülvizsgálati kérelmet érintettsége folytán az arra jogosult nyújtotta be, ezért a Kúria jelen ügyben is elõször a kérelmezõ Ve. 222. §
(1)bekezdése szerinti érintettsége fennállását vizsgálta meg. A Ptk. 2:
- § g) pontja szerinti jogsérelem kivételével úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálati kérelemben állított minden olyan magatartás, amely a jelöltek és jelölõszervezetek közötti esélyegyenlõség sérelmével járhat, a kérelmezõ saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihat. A kérelmezõnek, mint nyilvántartásba vett jelölõ szervezetnek ugyanis érdeke fûzõdik ahhoz, hogy az EP-választás kapcsán a választási alapelvek maradéktalanul érvényesüljenek a kampány idõszakában is, hogy egyik jelölõszervezet se tegyen szert jogszerûtlen elõnyre. A fentiek szerinti közvetlen érintettség nem volt megállapítható a képmáshoz és [23] hangfelvételhez való jog, mint természetél fogva kizárólag természetes személyhez fûzõdõ személyiségi jog megsértése tekintetében, mivel e jogsérelem szenvedõje nem a kérelmezõ, hanem a kifogásolt felvételen látható, intézkedés alá vont magánszemélyek lehetnek. A polgári jog elsõdlegesen rendezõ, helyreállító szerepkörére tekintettel az alanyi jogok [24] érvényesítése a jogosult akaratától függ. A jogosult belátása határozza meg, hogy személyhez fûzõdõ jogainak érvényesítését szolgáló jogi eszközöket igénybe veszi vagy sem. Ezt az alkotmányjog a fél rendelkezési jogaként nevesíti, amely alapjogi védelem alatt áll [Lásd elõször 9/
- (I.30.) AB határozatot, ABH 1992, 59, 67.]. A fentiek alapján tévedett az NVB, amikor nem észlelte, hogy a kérelmezõ olyan [25] jogszabálysértést is megjelölt a kifogásban, melynek kapcsán igényérvényesítésre nem volt jogosult, ezért azt érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítani a támadott határozatában. Ennek okán a Kúria a határozat indokolása [28] pontját az elõzõek szerint módosította.
- A kérelmezõ felülvizsgálati kérelmét a Ve.
- §
(3)bekezdése b) pontjára hivatkozással [26] a Ve. 2. §
(1)bekezdése a), b),
- c)és
- e)pontja szerinti alapelvi rendelkezések megsértésére alapította. A Ve. 223. §
(3)bekezdése alapján fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani
- a)jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
- b)a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A kérelmezõ álláspontja szerint a kifogásolt videofelvételt az alapelvek követelményének érvényesülése szempontjából történõ vizsgálata során okszerûtlenül mérlegelte, melynek következtében iratellenes és helytelen következtetéseket vont le. A Ve. 2. §
(1)bekezdés
- a)
- b)
- c)és
- e)pontja szerint a választási eljárás szabályainak [27] alkalmazása során érvényre kell juttatni a választás tisztaságának megóvása, önkéntes részvétel a választási eljárásban, a jelöltek és jelölõ szervezetek közötti esélyegyenlõsége és a jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás alapelvét. A Kúria a kifogásban megadott linken fellelhetõ videofelvétel megtekintése alapján azt [28] állapította meg, hogy önmagában a felvétel – egyéb erre utaló adat hiányában – nem alkalmas azon kérelmezõi tényállítás bizonyítására, hogy a kampányeszköz elkészítéséhez a listajelölt polgármester közhatalmi pozícióját kihasználva, az önkormányzati célokra rendelt „közpénzt” használta fel. Ilyen következtetést megalapozottan nem lehet levonni a felvételen látható képsorokból. Megállapította továbbá a Kúria, hogy a kérelmezõ nem bizonyította, hogy a felvételen látható hatósági intézkedések kifejezetten az EP-kampány céljára készültek. A Kúria álláspontja szerint a rögzített képsorok arra utalnak, hogy nem egy idõben zajló eseménysorok felvételérõl van szó, ahogyan arra a kérelmezõ hivatkozott. Önmagában ezen felvételek felhasználása a szabad véleménynyilvánítás keretei között nem kifogásolható. A bizonyítottság kérdést illetõen a Kúria rámutat, hogy a választási eljárás sommás jellege és [29] a Ve. által a bírósági jogorvoslatra elõírt rövid határidõk kizárják annak a lehetõségét, hogy a Kúria bizonyítási eljárást folytasson le, és ennek keretében hiánypótlási felhívást bocsásson ki, ennélfogva a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt elé tárt bizonyítékok, dokumentumok alapján hozta meg döntését. [Kúria Kvk.IV.37.990/2014/3., Kúria Kvk.IV.37.316/2014., Kúria Kvk.I.38.024/2014.] A kérelmezõ sem a kifogásához, sem a felülvizsgálati kérelméhez nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely alapján meg lehetett volna állapítani a videofelvétel készítése kapcsán hivatkozott visszaélésszerû eljárást, ezért a felvételen látottak mérlegelése útján okszerûnek tekinthetõ az a határozati megállapítás, hogy nem igazolt az kérelmezõi hivatkozás, mely szerint kifejezetten kampánycélok miatt nyert rögzítést a polgármesterként végrehajtott intézkedés sora és ehhez a polgármester kifejezetten az EP-választás miatt használta fel az önkormányzat infrastruktúráját. Nem igazolja ezt az állítást önmagában az, hogy felvétel végén a polgármester – többek között – odavetve az EP választásra is utal. A Kúria rámutat arra is, hogy a felülvizsgálati kérelem az alapelvek általános megjelölésén [30] túl nem vezeti le, hogy a alperes nevehatározatának egyes elemei milyen választási eljárási alapelveket értékeltek tévesen. A felülvizsgálati kérelem felépítésében saját véleményt fûz egyes határozati megállapításokhoz anélkül, hogy konkrétan valószínûsítené, hogy az általa állított téves értékelés az adott ponton mely konkrét alapelvet sért. Az alapelvek a törvény szerves részei, a törvény egészét átható zsinórmértékül szolgálnak és [31] adott esetben külön részletszabályok léte nélkül is önállóan alkalmazhatók, hivatkozhatók a döntés meghozatalnál. A rendeltetésszerû joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítõ polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerû joggyakorlás megállapításához sem, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. és a Kvk.VI.37.942/2016/2. számú határozataiban kifejtett álláspontja szerint a rendeltetésszerû joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetõen meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlõ tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlõség tartósan és súlyosan sérül. (Kvk.III.37.465/2014/2, Kvk. V. 37.540/2014/3.) A kérelmezõ erre utaló körülményt sem jelölt meg a felülvizsgálati kérelemben. Összegezve a fentieket, az NVB felülvizsgált határozata a mérlegelési jogkörben hozott [32] határozatok tartalmi követelményeinek megfelelt, annak megváltoztatása nem indokolt, ezért azt a Kúria a Ve. 231. §
(5)bekezdése a) pontja alapján helybenhagyta. Záró rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. §
(2)bekezdése és a közigazgatási [33] perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(7)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. §
(5)bekezdésének megfelelõen – figyelemmel a Ve. 229. §
(2)bekezdésébõl következõen alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló
- évi XVII. törvény
- §
(2)bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el. A Kúria az eljárási illetékrõl való rendelkezés során a Ve. 228. §
(2)bekezdésének [34] megfelelõen figyelemmel volt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. §
(5)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. §
(1)bekezdésére. A Pp. 101. §
(1)és 102. §
(1)bekezdései alapján fizetendõ eljárási illeték az NVB pervesztessége és az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §
(1)bekezdése c) pontja szerinti személyes illetékmentessége folytán az állam terhére maradt. [35] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő