Kvk.37524/2018/2 – Kúria

(2)bekezdés c) pontjának alkalmazása. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.VI.37.524/2018/

1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás elõadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró A kérelmező: A kérelmező képviselője: Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmezõ A felülvizsgálni kért határozat: a alperes neve918/
2. számú határozata Rendelkező rész A Kúria a alperes neve918/
3. számú határozatát helybenhagyja. A kérelmező köteles megfizetni az állam javára felhívásra 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A kérelmezõ
4. április 11-én kifogást nyújtott be a Budapest
5. számú Országgyûlési [1] Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), melyben kifejtette, hogy Budapest
6. szavazókörében a szavazóköri jegyzõkönyv és az egyik bizottsági tag elmondása alapján 10 nemzetiségi szavazónak nem egy nemzetiségi és egy egyéni, hanem tévesen egy nemzetiségi és egy pártlistás szavazólapot adtak a szavazatszámláló bizottság tagjai. A szavazatok megszámolásánál az elõírt módon jártak el, minden pártlistától levontak 10 szavazatot és azokat az érvénytelenekhez számolták hozzá. Emiatt kiugróan magas, 84 pártlistás szavazat érvénytelen lett. Ugyanakkor az egyéni jelöltektõl hiányzik 10 ki nem adott szavazólap. Álláspontja szerint a fentiek súlyosan sértik a választási eljárásról szóló
7. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
8. §

(1)bekezdésének e) pontját. A kérelmezõ indítványozta, hogy a Ve. 218. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. c)pontja alapján az OEVB állapítsa meg a jogsértés tényét és semmisítse meg a szavazóköri eredményt, valamint döntsön a szavazás megismételtetésérõl. Az OEVB a 29/2018. (IV.14.) számú határozatával a kifogást elutasította, mert a [2] szavazatszámláló bizottság a Ve. elõírásának megfelelõen járt el a szavazatok számlálása során. A kérelmezõ fellebbezéssel támadta az OEVB határozatát. Véleménye szerint olyan hiba [3] történt, amely sérti a Ve. 2. §

(1)bekezdés a), c), e) pontjait, vagyis a választás tisztaságának elvét, az esélyegyenlõség elvét, valamint a jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás elvét. Ezt meghaladóan sérült a Ve. 257. §

(1a)bekezdése is. Kérte, hogy a alperes neve(a továbbiakban: NVB) az OEVB határozatát változtassa meg, a kifogásának adjon helyt és semmisítse meg a szavazóköri eredményt, valamint rendelje el a választás megismétlését Budapest

1. számú választókerület
2. szavazókörében. Mellékelte a Jobbik Magyarországért Mozgalom által delegált szavazatszámláló bizottsági tag nyilatkozatát. Az NVB határozata Az NVB a 918/
3. számú határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta, és megállapította, hogy Budapest
4. számú országgyűlési egyéni választókerület
5. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsága megsértette a Ve.
6. §

(1)bekezdés e) pontját azzal, hogy egyes nemzetiségi választópolgárok részére egyéni választókerületi szavazólap helyett pártlistás szavazólapot adott át a szavazás alkalmával. Kifejtette, hogy nem vizsgálta a kizárólag a fellebbezésben hivatkozott jogszabálysértéseket, vagyis a Ve. 2. §

(1)bekezdés a), c) pontjainak és 257. §

(1a)bekezdésének a sérelmét, mert a kifogásban ezekre a kérelmező nem hivatkozott. Az NVB a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelése alapján bizonyítottnak találta a jogorvoslati kérelmekben foglalt állítást. Azzal kapcsolatban, hogy milyen ok vezetett a nemzetiségi választópolgárok részére a téves szavazólapok kiosztására, egy szavazatszámláló bizottsági tag nyilatkozata állt az NVB rendelkezésére, melynek oka elsődlegesen a bizottsági tagok közötti hiányos kommunikáció volt. Bizonyított, hogy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság névjegyzéket kezelő és a szavazólapokat osztó tagjai között nem megfelelő információ-áramlás vezetett oda, hogy egyes nemzetiségi választópolgárok nem szavazhattak az egyéni választókerületi jelöltre. Ezzel a rendelkező részben megjelölt szavazatszámláló bizottság megsértette a Ve. 2. §

(1)bekezdés e) pontját. Az NVB rögzítette, hogy a szavazókörben az érvényes szavazatokból összesen 81 szavazatot vontak le a 10 tévesen kiosztott szavazólapok miatt, és legfeljebb 10 választópolgár nem kapott egyéni választókerületi szavazólapot, vagyis a szavazatszámláló bizottság alkalmazta a Ve.

1. §-ában foglalt szabályt. Önmagában a 81 listás szavazat Ve.-ben előírtaknak megfelelő érvénytelenítése nem elegendő indok a szavazóköri eredmény vizsgálatára, annak megsemmisítésére, a szavazás megismétlésének elrendelésére. A felülvizsgálati kérelem A kérelmezõ felülvizsgálati kérelmében az NVB fenti határozatának megváltoztatását kérte [4] oly módon, hogy a Kúria a jogszabálysértés megállapításán túl rendelje el a választás megismétlését Budapest
2. számú választókerület
3. számú szavazókörében. Hangsúlyozta, hogy az NVB a megállapított jogsértésnek semmilyen jogkövetkezményét nem [5] szerepeltette a rendelkezõ részben és az indokolásban. Ez a jogsértés a leadott szavazatokban 84 érvénytelen szavazatot eredményezett, amelyet a jogkövetkezmény meghatározásakor kiemelkedõ súllyal kellett volna figyelembe venni. Az NVB nem indokolta meg, hogy miért nem döntött a szavazás szavazóköri megismétlése mellett. Az NVB határozata sérti a Ve.
4. §

(1)bekezdés e) pontját. A kérelmezõ hivatkozott az Alaptörvény XXIII. cikk

(1)bekezdésére, melyhez kapcsolódóan [6] kiemelte, hogy a jogsértés következtében 10 állampolgárnak nem volt lehetõsége teljes körûen élni választójogával, és ezzel önhibáján kívül nem tudta befolyásolni a választás eredményét. A Kúria döntése és jogi indokai A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [7] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmezõ nyújtotta be a Ve. 224. §

(2)[8] bekezdésében meghatározott határidõn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. §

(3)bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezõt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el. A Kúriának abban kellett döntenie, hogy az NVB helyesen járt-e el akkor, amikor az érintett [9] szavazókörben nem rendelte el a szavazás megismétlését. A Kúria szerint élesen meg kell különböztetni a Ve. 297. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti, a [10] szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogást a választás eredménye elleni, a Ve.

1. §-a szerinti jogorvoslattól. A Ve.
2. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani. A Ve.
3. §

(1)bekezdése értelmében pedig a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A két jogorvoslati formában eltér egymástól a jogorvoslati határidõ, a jogorvoslat indoka és az [11] elbírálási fórumrendszer. A kifogás a választások napján a szavazatszámláló bizottság jogsértõ eljárása ellen irányult, nem minõsül a szavazóköri eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslatnak, mivel egyértelmûen a szavazatszámláló bizottság eljárási cselekményének jogszerûségét kérdõjelezi meg. Ha a kérelmezõ szerint ez kihat a választás eredményére is, fellebbezést kell benyújtania a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen, a kifogás nem tekinthetõ a Ve. 241. §-a szerinti jogorvoslatnak. A Kúria nem találta alkalmazhatónak a Ve. 218. §

(2)bekezdés c) pontjában írt [12] jogkövetkezményt, nevezetesen a jogorvoslattal érintett rész megsemmisítését és a szavazás megismételtetését. A 14. pontban tett megállapításra és arra figyelemmel, hogy a kérelmezõ a Ve. 297. §

(1)bekezdése alapján sérelmezhette a szavazatszámláló bizottság döntését, mely jogorvoslat elkülönül az eredmény vitatásától (lásd még: Ve.

1. §). A Kúriának arra a kérdésre is választ kellett adnia, hogy a kifogás során sérelmezett és ez [13] alapján megállapított jogsértés esetében alkalmazható-e az eredmény megsemmisítése és új eljárás elrendelése, mint jogkövetkezmény. Amint a Kúria már rámutatott, a kifogás nem tekinthetõ a Ve.
2. §-a szerinti választás [14] eredménye elleni jogorvoslatnak, ezért fõszabály szerint nem alkalmas jogorvoslati eszköz az eredmény megállapításának felülbírálatára. Indokoltnak tartja kimondani a Kúria, hogy a szavazatszámláló bizottság által elkövetett minden olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintheti, a Ve.
3. §

(2)bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat során támadható és csak ezen jogorvoslat keretében van mód arra, hogy az eredmény megsemmisítésére és esetlegesen új eljárás elrendelésére kerülhessen sor. Releváns e körben az, hogy az eredmény megsemmisítésére kizárólag az eredményt [15] megállapító döntés elleni jogorvoslat keretében kerülhet sor. Ennek oka következik a Ve.

1. § és
2. § rendelkezéseibõl, melyek szerint az eredmény elleni jogorvoslat elkülönül a választási eljárás szabályainak, alapelveinek megsértése miatti kifogástól; másrészt a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság által elkövetett jogsértések iránti jogorvoslati kérelem (kifogás) elõterjesztés idõpontjában még nincs is megállapított eredmény, a szavazóköri eredményt önállóan nem is, csak a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslattal támadható, figyelemmel a Ve.
3. §

(1)bekezdésére. Így kifogás alapján olyan döntésrõl kimondani, hogy az jogsértõ és azt megsemmisíteni, amely még nem vagy késõbb került meghozatalra, logikátlan és a Ve.-bõl nem vezethetõ le. A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 218. §

(2)bekezdés c) pontjára hivatkozással nem volt [16] lehetõség az eredmény megsemmisítésére és a szavazás megismétlésére. A Kúria ebben az eljárásban nem vizsgálhatta, hogy a jogsértés egyébként kihatott-e az eredményre. A Kúria jelen végzésében foglalt jogi álláspont megfelel a Kúria Kvk.VI.37.494/2018/2. és [17] Kvk.I.37.495/2018/2. számú végzéseiben írtaknak. A Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. §

(5)bekezdés a) pontját alkalmazva – részben eltérõ [18] indokolással – helybenhagyta. Záró rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. §

(2)bekezdése és a közigazgatási [19] perrendtartásról szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
2. §

(7)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. §

(5)bekezdésének megfelelõen – tekintettel Ve. 229. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló
2. évi XVII. törvény
3. §

(2)bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a kérelmezõ köteles megfizetni az illetékekrõl [20] szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §

(5)bekezdése, a Ve.

1. §-a és a Kp.
2. §

(1)bekezdése szerint. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetõségét a Ve. 232. §

(5)bekezdése zárja ki. [21] Budapest,

1. április
2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő