Pfv.I.21.160/2010/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Dr. Rónai László Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Rónai László ügyvéd) által képviselt felperesnek a Bozzay és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bozzay Gyöngyi ügyvéd) által képviselt Sz. Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. alperes ellen birtokháborítás megszüntetése iránt a Budai Központi Kerületi Bíróságon 16.P.21.387/
- számon megindított és a Fővárosi Bíróság
- március
- napján meghozott 3.Gf.76.620/2009/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 3.Gf.76.620/2009/
- számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - 15 nap alatt 70.000 (Hetvenezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A budavári barlangrendszer - amely ingatlannak nem minősül, az ingatlan-nyilvántartásban nem, csak az országos barlangnyilvántartásban szerepel - több részből áll. A felperes itt az I. megjelölésű barlangrendszert használja kiállítások megrendezésére, mely rész nyilvánosan látogatható. A felperes használja a II. megjelölésű barlangrendszert is, mely terület határos az alperes által működtetett kórházzal. A kórház és a II. barlangrendszer határvonalán három tömör, páncélból készült légóajtó van, melyek évekig zárva voltak. A két terület között nem volt átjárás, azok egymástól teljesen függetlenül működtek, önálló utcai bejáratokkal. A „Múzeumok éjszakája" rendezvényen,
- június 21-én a két helyiséget elválasztó páncélajtókat kinyitották a látogató közönség számára; azok nyitva is maradtak
- december 28-ig, amikor a felperes - jogellenes behatolásokra és károkozásokra hivatkozva az ajtókat bezárta és lehegesztette. Az ajtók lezárása miatt az alperes birtokvédelmi kérelmet terjesztett elő a jegyzőjnél, aki a VI/2425-15/
- számú határozatával megállapította: a felperes birtokháborítást követett el az átjárók lezárásával, a jövőre nézve eltiltotta a felperest hasonló birtokháborítás elkövetésétől és kötelezte őt az eredeti állapot helyreállítására. A felperes keresetében a jegyző határozatának megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy nem követett el birtokháborítást. Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta, a jegyző határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes nem követett el birtokháborítást a sérelmezett magatartásával. Megállapította, hogy a felperesnek a Ptk.
- §-a alapján csak az a kötelezettsége van az alperes felé, hogy előzetes egyeztetést követően biztosítania kell számára az esetleges karbantartási munkák elvégzését. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Megítélése szerint a felek nem ugyanazt a dolgot tartják hatalmukban, hanem egy dolog elkülönített részeit használják, ezért e vonatkozásban mindketten önálló birtokosok. A felperes az általa hivatkozott illetéktelen behatolásokat nem volt jogosult az ajtók lehegesztésével elhárítani és azok nyithatóságát az alperes részéről megakadályozni, ezért ezzel a magatartásával az alperes birtoklását megzavarta, így őt megilleti a Ptk.
- §-a szerinti birtokvédelem. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértő módon alkalmazta a Ptk.
- §-át, mer az alperes birtoklási jogosultságát nem vizsgálta és nem mérte össze azt az őt megillető jogosultsággal. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alapos. A Pp.
- §
(2)bekezdése és a Pp. 275. §
(3)bekezdése együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja elsősorban - az anyagi jogi jogszabálysértés. A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabálysértésre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a másodfokú bíróság a Ptk. 192. §
(3)bekezdése alapján a felek birtokláshoz való jogosultságát vizsgálva helyes végkövetkeztetésre jutott-e a birtoksértés megállapításával. Ennek eldöntése során nem hagyható figyelmen kívül az alperes és a felperes által használt barlangrészek elhelyezkedése. A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy e két rész önálló birtoknak minősül, és azt is, hogy mindkettőnek van saját külön bejárata. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az alperes birtokában lévő barlangrész használatát nem befolyásolja az a tény, hogy a kér barlangrész közötti átjárókat - a felperes magatartása miatt - nem használhatja. Ezek nyitva tartását és így az általa birtokolt barlangrész használatát a felperes állandó jelleggel nem köteles eltűrni. Mindebből okszerűen következik, hogy a felperes nem követett el birtokháborítást, amikor az átjáró ajtók lehegesztésével megakadályozta a saját barlangrészének az alperes részéről való használatát. Az ezzel ellentétes következtetésen alapuló jogerős ítélet sérti a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat. Az elsőfokú bíróság viszont a rendelkezésére álló bizonyítékokból okszerű következtetéseket vont le és helytálló indokolással, a Ptk. 192. §
(3)bekezdésében rögzített elveknek megfelelően állapította meg a birtoksértés hiányát. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül meghozott ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban való pervesztessége miatt az alperest kötelezte a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján - figyelemmel a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdésére - a felperes fellebbezési- és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megfizetésére. A fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illeték összegéről az Itv. 39. §
(3)bekezdés d) pontja szerint meghatározott illetékalap figyelembevételével az Itv. 46. §
(1)bekezdése és az 50. §
(1)bekezdése szerint határozott. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja szerint felülvizsgálatnak nincs helye. ,
- november
- . Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Csentericsné Dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Szabó Julia s.k. bíró K.Gyné A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselõ