← Magyarország

Gfv.30488/2017/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az adós tartozásáról a banki nyilvántartás alapján kiállítandó ténytanúsítványba foglalt adatok felek általi elfogadását tartalmazó általános szerződési feltétel nem biztosít több jogosultságot a pénzügyi intézmény részére, és nem ró több kötelezettséget az adós terhére, mint amelyek a jogszabályok alapján őket egyébként megilletnék, illetve terhelnék. Tartozás elismerésnek csak az olyan nyilatkozat felel meg, amelyet már fennálló, összegszerűen meghatározott követelés tekintetében tettek meg. A perbeli kikötés ilyennek nem tekinthető, ezért nem érvényesülnek a tartozáselismerés joghatásai, így a bizonyítási terhet nem fordítja meg, ezért nem tisztességtelen. 1991. XLI. Tv. 111. §, 1991. XLI. Tv. 112. §, 1959. IV. Tv. 209. §

(1),
  1. LIII. Tv.
  2. §, 18/
  3. Korm. rend.
  4. §
(1)b), 18/
  1. Korm. rend.
  2. §
(1)
  1. j)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.488/2017/4. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Nagy Szilárd ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.II.21.497/2016/7. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 11.P.20.562/2016/9. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletének a felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezését megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja; az alperest az állam részére illeték megfizetésére kötelező rendelkezést mellőzi. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 168.800 (százhatvannyolcezer-nyolcszáz) forint együttes első-, másodfokú- és felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - további 18.000 (tizennyolcezer) forint le nem rótt kereseti illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mint adós és zálogkötelezett, valamint az alperes mint hitelező és zálogjogosult 2007. január 12. napján lakásvásárlás [2] céljára svájci frank alapú kölcsönszerződést és annak biztosítására jelzálogszerződést kötöttek egymással. A kölcsönszerződés I.4. pontja - egyebek mellett az alábbi rendelkezést tartalmazza: „Felek kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái, és a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot. Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem, vagy nem szerződés szerinti megfizetése esetén a végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló kölcsön-, és járuléktartozást, továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett, az Adós Banknál vezetett számláiról, illetve a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a Felek jelen okirat aláírásával kötelezettséget vállalnak. Felek/Adós felkéri(
  2. k)a jelen okiratot szerkesztő közjegyzőt, vagy egyébként illetékességgel bíró közjegyzőt, hogy a fenti kölcsönből fennálló kölcsön és járulékai, továbbá egyéb tartozása mértékét, továbbá a fent hivatkozott tényeket, adatokat, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén, a Bank felkérésére Adósok banknál vezetett számlái, a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján és nyilvántartásokba való betekintéssel közjegyzői ténytanúsítványba foglaltan tanúsítsa, e tekintetben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól a felmentést megadják". A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes módosított keresetében többek között a kölcsönszerződés I.4. pontjába foglalt fenti rendelkezés tisztességtelenségen alapuló semmisségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. számú törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209. §
(1)bekezdése, 209/A. §
(2)bekezdése, továbbá a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999.(II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. j)pontjai alapján. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a peres felek között létrejött kölcsönszerződés I.4. pontjának fent idézett rendelkezése érvénytelen. Ezt meghaladóan a felperes keresetét [6] [7] elutasította. A peres feleket egyenlő arányban kötelezte a le nem rótt kereseti illeték állam részére történő megfizetésére. Döntését a felülvizsgálattal érintett körben azzal indokolta, a perbeli feltétel azt eredményezi, hogy kizárólag az alperes jogosult megállapítani, hogy a felperes szerződésszerűen teljesíte. A közjegyzői ténytanúsítvány alapján meginduló közvetlen bírósági végrehajtás esetén a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti perben az adóst terheli annak bizonyítása, hogy a bank által követelt összeggel nem tartozik, azaz a bizonyítás akkor is a felperest terheli, amikor a tartozást követelő bank kezdeményez eljárást. Ez a bizonyítási teher megfordulását eredményezi a fogyasztó hátrányára. A kereset tárgyává tett szerződési feltétel ezért a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. j)pontja szerint tisztességtelen. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését helybenhagyta. Az érdemi döntéssel és annak indokolásával túlnyomórészt egyetértett. Annyiban osztotta a a fellebbezésben kifejtett álláspontot, hogy a perbeli szerződési feltétel hiányában is alperes el tudja érni, hogy az általa kimutatott tartozás behajtására közjegyző által kiállított végrehajtási záradék alapján bírósági végrehajtási eljárás induljon. Az alperes ugyanis a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: közjegyzői tv.) 126. §
(1)bekezdés
  1. e)pontja szerinti jelentős jogi tényről, így a felmondásról és az abban közölt tartozás összegéről kérheti közjegyzői ténytanúsítvány kiállítását. A záradék kiállításával történő végrehajtás elrendelése esetén az adós csak a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 369. §
  2. a)vagy
  3. b)pontja alapján indított végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben vitathatja a tartozásának fennállását. A másodfokú bíróság kiemelte ugyanakkor, lényeges eltérés, hogy míg a felmondáson alapuló végrehajtás esetén a végrehajtást kérőre hárul annak a bizonyítása, hogy a követelése fennáll, addig ha a záradékolt okirat az adós elismerésén, jelen esetben a szerződés I.4. pontján alapul, a bizonyítási teher megfordul és az adósnak kell bizonyítania azt, hogy az elismert tartozása nem áll fenn. Mindezen túl a hivatkozott rendelkezés egyoldalú hatalmasságot biztosít az alperes számára a tekintetben, hogy meghatározza, áll-e fenn tartozása az adósnak, és ha igen, az mennyi. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását, másodlagosan az első-, vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a perben eljárt bíróságok a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. j)pontja, valamint az rPtk. 209. §
(1)bekezdésének téves értelmezésével okszerűtlen és megalapozatlan következtetésre jutottak, egyben megsértették az rPtk. 209. §
(5)bekezdésében foglalt rendelkezést is. Tekintettel arra, hogy a kölcsönszerződés I.4. pontja nem tisztességtelen az első-, és másodfokú bíróság helytelenül állapította meg a kikötés semmisségét az rPtk. 209/A. §
(2)bekezdése alapján. [10] Az alperes hangsúlyozta, jelen eljárásban nem vitatott tény, hogy a felperes a kölcsönszerződés közjegyzői okiratba foglalásával a közjegyző előtt kötelezettséget vállalt a kölcsönszerződés teljesítésére, ezzel az alperest közvetlen bírósági végrehajtás megindítására jogosította fel. Az alperesnek hitelezőként bármikor lehetősége van a banki felmondás tényéről és az általa nyilvántartott adatokról közjegyzői tanúsítvány kiállítását kezdeményezni. A jogerős ítélet az alperes jogszabály által biztosított jogának gyakorlását deklaráló rendelkezés tisztességtelenségét állapította meg. A ténytanúsítványban foglalt nyilatkozat a közokiratba foglalást követően is csak az alperes egyoldalú nyilatkozata marad, a közokirati forma csak az alperesi előadás közokirati igazolásául szolgál. Az adósnak a végrehajtási eljárást megelőzően is lehetősége van vitatni a bank tartozás összegére vonatkozó megállapításait, és ez a jog a végrehajtás megszüntetése, vagy korlátozása iránti perben is megilleti. [11] Tévesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a szerződésben foglalt rendelkezés befolyásolja a bizonyítási teher alakulását, azt ugyanis az rPp., és nem a felek szerződése határozza meg. A végrehajtási záradékkal indult végrehajtási eljárás sajátossága az, hogy az adósra telepíti a bizonyítási terhet. A vitatott kikötés nem jelent semmilyen hátrányos eltérést az adós felperesre nézve a közvetlen bírósági végrehajtásra vonatkozó jogszabályi előírásokhoz képest. [12] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében rámutatott, a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés b) pontjának helyes értelmezése szerint az a szerződéses feltétel tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet, tehát az alperest egyoldalúan annak megállapítására jogosítja, hogy a saját teljesítése szerződésszerű. Tekintettel arra, hogy a perbeli kikötés nem tartalmaz olyan elemeket, amely az alperes saját teljesítésére utalna, a Korm. rendelet hivatkozott pontjába ütközés fel sem merülhet. [13] Az alperes véleménye szerint a vitatott szerződéses pont azért sem lehet tisztességtelen, mert azt a jogszabály előírásainak megfelelően határozták meg. Ezen jogszabályi rendelkezések a közjegyzői tv. 112. §
(1)bekezdése, a bírósági végrehajtásról szóló
  1. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
  2. §-a, hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007.(VII.30.) Korm. rendelet
  3. §
(1)bekezdés c) pontja, valamint az utóbbival kapcsolatban a PSZÁF által korábban kiadott Bázel II. validációs kézikönyvben meghatározott követelmények. [14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében - annak tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [15] Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az alábbiak szerint jogszabálysértőnek találta. [16] A perbeli kölcsönszerződés megkötésekor hatályban volt, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 198/
  1. (XII.22.) Korm. rendelet, majd a
  2. január 1-jén az e rendelet helyébe lépett, azonos című 250/
  3. (XII.24.) Korm. rendelet előírásai értelmében az alperesnek az ügyfeleivel, köztük a felperessel szemben fennálló követeléseiről folyamatos nyilvántartást kellett vezetnie. A nyilvántartásában szereplő adatokról a pénzügyi vállalkozás által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 52/
  4. (XII.28.) PM rendelet szabályai szerint negyedévente jelentést kellett tennie a Felügyelet részére. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  5. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
  6. §
(1)bekezdése pedig előírta, hogy folyamatos szerződések esetén legalább évente egy alkalommal, valamint a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást küldjön az ügyfeleinek. A kimutatást a Hpt. 206. §
(2)bekezdése értelmében - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kellett tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított 60 napon belül írásban nem emelt kifogást. Mindez a követelés érvényesíthetőségét nem érinti. [17] A perbeli jogvita eldöntése szempontjából ügydöntő jelentőségű volt, hogy a felek között létrejött kölcsönszerződés I.
  1. pontjának azon kikötése, amely szerint a felperes mindenkori fizetési kötelezettségét illetően a banknál vezetett számlái és a bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadja el mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot, az rPtk.
  2. §-a szerinti joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak minősül-e. Tartozáselismerés esetén ugyanis a bizonyítási teher megfordul, és az adósnak kell bizonyítania, hogy az elismert tartozása nem áll fenn (BH1991.439.). [18] A fél nyilatkozatához - amint arról a Legfelsőbb Bíróság az EBH2000.
  3. szám alatt közzétett határozatában egyértelműen állást foglalt - a tartozáselismerés jogkövetkezményei akkor fűződhetnek, ha a tartozás elismerése magyarázatot nem igénylő módon, kifejezetten és félreérthetetlenül történik. Ennek az elvárásnak csak az olyan tartozáselismerő nyilatkozat felel meg, amelyet már fennálló, összegszerűen meghatározott követelés tekintetében tettek meg. A per tárgyát képező szerződéses rendelkezés viszont ilyennek nem tekinthető, e kikötés esetében ezért nem érvényesülnek a tartozáselismerés joghatásai, és az joglemondásként sem értékelhető a fenti indokokra tekintettel. [19] Ennek megfelelően abban az esetben, ha az alperes a jelen szerződésből eredő követelését a felperessel szemben peres úton érvényesíti, a perben az rPp.
  4. §
(1)bekezdése értelmében őt terheli annak bizonyítása, hogy a szerződés milyen tartalommal jött létre, ennek alapján milyen összeget folyósított a felperes részére, a felperes mennyit teljesített, és ennek eredményeként mekkora a felperes fennálló tartozása. Az alperes erre vonatkozó tényállításai nyilvánvalóan a saját nyilvántartásán alapulnak, vita esetén azonban az alperesnek a perben a nyilvántartás elszámolási elveit, módszereit és adatait be kell mutatnia, számításait le kell vezetnie. Ha a felperes mindezeket követően is azt állítja, hogy az alperes elszámolása nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, illetőleg a közölt számítás hibás, vagy arra hivatkozik, hogy részéről nagyobb összegű teljesítés történt, ellenbizonyítással élhet. A bizonyítási teher alakulását, a bizonyítási eljárás lefolytatását tehát a kölcsönszerződés I.4. pontjában írt rendelkezés nem befolyásolja. [20] A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) felek közötti szerződéskötés idején hatályos 21. §
(1)bekezdése, illetve a jelenleg hatályos 23/C. §
(1)bekezdése értelmében végrehajtási záradékkal látható el a közjegyzői okirat, ha az tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettségvállalás tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, valamint a teljesítés módját és határidejét. Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz a Vht. korábbi 21. §
(2)bekezdése, illetve jelenlegi 23/C. §
(2)bekezdése szerint az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. [21] E szabályok értelmében a közokiratba foglalt kölcsön- vagy lízingszerződés, illetve a szerződéskor tett egyoldalú kötelezettségvállalás alapján az adós tartozásának már lejárt részleteire minden további feltétel nélkül, a szerződés felmondása esetén a teljes tartozás összegére pedig akkor van helye végrehajtási záradék kibocsátásának, ha a végrehajtást kérő az adós szerződésszegése miatt - közokirattal igazoltan - felmondta a szerződést. Az, hogy ez utóbbi esetben a szerződésszegés valóban bekövetkezett-e, és így az emiatt közölt felmondás jogszerű-e, a végrehajtási záradék kiállítására irányuló kérelem elbírálása során érdemben nem vizsgálható, e vonatkozásban elengedő a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozata (BH1997.348., BH2002.491., Kúria Pfv.I.21.783/2016/5.). [22] Az adós szerződésszegésének, illetőleg a felmondásnak a tényét, valamint a végrehajtást kérő nyilvántartásai szerint fennálló tartozás aktuális összegét a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozata alapján rögzítő, a közjegyzői tv.
  1. §-ában szabályozott közjegyzői okirat nem ügyleti okirat, hanem jogi jelentőségű tényeket rögzítő ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ilyen okirat kiállítását a végrehajtást kérő akkor is kérheti a közjegyzőtől, ha erről az adóssal kötött szerződésben előzetesen külön nem rendelkeztek, illetve az adós előzetesen nem nyilatkozott külön arról, hogy a végrehajtást kérő nyilvántartásában rögzített adatok a ténytanúsítvány kiállításának alapjául szolgálhatnak. [23] A közjegyzői ténytanúsítvány kiállítását és a végrehajtási záradék kibocsátását tehát a végrehajtást kérő e szerződéses kikötés hiányában is ugyanilyen módon és tartalommal kérhetné. [24] Ha a végrehajtási záradék kiállítására sor kerül, az adós a tartozását valóban csak az rPp.
  2. §-a szerinti végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben vitathatja. Ez azonban a végrehajtási záradék és a közjegyzői tanúsítvány jogintézményére vonatkozó, a fentiekben ismertetett szabályokból következik. A peres felek között létrejött kölcsönszerződés e vonatkozásban sem biztosít több jogosultságot az alperes részére, illetve nem ró több kötelezettséget a felperes terhére, mint amelyek az irányadó jogszabályok alapján őket egyébként megilletnék, illetőleg terhelnék. [25] A bizonyítási teher pedig az rPp.
  3. §-a szerinti végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben is az rPp.
  4. §
(1)bekezdésének megfelelően alakul. [26] Az igényérvényesítés lehetőségei, a bizonyítási teher alakulása körében tehát a kölcsönszerződés I.
  1. pontjában foglaltak a felperes jogi helyzetét nem érintik, semmilyen módon nem teszik azt hátrányosabbá. [27] A végrehajtás közjegyzői okirat záradékolása útján, tehát a peres út igénybevétele nélküli elrendelését lehetővé tevő szabályozás az Alkotmánybíróság 1423/B/2010.AB és 1245/B/2011.AB számú határozatai szerint nem alkotmányellenes, nem sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, és az Európai Unió Bírósága C-32/
  2. számú ERSTE Bank kontra Sugár Attila ügyben hozott határozata szerint nem összeegyeztethetetlen a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv fogyasztóvédelmi követelményeivel sem. [28] Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságok alaptalanul, az rPtk.
  3. §-ának, illetve a Korm. rendelet
  4. §
(1)bekezdés j) pontjainak téves alkalmazásával állapították meg, hogy a perbeli kölcsönszerződés I.
  1. pontja a bizonyítási terhet a felperes terhére hátrányosan változtatta meg. [29] A Kúria álláspontja szerint a perbeli kikötés nem tisztességtelen a Korm. rendelet
  2. §
(1)bekezdés b) pontja alapján sem. Aszerint a fogyasztói szerződésben az a szerződési feltétel minősül tisztességtelennek, amely kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e. E rendelkezésnek mind a nyelvtani, mind a 93/13/EGK irányelv 3. cikk
(3)bekezdése és Mellékletének 1.m) pontja figyelembevételével történő értelmezéséből az következik, hogy az a kikötés tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet, jelen ügyben az alperest arra jogosítja, hogy a saját teljesítése szerződésnek megfelelőségét maga állapítsa meg. E jogszabályhely téves értelmezéséből fakad tehát az eljárt bíróságok azon megállapítása, hogy azért semmis a perbeli kikötés, mert az alperest arra jogosítja fel, hogy egyoldalúan eldöntse, a felperes szerződésszerűen teljesített-e. [30] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, elsőfokú ítélet felülvizsgálattal érintett, a keresetnek helyt adó rendelkezését megváltoztatta és a keresetet e részében is elutasította. Záró rész [31] Az eredményes felülvizsgálati kérelem alapján a teljes egészében pervesztes felperes köteles az alperes összesen 118.000 Ft lerótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetékből és az első-, másodfokú, valamint felülvizsgálati eljárásban a jogi képviseletével felmerült, 50.800 Ft munkadíjból álló, együttes perköltségének megfizetésre az rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján. A megbízási szerződés alapján megállapítani kért ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdése alapján jelentősen mérsékelte, figyelemmel arra, hogy az ügy bonyolultságára és az igen nagy számú, a perbelivel azonos, illetve hasonló tényállású ügyben az alperesi védekezés azonosságára figyelemmel azt eltúlzottnak találta. Az ügyvédi munkadíj az IM rendelet 4/A. §
(2)bekezdése alapján az ÁFÁ-t tartalmazza. [32] Az elsőfokú bíróság a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 36.000 Ft kereseti illeték megfizetésére a részleges pernyertességre tekintettel a felperest és az alperest egyenlő arányban kötelezte. Mivel a felperes jelen határozat alapján teljes egészében pervesztes lett, a Kúria az alperest illeték fizetésére kötelező rendelkezést mellőzte, és a felperest kötelezte a felülvizsgálattal érintett kereseti kérelem után fizetendő feljegyzett illeték, így további 18.000 Ft állam részére történő megfizetésre. [33] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.