Kvk.37433/2018/2 – Kúria

(5)bekezdésének zárt szabályrendszerén belül marad az önkormányzati rendelet, ha nem általánosan, hanem konkrét területeket megjelölve tiltja meg választási plakátok elhelyezését. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.VI.37.433/2018/

1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás elõadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró A kérelmezők: A kérelmezők képviselője: Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: a kérelmezõk A felülvizsgálni kért határozat: a alperes neve668/
2. számú határozata Rendelkező rész A Kúria a alperes neve668/
3. számú határozatát helybenhagyja. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás K. G. N-né
4. március 28-án kifogást nyújtott be Heves megye
5. számú Országgyûlési [1] Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB), melyben elõadta, hogy a felperes nevejelölõ szervezet Hatvan városában az alábbi közterületeken különbözõ méretû plakátokat helyett el: Rákóczi út és Bajcsy-Zsilinszky út keresztezõdése; Bajcsy-Zsilinszky út és Hajdú u. keresztezõdése; Bajcsy-Zsilinszky út és Majtényi u. keresztezõdése; SPAR Szupermarket Hatvan, Szabadság út és Nádasdy Tamás u. keresztezõdése; Szabadság út 4., 1-
6. szám alatti villanyoszlop; Nádasdy Tamás u. 2., 5-7., 8-10., 10., 14; Nádasdy Tamás u. és Szabadság út keresztezõdése; Dózsa tér
7. számmal szemben lévõ „Várakozni tilos” táblán. A kifogást tevõ véleménye szerint a választási plakátok elhelyezésével a felperes [2] nevemegsértette a választási eljárásról szóló
8. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
9. §

(1)bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás követelményét, a Ve. 144. §

(5)bekezdését, továbbá Hatvan Város Önkormányzata képviselõ-testületének a közterületek használatáról, valamint a parkolóhelyek létesítésérõl és használatáról szóló 15/

1. (III.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet)
2. §-át. Kérte, hogy az OEVB tiltsa el a felperes neveot a további jogsértéstõl. Kifogásához a beadványozó 13 darab fényképfelvételt csatolt a plakátokról. Az OEVB az 50/
3. (III.29.) számú határozatában a kifogásnak helyt adott és [3] megállapította, hogy a felperes nevemegsértette a Ve.
4. §

(1)bekezdés e) pontját, valamint a Rendelet

1. §-át. A felperes neveot eltiltotta a további jogsértéstõl. Az indokolásban a mellékelt fényképfelvételek alapján megállapította, hogy az alábbi [4] közterületeken kihelyezett plakátok olyan helyen lettek kihelyezve, ahol a Rendeletre figyelemmel az tilos: a Rákóczi út és a Bajcsy-Zsilinszky út keresztezõdésénél; a Bajcsy-Zsilinszky út és a Hajdú u. keresztezõdésénél; A Bajcsy-Zsilinszky út és a Majtényi u. keresztezõdésénél; a Nádasdy Tamás u. 2., 5-7., 8-10., 10.,
2. szám alatti villanyoszlopokon; a Nádasdy Tamás u. és a Szabadság út keresztezõdésénél; a Dózsa tér
3. számmal szemben lévõ „Várakozni tilos” közlekedési táblán. A beadványozó által megjelölt további három plakát kihelyezése a Rendelet értelmében nem tilos. Az OEVB határozatával szemben a felperes neve
4. március 31-én fellebbezést nyújtott be, [5] melyben kifejtette, hogy a Rendelet érvényesen nem korlátozhatja választási plakátok elhelyezését, mert – figyelemmel a Kúria álláspontjára is – a Ve. zárt szabályrendszert alkot, melynek a Rendelet nem része. Annak rendelkezéseit az OEVB jogellenesen vette figyelembe, ezzel megsértette a Ve.
5. §

(5)bekezdését. A Rendelet ellentétes az Alaptörvény IX. cikke által biztosított szabad politikai véleménynyilvánítás jogával, az Alkotmánybíróság és a Kúria több határozatával. Az OEVB határozatában nem indokolta meg, hogy a kérelmezõ miért sértette meg a jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás elvét. Az alperes nevehatározata Az alperes neve(a továbbiakban: NVB) a 668/2018. számú határozatában az OEVB határozatát a jogsértés tényének megállapítása vonatkozásában helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperes neveés a Párbeszéd Magyarországért Párt megsértette a Ve. 144. §

(5)bekezdését azzal, hogy Hatvan városában a Rákóczi út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésénél, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Hajdú u. kereszteződésénél, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Majtényi u. kereszteződésénél, a Nádasdy Tamás u. 2., 5-7., 8-10.,

1. szám alatti villanyoszlopokon, valamint a Nádasdy Tamás u. és a Szabadság út kereszteződésénél választási plakátot helyezett el. Az NVB a felperes neveot és a Párbeszéd Magyarországért Pártot eltiltotta a további jogsértéstől. Az NVB a Ve.
2. §

(1)bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve megsértésének megállapítását mellőzte. Az indokolásban rámutatott, hogy az érintett plakátok kampányeszköznek és választási plakátnak minősülnek. Az egységes bírói gyakorlat szerint a választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve.

1. §-ának rendelkezései az irányadók, ez a § egy zárt szabályrendszert alkot. Az OEVB határozatában helyesen hivatkozott a Rendeletre, illetve annak a sérelmezett helyszínen plakátok kihelyezését gátló
2. §-ára. A Rendelet
3. mellékletében felsorolt közterületeken a helyi jogalkotó műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból korlátozta a plakátok elhelyezését. A Ve.
4. §

(5)bekezdése egyértelmű felhatalmazást ad a helyi önkormányzat részére rendeletben megtiltani a plakát, óriásplakát elhelyezését műemlékvédelmi vagy környezetvédelmi okból. Az NVB rögzítette, az, hogy a Rendelet más jogszabályba ütközik-e, vagy tartalma túlterjeszkedik a Ve.ben foglalt felhatalmazáson a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 12. §

(4)bekezdés a) pontja alapján a Kúria jogosultsága. Ennek vizsgálatával az NVB túllépné a Ve.-ben meghatározott hatáskörét, ahogy ezt a Kúria több döntése is megerősítette. Az NVB úgy ítélte meg, hogy a fellebbezésben érintett közterületek tényleges műemléki, illetve környezetvédelmi védettsége vizsgálatának jelen eljárásban nincs helye. Az NVB a jogszabálysértést a Ve. 144. §

(5)bekezdésébe ütközés miatt tartotta megállapíthatónak. Mivel a

1. április 8-i országgyűlési választásokon a felperes nevea Párbeszéd Magyarországért Párttal közös listát állított, és a választási plakátok elhelyezését a kérelmező nem vitatta, ezért a Rendelet
2. §-ának és a Ve.
3. §

(5)bekezdésének megsértését az NVB a két jelölő szervezet részére együttesen állapította meg, valamint szankcióként eltiltotta a felperes neveot és a Párbeszéd Magyarországért Pártot a további jogsértéstől. Tekintettel arra, hogy a Ve. tételes szabályainak megsértése magában foglalja az alapelv sérelmeit is, így annak külön megállapítását – egyéb lényeges körülmény hiányában – az NVB nem tartotta indokoltnak. Végül az NVB megállapította, hogy az OEVB a Dózsa tér

1. számmal szemben lévő „Várakozni tilos” közlekedési táblán elhelyezett plakátot egyszerre minősítette a Rendeletbe ütközőnek és a Rendeletbe nem ütközőnek. Ezért az NVB az OEVB határozatát kijavítva rögzítette, hogy a fenti helyen választási plakát elhelyezése nem tilos. A felülvizsgálati kérelem A kérelmezõk felülvizsgálati kérelmükben az NVB fenti számú határozatának [6] megváltoztatását kérték oly módon, hogy a Kúria a kifogást utasítsa el. Rámutattak, hogy a Rendelet nem a Ve. szerinti felhatalmazás alapján korlátozza a választási plakátok elhelyezését, jogalkotási felhatalmazásra való utalást a Rendelet nem tartalmaz, kizárólag egy hatálytalan törvény figyelembevételérõl rendelkezik. A Rendelet érvényesen nem korlátozhatja választási plakátok elhelyezését, mivel a Ve. zárt szabályrendszert alkot, ennek a Rendelet nem része, annak jogszabályhelyeit az NVB jogellenesen vette figyelembe döntése meghozatalakor, megsértve a Ve.
2. §

(5)bekezdését. A kérelmezõk kiemelték, hogy az NVB hatáskörének hiányát állapította meg azzal [7] kapcsolatban, hogy a Rendelet tartalmilag eleget tesz-e a Ve. elõírásainak, mely ahhoz vezetett, hogy a Rendeletet a Ve. zárt szabályrendszerébe tartozó jogforrásnak minõsítette. Az NVB joggyakorlata e téren nem koherens, mert a 669/2018. számú határozatában arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az NVB-nek lehetõsége van megítélni, hogy egy önkormányzati rendelet túllép-e a Ve. 144. §

(5)bekezdésében foglaltakon, avagy sem. Az NVB figyelmen kívül hagyta, hogy a Rendelet a Ve. felhatalmazó rendelkezésére való [8] utalás hiányában közjogi hibában szenved és tartalmi szempontból is messze túllép a törvényalkotó által szabott kereteken. A Rendelet

1. §-a szerint figyelembe veendõ
2. melléklete olyan közterületeket is megjelöl, ahol a korlátozásnak semmilyen környezet- és mûemlékvédelmi alapja nincs. Az a választási kampány alól Hatvan belvárosának teljes területét kivonja. Bár Hatvan Város Önkormányzata hasonló módon szabályozott, mint Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata, azt az NVB – a 669/
3. számú határozatával ellentétben – nem találta jogszabálysértõnek. Az NVB határozata szöges ellentétben áll a Kúria Kvk.III.37.400/2018/
4. számú végzésében lefektetett elvekkel. A kérelmezõk kifejtették, hogy Hatvan város önkormányzata 2017 decemberében kiadott [9] Településképi Arculati Kézikönyvének (a továbbiakban: Kézikönyv) 19-
5. oldalai meghatározták a mûemlékvédelemre érdemes épületeket, míg annak
6. oldala megjelölte a környezetvédelmi értékeket. Az NVB által jogsértõ módon elhelyezettnek minõsített plakátok a Kézikönyv szerint nem mûemléki védettségi épületeken vagy közterületeken, illetve nem környezetvédelmi védettséggel érintett területeken lettek elhelyezve. A Rendelet a kérelmezõk szerint megsértette az Alaptörvény IX. cikke által biztosított szabad [10] politikai véleménynyilvánítás jogát, az Alkotmánybíróság 5/
7. (II.25.), továbbá 1/
8. (I.7.) AB határozatában foglaltakat, a Kúria felhívott döntéseit, valamint a Ve.
9. §

(5)bekezdésében foglaltakat. A Kúria döntése és jogi indokai A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [11] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmezõk nyújtották be a Ve. 224. §

(2)[12] bekezdésében meghatározott határidõn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. §

(3)bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezõket ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el. A Ve. 144. §

(1)bekezdése értelmében e § alkalmazásában plakát a választási falragasz, [13] felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettõl és hordozóanyagtól függetlenül. A 144. §

(2)bekezdése szerint a kampányidõszakban a jelölõ szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A 144. §

(3)bekezdése alapján plakát a kampányidõszakban – a

(4)-

(7)bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhetõ. A 144. §

(5)bekezdése rögzíti, hogy egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fõvárosban a Fõvárosi Önkormányzat mûemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A Rendelet 16. §-át 2018. február 1-jei hatállyal az 5/2018. (I.26.) önkormányzati rendelet [14] módosította. A módosító rendeletet Hatvan Város Önkormányzata Képviselõ-testülete az Alaptörvény XXXII. cikk

(2)bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Ve. 144. §

(5)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján hozta meg. A Rendelet

1. §-a kimondja, hogy a
2. mellékletben meghatározott közterületeken, valamint ezen közterületek által határolt területeken mûemlékvédelmi, környezetvédelmi okból választási plakát elhelyezése tilos. A
3. mellékletben – többek között – szerepelnek azok a közterületek, melyeken a kérelmezõk az NVB határozata által jogsértéssel érintett plakátok elhelyezésre kerültek. Az NVB határozata
4. és
5. pontjában – átvéve több kúriai döntés indokolását, így a [15] Kvk.VI.37.328/2018/
6. számú végzés
7. és
8. pontját – helyesen állapította meg, hogy az Alkotmánybíróság több döntésében, például az 5/
9. (II.25.) AB határozatban általános érvénnyel mondta ki, hogy az Alaptörvény IX. cikk

(1)bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölõ szervezetek által folytatott kampánytevékenységre. Az 1/

1. (I.07.) AB határozat hangsúlyozta, hogy a politikai reklámozás mindenek elõtt a választáson induló pártok, jelölõ szervezetek véleménynyilvánítását érinti. Az Alaptörvény IX. cikke mindenkinek biztosítja a szabad politikai véleménynyilvánítás jogát, amely megnyilvánul a politikai reklám közzétételében. A Kúria Kvk.I.37.476/2014/
2. és Kvk.I.37.491/2014/
3. számú végzéseiben is megtestesülõ [16] egységes bírói gyakorlat szerint a Ve.
4. §-ának helyes értelmezésébõl az következik, hogy a választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve.
5. §-ának a rendelkezései az irányadóak. A választási szervek a Ve. rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálhatják, mert a Ve.
6. §-a egy zárt szabályrendszert alkot. A felülvizsgálati bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat értékelve az NVB-vel egyezõen [17] arra a következtetésre jutott, hogy az érintett plakátok választási plakátnak minõsülnek, melyek a kérelmezõk megbízásából készültek, a kérelmezõk támogatására ösztönöznek. Ezt bizonyítja a plakátok tartalma és az azon elhelyezett impresszum is. A Ve. hivatkozott
7. §

(3)bekezdése fõszabály szerint korlátozás nélkül elhelyezhetõnek [18] minõsíti a választási palkátokat kampányidõszakban, az erre vonatkozó kivételeket a jogalkotó a 144. §

(4)-

(7)bekezdéseiben nevesíti. A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, hogy a helyi önkormányzat, a fõvárosban a fõvárosi [19] önkormányzat a Ve. 144. §

(5)bekezdésére alapítottan rendeletében kizárólag mûemlékvédelmi, környezetvédelmi okból tilthatja meg plakát elhelyezését. A Kúria a Kvk.III.37.400/2018/2. számú végzésében kimondta, hogy a Ve. 144. §

(5)bekezdése a helyi jogalkotó számára általános jellegû felhatalmazást ilyen tilalom megfogalmazására nem biztosít. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa egyetért a másik tanács által hozott döntésben foglaltakkal. A Kúria nézete szerint az eljárásbeli jogvita eldöntése szempontjából meghatározó [20] jelentõséggel bír azon kérdés megválaszolása, hogy a helyi rendeletalkotó a Ve. 144. §

(5)bekezdésében meghatározott körön belül szabályozta-e a választási plakátok elhelyezésének tilalmát mûemlékvédelmi vagy környezetvédelmi okból a Rendelet

1. §-ában és
2. mellékletében, avagy nem. A Kúria egyfelõl rámutat, hogy a Rendelet
3. §-át módosító és
4. mellékletét beiktató [21] módosító rendeletet a képviselõ-testület a Ve.
5. §

(5)bekezdésében kapott meghatalmazás alapján alkotta meg. Másfelõl a Rendelet

1. §-a és
2. melléklete nem általános jellegû tilalmat határoz meg, hanem konkrétan megjelöli azon közterületeket, melyeken mûemlékvédelmi, környezetvédelmi okból választási plakát nem helyezhetõ el. A Kúria szerint a Rendelet
3. §-a és
4. melléklete a Ve.
5. §

(5)bekezdésének [22] szabályozási körén belül marad, ellentétben a Kvk.III.37.400/2018/

1. számú végzés alapjául szolgáló fõvárosi önkormányzati rendelettel, mely a fõvárosi aluljárókban általános jelleggel tiltotta meg választási plakátok elhelyezését. A kérelmezõk felülvizsgálati kérelmében hivatkozott 669/
2. számú NVB határozat [23] felülvizsgálata nem jelen eljárás tárgya, az abban foglaltakkal a Kúria nem foglalkozhat. A felülvizsgálati bíróság kiemeli, hogy az NVB azt vizsgálhatja, hogy az adott önkormányzati [24] rendelet a Ve.
3. §-ának zárt szabályrendszeréhez kapcsolódóan, azon belül került-e megalkotásra. Amennyiben igen, úgy a Rendelet jogszerûségi felülvizsgálatát nem végezheti el, mert arra a Kp.
4. §

(4)bekezdés a) pontja alapján a Kúria jogosult. A korábban kifejtetteknek megfelelõen a Rendelet

1. § és
2. melléklete a Ve.
3. §-ának [25] zárt szabályrendszere kereteit nem lépte túl, ezen jogszabályhelyeket az NVB jogszerûen alkalmazta határozatában. A Kúria az NVB határozatát a Ve.
4. §

(5)bekezdés a) pontja szerint helybenhagyta. [26] Záró rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. §

(2)bekezdése és a Kp. 157. §

(7)bekezdése [27] szerint alkalmazandó Kp. 124. §

(5)bekezdésének megfelelõen tárgyaláson kívül bírálta el. A kérelmezõk az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § d) pontja és

(2)bekezdése [28] alapján személyes illetékmentesek, ezért a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. §

(5)bekezdése zárja ki. [29] Budapest,

1. április
2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő