Kvk.37467/2018/2 – Kúria

(2)bekezdésében foglalt tilalom kiterjesztően nem értelmezhető. A választópolgárok közötti kommunikációt segítő olyan applikáció, platform bemutatása, amely a választópolgárok önszerveződése mellett segíti őket a választójog gyakorlásában, a szavazóhelyiségbe való eljutás megkönnyítésében, nem minősül a jogszabályban foglalt tilalmazott felhívásnak. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.VI.37.467/2018/

1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet elõadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A kérelmező: A kérelmező képviselője: Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmezõ A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 720/
2. számú határozata Rendelkező rész A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 720/
3. számú határozatát helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A kérelmezõ
4. április 8-án elektronikus úton nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási [1] Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló
5. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 143/A. §

(2)bekezdésének, valamint a Ve. 2. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjában foglalt alapelvek megsértése miatt. Elõadta, hogy a Momentum Mozgalom (a továbbiakban: Mozgalom) 2018. április 7-i [2] kampányzáró rendezvényén a Mozgalom elnöke többek között azt a kijelentést tette: „Ezt a rendszert olyan intézkedésekkel lehet legyõzni, hogy például telekocsi applikációt fejlesztünk azoknak a szavazóknak, akiket segíteni szeretnénk, hogy eljussanak a szavazó urnákhoz”. A Mozgalom 2018. március 27-én közzétett egy videót, melyben elhangzik: „… megszervezzük a külhoni magyarok szavazókörhöz jutását. Bemutatjuk a „Momentourt”, a Momentum választási telekocsi alkalmazást”. Ezen túlmenõen pedig a Mozgalom nyilvános facebook oldalán más, a hivatkozott videóhoz hasonló - az applikációt népszerûsítõ - felhívást is közzétett. Kérelmezõ szerint egyértelmû, hogy a telekocsi alkalmazást a Mozgalom mûködteti, melynek alátámasztására megjelölte a videók elérhetõségi helyét. Idézte a Ve. 143/A. §

(2)bekezdését, utalt az NVB 932/2014. (IV.01.) számú határozatára, [3] valamint kifejtette, hogy megítélése szerint a Mozgalom a felhívások közzétételével és az applikáció mûködtetésével folyamatosan megsértette a Ve. 143/A. §

(2)bekezdését, de sérti a Ve. 2. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjaiban foglalt alapelveket, a választás tisztaságát és a jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlást is, amikor a Ve.-ben foglalt tilalmat egy applikáció segítségével kívánja megkerülni. Kérte a jogsértés megállapítását, a jogsértõ eltiltását a további jogszabálysértéstõl és bírság kiszabását. A határozat Az NVB 720/2018. számú határozatával a kifogást elutasította. Hivatkozott az Alaptörvény 2. [4] cikk

(1)bekezdésére, a Ve.

1. § a) pontjára, a Ve.
2. §

(1)és

(5)bekezdésére, a 243. §-ára, továbbá rögzítette, hogy a Ve. 143/A. §

(2)bekezdésében foglalt szabály, mely szerint „mozgó urna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történõ szállításra nyilvános felhívás nem tehetõ közzé, a szavazóhelyiséghez történõ szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhetõ”, az országgyûlési képviselõk választásán és annak részét képezõ külképviseleti szavazáson is alkalmazandó. A Ve.

1. § szerint viszont „nem minõsül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától”. Az NVB a határozatában rámutatott, hogy a Ve. alapján a választópolgár választójoga [5] gyakorlásának megkönnyítése érdekében nem csak a választási szervek, hanem bárki más segítségét is igénybe veheti. Ennek két formáját nevesíti tehát a Ve., egyrészt a mozgó urna igényléséhez más személy segítsége is igénybe vehetõ (Ve.
2. §

(2)bekezdése), másrészt a Ve. alapján a választópolgárt más személy is a szavazóhelyiséghez szállíthatja, kivéve, ha ez autóbusszal történik. A mozgó urna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történõ szállításra a Ve. tiltja nyilvános felhívás közzétételét. Az NVB arra az álláspontra jutott, hogy a kifogás tárgyává tett alkalmazás általánosságban [6] segítette elõ a magánszemélyek egymás közötti kommunikációját, nem lelhetõ fel sem felhasználási feltételei, sem a népszerûsítõ anyagok között olyan konkrétum, amely a jelölõ szervezet részérõl a szavazóhelyiséghez történõ szállításra tett volna ígéretet, ahhoz biztosított volna jármûvet, vagy konkrét szavazókört jelölt volna meg a szállítás céljául. A jelölõ szervezet által biztosított koordinációs felület a választópolgári joggyakorlást segítette, de nem tartalmazta magában a jogsértés lényegét, a szavazás konkrét helyére történõ szállításra való felhívást a közzétevõ részérõl. Az applikáció mindösszesen platformot, közeget biztosított arra, hogy a választópolgárok egymás között arról egyeztessenek. Az NVB nem látta igazolhatónak, hogy a „Momentour” alkalmazás és annak népszerûsítése [7] sértené a Ve. 143/A. §

(2)bekezdésben foglalt szabályt. A felülvizsgálati kérelem A határozattal szemben a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint a határozat sérti a Ve. 2. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjaiban megfogalmazott alapelvet és a Ve. 143/A. §

(2)bekezdésébe ütközik. Kérelmező fenntartotta álláspontját, hogy a Mozgalom tevékenysége és az applikáció jogsértő, mivel a Mozgalom közvetlenül szervezte meg a szállítást, és az általa közzétett információk felhívásként értelmezhetők. Utalt a Kúria Kvk.I.37.191/2015/

1. számú végzésére, mely arra mutatott rá, hogy a XXI. században széleskörűen elterjedt megoldásokra olykor érdemes odafigyelni, valamint a kérelmező meglátása az, hogy a XXI. században elterjedt műszaki információs alkalmazásokat, applikációkat is jogi szempontok mentén kell vizsgálni. Ennek alátámasztására utalt az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) úgynevezett Uber ítéletére, melyet részletesen elemzett. Egyben rögzítette is, hogy ez a választási ügyben nem bír relevanciával. A kapcsolatot csak az teremti meg, hogy nézete szerint jelen ügyben is figyelemmel kell lenni az applikáció céljára. Nincs jelentősége, hogy magát a szállítást, a szervezést maguk a választópolgárok végezték és nem a Mozgalom, illetve hogy az nem irányult konkrét szavazóhelyiséghez szállításra, hanem csak általánosságban a külképviseleti szavazóhelyeket jelölte. Ennélfogva a konkrét jogszabályhely és a felhívott alapelvek is sérültek. A Kúria döntése és jogi indokai A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Ve.
2. §

(3)bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani. A kérelmező kötelezettsége megjelölni, hogy az NVB határozata mely jogszabályt és milyen okból sért. A kérelmező az NVB-hez benyújtott kifogásában a Ve. 143/A. §

(2)bekezdése, mint tételes jogszabály és a Ve. 2. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjai, mint alapelvek megsértését állította. Bizonyítékul videofelvételre, illetőleg közösségi oldalakon elérhető nyilatkozatokra utalt, ezek elérhetőségét is megjelölve. Az iratokhoz csatolásra került továbbá a „Momentour” applikáció használatára vonatkozó „Általános felhasználói feltételek” című dokumentum is. Az NVB ezen adatok, bizonyítékok megvizsgálása, videók megtekintése után, azok tartalma ismeretében döntött úgy, hogy a kifogásban felhozott jogsértés nem valósult meg. A határozat indokolásával a Kúria egyetért az alábbiak kiemelésével. A választási jogorvoslat esetén a Ve. szabályainak érvényesülését (megsértését) kell/lehet vizsgálni. A Ve. ezen ügyben releváns 143/A. §

(1)és

(2)bekezdése szerint a választópolgár a mozgó urna igényléséhez és a szavazóhelyiséghez való eljutáshoz más személy segítségét jogosult igénybe venni. Mozgó urna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető. A jogorvoslat elbírálása körében kizárólag e jogszabályhely törvényi tényállásával összefüggő, a kérelmező által állított jogszabálysértés vizsgálata volt lehetséges. Az NVB a kifogás nyomán állásfoglalást igénylő kérdést helyesen tette fel: a kifogás tárgyává tett applikáció a magánszemélyek egymás közötti kommunikációjának biztosított felület, ahol a külképviseleti szavazóhelyiséghez való eljutásukat tudták egymás között egyeztetni, megbeszélni. Ezáltal az applikáció és a hozzá kapcsolódó tartalmak a Ve. 142. § alapján ítélendők meg, vagy az applikáció közzététele, annak népszerűsítése a Ve. 143/A. §

(2)bekezdésében foglalt nyilvános felhívásként értékelendő arra tekintettel, hogy az a szavazóhelyiséghez történő eljutásban nyújtott segítséget. A kérdésfeltevésben is hivatkozott Ve. 142. §-a úgy rendelkezik, hogy nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától. A Kúria rögzíti, helyesen utalt az NVB arra, hogy a választójog gyakorlása megkönnyítéséhez a választási szerveken túl bárki segítségét igénybe lehet venni. Ez lehet mozgó urna igénylés, de a választópolgár szavazóhelyiségbe eljuttatása, szállítása is, kivéve az autóbuszt. A kifogás tárgyává tett alkalmazás magánszemélyek egymás közti kommunikációját általában segítette. Nem merült fel, illetve nem került előterjesztésre olyan bizonyíték, amely a jelölő szervezet részéről szavazóhelyiségbe történő szállításra tett volna ígéretet, ahhoz biztosított volna járművet, vagy konkrét szavazókört jelölt volna meg a szállítás céljául. A szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezését a választópolgárok maguk végezték, nem az applikáció szolgáltatója, a Mozgalom. A kérelmező nem tudta az általa állított jogsértést bizonyítani. Sem azt, hogy a Mozgalom közvetlenül szervezete meg a szállítást, sem pedig azt, hogy a közzétett információk felhívásként lennének értelmezhetők. A Ve. zárt rendszerében más szempontokat nem lehetett értékelni, azaz, hogy a kérelmező által feltételezetten az applikációval mi volt/lehetett a létrehozója célja. A konkrét bizonyított tényállást lehetett összevetni a törvényi tényállással. E szerint megalapozottan lehetett arra a következtetésre jutni, hogy egy olyan – a választópolgárok közötti kommunikációt segítő – platform létének ismertetése, bemutatása, akár népszerűsítése, mely a választópolgárok önszerveződése mellett (nem a jelölő szervezet közvetlen közreműködésével) segíti a választópolgár választójoga gyakorlását, a külképviseleti szavazóhelyiségbe történő eljutás lehetséges megkönnyítése által, nem valósítja meg a Ve. 143/A. §

(2)bekezdésben foglalt tilalmazott felhívást. Rámutat végezetül a Kúria, hogy a hivatkozott Kvk.I.37.191/

1. számú végzés tényállása teljesen eltérő, jelen üggyel összefüggésbe nem hozható, így a kérelmező által előadottak alátámasztására nem alkalmas. Megállapítható tehát, hogy tételes jogszabálysértés nem történt, így az NVB az alapelv sérelmet már helyesen - nem is érintette, ezért a Kúria a határozatot a Ve.
2. §

(5)bekezdés a) pontja alapján helybenhagyja. Záró rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. §

(2)bekezdése és a közigazgatási [8] perrendtartásról szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
2. §

(7)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. §

(5)bekezdésének megfelelõen – figyelemmel a Ve. 229. §

(2)bekezdésébõl következõen alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló
2. évi XVII. törvény
3. §

(2)bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el. A Kúria a kérelmezõt a Ve. 228. §

(2)bekezdésének alapulvételével a polgári perrendtartásról [9] szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(5)bekezdés folytán alkalmazandó Kp. 35. §

(1)bekezdésének megfelelõen a Pp. 101. §

(1)és 102. §

(1)bekezdései értelmében kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §

(5)bekezdése szerinti összegû eljárási illetéket. A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. §

(5)bekezdése zárja ki. [10] Budapest,

1. április
2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő