Kvk.37376/2019/5 – Kúria

(1)bekezdés szerinti ellenőrzés tartalmát figyelembe véve követelmény a civil szervezetek nyilvántartásában bejegyzett adatoknak való megfelelés. A KÚRIA végzése Az ügy száma: Kvk.IV.37.376/2019/

1. A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró A kérelmező: A kérelmező képviselője: Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 29/
2. számú határozata Rendelkező rész A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 29/
3. számú határozatát helybenhagyja. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat szempontjából lényeges tényállás [1] A kérelmező
4. március 13-án jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét kérte az Európai Parlament tagjainak
5. évi választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 3/
6. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet)
7. melléklete szerinti P2-es megjelölésű formanyomtatványon. A bejelentkezéshez csatolta a párt színes emblémáját, a Fővárosi Törvényszék 13.Pk.60.153/2017/
8. számú
9. február 8-án kelt végzését, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pk.50.003/2017/
10. számú végzését. [2] Ezt követően még ugyanazon a napon egy új P2-es formanyomtatványon módosította a korábban benyújtott P2-es nyomtatványon megadott székhelyadatát, az 1077 Budapest, Rózsa utca
11. címről az 1053 Budapest, Múzeum körút
12. I/
13. címre. [3] A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) a
14. március 13-ai bejelentkezést követően ellenőrizte a kérelmező adatainak hitelességét a civil szervezetek közhiteles bírósági nyilvántartásában. Az NVI által végzett ellenőrzés eredményeképp az NVB megállapította, hogy e nyilvántartás adatai szerint a kérelmező székhelye – eltérően a székhelyadat módosítását kérő, másodjára benyújtott P2-es nyomtatványon feltüntetett címadattól – az 1077 Budapest, Rózsa utca
15. szám alatt található. A Nemzeti Választási Bizottság határozata [4] A Nemzeti Választási Bizottság 29/
16. számú,
17. március 14-én kelt határozatával a kérelmező nyilvántartásba vétel iránti kérelmét visszautasította. [5] Az NVB megállapította továbbá, hogy a közhiteles nyilvántartásban a kérelmező képviselőjeként öt személy szerepel; köztük FGYA. és S.T. általános és önálló képviseleti joggal, azonban mindkettőjük esetében a nyilvántartás rögzíti, hogy a képviselői megbízásuk
18. július 31-én megszűnt. Rajtuk kívül a párt törvényes képviseletére három személy, M.K., HM. és B.E jogosult. Ez utóbbi személyek önállóan jogosultak eljárni, képviseleti joguk terjedelme különös. Esetükben a megbízás megszűnésének időpontját nem tartalmazza a civil szervezetek névjegyzéke. A kérelmezőt Fekete-Győr András jelentette be, a P2 nyomtatványt ő látta el kézjegyével, mint a párt képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult, annak ellenére, hogy a civil szervezetek névjegyzéke szerint képviselői megbízása
19. július
20. napján megszűnt. [6] Az NVB rögzítette, hogy a kérelmező által csatolt, a Fővárosi Törvényszék 13.Pk.60.153/2017/
21. számú végzése rendelkezik a kérelmező székhelyének az 1053 Budapest, Múzeum körút
22. I/
23. számra változásáról, a párt képviseletének megváltozásáról és FGYA. képviselői megbízása
24. június 10-ig történő meghosszabbításáról. Ugyanakkor a végzés nem tartalmazza a Törvényszék jogerősítő záradékát, emiatt nem alkalmas az abban szereplő adattartalom nyilvántartásba vételére. [7] A fentiek alapján az NVB megállapította, hogy a kérelmező bejelentett székhelycíme eltér a közhiteles nyilvántartásban szereplő adattartalomtól, továbbá a nyilvántartás adatai szerint az eljárt, képviseleti joggal bíró személy megbízásának időtartama
25. július 31-én megszűnt. A bejelentés során megadott adatok nem felelnek meg a civil szervezetek névjegyzékében szereplő adatoknak, így a bejelentés nem felel meg a törvényes feltételeknek. [8] Az NVB megjegyezte ugyanakkor, hogy jelen visszautasítás jogerőre emelkedése nem jelenti akadályát annak, hogy amennyiben a székhelycím és a törvényes képviselő(k) megbízásának időtartama a közhiteles nyilvántartásában rendezésre kerülnek, a kérelmezőt ismételt bejelentés után, az egyéb törvényes feltételek fennállása esetén, az NVB nyilvántartásba vegye. [9] Az NVB a választási eljárásról szóló
26. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
27. §

(2)bekezdésére hivatkozva a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott. A felülvizsgálati kérelem [10] Az NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő bírósági felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Kúria az NVB 29/

1. számú határozatát változtassa meg úgy, hogy a kérelmezőt mint jelölő szervezetet az Európai Parlament magyar tagjainak
2. évi választásán vegye nyilvántartásba. [11] A kérelmező képviseleti jogosultságával összefüggésben a felülvizsgálati kérelem hivatkozott arra, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
3. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.)
4. §

(1)bekezdése szerinti közhitelességből, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:13. §

(2)bekezdése szerint a közhitelesség tartalmából fakadóan – a jogi személy képviseletében harmadik személyekkel szemben mindaddig eljárhat, amíg a képviseleti jogát a nyilvántartásból jogerősen nem törölték. Ezt támasztja alá a kérelmező szerint a Kúria több eseti döntése és a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pk.50.003/2017/

1. számú végzése is. [12] A kérelmező szerint, amennyiben a megbízatás megszűnéséhez a képviseleti jog automatikus megszűnését kívánta volna jogkövetkezményként fűzni a jogalkotó, akkor a Cnytv.-ben ekként rendelkezett volna. Ezzel szemben a Cnytv.
2. §-a kifejezetten azt rögzíti, hogy a civil szervezetek nyilvántartásában adatváltozás átvezetésének csak a Cnytv.-ben vagy külön jogszabályban meghatározott eljárást, a képviseleti jog vonatkozásában változásbejegyzési vagy törvényességi felügyeleti eljárást követően van helye. Mivel Fekete-Győr András képviseleti jogát a civil szervezetek nyilvántartásából nem törölték, a kérelmező képviseletére a következetes bírói gyakorlat szerint „mindenkivel szemben és minden eljárásban”, így a Ve.
3. §

(2)bekezdésének alkalmazása során is jogosult volt, ezért a kérelmező képviseletében eljárva aláírhatta a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételre irányuló kérelemre rendszeresített P2 nyomtatványt is. [13] A kérelmező szerint az NVB határozatban megjelenő jogértelmezés azzal járna, hogy egy párt a legfontosabb jogosultságát, a jelöltállítás jogát nem gyakorolhatná, hiszen a nyilvántartásba bejegyzett törvényes képviselő már nem, az újonnan megválasztott törvényes képviselő pedig (jogerős nyilvántartásba vétel hiányában) még nem járhatna el a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételének kérelmezése során. A bírósági esetjog ezt a helyzetet kerüli el azáltal, hogy a törvényes képviselő nyilvántartásból való jogerős törléséig a képviseleti jogát mindenkivel szemben és minden eljárásban elismeri. Az ettől eltérő jogértelmezés ellentétes az Alaptörvény

1. cikke szerinti követelményekkel, mivel a jelölő szervezet jelöltállításhoz való alapvető jogát alkotmányos indok nélkül, a józan ésszel és a cél szerinti értelmezés követelményével ellentétesen korlátozza. [14] A székhellyel összefüggésben a kérelmező szerint az a körülmény, hogy a P2 nyomtatványon nem a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő székhelyét tüntette fel, nem alapozza meg a nyilvántartásba vétel iránti kérelem visszautasítását. A Ve. több esetben kifejezetten előírja, hogy egy kérelem vagy jognyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az abban feltüntetett adatok közhiteles nyilvántartás adataival egyezzenek meg. A jelölő szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelemmel kapcsolatban viszont a Ve. ilyen követelményt nem határoz meg, a székhelyadat P2 nyomtatványon való feltüntetése a kérelem benyújtója azonosításának célját szolgálja. Ha a jelölő szervezet az általa megadott adatok alapján egyértelműen azonosítható, a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem lehet visszautasítani. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [16] A kérelmező pártnak, általa sem vitatottan, az Európai Parlament tagjainak
2. évi választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelméről megállapítható volt, hogy a szervezetnek a bejelentéshez szükséges P2-es nyomtatványon feltüntetett székhelycíme eltér a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának adataitól, továbbá a bejelentésekor eljárt Fekete-Győr Andrásnak a szervezet képviseletére vonatkozó megbízása sem az Európai Parlament tagjainak választása kitűzésének, sem a szervezet bejelentkezésének időpontjában már nem állt fenn. [17] A jelölő szervezet bejelentésének jelentőségét az adja, hogy a Ve. szerinti jogokat (listaállítás, listán szereplő jelölt jelölése, a választói névjegyzékről adatszolgáltatási igény, választási bizottsági tag megbízása stb.) a választási eljárásban az IM rendeletben meghatározott határidőkhöz kötötten gyakorolhatja. Közülük egyik első lényeges a listaállítás bejelentése
3. április 23-án esedékes. Ezen egyes jogosítványok gyakorlása érdekében az adott határidők esedékességéig van lehetőség a jelölő szervezet Ve.
4. § szerinti bejelentésére a jog gyakorlása érdekében, valamint a meghatározott feltételeknek megfelelő nyilvántartásba vétel elérésére. A feltételeknek adott esetben való meg nem felelés e határidők előtt hátrányos következmények nélkül bármikor korrigálható. [18] Jelen ügyben a kérelmezői bejelentés két adata: a képviseleti jogosultság gyakorlójának és a székhelynek törvényben meghatározott nyilvántartással való meg nem egyezősége, illetve annak elfogadhatósága a jogvita tárgya. A Cnytv. VII. fejezete tartalmazza a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának adattartalmát, közte a szervezet képviselőjének a nevét és a szervezet székhelyét. [19] A Ptk. 3:
5. §

(2)bekezdése alapján amennyiben „[a] nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott adatok) fennállnak és valósak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott. A jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.” [20] A kérelmező szerint a közhitelesség tartalmából fakadóan a jogi személy képviselője harmadik személyekkel szemben mindaddig eljárhat, amíg a képviseleti jogát a nyilvántartásból jogerősen nem törölték. A fentiek szerint a Ptk. alapján kiegészítőlegesen hozzátéve: feltéve, hogy vélelmezhető a nyilvántartásban való bizalmat illetően a jóhiszeműség. Jelen esetben azonban a nyilvántartás tartalmazza, hogy a képviselőként eljáró személynek a – civil szervezettől kapott felhatalmazáson alapuló – képviselői megbízása több mint fél éve megszűnt. Márpedig ez a jogi tény a szervezeti képviselet gyakorlásának hatályát illetően önmagában „ellenkező bizonyításnak” tekinthető. Magából a Cnytv.-ből nyilvánvaló, hogy a képviseleti jog nem a nyilvántartáson, hanem a (civil szervezettől eredő) felhatalmazáson alapul. Az ellenkező tartalmat hordozó bizonyított tény tehát a Cnytv.

1. §-án alapuló közhitelesség okán a nyilvántartási adat tartalmát illető bizalmat, azaz az ehhez fűződő vélelmet a Ptk. alapján megdönti. Márpedig a kérelmező által hivatkozott felsőbírósági döntések megállapításai nyilvánvalóan csak a vélelem megdöntésig terjedő értelmezési tartományban kerülhetnek alkalmazásra. [21] Jelen esetben a vélelem felhasználásának körét ezen kívül még a Ve. is behatárolja. A kérelmező szerint az NVB határozatban megjelenő jogértelmezés azzal járna, hogy egy párt a legfontosabb jogosultságát, a jelöltállítás jogát nem gyakorolhatná, hiszen a nyilvántartásba bejegyzett törvényes képviselő már nem, az újonnan megválasztott törvényes képviselő pedig (jogerős nyilvántartásba vétel hiányában) még nem járhatna el a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételének kérelmezése során. A bírósági esetjog ezt a helyzetet kerüli el azáltal, hogy a törvényes képviselő nyilvántartásból való jogerős törléséig a képviseleti jogát mindenkivel szemben és minden eljárásban elismeri. Ennek a megállapításnak az érvényét nem érintve a Ve. alkalmazási körében azonban a
2. §

(1)bekezdés szerinti ellenőrzés tartalmát is figyelembe kell venni. Eszerint „[a] választási iroda a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, a bejelentett jelölt adatait a központi névjegyzékben ellenőrzi” – ami értelemszerűen a megfelelés kívánalmát kell, hogy jelentse. A bírósági nyilvántartással való összevetés elvégeztetése ebben az eljárásban tehát szűkíteni rendeli a Ptk. szerint vélelem alkalmazási körét. A „mindenkivel szemben és minden eljárásban” való eljárás joga a külön törvény Ve. 119. §

(2)bekezdésének alkalmazása során, a választási eljárást illetően, a közhiteles nyilvántartásnak való megfelelést is megkívánja. [22] A jog gyakorlásának szabályszerűségével kapcsolatos vélelem kérdésétől el kell választani a székhely tényének kérdését. A kérelmező szerint a Ve. több esetben kifejezetten előírja, hogy egy kérelem vagy jognyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az abban feltüntetett adatok közhiteles nyilvántartás adataival egyezzenek meg; a jelölő szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelemmel kapcsolatban viszont a Ve. ilyen követelményt nem határoz meg; a székhelyadat P2 nyomtatványon való feltüntetése a kérelem benyújtója azonosításának célját szolgálja. A Kúria szerint ez igaz, figyelemmel azonban arra, hogy a Ve. egyúttal a fent említett 119. §

(2)bekezdés útján ezt az értelmezési lehetőséget is szűkíti a megfelelés iránti elvárást kifejező kontroll előírása útján. A Ve. 133. §

(1)bekezdése egyértelműen fogalmaz akkor, amikor kimondja, hogy a bejelentett szervezet adatait – a hitelességi vizsgálat során – a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával kell összevetni. Ha eltérés van, ez a bejegyzés törvényes akadálya. [23] Figyelemmel ezen érvelésre a Kúria az NVB határozatának jogszabály-ellenességét nem állapította meg, ezért a határozatot helybenhagyta. A Kúria az NVB határozatával egyezően jelzi, hogy a közhiteles adatok nyilvántartásban való jogerős átvezetését követően, a törvényes feltételek fennállása esetén a nyilvántartásba vételnek, és ennek nyomán a jelölő szervezet választási eljárásban biztosított jogai gyakorlásának akadályai elhárulnak. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. §

(2)bekezdése és a Kp. 157. §

(7)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. §

(5)bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. §

(2)bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló
2. évi XVII. törvény
3. §

(2)bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el. [25] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §

(1)bekezdés d) pontja és igazoltan

(2)bekezdése alapján személyes illetékmentességben részesül. Az Itv. 62. §

(1)bekezdés s) pontja alapján a választási bizottság határozatának felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás tárgyi illetékmentes. Ezért az Itv. 45/A. §

(5)bekezdése szerint mértékű, feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. §

(2)bekezdése és a Kp. 157. §

(7)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. §

(1)bekezdése szerint a Pp. 102. §

(6)bekezdése alapján az állam viseli. [26] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. §

(5)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. március
2. Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő