Kvk.37415/2018/2 – Kúria

(1)bekezdése alkalmazandó. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.VI.37.415/2018/

1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró A kérelmezők: A kérelmezők képviselője: Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: a kérelmezők A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 604/
2. számú határozata Rendelkező rész A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 604/
3. számú határozatának felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a Városkép című kiadvány XXVII. évfolyam 2018/1., 2018/3., 2018/
4. számai és a 2018/
5. különszám tekintetében a határozatot helybenhagyja. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A magánszemély beadványozó (a továbbiakban: beadványozó)
6. március 22-én kifogást nyújtott be a Budapest
7. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), mert véleménye szerint a Városkép című önkormányzati lap
8. január 23-án,
9. január 31-én,
10. február 20-án,
11. március 6-án és
12. március 20-án megjelent összesen 5 száma megsértette a választási eljárásról szóló
13. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
14. §

(1)bekezdés

1. c)pontjában szabályozott jelöltek közötti esélyegyenlőséget biztosító alapelvet. Az újság ezen lapszámai alkalmasak az átlag olvasó befolyásolására és Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltjének népszerűsítésére, azok politikai reklámnak minősülnek. Az OEVB az 57/2018. (III.23.) számú határozatában a kifogást a Ve. 215. §
2. b)pontjára alapítottan érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az indokolásban kifejtette, hogy a 2018. január 23-án és 2018. január 31-én megjelent lapszámokat nem vizsgálta, mert azok a kampányidőszak kezdetét - 2018. február 17-e - megelőzően jelentek meg. A 2018. február 20-i lapszám vizsgálatát az OEVB azért nem végezte el, mert arról a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) és a Kúria már jogerősen döntött. A 2018. március 6-i lapszám vonatkozásában a kifogás elkésett. A kifogásban 2018. március 20-án megjelentnek minősített lapszám pdf formátumában 2018. március 8-i létrehozási dátum szerepel, az OEVB ezt fogadta el a lapszám megjelenési dátumaként, így a kifogás ebben a körben is elkésett. Az NVB határozata [3] Az OEVB határozatával szemben a beadványozó nyújtott be fellebbezést. Az NVB az OEVB [4] [5] [6] [7] [8] határozatát a Városkép XXVII. évfolyam 1. száma, 3. száma, 4. száma és a 2018. február 1-jén terjesztett 2018/1. különszáma esetében a határozatban foglalt indokolással helybenhagyta. Ezt meghaladóan a Városkép XXVII. évfolyam 2018/2. különszáma tekintetében az OEVB határozatát megváltoztatta és a kifogásnak helyt adott. Megállapította, hogy a Városgazda XVIII. Kerület Nonprofit Zrt. a hivatkozott lapszámban megsértette a Ve. 2. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti eljárási alapelvet azzal, hogy Kucsák Lászlót, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös egyéni választókerületi jelöltjét népszerűsítette. Az NVB a Zrt.-t, mint médiatartalom-szolgáltatót eltiltotta a további jogsértéstől, és egyben kötelezte, hogy jelen határozat rendelkező részét a határozat kézhezvételétől számított legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé. Az indokolásban hangsúlyozta, hogy a Városkép Budapest, XVIII. Kerület PestszentlőrincPestszentimre Önkormányzatának díjtalan közéleti lapja, mely két hetente jelenik meg. A lap nyomtatott sajtótermék, melynek számai elérhetők interneten is. Amennyiben egy kiadó a sajtóterméket ugyanazon tartalommal papíron és elektronikus hírközlő hálózat útján is nyújtja, azt egy sajtóterméknek kell tekinteni. Nyomtatott sajtótermékkel kapcsolatban kifogás benyújtására a Ve. 209. §

(1)bekezdésében foglalt határidős szabály alapján van lehetőség. Az, hogy a sajtótermék az elektronikus hírközlő hálózaton is megjelenik, nem alapozza meg a folyamatosan fennálló jogsértésre való hivatkozást, mert a különböző megjelenési formák mellett a tartalom-azonosság folytán ugyanarról a sajtótermékről van szó. Nyomtatott sajtótermék esetén kétséget kizáróan meghatározható a megjelenés és terjesztés időpontja, ezáltal beazonosíthatóvá válik a vélelmezett jogsértés időpontja is, ehhez kapcsolódóan pedig a jogorvoslati kérelem előterjesztésének jogvesztő határideje. Az, hogy interneten is közzétesznek egy nyomtatott sajtóterméket, nem alapozza meg azt a beadványozói okfejtést, mely szerint erre tekintettel feloldható a Ve. 209. §

(1)bekezdésében foglalt szabály. A több platformon is megjelenő nyomtatott sajtótermék esetében a Ve. 209. §

(2)bekezdésében foglalt rendelkezés kiterjesztő értelmezésére vezetne a beadványozói érvelés elfogadása, mely azt eredményezné, hogy a kérelmező egyoldalúan választhatna a Ve. 209. §

(1)és

(2)bekezdésének szabályai között. Az NVB rögzítette, hogy a kifogásban és fellebbezésben felhívott kúriai és nemzeti választási bizottsági döntések közül tárgyát tekintve egyik sem olyan, amely jelen üggyel egyező tényállás alapján született. Az NVB ezt követően az egyes kifogásolt lapszámokat külön-külön vizsgálta. Megállapította, hogy a

1. február 17-ét megelőzően megjelent XXVII. évfolyam
2. száma és 2018/
3. farsangi különszáma vonatkozásában a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása - mivel a kampányidőszakon kívül eső időben jelentek meg a lapszámok és terjesztették azokat - nem lehetséges. Ezen lapszámok tekintetében az OEVB és az NVB nem rendelkezik hatáskörrel. Ezt meghaladóan a két lapszám elleni kifogás elkésett, ezért a fenti két indok miatt azt az OEVB helyesen utasította el érdemi vizsgálat nélkül. A XXVII. évfolyam
4. száma és
5. száma esetében az NVB szerint szintén fennáll az elkésettség, mert a
6. lapszámnál a kifogás előterjesztésének határideje
7. február 25-én 16 órakor, míg a
8. lapszám vonatkozásában
9. március 11-én 16 órakor lejárt. A 2018/
10. különszám vonatkozásában az NVB megállapította, hogy a kifogás határidőben került benyújtásra. Az NVB rámutatott arra, hogy a 2018/
11. különszám szerkesztése, abban Kucsák László beköszöntőjének tartalma és a megvalósított, illetve tervezett beruházások képi, színi megjelenítése, a lap második oldalán szereplő jövőbeli politikai tervek és célkitűzések a lap áttekintése alapján alkalmas arra, hogy a választópolgárban azt a látszatot keltse, hogy az addig megvalósult fejlesztések megvalósításához Kucsák László országgyűlési képviselőként kifejtett tevékenysége nagy mértékben hozzájárult, illetve a jövőbeli fejlesztések megvalósulását is nagyban elősegítheti az ő országgyűlési képviselőként való megválasztása. A lapszám alkalmas arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelöltek és jelölő szervezetek közötti egyensúlyt a választói akarat kialakításában, formálásában, ezzel pedig sérül a Ve.
12. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti alapelv. A felülvizsgálati kérelem [9] Az NVB határozatával szemben a kérelmezők terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet annak megváltoztatása iránt akként, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy a Városkép 2018. január 23-án, 2018. január 31-én, 2018. február 20-án és 2018. március 6-án megjelent számai megsértették a Ve. 2. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti alapelvet Kucsák László, a Fidesz-MPSZ és a KDNP közös országgyűlési képviselőjelöltjének a lapszámokban való, más jelöltekhez képest aránytalanul nagy terjedelmű megjelentetésével. Kérték, hogy a jogsértőt a további jogsértéstől tiltsa el, azaz kötelezze a kiadót, hogy a mellékletben megjelölt internetes hivatkozásokon megtalálható digitális példányokat tegye elérhetetlenné. Kérték továbbá kötelezni a lap kiadóját arra, hogy a Kúria határozatának rendelkező részét a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé. [10] A kérelemmel érintett lapszámok a 2018/1., 2018/3., 2018/4. számok és a 2018/1. különszám. A kérelmezők a 2018/2. különszámhoz kapcsolódó határozati megállapításokat és kötelezéseket nem támadták. [11] Véleményük szerint az NVB határozata megalapozatlanul állapította meg, hogy a támadott körben helyesen - a kifogás elkésett, valamint azt, hogy az internetes közzététel a sajtótermék nyomtatott kiadásától nem választható el. A Ve. 209. §

(2)bekezdése egyértelműen fogalmaz akkor, amikor megállapítja, hogy a kifogás benyújtására a sérelmezett tevékenység teljes ideje alatt lehetőség van a folyamatosan fennálló tevékenység esetén. A Kúria a Kvk.II.38.056/2014/

1. számú végzésében megállapította, hogy ameddig a kifogás alapjául szolgáló cselekmény, magatartás folyik, addig a jogorvoslati határidő nem kezdődik meg, és nem telhet le. Valamely cikk interneten való közzététele és fenntartása folyamatosan fennálló tevékenységnek minősül, melynek tekintetében a jogorvoslati határidő kezdete az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll, a cikk az interneten még megtalálható. [12] A fentieknek megfelelően el kell választani egymástól a nyomtatott sajtótermék kiadását és annak interneten történő közzétételét. Amennyiben a cikket vagy újságot az interneten közzéteszik és fenn is tartják, úgy alkalmazandó a Ve.
2. §

(2)bekezdése, vagyis a kifogást nem az első terjesztés időpontjától számított három napon belül, hanem a netes megtalálhatóság végétől számított három napon belül kell benyújtani. Az internetes sajtótermékek nagyobb befolyásoló erejére utal a Kvk.IV.37.359/2014/

1. számú kúriai végzés, amely felhívja az Alkotmánybíróság 165/
2. (XII.20.) számú határozatát. A nyomtatott sajtótermék és az internetes közzététel közötti különbség figyelmen kívül hagyása nyilvánvalóan semlegesíti a Ve.
3. §

(1)bekezdés c) pontja alapján biztosított vélelmet. [13] A kérelmezők hangsúlyozták, hogy a kifogásolt lapszámokat tartalmazó linkek az interneten folyamatosan, a benyújtás pillanatában is elérhetők voltak és most is azok, ezért a kifogás benyújtására a lehetőség a mai napon is fennáll, az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás jogszerűtlen. [14] A kérelmezők rámutattak, hogy a két, kampányidőszak előtt megjelent lapszám olyan tartalmat hordoz, amely a kampányidőszak idején is releváns, így a Ve. 209. §

(2)bekezdésére figyelemmel kifogással támadhatók az internetes megjelenésük és fenntartásuk kapcsán. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [16] A Kúria rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmezők nyújtották be a Ve. 224. §

(2)bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. §

(3)bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőket ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el. [17] A Ve. 209. §

(1)bekezdése értelmében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A 209. §

(2)bekezdése alapján folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. [18] A Kúriának abban kellett döntenie, hogy helyes-e az NVB határozatában kifejtett érvelése, mely szerint amennyiben a nyomtatott sajtótermék az interneten tartalom-azonosan megjelenik, úgy a kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidőt nem a Ve. 209. §

(2)bekezdése, hanem 209. §

(1)bekezdése alapján úgy kell számítani, hogy annak kezdő időpontja a sérelmezett jogszabálysértés elkövetése. [19] A Kúria hangsúlyozza, hogy egységes a bírói gyakorlat abban, amennyiben a kifogás tárgyát kizárólag nyomtatott sajtótermék tartalma szolgáltatja, akkor a Ve. 209. §

(1)bekezdése az alkalmazandó. A Kúria a Kvk.III.37.484/2014/

1. számú ítéletében azt is kifejtette, hogy egy kiadvány esetén nem az az időpont számít kezdő időpontnak, amikor ahhoz a jogsértést kifogásoló kérelmező hozzájutott, hanem az a nap, amikor a kiadvány megjelent, terjesztését megkezdték. Ez az időpont ellenkező bizonyítás hiányában a kiadványon feltüntetett megjelenés napja. [20] A Kúria Kvk.II.38.056/2014/
2. számú végzésében rámutatott, hogy interneten megjelenő sajtótermékben foglaltakat kifogásoló jogorvoslati kérelem esetén a kifogás előterjesztésére vonatkozó jogorvoslati határidő kezdete az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll, a cikk - sajtótermék - az interneten még megtalálható. [21] A Kúria kiemeli, hogy az NVB határozatának indokolása
3. pontjában tényszerűen rögzítette, a Városkép sajtótermék a Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának díjtalan közéleti lapja, mely kéthetente jelenik meg. A lap nyomtatott sajtóterméknek minősül figyelemmel a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
4. évi CLXXXV. törvény
5. § 60) pontjára. [22] A Kúria osztja az NVB azon okfejtését, mely szerint amennyiben egy kiadó egy sajtóterméket ugyanazon tartalommal papíron és elektronikus hírközlő hálózat útján is nyújt, azt - tartalomazonosság esetén - egy sajtóterméknek kell tekinteni. [23] A felülvizsgálati bíróság megállapítja, hogy a kifogással érintett Városkép című lap nyomtatott és internetes megjelenése egységesen kezelendő, a kifogás benyújtásának határideje vonatkozásában a nyomtatott sajtótermék verzió az elsődleges. Nincs jogilag elfogadható indoka annak, hogy a csak nyomtatott formában megjelenő lapban szereplő tartalommal szembeni kifogásolási határidőhöz képest - mely a Ve.
6. §

(1)bekezdésében meghatározott -, miért hosszabbodna meg a határidő a Ve. 209. §

(2)bekezdésének alkalmazásával. A sérelmezett lapszámok 42.000 példányban kerületek terjesztésre Budapest XVIII. kerületében, a terjesztés megkezdésétől számított három nap elégséges a kifogás benyújtásához. [24] A Kúria rögzíti, hogy jelen esetben a kifogás benyújtására a Ve. 209. §

(1)bekezdése az irányadó, a beadványozó kifogását a kifogásolt lapszámok terjesztése megkezdésétől számított három napon belül nyújthatja be. [25] A Ve. 10. §

(1)bekezdése kimondja, hogy az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők. [26] A Kúria megállapítja, hogy a 2018/

1. számban foglalt tartalommal szemben a kifogás benyújtásának határideje
2. január
3. 16 óra, a 2018/
4. farsangi különszám esetén a határidő vége
5. február
6. 16 óra, a 2018/
7. szám vonatkozásában a kifogás benyújtásának határideje
8. február
9. 16 óra, míg a 2018/
10. szám vonatkozásában a benyújtási határidő
11. március
12. 16 óra. [27] A beadványozó kifogását
13. március 22-én nyújtotta be, így az a fenti négy lapszám vonatkozásában az elkésett. [28] A Ve.
14. §-a alapján kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. [29] A
15. április 8-i országgyűlési választások vonatkozásában a kampányidőszak
16. február 17én kezdődött meg, az eljárás tárgyát képező sajtótermék 2018/
17. száma és 2018/
18. különszáma a kampányidőszak kezdete előtt jelent meg, ezért helytállóan állapította meg az NVB, hogy ezen lapszámok tartalma nem minősül kampánytevékenységnek. A két lapszám vonatkozásában nincs hatásköre sem az OEVB-nek, sem az NVB-nek arra, hogy azok tartalmát vizsgálják. [30] A Kúria összességében megállapította, hogy az NVB jogszabálysértéstől mentesen utasította el érdemi vizsgálat nélkül a Városkép XXVII. évfolyam
19. száma,
20. száma,
21. száma és a 2018/
22. különszám vonatkozásában a felülvizsgálati kérelmet, figyelemmel a Ve.
23. § b) pontjára, valamint 2018/
24. lapszám és 2018/
25. különszám tekintetében a Ve.
26. § d) pontjára alapítottan. [31] A Kúria az NVB határozatát a Ve.
27. §

(5)bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta. Záró rész [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. §

(2)bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
2. §

(7)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. §

(5)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [33] A feljegyzett felülvizsgálat eljárási illetéket a kérelmezők személyes illetékmentessége folytán az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §

(1)bekezdés d) pontja szerint az állam viseli. [34] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. §

(5)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. április
2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő