Pfv.20587/2016/6 – Kúria

(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.587/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Lajos Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Lajos Levente ügyvéd Az alperes: Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Az alperes képviselője: Törös Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Törös Judit ügyvéd A per tárgya: közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.698/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 71.P.24.748/2014/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Az első- és másodfokú ítélet [1] [2] A jogerős ítélet - a közérdekű adat megismerése iránti keresetnek helyt adva - kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére a rendelkező részben tételesen felsorolt azonosító számú állami földhaszonbérleti pályázatok alapján megkötött szerződések
4. számú mellékleteit. A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában a Nemzeti Földalapról szóló
5. évi LXXXVII. törvény (Nfatv.)
6. §

(1)és

(2)bekezdései, valamint a 26. §

(1)és

(3)bekezdései alapján megállapította, hogy az alperes a pályázat és a szerződések tekintetében is egyaránt adatkezelőnek minősül. [3] [4] [5] A jogerős ítélet további indokolása szerint a perben nem volt vitás, hogy az alperes állami közfeladatot ellátó, központi költségvetési szerv, a kiadni kért adatok pedig az alperes közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkeztek, továbbá az alperes birtokában lévő személyes adatnak nem minősülő adatok közérdekű adatok, illetve közérdekből nyilvános adatok. A perben a felperes kizárólag a nyertes pályázók gazdálkodási terveinek kiadását kérte, amely a pályázatok

1. számú melléklete volt, majd azonos tartalommal a nyertes pályázatok alapján megkötött haszonbérleti szerződések
2. számú mellékletévé vált. A
3. számú melléklet E) pontjában a pályázó nyilatkozott, hogy a gazdálkodási tervben foglaltak a pályázat keretében benyújtott ajánlata elválaszthatatlan részét képezik és tudomásul vette, hogy a megkötésre kerülő pályázati szerződésben ezek a vállalások szerződéses kötelezettségeivé válnak. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
4. évi CXII. törvény (Infotv.)
5. §

(2)bekezdése alapján a perben az alperesnek kellett bizonyítania, hogy az adatmegismerési igény személyes adatot érint, illetve az adatok nyilvánosságra kerülése a pályázók üzleti tevékenységének végzése szempontjából aránytalan sérelemmel jár. Az alperes által a perben csatolt három haszonbérleti szerződés és a hozzájuk tartozó 3. számú mellékletből megállapítható, hogy ez utóbbi a pályázó gazdálkodási tervét mutatja be. Megállapítható, hogy azokban nincsenek az Nfatv. 30. §

(1)bekezdésével közérdekből nyilvános adatnak minősített adatokon túl kitakarható személyes adatok. A C/

1. pontban volt módja a pályázónak a technológiai háttérről, fejlesztésekről, bővítésről, illetve a piaci értékesítési lehetőségeiről nyilatkozni. Ebben a körben merülhetett fel, hogy a dokumentumok különösen védett ismereteket is tartalmaznak, amelyek kiadása aránytalan sérelmet okozna az érintettnek, így az üzleti titokra hivatkozás az Infotv.
2. §

(3)bekezdése alapján eredményes lehet. A csatolt iratokban azonban nem szerepeltek vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeretek, tapasztalatok vagy ezek összeállításai. Így az adatok nyilvánosságra kerülése nem vezethet a pályázók üzleti érdekeinek sérelmére. Ezért a szerződések

1. számú mellékleteinek megismerésére irányuló kereseti kérelem alapos. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és tartalma szerint a kereset elutasítása érdekében. [7] Felülvizsgálati álláspontja szerint tévesen jutott arra a következtetésre a másodfokú bíróság, hogy a perbeli adatok tekintetében adatkezelőnek minősül. Az Nfatv.
2. §

(1)bekezdéséből, mely szerint a magyar állam nevében jár el, az következik, hogy a szerződések az új haszonbérlők és a magyar állam között jönnek létre, azaz a szerződések kiadására is a magyar állam kötelezhető. Az Infotv.

1. §
2. pontjának rendelkezése, miszerint az adatkezelő határozza meg az adatkezelés célját, ugyancsak azt támasztja alá, hogy a haszonbérleti szerződések esetében, miután a döntéseket a magyar állam jogosult meghozni, nem ő az alperes. [8] Az eljárt bíróságok nem tettek eleget a tényállás felderítési kötelezettségüknek, mert a konkrét adatok ismeretének hiányában állapították meg, hogy azok nem képeznek üzleti titkot. A perbeli pályázatok becsatolása és zártan kezelése mellett lehetett volna csak döntést hozni. [9] Az alperes egy, a perrel nem érintett pályázat tartalmának részleges ismertetésével kívánta igazolni, hogy a
3. számú melléklet C/2.,
4. és
5. pontjaiban foglalt gazdálkodási tevékenység, foglalkoztatás, pénzügyi helyzet ismertetése teljes átvilágítást ad a pályázó gazdálkodási helyzetéről, anyagi és pénzügyi lehetőségeiről, amely nemcsak üzleti titkot képez, hanem magánszemély pályázók esetében személyes adatokat is tartalmazhatnak. [10] Az alperes álláspontja szerint a
6. számú melléklet teljes tartalmában előfordulhat olyan információ, adattartalom, amely különösen védett ismeretek hiányában is üzleti titoknak minősül és amelynek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, ezért az Infotv.
7. §

(3)bekezdése alapján nem megismerhető. A Fővárosi Ítélőtábla hasonló tárgyú ügyben hozott 2.Pf.22.317/2013/

1. számú ítéletében is a pályázatok
2. számú mellékletét úgy rendelte kiadni, hogy az ajánlattevő nevén, az ajánlat tárgyát képező birtoktest pályázati azonosító számán, valamint a megajánlott haszonbérleti díj összegén felül valamennyi adat felismerhetetlenné tehető. [11] Az Alkotmánybíróság 32/
3. AB számú határozatában előírt szükségességi-arányossági tesztet a jogalkotó elvégezte és ennek eredményeként rendelkezett az Nfatv.
4. §-ában taxatíve felsorolt és közérdekből nyilvános adatnak minősülő adatok köréről. Ugyancsak ezen vizsgálat eredményeként biztosítja a közérdek védelmét a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/
5. (XI. 17.) Korm. rendelet. Ezt meghaladóan az adatkiadás szükségtelen és aránytalan, a pályázók jogait és üzleti érdekeit sérti. [12] A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Érvelése szerint az alperes az eljárás folyamán nem nevesítette, hogy a nyertes pályázókat milyen érdeksérelem érné, ha a gazdálkodási tervük részleteit a nyilvánosság megismerné. Az alperes a pályázatok elbírálása során közvagyon hasznosításáról dönt, ha az üzleti tervek nem összehasonlíthatók, a közvagyon hasznosítása ellenőrizhetetlenné válik. A pályáztatás tisztaságához fűződő közérdek megelőzi a pályázók üzleti titokhoz fűződő magánérdekét. A Kúria döntése és jogi indokai [13] Nem értett egyet a Kúria az alperesnek a felülvizsgálati kérelmében is fenntartott passzív perbeli legitimáció hiányára vonatkozó álláspontjával. A másodfokú bíróság az Nfatv.
6. §

(1)bekezdése, valamint 26. §

(1)és

(3)bekezdései alapján helyesen állapította meg hogy az alperes, mint a födhaszonbérleti pályázatokat kiíró és elbíráló, valamint a nyertes pályázókkal a szerződést megkötő szervezet, amely a Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot képviseli, a megismerni kívánt közérdekű adatokat kezeli. Ezért a felperes a közérdekű adat megismerése iránti igényét az Infotv. 3. § 10. pontjában meghatározott adatkezelővel, mint megfelelő alperessel szemben terjesztette elő. [14] Az Nfatv. 30. §

(1)bekezdése a Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés egyes adatait minősíti közérdekből nyilvános adatnak. A felperes az állami földhaszonbérleti pályázatok alapján megkötött szerződésekkel, azaz az állami vagyonnal kapcsolatos adatok kiadását kérte, amely az Infotv. 3. § 5. pontja szerint közérdekű adatnak minősül. A felperes nem közérdekből nyilvános adatok, hanem egyértelműen közérdekű adatok megismerése irányi igényt érvényesített. Ezért az Nfatv. 30. §

(1)bekezdésének a közérdekből nyilvános adatok körének felsorolását tartalmazó rendelkezése a perbeli adatmegismerési igény tekintetében irreleváns. [15] Nem volt elfogadható az alperesnek a megtagadás indokaként az Infotv. 27. §

(3)bekezdése alapján az üzleti titokra való hivatkozása. Az alperes előadása szerint a szerződés kiadni kért mellékletében az üzleti terv olyan adatokat tartalmazhat, amelynek nyilvánosságra kerülése a közérdekű adat megismerésével arányban nem álló hátrányt okozhat az érintett pályázónak. Az alperes azonban, amint arra a felperes is helyesen hivatkozott, nem nevesítette az üzleti tevékenység végzése szempontjából lehetséges hátrányokat, még előadást sem tett arra vonatkozóan, milyen érdeksérelem érné a nyertes pályázókat, ha gazdálkodási tervük egy részét a nyilvánosság megismerné. Így értelemszerűen nem is bizonyította, hogy az adatok nyilvánosságra hozatalával a közérdekű adat megismeréséhez fűződő, közérdekkel arányban nem álló sérelmet okozna az érintett pályázónak az, ha a szerződés üzleti tervet is tartalmazó melléklete megismerhetővé válna. [16] A Fővárosi Ítélőtábla - alperes által hivatkozott - 2.Pf.22.317/2013/3. számú ítélete nem releváns, miután a Kúria a Pfv.IV.21.037/2014/5. számú részítéletével a jogerős ítéletnek a földhaszonbérleti szerződések 8. számú (jelen perben 3. számú) mellékletének kiadására vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte és ebben a keretben a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, mert a jogerős ítélet indokolásának vonatkozó része ellentétes volt a rendelkező résszel. [17] Mindezekre tekintettel jogszabálysértés nélkül kötelezte a jogerős ítélet az alperest az igényelt közérdekű adatok kiadására. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [18] Infotv. 3. §, 27. §

(3)bek. Záró rész [19] A Kúria a Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint kötelezte az eredménytelen felülvizsgálattal élő alperest a felperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdései, valamint a 4/A. §

(1)bekezdése alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [20] A per tárgyánál fogva az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján az alperes kérelmére tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. június
2. Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő