Kvk.37494/2018/2 – Kúria

(2)bekezdés c) pontjának alkalmazása. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.VI.37.494/2018/

1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró A kérelmező: A kérelmező képviselője: Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 774/
2. számú határozata Rendelkező rész A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 774/
3. számú határozatát helybenhagyja. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A kérelmező
4. április 11-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság-nál (a továbbiakban: OEVB) kifogást nyújtott be. Ebben kifejtette, hogy Nyírkércs
6. számú szavazókörében az országgyűlési képviselők
7. évi általános választáson a következő eredmény született: <http://www.valasztas.hu/tyn/pv18/szavossz/hu/N16/T126/szkjkv>HYPERLINK "http://www.valasztas.hu/tyn/pv18/szavossz/hu/N16/T126/szkjkv" dHYPERLINK "http://www.valasztas.hu/tyn/pv18/szavossz/hu/N16/T126/szkjkv" yn/pv18/szavossz/hu/HYPERLINK "http://www.valasztas.hu/tyn/pv18/szavossz/hu/N16/T126/szkjkv" MHYPERLINK "http://www.valasztas.hu/tyn/pv18/szavossz/hu/N16/T126/szkjkv" 16/T126/szkjkv_001.html. A jegyzőkönyvi adatok szerint az egyéni szavazólapokból a megjelent választópolgárok számánál tizenkettővel több, míg a pártlistás szavazólapokból tizenkettővel kevesebb volt az urnában. A jegyzőkönyvi adatok bizonyítják, hogy a szavazatszámláló bizottság tizenkettő választópolgár számára két egyéni szavazólapot adott át ahelyett, hogy egy egyéni és egy pártlistás szavazólapot adott volna át. Álláspontja szerint a szavazatszámláló bizottság megsértette a választási eljárásról szóló
8. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
9. §

(1)bekezdését. [3] [4] [5] A kérelmező kifejtette, figyelemmel arra, hogy ez a jogszabálysértés a leadott szavazatokban 85 érvénytelen szavazatot eredményezett, ezért a szavazóköri eredmény érdemi részét érinti, amelyet a jogkövetkezmény meghatározásakor kiemelkedő súllyal kell figyelembe venni. Az OEVB az 54/

1. (IV.14.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megítélése szerint a kérelmező nem csatolt arra vonatkozóan bizonyítékot, hogy a szavazatszámláló bizottság nem a törvényi rendelkezéseknek megfelelően járt el, bizonyítékkal a jogszabálysértés megtörténtét nem támasztja alá. A kérelmező fellebbezéssel támadta az OEVB határozatát. Kiemelte, hogy a kifogáshoz csatolt bizonyíték alapján tényként állapítható meg, miszerint a kérdéses szavazókörben a megjelent választópolgárok számához képest tizenkettővel több egyéni választókerületi szavazólap, míg pártlistás szavazólapból a pártlistára szavazó, megjelent választópolgárok számánál tizenkettővel kevesebb volt az urnában. Ez a jogsértés érdemben kihatott a választás szavazóköri szintű eredményére, mert a jogsértésből következően a szavazóként megjelent 465 választó majdnem 1/5de önhibáján kívül nem tudta befolyásolni a választás eredményét. A kérelmező indítványozta az OEVB határozatának megváltoztatását oly módon, hogy kerüljön megállapításra a jogsértés, továbbá a Ve.
2. §

(2)bekezdés c) pontjára alapítottan a szavazókörben a választás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) semmisítse meg, és a szavazást ismételtesse meg. Az Nemzeti Választási Bizottság határozata [6] [7] [8] [9] Az NVB a 774/

1. számú határozatában az OEVB határozatát megváltoztatta, a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy a Nyírkércs
2. számú Szavazókör Szavazatszámláló Bizottsága azzal, hogy a szavazóköri névjegyzékben szereplő tizenkettő választópolgár részére nem egy egyéni választókerületi szavazólapot és pártlistás szavazólapot adott át megsértette a Ve.
3. §

(1)bekezdését. Az NVB a kifogásban és a fellebbezésben megjelölt, a tájékoztató rendszerben közzétett szavazóköri jegyzőkönyvet bizonyítékként elfogadta. A jegyzőkönyv adatai alapján az urnában a választópolgárok megjelent számához képest tizenkettővel több egyéni szavazólap volt, ugyanakkor a listás szavazólapokból a szavazáson megjelentek számához képest tizenkettő hiányzott. A kérelmezőnek az egyező értékekre adott magyarázatát az NVB elfogadta, és ennek alapján igazoltnak látta, hogy a szavazókörben a szavazólapok kiadása a Ve. 257. §

(1)bekezdés sérelmével történt. Az NVB rámutatott, hogy a jogorvoslati kérelem kifejezetten eljárásjogi, az nem irányul a Ve. 241. §

(1)bekezdése szerinti eredmény elleni jogorvoslatra. A kifogás a Ve. 257. §

(1)bekezdés megsértésének megállapítására irányult, melyet a kérelmező csak a fellebbezésben egészített ki a Ve. 218. §

(2)bekezdés c) pontja sérelmének megállapítását kérte. Az NVB szerint a fellebbezésben újonnan megjelölt Ve.-beli hivatkozás a másodfokú eljárásban nem teremt arra lehetőséget a kérelmező számára, hogy a korábbi eljárásban, így a kifogásban nem szereplő jogkövetkezményt jelöljön meg. A másodfokú eljárás ugyanis csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben a kifogást előterjesztették. Az NVB ezért a fellebbezésben újonnan megjelölt jogkövetkezmény - a Ve. 218. §

(2)bekezdés c) pontja - alkalmazását mellőzte. Okfejtése alátámasztására az NVB hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.394/2014/

1. számú végzésében foglaltakra. A felülvizsgálati kérelem [10] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB fenti határozatának megváloztatását kérte oly módon, hogy a Kúria a Ve.
2. §

(2)bekezdés c) pontja alkalmazásával Nyírkércs település

1. számú szavazókörében a választás szavazóköri eredményét semmisítse meg, valamint a szavazást ismételtesse meg. Rámutatott, hogy a támadott határozat helyesen rögzítette a Ve.
2. §

(1)bekezdésének megsértését, ugyanakkor a jogkövetkezmények megállapítása során az NVB jogszabálysértően járt el, valamint tévesen mérlegelt. [11] Hangsúlyozta, hogy a Ve. szabályrendszerében a 218. §

(2)bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazásáról a választási szervek döntenek, a jogorvoslati beadványnak nem is kötelező tartalmi eleme az alkalmazni kért jogkövetkezmény megjelölése. A választási szerveket a kérelem - a Ve. kifejezett előíró szabályának hiányában - nem köti. Az NVB határozata ezért a Ve. 212. §

(2)bekezdésébe és 218. §

(2)bekezdésébe ütközően mellőzte a választás szavazóköri eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését. [12] A kérelmező kiemelte, hogy kifogásában kifejezetten utalt arra, hogy a jogkövetkezmény alkalmazása során a választási bizottság a jogsértésnek az eredményre gyakorolt hatását is mérlegelje. [13] A választás eredményének megsemmisítéséért és a szavazás megismételtetésére, mint jogkövetkezmény alkalmazására a következetes bírói gyakorlat szerint akkor kerülhet sor, ha a választási szervek mérlegelési jogkörükben a megállapított jogsértésnek a választás eredményére gyakorolt hatását érdeminek minősíti. Jelen ügyben a jogszabálysértés eredményeként 85 választópolgár egyéni jelöltre leadott szavazata érvénytelennek lett minősítve, így a szavazókörben megjelent választópolgárok majdnem 1/5-de nem tudta befolyásolni az egyéni jelöltekre való szavazás eredményét. Másrészt 12 választópolgár nem tudott pártlistára szavazatot leadni. A jogszabálysértés így a választás szavazóköri eredményét érdemben érintette. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem részben alapos. [15] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. §

(2)bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. §

(3)bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el. [16] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében nem vitatta az NVB határozatának azon megállapítását, hogy a szavazatszámláló bizottság azzal, hogy a szavazóköri névjegyzékben szereplő tizenkettő választópolgár részére nem egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy pártlistás szavazólapot adott át, megsértette a Ve. 257. §

(1)bekezdését. A Kúria erre irányuló felülvizsgálati kérelem hiányában a jogsértés megállapításának jogszerűségét nem vizsgálta. [17] A Kúriának elsődlegesen abban kellett döntenie, hogy helyes-e az NVB határozatában kifejtett azon érvelés, mely szerint a kérelmező a fellebbezésében kérte először a Ve. 218. §

(2)bekezdés c) pontjában rögzített jogkövetkezmény alkalmazását, mely az NVB számára azt az eljárási kötöttséget jelenti, hogy eljárása során a fenti jogkövetkezményt nem alkalmazhatta. [18] A Ve. 212. §

(2)bekezdése értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell

1. a)a jogszabálysértés megjelölését,
2. b)a jogszabálysértés bizonyítékait,
3. c)a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltérő - postai értesítési címét,
4. d)a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számát. [19] A Kúria rámutat, hogy a kifogásnak a Ve. 212. §

(2)bekezdésére figyelemmel nem kötelező tartalmi eleme annak megjelölése, hogy a bíróság a jogsértővel szemben milyen jogkövetkezményt alkalmazzon. A kifogásban az azt előterjesztőnek meg kell határoznia a jogszabálysértést, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem a kifogáshoz képest új jogszabálysértést nem tartalmazhat. [20] Ezzel szemben a korábban kifejtetteknek megfelelően a kifogást tevőnek nem kell indítványt tennie adott jogkövetkezmény alkalmazására. Amennyiben a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, akkor jogosult, egyben köteles a Ve. 218. §

(2)bekezdésében írt jogkövetkezmények alkalmazásáról dönteni, vagyis maga határozza meg, hogy milyen szankciót alkalmaz. [21] Az NVB érvelése alátámasztására hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.394/2014/

1. számú végzésében írtakra. A Kúria a fenti végzésében kifejtette, hogy amennyiben más-más kérelmezők adják be a kifogást, a fellebbezést, majd a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, akkor a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértést nem jelölhetnek meg. Ez az okfejtés megfelel a jelen végzésben írtaknak, azonban nem támasztja alá az NVB véleményét, mert nem a jogkövetkezményekre, hanem a jogszabálysértésekre vonatkozik. [22] A Kúria szerint élesen meg kell különböztetni a Ve.
2. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti, a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogást a választás eredménye elleni, Ve.

1. § szerinti jogorvoslattól. A Ve.
2. § alapján a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen - a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével - kifogást lehet benyújtani. A Ve.
3. §

(1)bekezdése alapján pedig a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. [23] A két jogorvoslati formában eltér egymástól a jogorvoslati határidő, a jogorvoslat indoka, az elbírálási fórumrendszer. A kifogás a választások napján a szavazatszámláló bizottság jogsértő eljárása ellen irányult, nem minősül a szavazóköri eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslatnak, mivel egyértelműen a szavazatszámláló bizottság eljárási cselekményeinek jogszerűségét kérdőjelezi meg. Ha a kérelmező szerint azonban kihat a választás eredményére is, fellebbezést kell benyújtani a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen, a kifogás nem tekinthető a Ve. 241. §-a szerinti jogorvoslatnak. [24] A Kúria ugyanakkor nem találta alkalmazhatónak a Ve. 218. §

(2)bekezdés c) pontjában írt jogkövetkezményt, nevezetesen a jogorvoslattal érintett rész megsemmisítését és a szavazás megismételtetését. A [22] pontban tett megállapításra és arra figyelemmel, hogy a kérelmező a Ve. 297. §

(1)bekezdése alapján sérelmezhette a szavazatszámláló bizottság döntését, mely jogorvoslat elkülönül az eredmény vitatásától [lásd még: Ve.

1. §], a Kúriának arra a kérdésre is választ kellett adnia, hogy a kifogás során sérelmezett és ez alapján megállapított jogsértés esetében alkalmazhatóe az eredmény megsemmisítése és új választás elrendelése jogkövetkezmény. Amint a Kúria már rámutatott, a kifogás nem tekinthető a Ve.
2. §-a szerinti választás eredménye elleni jogorvoslatnak, ezért fő szabály szerint nem alkalmas jogorvoslati eszköz az eredmény megállapításának felülbírálatára. Indokoltnak tartja kimondani a Kúria, hogy a szavazatszámláló bizottság által elkövetett minden olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintheti a Ve.
3. §

(2)bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat során támadható és csak ezen jogorvoslat keretében van mód arra, hogy az eredmény megsemmisítésére és esetleg új választás elrendelésére kerülhessen sor. [25] Releváns e körben az, hogy az eredmény megsemmisítésére kizárólag az eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslat keretében kerülhet sor. Ennek oka következik a Ve.

1. § és
2. § rendelkezéseiből, melyek szerint az eredmény elleni jogorvoslat elkülönül a választási eljárás szabályainak, alapelveinek megsértése miatti kifogástól; másrészt a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság által elkövetett jogsértések iránti jogorvoslati kérelem (kifogás) előterjesztése időpontjában még nincs is megállapított eredmény, a szavazóköri eredmény önállóan nem is, csak a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslattal támadható a Ve.
3. §

(1)bekezdése szerint. Így kifogás alapján olyan döntésről kimondani, hogy az jogsértő és azt megsemmisíteni, amely még nem vagy később került meghozatalra, logikátlan és a Ve.-ből nem is vezethető le. [26] A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 218. §

(1)bekezdés c) pontjára hivatkozással nem volt lehetőség az eredmény megsemmisítésére és a szavazás megismétlésére. A fentiekre figyelemmel a Kúria ebben az eljárásban azt sem vizsgálhatta, hogy a jogsértés egyébként kihatott-e az eredményre. [27] A fentiekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. §

(5)bekezdés a) pontja alapján részben eltérő indokolással - helybenhagyta. Záró rész [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. §

(2)bekezdése és a Kp. 157.§

(7)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§

(5)bekezdésének megfelelően - tekintettel Ve. 229.§

(2)bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló
2. évi XVII. törvény 1.§

(2)bekezdésére - tárgyaláson kívül bírálta el. [29] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §

(5)bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. §

(2)bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
2. §

(7)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. §

(1)bekezdése szerinti, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. §

(1)bekezdése és 83. §

(1)bekezdése alapján az állam viseli. [30] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §

(5)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. április
2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő