← Magyarország

Kfv.37678/2020/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: GKM rendelet

  1. Mellékletében foglalt igazolás érvénytelensége esetén jogszerűen kerül sor bírság kiszabására. A Kkv. tv. 12/A.§ a Kkt. és a Bírságrendelet alapján kiszabott bírságokra is vonatkozik, de személyi hatálya nem terjed ki külföldi társaságokra. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.678/2020/
  2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes:... A felperes képviselője:... Az alperes:... Az alperes képviselője:... A per tárgya: közigazgatási bírság ügyében indult jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fel: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
  3. Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Debreceni Törvényszék
  4. június 4én hozott 12.K.700.050/2020/
  5. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 12.K.700.050/2020/
  6. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000.- (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesi szlovák fuvarozó cég által üzemeltetett szlovák honosságú pótkocsis tehergépjárműszerelvénnyel egy ukrán állampolgárságú gépkocsivezető jelentkezett belépésre
  7. november 28án a záhonyi határátkelőhelyen. A gépjármű Ukrajnából Magyarországra szállított kávéfőzőket. Az elsőfokú vámhatóság az ellenőrzés során megállapította, hogy a pótkocsira bemutatott sárga színű igazolás nem megfelelő, mert az azon feltüntetett gépjármű alvázszám nem egyezik meg az ellenőrzés alá vont pótkocsi forgalmi engedélyével, valamint az arra kiállított fehér színű közlekedésbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó igazoláson feltüntetett alvázszámmal. [2] Az elsőfokú hatóság határozatában a felperest érvényes fuvarozási engedély hiányában végzett nemzetközi árufuvarozása miatt 800.000.- forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A járművet a bírság megfizetéséig visszatartotta. Megállapította, hogy a jármű visszatartásából eredő üzembentartót ért kárért a hatóság felelősséggel nem tartozik. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  8. február 24-én hozott 2439210035 iktatószámú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolásban kifejtette, hogy a felperes nem kétoldalú egyezmény, hanem többoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó engedély birtokában végezte a harmadik országos fuvarozást, erre tekintettel pedig a CEMT egyezmény előírásainak kell megfelelnie, amelyeket a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája által létrehozott közlekedési engedélyek használatáról szóló 56/
  9. (VII.7.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) tartalmaz. Ennek
  10. Melléklete a műszaki előírásoknak és biztonsági előírásoknak való megfelelésről szóló zöld színű igazolás mintáját, az
  11. Melléklete a pótkocsira vonatkozó sárga színű műszaki, biztonsági követelményeknek való megfelelésről szóló igazolás mintáját, míg a
  12. Melléklete a járművekre és pótkocsikra vonatkozó szóló fehér színű közlekedésbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó igazolás mintáját rögzíti. [4] Az ügyfélnek az általa üzemeltett gépjármű szerelvényre a pótkocsi tekintetében a GKM rendelet
  13. és
  14. Mellékletében meghatározott igazolásokat kell bemutatnia, amelyek szerint a járműszerelvény az EURO IV. biztonságos tehergépkocsi minősítésnek megfelel. Az ellenőrzéskor a felperes gépjármű vezetője a járműre vonatkozó sárga színű igazolást nem tudta bemutatni, nyilatkozata szerint az igazolást valószínűleg felcserélték a felperes által üzemeltett másik pótkocsira kiállított igazolással. [5] Az elsőfokú hatóság jogszerűen állapította meg, hogy a felperes árufuvarozási engedélye a hozzá tartozó igazolások nélkül érvénytelen volt. A gépkocsivezető nyilatkoztatása a szállításról és az ahhoz szükséges okmányokról jogszabálysértéstől mentesen történt, ugyanakkor a bírságot a járművet üzemeltető felperessel szemben kellett kiszabni. Az elsőfokú hatóság határozatát a felperesnek megküldte, arról a társaság értesült, hiszen azzal szemben fellebbezést nyújtott be. [6] A bírság kiszabásának jogalapja és annak összegszerűsége a közúti közlekedésről szóló
  15. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)
  16. §

(1)bekezdés a) pontján,
(2)bekezdésén, továbbá a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009.(VII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bírságrendelet) 2. §
  1. d)pontján és l. számú melléklet 6.
  2. a)pontján alapul. [7] Az alperes szerint a szlovák illetőségű felperes esetében a jármű visszatartása szolgálta leghatékonyabban a 800.000.-forint bírság kifizetésének a biztosítását, így az elsőfokú hatóság mérlegelési jogkörében jogszerűen tartotta vissza a járművet a Kkt. 20. §
(7)bekezdésére tekintettel. A kereseti kérelem [8] A felperes eljárási- és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással az alperes határozatával szemben keresetet terjesztett elő. Az elsőfokú ítélet [9] A törvényszék jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Kiemelte az alperes által csatolt tértivevény megfelelően igazolta, hogy az elsőfokú hatóság megkísérelte kézbesíteni határozatát a felperes részére. A Magyar Posta tájékoztatása szerint a címzett az átvételt megtagadta, így a kézbesítés szabályszerűnek tekintendő. Emellett a felperes a határozattal szemben határidőben fellebbezéssel élt, így jogorvoslati joga nem sérült. [10] A bíróság szerint a felperes az ügy érdemében nem vitatta a hatóságok által feltárt tényállást, így azt, hogy az alperes által hiányolt igazolás az ellenőrzéskor nem állt rendelkezésre. A gépjárművezető nyilatkozatát a felperes a későbbiekben nem sérelmezte, a hatóságok döntései pedig nem ezen a nyilatkozaton, hanem a pótkocsira vonatkozó megfelelő igazolás ellenőrzéskori hiányán alapulnak. [11] A GKM rendelet a CEMT engedélyhez szükséges igazolásként jelöli meg az
  1. és
  2. Melléklete szerinti igazolásokat is, de ezek egymástól eltérnek, az egyik megléte nem pótolja a másik hiányát. Jelen esetben az
  3. Melléklet szerinti sárga színű igazolás az ellenőrzéskor a pótkocsira vonatkozóan nem állt rendelkezésre, ennek hiánya pedig megvalósítja a Bírságrendelet
  4. mellékletének 6.a) pontjában írt szabályszegést, amely 800.000.- forintos bírság kiszabását vonja maga után. [12] A Bírságrendelet
  5. §-a taxatíve felsorolja, hogy mely okmányok hiánya esetén áll fenn utólagos lehetőség azok bemutatására, azonban a hiányolt sárga színű igazolás nem tartozik ebbe a körbe. A felperes az általa hivatkozott bírságra vonatkozó aránytalanságot nem igazolta. [13] A bírság arányossága körében a felperes előzetes döntéshozatal kezdeményezésére irányuló indítványát a bíróság elutasította, mert véleménye szerint a bírság szankció az arányosság elvét nem sérti, alkalmas és szükséges a jogszabály által elérni kívánt cél, azaz a közúti közlekedésbiztonság fenntartásának megvalósításához. [14] A törvényszék a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük előmozdításáról szóló
  6. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv.tv.) 12/A. §-ának a felperes által hiányolt alkalmazását illetően rámutatott, hogy a Kkt. és a Kkv.tv. célja és hatálya eltérő jogviszonyok szabályozására irányul, ezért a közúti közlekedés ellenőrzése során nem irányadó a Kkv.tv., így annak 12/A. §-a. Ebben a körben felhívta a Kúria Kfv.III.37.676/2012/
  7. számú ítéletét. [15] Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, a gépjármű visszatartása a bírságfizetési kötelezettség teljesítése céljából került elrendelésre. Ennek során az alperes okszerűen és jogszerűen mérlegelte annak alkalmazhatóságát, a felperes által említett behajtási jogsegély önmagában nem biztosítja a pénzkövetelés felperes általi megfizetését. [16] A felperes keresetlevelében csak megemlítette, de jelen ügyhöz kapcsolódóan nem fejtette ki azon álláspontját, hogy a járműve fizikailag ugyan átlépte az államhatárt, de véleménye szerint mivel nem jutott túl a vámellenőrzésen, így nem kezdte meg Magyarországon a fuvarozást, ezért a Kkt. rá nem vonatkozik. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte a bíróság, hogy a járműszerelvény a határellenőrzésen történő áthaladást követően a közúti közlekedést szabályozó nemzeti jogszabályok területi hatálya szempontjából Magyarországra belépett, ezért a Kkt. hatálya kiterjedt rá. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése, valamint az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Alaptörvény E. cikk
(2),
(3)bekezdését, XVI. cikkét, XXIV. cikkét,
  1. cikkét; a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  3. §-át,
  4. §
(1)bekezdését,
(3)bekezdés b) pontját, 86. §
(1)bekezdését; a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(4)bekezdését; a GKM rendelet
  1. pontját és a Kúria 2/
  2. számú KMJE határozatát. [18] Kiemelte, a Magyarországra történő belépés az Európai Unió külső határán át kizárólag az ellenőrzést követően történhet. A beléptetéshez szükséges okmányok hiányának az a következménye, hogy a jármű nem léptethető be az országba, így Magyarországon nem történt jogszabálysértő fuvarozás, ezért szankció nem szabható ki ebben a körben. [19] A felperes a bírságot kifizette, a hiányolt okmányt utólag bemutatta, ezzel eleget tett az országba való belépés feltételeinek. A bírság arányosságán túl eldöntendő kérdés lehetne az előzetes döntéshozatali eljárásban, hogy tekinthető-e engedély nélküli fuvarozásnak az, amikor tényleges határátlépés előtt válik a hatóság számára ismertté hogy a beléptetés egy adott okmány hiánya miatt nem hajtható végre. [20] A jármű visszatartásának jogszerűségét a törvényszék önállóan nem indokolta meg. Az alperes a szlovák honossággal magyarázta a visszatartás indokát, amely azonban nem kellő és megfelelő indok. [21] A pótkocsi rendelkezett érvényes műszakival, az ezt igazoló forgalmi engedéllyel, a fehér színű megfelelőséget igazoló külön okmánnyal, de a gyártói, sárga színű okirattal nem. Ugyanakkor a forgalomba helyezése csak akkor történhetett meg, ha a sárga színű gyártói igazolást kiállították, és csak ennek birtokában adhatta ki Szlovákiában az illetékes hatóság a forgalmi engedélyt és a fehér színű okmányt. A felperes szerint a fentiekre figyelemmel a sárga színű igazolás hiánya nem vonja maga után a fuvarozási engedély érvénytelenségét. Csak a vontatóra vonatkozó EURO emissziós igazolások hiánya teszi érvénytelenné a fuvarozási engedélyt, a pótkocsira vonatkozó gyártói igazolás hiánya nem. Ilyen következtetés a GKM rendeletből nem vezethető le, figyelemmel annak
  3. pontjára. A Bírságrendelet
  4. mellékletének 6.a.) pontja jelen esetben nem alkalmazható. [22] A felperes rámutatott, az előzetes döntéshozatalra irányuló eljárásban ki kellene kérni az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) véleményét a 1072/2009/EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet)
  5. cikkében írt szankciók arányosságáról, mert a perbeli esetben nem egy jármű abszolút, kétséget kizáróan forgalomban való részvételre jogosító okmányának a hiányáról van szó, hanem egy olyan okmány hiányáról, amely mellett még két másik irat is tanúsítja a műszaki, biztonsági megfelelőséget. [23] A felperes érvelése szerint az elsőfokú ítélet nem tér ki arra, hogy miért tekinthető a gépjármű vezetője a felperes képviselőjének, nyilatkozata miért minősül ügyféli nyilatkozatnak, valamint az elsőfokú határozat gépjárművezető részére kézbesítése mely okból szabályszerű. [24] Iratellenesen foglalta a törvényszék ítéletébe azt, hogy a felperes nem sérelmezte az eljárt hatóságok által feltárt tényállást. Ezzel szemben a fellebbezés III. pontjában és a keresetlevél két részletében a társaság vitatta az alperesi tényállás helyességét. [25] A Kkv.tv. 12/A. §-ának alkalmazhatósága körében kifejtett törvényszéki okfejtés ellentétes a felhívott jogegységi határozattal. [26] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta, részletesen nyilatkozott az abban foglaltakra. Döntés a befogadásról [27] A Kúria a Kfv.III.37.678/2020/
  6. számú végzésében a felülvizsgálati kérelmet befogadta. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [29] A Kp.
  7. §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [30] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból két kivétellel helytálló jogi következtetést vont le. [31] A
  1. alszámú alperesi irat mellékletét képezi a Magyar Posta Zrt. nyilatkozata, amely szerint az elsőfokú hatóság határozatát
  2. december 2-án postai úron megküldte a felperes felé. A Szlovák Posta „ a címzett az átvételt megtagadta" jelzéssel
  3. december 28-án küldte vissza a küldeményt. A fentieket igazolja az
  4. alszámú alperesi irat mellékletében szereplő tértivevény másolat és postai küldemény másolat. Az iratokra figyelemmel helyesen állapította meg a törvényszék, hogy az elsőfokú határozat kézbesítése az Ákr.
  5. §
(1)bekezdése alapján szabályszerű volt. Az ügy megítélése szempontjából nem releváns az, hogy az elsőfokú hatóság határozatát a gépjármű vezetőjének átadta. [32] A törvényszék jogszabálysértéstől mentesen rögzítette, hogy a támadott alperesi határozat nem a gépjárművezető nyilatkozatán, hanem azon a tényen alapul, hogy a megfelelő sárga színű igazolás nem állt rendelkezésre az ellenőrzéskor. Ezt a felperes által nem vitatott tényt a járművezető státusza és nyilatkozatának értékelése nem befolyásolja. [33] Az ítélet 53. pontja szerint az ügy érdemét tekintve a felperes nem vitatta az ügyben eljárt hatóságok által feltárt tényállást, csak annak jogi megítélését és jogkövetkezményeit. A keresetlevél IV.1. pontja
(3)bekezdésében és V.
  1. pont utolsó mondatában a felperes sérelmezte, hogy a hatósági eljárás irataiból nem derül ki, miszerint a megfelelő sárga színű okiratot utólag csatolta az elsőfokú hatóság felé, ennek eredményeként folytathatta útját a járműszerelvény. [34] A Kúria megítélése szerint a felperes által sérelmezett tényállási elem az ügy érdemére nem hat ki, mert - a korábban kifejtettek szerint - a bírságolás alapját a megfelelő sárga színű okirat ellenőrzéskori hiánya okozta, erre nincs befolyással az irat felperes által állított utólagos csatolása. [35] A törvényszék a
  2. alszámú végzésében a felperes előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasította. [36] A felperes felülvizsgálati kérelmében indítványozta az Európai Unió Bírósága felé előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését. (
  3. oldal negyedik bekezdés),
  4. oldal első bekezdés) A felülvizsgálati bíróság nem tartotta szükségesnek a felperesi indítvány teljesítését, mert a felperes által felvetett kérdések a nemzeti jog alapján eldönthetők, és nem merül fel az uniós jog sérelme. [37] A felperes keresetlevele IV/
  5. pontjában - a tényállást ismertető részében - előadta, hogy mivel a perbeli járműszerelvény nem jutott túl a vámellenőrzésen, így Magyarország területén nem kezdte meg a fuvarozást. Jogi érvelést ebben a körben a keresetlevél nem tartalmazott. Az elsőfokú bíróság ítélete
  6. pontjában rögzítette, hogy a fenti kérdésben a felperes nem fejtette ki álláspontját, csak megemlítette a problémát. [38] A Kp.
  7. §
(1)bekezdés f) pontja értelmében a pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. [39] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, hogy a
  1. január 1-jét megelőző szabályozással szemben a keresetlevélnek elégséges a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet megjelölnie, ennek az előírásnak pedig a perbeli keresetlevél IV/
  2. pontja megfelel. Az ezzel ellentétes ítéleti okfejtés sérti a Kp.
  3. §
(1)bekezdés f) pontját. Ugyanakkor a törvényszék ítélete
  1. pont
  2. mondatában a keresetlevél ezen pontjához kapcsolódóan kifejtette jogi álláspontját, így az ezzel szembeni felülvizsgálati kérelem érdemben elbírálható. [40] A Kkt.
  3. §-a a törvény céljáról, míg
  4. §-a törvény hatályáról rendelkezik. A
  5. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja kimondja, a törvény hatálya kiterjed Magyarország területén a közúti közlekedésben részvevőkre és a közúti járművekre. A Kkt. 20. §
(1)bekezdés a) pontja kimondja, hogy az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra) vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők. [41] A Kúria az előző pontban hivatkozott jogszabályhelyekre alapítottan hangsúlyozza, a Kkt. hatálya kiterjed a nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző árufuvarozóra és annak járművére a beléptetésre jelentkezésétől kezdődőn. Ettől eltérő jogi érvelés elfogadása esetén a nemzetközi áru- és személyfuvarozók a sikeres beléptetésig nem tartoznának a Kkt. hatálya alá, ami nyilvánvalóan ellentétes lenne a Kkt. hivatkozott rendelkezéseivel és a jogalkotói akarattal is. Ezt az érvelést alátámasztja az elsőfokú bíróság által felhívott, a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységekről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII.7.) Korm. rendelet 4. § és 4/a. §-a. [42] A bírság kiszabásának jogalapját elsődlegesen a már ismertetett Kkt. 20. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja képezte. Ehhez kapcsolódik a Bírságrendelet 2. §
  2. d)pontja, amely szerint a Kkt. 20. §
(1)bekezdés a) pontjához kapcsolódóan - ha a jogszabály elérően nem rendelkezik - az
  1. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája által létrehozott közlekedési engedélyek használatának szabályairól szóló 56/
  2. (VII.7.) GKM rendeletben meghatározott, a közúti közlekedési szolgáltatások végzéséhez előírt engedélyekre és okmányokra vonatkozó rendelkezést megsérti. A Bírságrendelet
  3. melléklet 6/a. pontja szerint a nemzetközi közúti áruszállítási engedély, CEMT engedély és a hozzá szükséges igazolás hiánya, érvénytelensége esetén a bírság összege 800.000.- Ft, amely a szállítót terheli. [43] A GKM rendelet
  4. Melléklete tartalmazza a pótkocsikra vonatkozó igazolás mintáját, amely halványsárga színű. A
  5. Melléklet a járművek és pótkocsik közlekedésbiztonsági ellenőrzésére vonatkozó igazolás mintáját határozza meg, amely fehér színű. Mindkét mellékletre vonatkozik a GKM rendelet Útmutatója a CEMT multilaterális engedélyek használatára. Ennek
  6. pontja rögzíti az érvényesség és bevonás szabályait. A 6.
  7. szerint érvénytelenek azok az engedélyek is, amelyekhez nem tudnak megfelelően kitöltött fuvarnaplót, illetve az engedély típusának megfelelőséget bizonyító EURO III. biztonságos, az EURO IV. biztonságos, vagy az EURO V. biztonságos igazolást felmutatni. Az 5.11.-nak megfelelően ezeket az iratokat a járműben kell tartani, és kérés esetén ellenőrzés céljából be kell mutatni az illetékes ellenőrző hatóságoknak. [44] A felülvizsgálati bíróság rámutat, a törvényszék helyesen állapította meg, hogy a GKM rendelet 4., 5., és 6., Mellékletei együttesen határozzák meg az azokat az igazolásokat, amelyeket az ellenőrzéskor be kell mutatni, ugyanis ezek igazolják az EURO IV. biztonságos tehergépkocsi minősítésnek megfelelést. A felperes által nem vitatottan a belépésre jelentkező felperesi járműszerelvény pótkocsijára vonatkozó, a GKM rendelet
  8. Melléklete szerinti igazolást a gépjárművezető a belépés ellenőrzéskor nem tudta bemutatni. Az általa átadott sárga színű igazolás nem a perbeli pótkocsira vonatkozott, így a GKM rendelet 6.
  9. pontja szerint érvénytelen. A felperesi állásponttal szemben a fehér színű igazolás megléte nem pótolja a sárga színű igazolás hiányát. Ezen okfejtése alátámasztására a felperes nem jelölt meg jogszabályhelyet. A GKM rendelet fent hivatkozott rendelkezéseitől való eltérésre nincs lehetőség. A felperes hivatkozott arra, hogy a pótkocsik nem bocsátanak ki szénmonoxidot, ezért a pótkocsira vonatkozó gyártói igazolás hiánya nem teszi érvénytelenné a fuvarozási engedélyt. A felperesi előadással szemben a GKM rendelet rendelkezései egyértelműek, azokat a korábban írtaknak megfelelően alkalmazni szükséges. [45] A Bírságrendelet
  10. §
(1)bekezdése határozza meg azon okmányokat, amelyek hiánya utólagos bemutatással, az ellenőrzés napját követő 8 napon belül pótolható, és ebben az esetben a bírság összege legfeljebb 30.000.- Ft. lehet. Ez a rendelkezés azonban nem tartalmazza a Bírságrendelet
  1. melléklet
  2. pontját, ezért a megfelelő sárga színű igazolás felperes részéről állított utólagos bemutatása sem befolyásolná a bírság kiszabásának jogalapját és annak összegszerűségét. [46] A Kkv.tv. jelen ügyben még alkalmazandó 12/A. §
(1)bekezdése alapján a hatósági ellenőrzést végző szervek a kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak. A 12/A. §
(2)bekezdése határozza meg azon további eseteket, amikor a bírságtól nem lehet eltekinteni. [47] A Kúria a 2/2013. számú KMJE számú határozatában kimondta, hogy a Kkv.tv. 12/A.§ -a az adó- és vámhatósági eljárást, valamint a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárások kivételével a kis- és középvállalkozásokat érintő bármely hatósági eljárás során alkalmazandó, amennyiben a megállapított jogszabálysértés következtében emberi élet, testi épség, vagy egészség közvetlen veszélye, környezetkárosodás, vagy tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértése nem következett be. [48] A Kúria hangsúlyozza, a perbeli jogsértés nem tartozik a Kkv.tv. 12/A. §
(1)bekezdésében és
(2)bekezdésében megjelölt kivételek közé, ezért a fenti jogegységi határozatból is következően erre a Kkv.tv. 12/A. §
(1)bekezdésének tárgyi hatálya kiterjed. Az ezzel ellentétes törvényszéki okfejtés - ítélet
  1. pontja - nem foghat helyt, az nem felel meg a jogegységi határozatban írtaknak. [49] A Kkv.tv. preambuluma a magyar gazdaság döntő részét kitevő kis- és középvállalkozások fejlődésének támogatását irányozza elő. A Kkv. tv.
  2. §-a rögzíti a törvény célját, amely a mikró-, kis- és középvállalkozások meghatározása, valamint a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása. A fenti rendelkezéseket együtt értelmezve a kis- és középvállalkozások meghatározását tartalmazó 3-
  3. §-al egyértelmű, hogy a Kkv.tv. személyi hatálya a magyar kis-, és középvállalkozásokra vonatkozik, az nem terjed ki a szlovák felperesi társaságra. A személyi hatály alá tartozás hiányában a felperesre nem irányadó a Kkv.tv. 12/A. §-a. [50] A jármű visszatartásáról a Kkt.
  4. §
(7)-
(10)bekezdései rendelkeznek. Az alperes határozatában megindokolta a visszatartás okát. A törvényszék - a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben - ítéletének 65.-
  1. pontjaiban részletes indokát adta annak, hogy a visszatartást sérelmező kereseti kérelem miért nem alapos. Ebben a körben hivatkozott a Kkt.
  2. §
(7)és az Ákr. 107. §
(1)bekezdésére továbbá az utóbbihoz kapcsolódó kommentárra. [51] A Kúria egyetért az elsőfokú bíróságnak az alperesi érvelést elfogadó azon véleményével, hogy az elsőfokú hatóság mérlegelési jogkörében eljárva jogszerűen tarthatta vissza a járművet, mert a perbeli tényállás mellett az biztosította a leghatékonyabban a jelentős összegű bírság kifizetését. [52] A felülvizsgálati bíróság véleménye szerint a törvényszék a tényállás-tisztázási kötelezettségének a szükséges és egyben elégséges körben eleget tett, a kereseti kérelmet kimerítette és ítéletét megfelelő alapossággal megindokolta. A közigazgatási peres eljárás és a döntéshozatal során nem sérült a Kp. 2. §-a, 85. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdés b) pontja, 86. §
(1)bekezdése és a Pp. 346. §
(4)bekezdése. [53] A felperes által megjelölt alaptörvényi rendelkezések érvényesültek. [54] A Kúria a Kp. 124. §
(2)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet - részbeni indokolásbeli módosítással - hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [55] A GKM rendelet
  1. Mellékletében foglalt igazolás érvénytelensége esetén jogszerűen kerül sor bírság kiszabására. [56] A Kkv. tv. 12/A. §-a a Kkt. és a Bírságrendelet alapján kiszabott bírságokra is vonatkozik, de személyi hatálya nem terjed ki külföldi társaságokra. Záró rész [57] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdésére figyelemmel tárgyaláson kívül bírálta el. [58] A Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdésére tekintettel a felperes köteles megfizetni az alperes felé 20.000.- Ft.-felszámított felülvizsgálatai eljárási költséget. [59] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a pervesztes felperes köteles megfizetni az államnak. [60] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. Budapest, 2021. január 13. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró; Dr. Vitál -Eigner Beáta s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.