← Magyarország

Kfv.37388/2020/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felszámolók névjegyzékét vezető hatóság köteles törölni a felszámoló szervezetet a névjegyzékből, ha a felszámolási eljárásban eljáró bíróság azt két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.388/2020/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A perújító felperes: ... A perújító felperes képviselője: ... ügyvéd ... A perújított alperes: ... A perújított alperes képviselője... Ügyvédi Iroda ... A per tárgya: perújítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a perújított alperes A felülvizsgálati kérelem száma:
  2. Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  3. január 10-én hozott 39.K.34.292/2018/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 39.K.34.292/2018/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.31.713/2016/
  6. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a perújító felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a perújított alperesnek 150.000 (százötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a perújító felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A perújított alperes a
  7. február 29-én hozott FNVH/8758/2016-NFM számú határozatában a felperesi felszámoló szervezetet a keretszám miatt az új felszámolói névjegyzékbe felvételt nem nyert, de a folyamatban lévő ügyekben még eljáró felszámoló szervezetekről a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
  8. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. §

(6a)bekezdése alapján vezetett hatósági nyilvántartásból törölte, mert a felperest két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt csődeljárásban, felszámolási eljárásban vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró bíróság jogerősen pénzbírsággal sújtotta. Tájékoztatta a felperest, hogy a nyilvántartást vezető szerv értesítése alapján a folyamatban lévő eljárásokból az eljáró bíróság által felmentésre került a Cstv. 27/A. §
(6b)bekezdésére figyelemmel. A határozat indokolása 12 pontban sorolta fel azokat a felszámolási eljárásokat, amelyekben a felperest
  1. és
  2. években az eljárt törvényszékek jogerős végzéseikkel pénzbírsággal sújtották. A határozat indokolása
  3. szám alatt tartalmazta, hogy a ...Bt. .adós ellen 5.Fpk.09-11-
  4. számon indult felszámolási eljárásban a Debreceni Törvényszék
  5. november 27-én meghozott és
  6. december 23-án jogerőre emelkedett
  7. számú végzésével a felperesi felszámolót 300.000.- forint pénzbírsággal sújtotta. A perújító felperes keresettel támadta a határozatot, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 4.K.31.713/2016/
  8. számú ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolásban kifejtette, hogy a Cstv. 27/A. §
(6b)bekezdésének alkalmazása körében kizárólag a
  1. november
  2. napját követően jogerős pénzbírsággal sújtás vehető figyelembe, ezért a támadott perújított alperesi határozat 10.,
  3. és
  4. sorszámmal szereplő pénzbírságot kiszabó határozatokat vizsgálta. Ennek eredményeként megállapította, hogy a folyamatban lévő eljárásokban történő felmentés feltételei fennálltak, mivel a felperessel szemben két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírság került kiszabásra. A perújító felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a Kfv.III.37.651/2017/
  5. számú ítéletében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, osztva az abban foglaltakat. A perújítási kérelem [5] A perújító felperes a 4.K.31.713/2016/
  6. számú jogerős bírósági ítélettel szemben perújítási kérelmet terjesztett elő. A perújított alperesi határozat indokolása
  7. pontjához kapcsolódóan előadta, hogy a Debreceni Törvényszék az 5.Fpk.1184/2011/
  8. számú végzésével a
  9. számú a
  10. számú végzés jogerejét megállapító végzését hatályon kívül helyezte. Ezt követően a perújító felperes a
  11. számú végzéssel szemben fellebbezést terjesztett elő, a másodfokú eljárás jelenleg is folyamatban van. A fenti új tényre alapítottan rögzíthető, hogy az 5.Fpk.1184/2011/
  12. számú végzés
  13. december 23-án nem emelkedett jogerőre, így az ítéletben rögzített feltétel, miszerint a perújító felperest
  14. és
  15. évben három alkalommal sújtották pénzbírsággal, nem áll fenn. A perújítási eljárás releváns tényei [6] [7] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 39.K.34.292/2018/14/I. számú végzésében a perújítást megengedte. A Fővárosi Törvényszék a 11.Kpkf.671.117/2019/
  16. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését akként hagyta helyben, hogy a végzés indokolásának
  17. bekezdését mellőzte. Az elsőfokú bíróság a 39.K.34.292/2018/
  18. számú végzésében a perújított alperes eljárás felfüggesztése iránti kérelmét elutasította. Az elsőfokú ítélet [8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a
  19. október
  20. napján kelt, 4.K.31.713/2016/
  21. számú ítéletét, valamint a perújított alperes
  22. február 29-én kelt FNVH/8758/2016-NFM számú határozatát hatályon kívül helyezte. Az indokolásban felhívta a polgári perrendtartásról szóló
  23. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.)
  24. §
(1)bekezdés a) pontját, 267. §
(1)bekezdését, 268., 269. §-át; a Cstv. 27/A. §
(6b)bekezdését, továbbá a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/
  1. (V.12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
  2. §
(1)bekezdés i) pontját és 5/B. §
(1)bekezdését. [9] Az indokolásban kiemelte, hogy a perújító felperes a Debreceni Törvényszékre
  1. május 11-én érkezett beadványában kifogást terjesztett elő a
  2. számú pénzbírságot kiszabó végzés szabályszerű kézbesítésével kapcsolatban. A Debreceni Törvényszék a
  3. május 31-én hozott és a perújító felperes részére
  4. június 13-án kézbesített
  5. számú végzésével a
  6. számú, a
  7. számú végzés jogerejét megállapító végzését saját hatáskörben eljárva hatályon kívül helyezte, egyúttal a
  8. számú végzést a perújító felperesnek ismételten kézbesíteni rendelte. A szabályszerű kézbesítést követően a perújító felperes a végzés ellen fellebbezést terjesztett elő. A fellebbezés Debreceni Ítélőtáblához való felterjesztésére ezidáig nem került sor. [10] Hangsúlyozta, a perújított alperesi határozat és a bíróság perújítási kérelemmel támadott ítélete azon alapult, hogy a felperest két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt a felszámolási eljárásban eljáró bíróság jogerősen pénzbírsággal sújtotta. Abban az esetben, ha a három jogerős pénzbírság megléte, mint a Korm. rendelet
  9. §
(1)bekezdés i) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, egyértelmű, hogy a perújító a felperest a nyilvántartásból nem lehetett volna törölni. [11] A perújító felperes jelen ügyben bizonyította, hogy a határozat és a perújítással támadott ítélet alapját képező három pénzbírságot kiszabó végzés körül az egyik
  1. december 23-án nem emelkedett jogerőre. Ezt a végzést szabályosan csak
  2. június 13-án kézbesítették a perújító felperesnek, fellebbezési joga is akkor nyílt meg. Fellebbezés hiányában, illetve a fellebbezés eredményétől függetlenül sem következhet be ugyanakkor, hogy az a végzés
  3. évre visszamenőleg emelkedjen jogerőre. Ezzel megdől mind a határozat, mind a perújítási kérelemmel támadott ítélet jogalapja, e miatt a perújítási kérelem eredményre vezetett. A bíróság nem tartotta szükségesnek a perújított alperes új eljárásra kötelezését, valamint a per tárgyának felfüggesztését a
  4. számú végzéssel szembeni fellebbezés elbírálásáig. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélettel szemben a perújított alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a perújítási kérelem elutasítása, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. [13] Kifejtette, a cégjegyzék szerint a perújító felperes
  5. január 27-ével helyezte át székhelyét az .... szám alól a jelenlegi ...szám alá, ezt a székhelyváltozást azonban nem jelentette be a Debreceni Törvényszék felé. A Debreceni Törvényszék a
  6. számú pénzbírságot kiszabó végzést és az azt jogerősítő
  7. számú végzést a perújító felperes bejelentett Kővágó utcai címére küldte meg, ahol az
  8. december 7-én átvételre került. Feltéve, hogy
  9. december 7-én a perújító felperes nem szerzett tudomást arról, hogy részére a
  10. számú végzés szabálytalanul lett kézbesítve, a perújító felperes a perújított alperesi határozatból mindenképpen tudomást szerzett arról, hogy részére a
  11. számú végzését a Debreceni Törvényszék megküldte, amely fellebbezés hiányában jogerőre is emelkedett. [14] A perújító felperes mindezek ellenére az alapeljárásban nem hivatkozott arra, hogy a
  12. számú végzés részére szabálytalanul került megküldésre, ezt az elsőfokú bíróság és a Kúria részére sem jelentette be, továbbá nem terjesztett elő határidőben kérelmet a Debreceni Törvényszéknél a kézbesítési vélelem megdöntése iránt. [15] A perújító felperes az objektív határidőt is másfél évvel elmulasztva végzett „adategyeztetést" a Debreceni Törvényszéken, és csak ezt követően,
  13. május 10-én élt „kifogással" a
  14. számú végzés szabálytalansága miatt. A perújító felperes saját felróható magatartása nem eredményezhette volna sem a perújított alperesi határozat, sem az alapeljárásban hozott jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. A perújító felperes saját felróható magatartása folytán jutott jogszerűtlen előnyhöz. [16] A perújított alperes jogi érvelése alátámasztására hivatkozott a BDT2008.
  15. számú döntésre. [17] A perújító felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta helyes indokai folytán. Okfejtése szerint a perújított alperes az általa felhozott eseti döntést helytelenül értelmezte és abból téves jogi következtetést vont le. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem előterjesztését követő releváns tények [18] A Debreceni Törvényszék a
  16. május 25-én kelt 5.Fpk.1184/2011/
  17. számú végzésében megállapította, hogy a
  18. sorszámú végzés
  19. december
  20. napján a felperes, mint felmentett felszámoló részére szabályosan kézbesítésre került, a végzés
  21. december
  22. napján jogerőre emelkedett. A felmentett felszámolónak a
  23. sorszámú végzés szabályszerű kézbesítésének hiányának megállapítása iránti kérelmét elutasította, a
  24. sorszámú végzés ellen
  25. sorszámmal előterjesztett fellebbezést pedig hivatalból elutasította. [19] A Debreceni Ítélőtábla a
  26. augusztus 27-én hozott Fpkf.III.30.160/2020/
  27. számú végzésében a Debreceni Törvényszék 5.Fpk.1184/2011/
  28. számú végzésének a nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részét helybenhagyta. A Kúria döntése és jogi indokai [20] Az 1952-es Pp.
  29. §
(1)és
(2)bekezdéseire figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős határozat csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [21] A Kúria álláspontja szerint a az elsőfokú bíróság az ítélet meghozatalának időpontjában pontosan és törvényesen megállapított tényállásból - figyelemmel a Debreceni Törvényszék 5.Fpk.1184/2011/134. számú és a Debreceni Ítélőtábla Fpkf.III.30.160/2020/2. számú végzéseire nem helytálló jogi következtetést vont le. [22] A felülvizsgálati bíróság elsődlegesen rögzíti, hogy jelen ítélet 6. pontjában írtaknak megfelelően az elsőfokú bíróság a 39.K.34.292/2018/14/I. számú végzésében - az 1952-es Pp. 266. §
(1)bekezdésére alapítottan - döntött a perújítás megengedhetőségéről oly módon, hogy azt megengedte. A Fővárosi Törvényszék a 11.Kpkf.671.117/2019/
  1. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [23] A Kúria hangsúlyozza, a perújítás megengedhetősége vonatkozásában a jogerős végzésre figyelemmel nem vizsgálódhat, ebben a körben nem dönthet. [24] A Korm. rendelet
  2. §
(1)bekezdés i) pontja értelmében a ... a felszámolt szervezetet törli a névjegyzékből, ha csődeljárásban, felszámolásban, vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró bíróság a felszámoló szervezetet két éven belül, legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta. [25] A perújított alperes a hatósági nyilvántartásból törlő döntését a Korm. rendelet 5. §
(1)bekezdés i) pontjára hivatkozva hozta meg, az alapügyben eljárt bíróság pedig megállapította, hogy
  1. november 14-ét követően a perújító felperessel szemben három alkalommal került kiszabásra jogerősen pénzbírság, így a perújított alperesi határozat jogszerű. [26] A perújítási eljárásban az elsőfokú bíróság arra figyelemmel helyezte hatályon kívül a perújított alperesi határozatot és az alapügyben hozott ítéletet, hogy a Debreceni Törvényszék az 5.Fpk.1184/
  2. számú ügyben a perújító felperessel szemben kiszabott bírságot tartalmazó végzés jogerejét megállapító végzését saját hatáskörben eljárva hatályon kívül helyezte, így az a perújított alperesi határozat meghozataláig nem emelkedett jogerőre. Emiatt a Korm. rendelet
  3. §
(1)bekezdés i) pontjában meghatározott legalább háromszor jogerősen kiszabott pénzbírság, mint a törlés feltétele nem áll fenn. [27] Az elsőfokú ítélet meghozatalát követően hozta meg a Debreceni Törvényszék a Debreceni Ítélőtábla által helybenhagyott 5.Fpk.1184/2011/
  1. számú végzését, amelyben egyrészt megállapította, hogy a
  2. számú pénzbírságot kiszabó végzése a felperes részére szabályosan kézbesítésre került, így az
  3. december 23-án jogerőre emelkedett, másrészt a felperesnek a
  4. számú végzés szabályszerű kézbesítése hiányának megállapítása iránti kérelmét elutasította, és a
  5. sorszámú végzés ellen
  6. sorszámmal előterjesztett fellebbezést pedig hivatalból elutasította. [28] A Kúria az előző pontban megjelölt jogerős végzést köteles volt eljárása során figyelembe venni és értékelni, mivel az érdemben érintette a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítéletet. [29] A felülvizsgálati bíróság rámutat, a Debreceni Törvényszék 5.Fpk.1184/2011/
  7. számú végzésére tekintettel a perújított alperesi határozat és az alapügyben hozott ítélet jogszerűnek minősül, a Korm. rendelet
  8. §
(1)bekezdés i) pontjában meghatározott feltétel fennáll, mert a felperest, mint felszámoló szervezetet két éven belül legalább háromszor felszámolási eljárásban jogerősen pénzbírsággal sújtották. Ezért a hatósági nyilvántartásból való törlésre jogszabálysértéstől mentesen került sor. [30] A Kúria az 1952-es Pp. 275. §
(4)bekezdését alkalmazva - figyelemmel az 1952-es Pp.
  1. §-ára a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 39.K.34.292/2018/
  2. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és ugyanezen bíróság 4.K.31.713/2016/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [31] A ... a felszámoló szervezetet köteles törölni a névjegyzékből, ha a felszámolási eljárásban eljáró bíróság azt két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta. Záró rész [32] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Pp.
  4. §
(2)bekezdése alapján tárgyláson kívül bírálta el. [33] Az 1952-es Pp. 78. §
(1)bekezdésére figyelemmel a perújító felperes köteles a perújított alperes részére együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget megfizetni. [34] A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a pervesztes perújító felperes köteles megfizetni az államnak felhívásra. [35] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot az 1952-es Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.