Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.726/2020/
- A felperes: felperes neve, felperes címe A felperes képviselője: Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda, címe; ügyintéző: dr. Pálvölgyi Miklós ügyvéd Az alperes: alperes neve, alperes címe Az alperes képviselője: Nyiri Ügyvédi Iroda, címe; ügyintéző: dr. Nyiri Csaba ügyvéd A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 19.P.21.219/2020/
- í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az eljárás illetékmentes. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság a
- sorszámú végzésével kijavított ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a ... email címre küldje meg a felperes részére az adatkérés időpontjában, azaz
- július 24-én az alperesi minisztériumban vezetői munkakört betöltő személyek - szolgálati jogviszonyának kezdetét - a munkakör betöltésének időtartamát - a vezetői kinevezésének időpontját - az egyes vezetők illetményét szervezeti egység szerinti bontásban, a szervezeti egység megnevezésével együtt. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 60.000 forint + áfa perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [2] Határozatának indokolásában hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §
- és
- pontjára, valamint a
- §
(1)és
(2)bekezdésére, a 29. §
(1)bekezdésére, a 30. §
(2)bekezdésére és a 31. §
(1)bekezdésére, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) 1. §
(1)bekezdésére, a 2. §
(2)bekezdés
- d)pontjára, a 4. §
- d)pontjára, a 173. §
(1)bekezdésére, a közszolgálati tisztviselőkről szóló
- évi CXCIX. törvény (Kttv.)
- §
(2)bekezdésére. [3] Rögzítette, hogy az alperes állami feladatot ellátó jogi személy, tehát közfeladatot ellátó szerv, míg az adatkéréssel érintett személyi kör jogviszonyára a Kit. rendelkezései alkalmazandók. A Kit. nem rendelkezik ugyan expressis verbis az igényelt adatok tekintetében arról, hogy azok közérdekből nyilvános adatok lennének, azonban a jogszabály szövegéből az következik, hogy a törvényben meghatározott esetnek minősül az Infotv. 26. §
(2)bekezdésében szabályozott esetkör is. Nincsen olyan jogszabályi rendelkezés, amely kizárná az Infotv. rendelkezéseinek alkalmazását az alperessel szemben, ezt a Kit. 173. §
(1)bekezdése sem zárja ki, sőt kifejezetten felhatalmazást ad arra, hogy törvényben meghatározott esetben a közérdekből nyilvános adatok kiadására kell, hogy sor kerüljön. Mindezek alapján az alperesi minisztériumban vezető munkakört betöltő személyek szolgálati jogviszonyának kezdete, a munkakör betöltésének az időtartama, a vezetői kinevezés időpontja és az egyes vezetők illetménye közérdekből nyilvános adatok. Ezen adatokra vonatkozóan a keresetnek helyt adott és azok közlésére kötelezte az alperest. [4] A keresetet elutasította a körben, miszerint a felperes a kinevezés megszűnésének időpontját is közölni kérte. Kiemelte, ha az adatigénylés időpontjában a vezetői munkakört betöltő személy kinevezése már megszűnt, akkor az adott személy vezetői munkakört már nem töltött be, ekképpen az ezzel kapcsolatos adat sem minősül közérdekből nyilvános adatnak. [5] Hangsúlyozta, hogy az alperest nem mentesíti az adatok kiadása alól az, hogy eleget tett a 26/2016. (IX.30.) KKM utasításban foglalt közzétételi lista nyilvánosságra hozatalának. [6] A perköltségről Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. [7] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását, valamint felperes perköltségben való marasztalását kérte. [8] Hangsúlyozta, hogy maga és a vele szolgálati jogviszonyban állók a Kit. hatálya alá tartoznak. A szolgálati jogviszony kezdetére vonatkozó adatok vonatkozásában megjegyezte, hogy az előzetes adatkérés során tájékoztatta a felperest, hogy az egyes politikai és szakmai felsővezetők kinevezéséről nyilvános forrásból, a Magyar Közlönyből tájékozódhat. [9] A munkakör betöltésének időtartama kapcsán hangsúlyozta, hogy a kereseti kérelem nem kellően pontos, mivel egy, vele szolgálati jogviszonyban álló, vezetői munkakört betöltő személy többéle munkakört is betölthet. Szintén nem kellően pontos az időtartam megjelölés. Korábban megadta a szolgálati jogviszonyok kezdetét tartalmazó forrás elérhetőségét. Az adatigényléskor szolgálati jogviszonyban álló személyek esetében a válasz folyamatos lehetne, a megszűnt jogviszonyokra pedig már nem vonatkozhat adatigénylés. [10] A vezetői kinevezés és a kinevezés megszűnésének időpontja körében arra hivatkozott, hogy a kérdés nem kellően egyértelmű, ugyanis míg a vezetői kinevezés időpontja egy konkrét, meghatározható időpont, addig a megszűnésének időpontja az adatkérés szempontjából értelmezhetetlen. [11] Az egyes vezetők illetményére vonatkozó adatok körében megjegyezte, hogy a pert megelőzően kiadta a kért vezetői pozíciók megjelölését, a létszámot és illetményeket tartalmazó összesítő táblázatot. [12] A személyes adatok nyilvánossága csak a közfeladat ellátása körében és alkotmányosan csak olyan mértékig indokolt, ami a cél eléréséhez szükséges. A felperes adatgyűjtési célja nem egyértelmű, nem az volt a célja a jogalkotónak, hogy komplett szakmai adatbázisokhoz lehessen hozzájutni. A közszférában foglalkoztatottakon belül egy teljes szakma listázása, az érintettek szakmai életének, bérezésének ilyen jellegű feltérképezése egyenlőtlen helyzetbe hozhatja őket a munkaerőpiacon is. [13] Hivatkozott a Kit. 175. §
(3)bekezdésére, amely meghatározza, hogy kizárólagosan kik jogosultak betekinteni az adatokat tartalmazó alapnyilvántartásba. A Kit. hatálya alá tartozik, így az adatok közlésére a Kit. rendelkezései az irányadóak. Az Infotv. 26. §
(2)bekezdése az általános szabály, amelyet a Kit. 173. §
(1)bekezdése szűkít. A Kit. 175. §
(3)bekezdésében meghatározott személyek és szervezetek között a felperes nem található. A 26/
- (IX. 30.) KKM utasítás rögzíti, hogy mely adatokat köteles nyilvánosságra hozni, ennek pedig eleget tett. [14] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és alperes perköltségben való marasztalását kérte. [15] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság kellően feltárta a tényállást és abból helyes jogi következtetéseket vont le. Amennyiben az alperes álláspontja szerint az adatkérése nem volt kellően pontos, akkor az Infotv.
- §
(3)bekezdése szerint fel kellett volna hívnia annak pontosítására, ha ezt elmulasztotta, akkor előnyök szerzése végett erre már nem hivatkozhat. [16] Nem tartotta helytállónak azon alperesi érvelést, miszerint a Kttv. hatálya alá tartozó személyek egyes adatai közérdekből nyilvánosaknak minősülnek, míg a Kit. hatálya alá tartozó, az államigazgatási hierarchiában magasabb és fontosabb pozícióval bíró személyek adatai viszont nem. Ezen értelmezés ellentétes lenne a jogalkotói szándékkal. [17] Az alperes fellebbezése nem megalapozott. [18] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 380. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. A másodfokú bíróság ezért a Pp. 383. §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [19] A peres felek között nem volt vitás, hogy az alperesre, valamint az adat megismerési igénnyel érintett személyi körre a Kit. rendelkezései irányadóak. Azon tény, hogy a Kttv.
- §-ában meghatározott közérdekből nyilvános adatnak minősülő adatkörhöz hasonló rendelkezést a Kit. nem tartalmaz, nem eredményezi azt, hogy a kormánytisztviselő bizonyos adatai ne lennének megismerhetők, erre irányuló igény esetén. [20] A Kit.
- §
(1)bekezdése szerint a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselőre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben, vagy a kormánytisztviselő hozzájárulásával közölhet. A „csak törvényben meghatározott esetben" rendelkezés alperesi érveléssel szemben nem csak a Kit.-re utal, ugyanis ebben az esetben az „e törvényben" fordulat szerepelne benne, ahogyan például az 1. §, az 1/A. §, a 3. § és a 4. § is így fogalmaz. A Kit. 173. §
(1)bekezdésében meghatározott esetnek megfelel az Infotv. 26. §
(2)bekezdése, amely a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy bizonyos adatait közérdekből nyilvános adatnak minősíti. Ezen adatkörbe tartozik a szolgálati viszony kezdete, a munkakör betöltésének időtartama, a vezetői kinevezésnek az időpontja, így azok az Infotv. 26. §
(1)bekezdése alapján bárki által megismerhetők. [21] Az illetmény összege vonatkozásában szintén az Infotv 26. §
(2)bekezdése határozza meg, hogy egyéb személyes adat is közérdekből nyilvános adatnak minősül. E körben a másodfokú bíróság értékelte, hogy a felperes illetményre vonatkozó adatigénylése kizárólag az alperesnél vezetői munkakört betöltő személyekre vonatkozott. Ezen személyek az általuk betöltött munkakörhöz kapcsolódó fokozott felelősséggel járó közfeladatot végeznek, a munkájukért kapott illetmény pedig e feladatok ellátásával összefüggő olyan személyes adat, amely védelméhez fűződő jogukat háttérbe szorítja az információszabadsághoz való felperesi alapjog. Az ilyen vezetői munkakört vállaló személyeknek tűrniük kell azt, hogy erre irányuló igény esetén bármely adatigénylő megismerhesse az illetményük összegét, amely alapjog gyakorlása elősegítheti a közügyek átláthatóságát, a közpénzek felhasználásának áttekinthetőségét. [22] Egyetértett a másodfokú bíróság azon felperesi érveléssel, miszerint amennyiben az alperes arra hivatkozik, hogy esetlegesen a felperes előzetes adatigénylése nem volt kellően egyértelmű, akkor az Infotv. 28. §
(3)bekezdése alapján fel kell hívnia az igénylőt az igénye pontosítására. Ezen felhívás jelen esetben elmaradt, így erre a perben az alperes már eredményesen nem hivatkozhat. [23] Mindazonáltal a Fővárosi Ítélőtábla rámutat, hogy a felperes adatigénylése kellően pontos volt, az alapján egyértelműen megállapítható a kiadni kért adatkör. Az, hogy a felperes által igényelt egyik adatkör (a munkakör betöltésének időtartama) átfedést mutathat egy másik általa kért adatkörrel (a vezetői kinevezés időpontja), nem eredményezi az adatkérés pontatlanságát. [24] Az alperesnek a KKM utasításra vonatkozó hivatkozása a per elbírálása szempontjából relevanciával nem bír. Az adatkezelő utasításainak, belső szabályzatainak értékelése az adatigénylések elbírálása során nem vezethet arra, hogy az adatkezelőnek lehetősége nyíljon saját működési szabályzatának rendelkezéseivel az Alaptörvénnyel biztosított közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozására. [25] Amennyiben az alperes az Infotv. 30. §
(2)bekezdése alapján arra hivatkozik, hogy az adatigénylés során megjelölt adatokat korábban már nyilvánosságra hozta, akkor nem elegendő általánosságban az internetre, illetve a Magyar Közlönyre, mint Magyarország hivatalos lapjára hivatkoznia, hanem egyértelműen meg kell jelölni az adatok pontos internetes elérhetőségét, ugyanis csak a konkrét, további keresést nem igénylő forrásmegjelölés biztosítja a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog tényleges érvényesülését. A másodfokú bíróság megjegyzi, hogy az Infotv. indokolása szerint a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy korábban nyilvánosságra hozott adatok esetén „..az adatok fellelhetőségének helyét pontosan megadni" elegendő, tehát szükséges a pontos internetes cím közlése az igény teljesítéséhez. [26] Az alperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért a másodfokú bíróság az alperest kötelezte a perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, valamint a 4/A. §-a alapján állapította meg. [27] Az eljárás az Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
- január
- Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró Dr. Kovács Éva s.k. bíró