Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Mf.I.40.069/2020/
- A felperes: felperes neve(címe) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Baltás Dániel Balázs ügyvéd Az alperes: A személyesen eljáró alperes neve(címe) A per tárgya: Munkabér visszafizetése Az elsőfokú bíróság neve és a fellebbezett határozatának a száma: Kecskeméti Törvényszék 2.M.70.021/2020/
- A fellebbezést benyújtó fél, a fellebbezés száma: Felperes, 2.M.70.021/2020/
- ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] A tényállás Az alperes jogelődje, néhai házastársa, (alperesi jogelőd neve) a "B" Zrt.-vel (a továbbiakban: felperesi jogelőd)
- június
- napján kötött szerződés alapján határozatlan idejű munkaviszonyban állt üzletkötői munkakörben bruttó 87 500 Ft személyi alapbér mellett. A munkaszerződés
- pontjában rögzítettek szerint a munkavállaló teljesítménybérezésben részesül a mindenkor hatályos jutalékszabályzatban foglaltak szerint, ezért a személyi alapbér csak számítási alapot képez. A munkavállaló tudomásul vette, hogy a munkáltató által kifizetett bruttó jutalék munkabérelőleg és a felek elszámolási kötelezettsége a munkaviszony fennállása alatt és megszűnése után is fennáll, azzal, hogy az elszámolás nem érinti a munkáltató jutalék-visszaírási jogát. Rögzítették, a munkavállalónak kifizetett jutalék munkabérelőlegnek minősül, amely a jutalékszabályzatban a jutalék-visszaírására nyitva álló időtartam elteltével válik véglegessé, továbbá a mindenkori jutalékszabályzat rendelkezéseinek megfelelően a munkáltatónak lehetősége van a jutalék-visszaírásra, a kifizetett jutalékbérelőleg visszakövetelésére. Az alperesi jogelőd a
- június
- napján kelt „Munkaviszonyba lépő (ÁBE) üzleti dolgozó nyilatkozata” elnevezésű okirat
- pontjában elismerte a
- évi jutalékszabályzat megismerését és azt magára nézve kötelezőnek tekintette. A felperesi jogelőd
- január
- napjától hatályos jutalékszabályzata II.
- pontja értelmében a jutalék-visszaírása a közvetített szerződések megszűnésének objektív jogkövetkezménye. A jutalék akkor válik megszolgálttá és véglegessé, amikor az adott szerződésre vonatkozó jutalék-visszaírási [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] időszak letelt, és a szerződés a visszaírási időszak végéig díjjal rendezett. Rögzítette, a jutalékvisszaírási kötelezettség a visszafizetésre kötelezett szerződéses viszonyának megszűnését követően is fennmarad. A szabályzat III. pontja tartalmazza a különböző jutalékfajtákat és az azok visszaírására vonatkozó szabályokat. A felperesi jogelőd által
- február
- napján készített okirat szerint a munkavállaló tudomásul vette, hogy a munkáltató felé 86 988 Ft rendezetlen jutalék tartozása áll fenn, továbbá azt is, hogy ezen túl jutalék tartozása az általa közvetített biztosítási szerződések megszűnése és egyéb okok miatt a munkaszerződés megszűnése után is keletkezhet. Az alperesi jogelőd a nyilatkozatot nem írta alá, részletes kimutatást kért a jutalék-visszaírásról. A munkaviszony
- február
- napján közös megegyezéssel megszűnt. A munkáltató által
- február
- napján kiállított igazolás rögzíti, hogy a munkavállalónak a társaság felé ismert, elismert tartozása nem áll fenn. Ezt követően a munkáltató
- április
- napján 77 342 Ft,
- június
- napján 97 632 Ft,
- január
- napján 32 690 Ft jutalékvisszaírás címén való visszafizetésére szólította fel az alperesi jogelődöt, amelytől az elzárkózott. Részletes kimutatást kért valamennyi megkötött szerződéséről, jutalékáról, a visszaírt szerződések jutalékáról a kötési és megszűnési dátum megjelölésével, illetve indokolást arra nézve, hogy a több éve visszaírt jutalékot a munkáltató miért nem vonta le. A felperes jogelődje a
- december 15-én kelt szerződéssel az alperesi jogelőddel szemben fennálló 97 506 Ft tőketartozását a felperesére engedményezte, amely több alkalommal felhívta ezen összeg megfizetésére. A kereseti kérelem és az alperes védekezése A fizetési meghagyással indult és az alperesi jogelőd mint kötelezett ellentmondása következtében áttétel folytán a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 3.M.225/
- számon folytatódó eljárásban a felperes keresetében 97 506 Ft tőketartozás, 14 625 Ft követeléskezelési díj, 2100 Ft lejárt késedelmi kamat, a tőkeösszeg
- december
- napjától kifizetés napjáig járó késedelmi kamata, a fizetési meghagyásban meghatározott költségek és díjak, és 60 000 Ft + áfa ügyvédi munkadíj mint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperesi jogelődöt. Keresetét a Munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. tv. (a továbbiakban: Mt.)
- §-ára, valamint a munkaszerződés
- pontjában, továbbá a jutalékszabályzatban rögzített jutalék-visszaírási szabályokra alapította. Keresetének alátámasztására F/
- és F/
- sorszám alatt „Rendezetlen tartozások nyomkövetési kimutatás” elnevezésű okiratokat csatolt. A per során (alperesi jogelőd neve) alperes elhalálozott, jogutóda a 51024/Ü/349/2016/
- számú hagyatékátadó végzés szerint az alperes. Az alperesi jogutód perbevonását követően folytatódó eljárásban a felperes keresetét változatlanul fenntartotta. Az alperes ellenkérelmében a keresetet mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatta. Állította, hogy jogelődje az üzletszabályzatot nem ismerte, azt nem vette át, az erre vonatkozó okiraton (F/6.) szereplő aláírás nem tőle származik. Védekezése szerint az F/
- és F/
- sorszám alatt csatolt okiratok tartalma nem alkalmas a jutalék-visszaírási igény alátámasztására. Kiemelte, hogy a felperes jogelődje különböző időpontokban, különböző összegű követelést támasztott jogelődjével szemben, az összegek különbözőségére magyarázatot nem adott. Utalt arra, a felperes az Mt.
- §-ára alapítottan követelést nem érvényesíthet az arra nyitva álló 60 napos határidő elteltére tekintettel. Hivatkozott arra is, hogy a felperes követelése meghaladja az általa örökölt hagyatéki vagyon teljes összegét, helytállási kötelezettsége pedig legfeljebb az örökölt összeg erejéig áll fenn. Vitatta az érvényesíteni kívánt perköltség összegét. Az elsőfokú ítélet [12] [13] [14] [15] [16] [17] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 10 000 Ft eljárási illetéket. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a munkaszerződésben a felek teljesítménybérezésben állapodtak meg, amelynek feltételeit a jutalékszabályzat rögzítette. Kifejtett indokai szerint nem fogadta el azt a védekezést, hogy az alperesi jogelőd a jutalékszabályzatot nem ismerte. Ennek megfelelően a munkáltató által kifizetett bér munkabérelőlegnek minősült, amely véglegessé csak a jutalékszabályzatban rögzített, a jutalékvisszaírásra nyitva álló időtartam elteltével vált. Megállapította, a felperes keresetének jogalapját tévesen jelölte meg az Mt.
- §-ában, ezért arra a 60 napos igényérvényesítési határidő nem vonatkozik, a felperes követelését az Mt.-ben írt 3 éves elévülési határidőn belül érvényesítheti. Rámutatott, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a keresetben foglalt összeget a jutalékszabályban foglaltaknak megfelelően jogszerűen követeli vissza. Ennek megállapításához nélkülözhetetlen megjelölni, hogy milyen típusú szerződések után követeli vissza a jutalékot, az adott szerződéstípusra a jutalékszabályzat mely pontja milyen jutalék-visszaírási időszakot állapít meg, az az adott szerződés kapcsán mikor járt le, s ehhez képest mikor szűnt meg a szerződés. A felperes által F/
- és F/
- sorszám alatt csatolt okiratokat ennek alátámasztására nem találta alkalmasnak. Kiemelte, az F/
- sorszámon csatolt táblázat ugyanazon szerződésszámot, dátumot, szerződő felet, jutalékfajtát rögzít öt különböző sorban, jutalékalapként és tartozásként eltérő összegeket feltüntetve. Az F/
- sorszámú táblázat pedig csak a szerződésszámokat rögzíti, azt azonban nem, hogy milyen típusú szerződésről van szó. Nem állapítható meg továbbá az sem, hogy a feltüntetett dátum a szerződés megkötésének vagy a szerződés megszűnésének az időpontja-e. Utalt arra is, hogy a díjrendezettség rovatban ezekkel össze nem egyeztethető dátumok szerepelnek. A felperes azonban a bíróságnak a Pp.
- §
(3)bekezdésén alapuló bizonyítási teherre és bizonyítás sikertelenségének következményeire való tájékoztatását tartalmazó felhívása ellenére is csupán ezen okiratokra, valamint a jutalékszabályzatra és a munkaszerződésre hivatkozott. Követelése megalapozottságát tehát nem bizonyította. A pervesztes felperest kötelezte a le nem rótt eljárási illeték megfizetésére, mellőzte a felperes alperes perköltségében való marasztalását, tekintettel arra, hogy az alperes költségigényét összegszerűen nem jelölte meg. A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet keresete szerinti megváltoztatását kérte. Előadta, a csatolt iratok alapján megállapítható, hogy az alperesi jogelődöt a munkáltató teljesítménybérezésben foglalkoztatta. A munkaköri leírás szerint az alperesi jogelőd feladatai közé tartozott a már meglévő ügyfelek igényeinek kielégítése, újabb ügyfelek szerzése, továbbá az alperesi jogelőd a megszűnt szerződések vonatkozásában felelősséggel tartozott. A jutalékvisszaírásra vonatkozó rendelkezéseket a jutalékszabályzat II.
- pontja tartalmazza. Hangsúlyozta, az F/
- alatt csatolt rendezetlen jutaléktartozásokról kiállított dokumentumban részletezésre került, hogy a munkavállalónak mely szerződések kapcsán mekkora összegű tartozása keletkezett. A kimutatásban feltüntetésre került, hogy az egyes kifizetésekre mely szerződések vonatkozásában került sor, továbbá a jutalékszámítás alapja, mértéke százalékos formában, összege, valamint a jutalékkal érintett szerződés azonosítója, a szerződés megkötésének dátuma illetve az ügyfél neve. Megítélése szerint e bizonyíték megfelelően alátámasztja a követelése összegszerűségét. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az ítélőtábla döntése és indokai A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból a jogszabályoknak megfelelő következtetést vont le, az ítélőtábla döntésével és annak kifejtett indokaival is egyetért, ezért az [18] [19] [20] [21] [22] ítélőtábla ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján annak helyes indokai alapján helybenhagyta. A fellebbezés kapcsán az alábbiakat emeli ki. A perben nem volt vitatott, hogy az alperes jogelődje teljesítménybérezésben részesült, a jutalékszabályzatban rögzítettek szerinti jutalék illette meg, és az ugyancsak a jutalékszabályzatban rögzített feltételek megvalósulása esetén jutalék-visszatérítési kötelezettsége állt fenn. A jutalékszabályzat többféle jutalékfajtáról (például szerzési eljárási, fenntartási jutalék) rendelkezik, a jutalék-visszaírás szabályai jutalékfajtánként, továbbá szerződéstípusonként (élet- és nem életbiztosítási szerződések) eltérőek. Helytállóan állapította meg tehát az elsőfokú bíróság, hogy a jutalék-visszaírásra alapított követelés megalapozottságának megállapításához nélkülözhetetlenek a felhívásában szereplő, a tényállásban már ismertetett adatok. Egyetért az ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy sem a fellebbezésben hivatkozott F/
- sorszámú, sem pedig a F/
- sorszám alatt csatolt kimutatás ezeket az adatokat nem tartalmazza. Azokban a szerződésszám feltüntetésre került ugyan, ebből azonban nem állapítható meg, hogy milyen típusú szerződésről van szó. Megjegyzi továbbá az ítélőtábla, a kimutatásban szerepelnek olyan, az alperes jogelődje munkaviszonyának megszüntetését megelőzően megszűnt szerződések (2012., 2013.), amelyek kapcsán a jutalék-visszaírás már a munkaviszony fennállása alatt esedékessé vált. Nincs okszerű magyarázata annak, hogy azt a felperesi jogelőd a kifizetett munkabérben miért nem számolta el. A felperes az elsőfokú bíróságnak a bizonyítási kötelezettségről és teherről való tájékoztatást is tartalmazó felhívása ellenére nem terjesztett elő olyan bizonyítékot, amely alapján a számításának helyessége illetve követelésének megalapozottsága megállapítható lenne. Ezért az elsőfokú bíróság megalapozottan utasította el a keresetet. Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról az ítélőtáblának rendelkeznie nem kellett. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged,
- január
- Dr. Hámori Attila sk. Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. Dr. Szőllősiné dr. Tóth Zsuzsanna sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró