← Magyarország

Gfv.30419/2014/1 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jellegbitorlás feltételei fennállnak, mivel a termék külső csomagolása összetéveszthető egy már korábban bevezetett termékkel.

  1. LVII. Tv.
  2. § A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.419/2014/4.szám A Kúria a Törő és Pallag Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Pallag Péter ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Mihók Zsófia jogtanácsos által képviselt alperes ellen tisztességtelen piaci magatartás megállapítása iránt a Budapest Környéki Törvényszéken 3.G.40.292/
  3. számon indult perében a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.003/2014/
  4. számú jogerős rész- és közbenső ítéletével szemben az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő r é s z - és k ö z b e n s ő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős rész- és közbenső ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. A rész- és közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A peres felek között,
  5. szeptember 27-én szállítási keretszerződés jött létre. Ennek keretében a felperes
  6. és
  7. között VITAL vákum csomagolt matracot szállított 90x200 cm-es illetve 160x200 cm-es méretekben, évi több száz darabot az alperesnek. Az áru elnevezése Euro Sleep Vital Matrac volt. Azt egy olasz cég gyártotta. Bár a felek a közöttük létrejött szállítási szerződést nem szüntették meg, az alperes
  8. decemberétől újabb termékek szállítását a felperestől nem rendelte meg, az egyeztető tárgyalások elől kitért. Ettől az időponttól kezdődően közvetlenül az olasz gyártótól szerzett be egy olyan, alacsonyabb áron forgalomba hozott árut, amelynek csomagolásán a Vital domain név került feltüntetésre. A felperes ezt
  9. januárjában észlelte. A fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárásban a felperes módosított keresetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
  10. évi LVII. törvény (Tpvt.)
  11. §-ára,
  12. §-ára és
  13. §

(2)bekezdésére hivatkozással kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az alperes az ő, korábban piacon levő Euro Sleep logóval ellátott termékével azonos külsejű termék forgalomba hozatalával jellegbitorlást valósított meg. Kérte az alperes kötelezését a jogsértő magatartás abbahagyására, az alperes eltiltását a jogsértő tevékenység további gyakorlásától. Kérte továbbá az alperes elégtétel adására, valamint 5.840.000 Ft kár és kamatai megfizetésére kötelezését is. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Többek között vitatta, a felek versenytársi minőségét, valamint azt, hogy az Euro Sleep Vital Matrac a felperes saját márkás termékének lenne tekinthető. Állította, a perbeli két áru egymástól eltérő külsejű. Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy „az alperes a Tpvt.
  1. §-ába ütköző jellegbitorlást követett el azáltal, hogy a peres felek között létrejött szállítási szerződés hatálya alatt a felperes által az alperesnek szállított, az alperes által forgalmazott Vital Matrac terméket hozott forgalomba, amely termék külső megjelenésében a fogyasztók számára azonos termék variánsait jelenti". Kötelezte az alperest a fenti jogsértő magatartás abbahagyására és eltiltotta a jogsértő tevékenység további gyakorlásától. Megállapította, hogy az alperes
  2. decemberétől a Tpvt.
  3. §-ába ütköző magatartást valósított meg. Kötelezte az alperest e magatartással okozott kár megtérítésére, továbbá elégtétel adására az ítéletben részletezett módon. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét rész- és közbenső ítéletnek tekintette. Fellebbezett rendelkezései közül a Tpvt.
  4. §-ába ütköző jogsértést megállapító rendelkezést részben megváltoztatta, s megállapította, hogy a peres felek között létrejött szerződés hatálya alatt az alperes „Dormir Vital Matrac Aloe Vera kikészítéssel" megjelölésű matrac forgalmazásával tisztességtelen piaci magatartást valósított meg azzal, hogy a terméket olyan jellegzetes külsővel hozta forgalomba, amelyről a felperes Euro Sleep Vital Matrac áruja ismerhető fel. A Tpvt.
  5. §-ára alapított, valamint a Heti Világgazdaságban történő közzététel iránti kérelmet elutasította, az alperesek kár megtérítésére kötelező rendelkezését mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy az alperest kártérítési felelősség terheli a felperessel szemben. Ítélete indokolásában a másodfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes módosított nyilatkozatával a kártérítési követelését nem szerződésszegésre, hanem versenyjog sértésre alapította. A rendelkező rész szerinti pontosítással az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alperes a perbeli magatartásával a Tpvt.
  6. §-a szerinti jellegbitorlást valósította meg. Rámutatott, a peres felek versenytársaknak tekintendők, mivel azonos piaci területen, ugyanazon termék vonatkozásában egy időben voltak jelen a magyar piacon. A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően, a beszerzett szakértői véleményt aggályosnak, azaz olyannak találta, amely a Pp.
  7. §
(3)bekezdésében írt követelményeknek nem felelt meg. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is - utalva a bírói gyakorlatra -, hogy egy körültekintően eljáró átlagos fogyasztó szempontjából kell állást foglalni az összetéveszthetőség kérdésében. Nem az áruk egyes jellemzőit kell külön-külön összevetni, hanem a termékek külső megjelenésének a fogyasztóra gyakorolt összbenyomását kell vizsgálni. Ez az értékelés pedig általában nem igényel különleges szakértelmet. A másodfokú bíróság szerint, a perbeli termékekről becsatolt fényképek alapján, a két termék külső megjelenése megítélhető. Azok tekintetében egyező a vákumcsomagolás, a papír termékburkolaton elhelyezett „VITAL" szó alatt az „Aloe Vera kezeléssel", illetve a „FRISSÍTŐ HATÁSÚ, JÓ KÖZÉRZETET BIZTOSÍT" felirat. Azonos a termékismertetőjük középső részén elhelyezett matrackép (méretben, színben, tájolásban), az az alatt levő ábrás és szöveges megjelölések, a rétegrendet mutató ábra, valamint a termékburkoló ismertető papír színösszeállítása, az egyes szöveges és grafikus rajzolt, illetve fényképes elemek elrendezése, az adatközlő és tájékoztató tartalmának kialakítása. Összességében azonosak a termékismertetők mind alakjukban, mind tartalmukban. Eltérés van ugyanakkor a két termék fantázia nevében. A felperes termékén Euro Sleep, az alperesén a magniflex megjelölés mellett Dormir szerepel, azzal a további tájékoztatással, hogy a termék megfelelő ortopédiai alátámasztást biztosít. A másodfokú bíróság szerint az összetéveszthetőség reális veszélye a fenti azonosságokon felül, különösen arra tekintettel áll fenn, hogy a fogyasztók nem egymás mellett látják a felek termékeit, hanem az egyik áruról kialakított emlékképet vetik össze a másik termék által keltett benyomással. A másodfokú bíróság helyesnek ítélte az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben is, hogy a felperes a
  1. októberében, a gyártóval folytatott elektronikus levelezésével, a gyártó
  2. december 17-ei írásbeli nyilatkozatával, továbbá Faragó Krisztina Piroska, a felperes egykori ügyintézőjének tanúvallomásával bizonyította, a felperes által, a magyar fogyasztói igényekhez igazítottan kialakított perbeli matracok külső megjelenése a felpereshez köthető. Az ítélőtábla szerint az is bizonyítást nyert, hogy a felperes terméke előbb volt jelen a magyar piacon, mint az alperesé. A másodfokú bíróság rámutatott, a jellegbitorlás megítélése szempontjából a szándékosságnak, a célzatnak nincs jelentősége. Így, nem vizsgálta, hogy az alperes, vagy a gyártó kezdeményezésére jött-e létre a kettőjük közötti közvetlen szerződéses kapcsolat. Az ítéletben szereplő egyéb döntések, az azok körében kifejtett indokolás - figyelemmel a felülvizsgálati kérelem tartalmára - a felülvizsgálati eljárás tárgyát már nem képezte. Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős részés közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének megváltoztatását és ítélettel a kereset elutasítását, másodlagosan mindkét fokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, hogy a Tpvt.
  3. §-a szerinti, a jellegbitorlás megállapításához szükséges tényállási elemeket a felperes nem bizonyította. Az alperes előadta, a felperes még módosított keresete jogalapjaként is szerződésszegésre hivatkozott. Ennek ellenére, a perben eljárt bíróságok a szerződésszegés tényállási elemeinek feltárása helyett, a jellegbitorlás megvalósulását vizsgálták, a kereseti kérelmen túlterjeszkedve. Ezt bizonyítja, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság ítélete rendelkező részében írtak szerint, a jellegbitorlás a peres felek között létrejött szerződés hatálya alatt valósult meg. Az alperes véleménye az volt, mindkét fokú bíróság a Pp.
  4. §-át megsértve „találta meg" a felperes keresetének jogalapját. Az alperes álláspontja szerint a felperes ellentmondásos tényállításokat tett a per során. Még azt sem tudta meghatározni, mely terméket állítja a saját termékének, s melyek az ehhez képest jellegbitorlást megvalósító tények. Az alperes állította, az elsőfokú bíróság a Pp.
  5. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztatása téves volt és ez a per kimenetelére döntően kihatott. A jellegbitorlás került a per fókuszába, a kárfelelősség tényállási elemeit az elsőfokú bíróság nem vizsgálta. A másodfokú bíróság pedig tévesen értékelte a jellegbitorlás megállapításához szükséges tényállási elemek megvalósulását. Helytelenül foglalt állást abban a kérdésben, hogy az Euro Sleep Vital Matrac a felperes terméke. A hivatkozott - okirati bizonyítékként egyébként nem értékelhető - a felperes és a gyártó között folytatott elektronikus levelezés a fentiek igazolására nem alkalmas. Az alperes szerint még az sem került bizonyításra, hogy az Euro Sleep termékcsalád egyáltalán létezik-e. Állította, a peres felek nem versenytársak. A felperesi előadás szerint a felperes az alperessel kötött szállítási szerződéses kapcsolaton kívül nem forgalmazta a per tárgyává tett terméket. Az Euro Sleep Vital Matrac és a Dormir Vital Matrac egyidejűleg soha nem volt forgalomban. Az alperes sérelmezte, hogy a perben eljárt bíróságok a szakértő véleményében írtakat nem vették figyelembe, holott a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő szerint a két termék nem összetéveszthető. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős rész- és közbenső ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria a jogerős rész- és közbenső ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján. Annak a felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezéseit, az ott megjelölt okokból, nem találta jogszabálysértőnek. Az alperes felülvizsgálati kérelmében egyrészt eljárásjogi (Pp. 215. §-ának, 3. §
(3)bekezdésének, valamint tételesen fel nem tüntetve a 206. §
(1)bekezdésének) megsértésére, másrészt anyagi jogi jogszabálysértésre (Tpvt.
  1. §) hivatkozott. A Kúria úgy ítélte, hogy a jogerős ítélet a megjelölt eljárásjogi szabályokat nem sérti. A felperes módosított keresetében már egyértelműen a versenyjog megsértését állította, hivatkozva e körben a Tpvt.
  2. §-ában írtakra. Az iratok nem igazolják tehát a felperes azon állítását, hogy a bíróságok „találták meg" a kereset jogalapját. Egyébként is a bíróságok nincsenek a fél által megjelölt jogcímhez kötve. A Kúria úgy találta, az elsőfokú bíróságnak a Pp.
  3. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztatása is megfelelő volt. Az a felperest terhelő bizonyítási kötelezettség mellett azt tartalmazta, hogy az alperes bizonyíthatja, miszerint a felperes terméke nem saját márkás termék. Azaz, a bíróság az ellenbizonyításra vonatkozóan helytálló tájékoztatást adott (3.G.40.292/2010/
  1. számú jegyzőkönyv
  2. o.
  3. bekezdés). A Kúria szerint nem sértettek eljárási rendelkezéseket a perben eljárt bíróságok, amikor először a jellegbitorlás megvalósulása kérdésében foglaltak állást. A rész- és közbenső ítélet másodfokú bíróság általi meghozatala a felperes keresete és az adott tényállás mellett jogszerű volt. A Pp.
  4. §
(2)és
(3)bekezdésében foglalt feltételek fennálltak. Az eljárás eddigi szakaszában nem kellett érdemben vizsgálni, hogy a felperest ténylegesen érte-e, és ha igen, mekkora kár. A perben eljárt bíróságok - szemben a felülvizsgálati kérelemben írtakkal - egyértelműen és helyesen foglaltak állást a tekintetben, hogy a peres felek versenytársak, hiszen ugyanazon termékfajtát, ugyanazon a piacon értékesítették. Önmagában a fentiek megítélésére nem hathat ki az adott tényállás mellett az, hogy a két termék forgalmazására nem egy időben került sor. A perben eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat Pp. 206. §
(1)bekezdése szerint egybevetve, a maguk összességében mérlegelték, értékelték és jutottak arra az egyező jogi következtetésre, hogy a felperes bizonyította a gyártóval folytatott elektronikus levelezésével, annak nyilatkozatával, illetve tanúvallomással, hogy az Euro Sleep Vital Matrac felperesi termék. Szemben a felülvizsgálati kérelemben írtakkal, a Pp. a szabad bizonyítás elvét követi, és a bíróság, a Pp. 3. §
(5)bekezdése értelmében szabadon döntheti el, milyen bizonyítékok alapján hozza meg döntését. A perben eljárt bíróságok egyező mérlegelése a felülvizsgálati eljárásban mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak kivételesen mérlegelhető felül. Akkor, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az adott következtetés nyilvánvalóan nem vonható le (BH.2013.119). Az eljárt bíróságok azonosan ítélték úgy, hogy az Euro Sleep Vital Matrac és a Dormir Vital Matrac külső csomagolása a kellő körültekintéssel eljáró átlagos fogyasztó számára összetéveszthető, az alperes termékéről a felperes termékét szokták felismerni. Mind a felperes, mind az alperes terméke kizárólag vákum csomagolásban volt látható az alperes áruházaiban. Így, a csomagolásnak ügydöntő jelentősége volt. Mindkét fokú bíróság egyezően aggályosnak találta a kirendelt szakértő perbeli termékek összetéveszthetetlenségére vonatkozó véleményét és saját tapasztalata alapján foglalt állást a kérdésben. Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy a jellegbitorlás megítélése, tipikus esetben, szakértelmet nem igényel. A fent írtakra tekintettel a Kúria a jogerős rész- és közbenső ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, így a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének megfizetésére. Ennek mértékét, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján, a 4/A. §
(1)bekezdésében foglaltak alkalmazásával, ÁFA-val növelt mértékben határozta meg a Kúria. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Vezekényi Ursula sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.