Gfv.30011/2016/1 – Kúria

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.011/2016/

1. A tanács tagjai: . Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: D Zrt. A felperes képviselője: Kristófik&Borfői Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Borfői Botond Márton ügyvéd Az alperes: Á Zrt. Az alperes képviselője: Dr. Holecz Csilla ügyvéd A per tárgya: szerződés teljesítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 1.Gf.75.951/2014/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.G.302.271/2013/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából lényeges tényállás szerint
4. november 2-án a felperes - a saját nevében és a G Zrt. képviseletében eljárva - megállapodott az alperessel két perben nem álló kft.-vel szemben fennálló követelések rendezéséről. Ugyanezen a napon a peres felek készfizető kezességi szerződést is kötöttek: az alperes kijelentette, hogy ismeri a felperes és a két kft. közötti követelések engedményezéséről, az engedményezett követelések kifizetéséért való kezességvállalásról szóló szerződések tartalmát; készfizető kezességet vállal a felperes és a G Zrt. felé fennálló, de a felperes részére megtérítendő, e két kft. 48.959.645 Ft tőketartozása és a tőketartozás megfizetése függvényében, a későbbiekben meghatározandó engedménnyel csökkentett kamatai és egyéb járulékai, késedelmi kamatai megfizetéséért, a kezességi szerződés 2.1.-2.
5. pontjában foglaltak szerint. A megállapodás 2.1.
6. pontja, illetve [2] [3] [4] a készfizető kezességi szerződés 2.
7. pontja értelmében a felperes - a G Zrt.-vel való előzetes egyeztetés alapján - kötelezettséget vállal arra, hogy a 2.1.-2.
8. pontokban foglalt tőkekötelezettségek határidőben és maradéktalanul történt teljesítése esetén az alperessel tárgyalásokat folytat a járulékok jelentős, akár 50%-ot is meghaladó mértékű elengedéséről. A szerződő felek rögzítették: a járulékok mértékéről a tőketartozások maradéktalan kiegyenlítését követően a felek külön állapodnak meg.
9. november 8-án a fenti megállapodásra tekintettel az alperes mint kötelezett és készfizető kezes közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a felperes és a G Zrt. mint egyetemleges jogosultak felé fennálló összesen 48.959.645 Ft tartozás megfizetéséért az okiratban meghatározott fizetési ütemezés szerint. Ennek értelmében a tőketartozás utolsó részletét
10. június 30-val kellett megfizetnie. A felperes a közjegyzői okirat 2.1.
11. pontja értelmében kötelezettséget vállalt arra is, hogy a tőkekötelezettség határidőben és maradéktalan teljesítése esetén az alperessel tárgyalásokat folytat a járulékok jelentős, akár 50%-ot is meghaladó mértékű elengedéséről. Itt is rögzítésre került: a járulékok mértékéről a tőketartozások maradéktalan kiegyenlítését követően a felek külön állapodnak meg. A tőketartozás utolsó részletének megfizetésére az alperes halasztást kért.
12. augusztus 2-án a felperes törvényes képviselője írásban úgy nyilatkozott, hogy a járulékokra vonatkozó kedvezmény „életben tartása" érdekében a tőketartozás hátralévő részét
13. augusztus 8-áig teljesítse az alperes.
14. augusztus 6-án az alperes a tőketartozás utolsó részletét megfizette. A G Zrt. a késedelmi kamatkövetelése 50%-át elengedte. A peres felek között a járulékokkal összefüggő engedmény tekintetében megállapodás nem jött létre. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] [6] A felperes keresetében 7.344.536 Ft faktoring finanszírozási szolgáltatás után járó, kamatból és díjból álló járuléktartozás megfizetésére kérte kötelezni az alperest, a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerésre, az alperes készfizető kezességvállalására és egyoldalú fizetési kötelezettségvállalására tekintettel. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a tőkekövetelést a felperes felé maradéktalanul megfizette. Így a járulékok tekintetében kedvezmény illeti meg. A felperest szerződésben vállalt kötelezettség terheli az azzal kapcsolatos megállapodás megkötése érdekében tárgyalások folytatására. Az első- és a másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 7.344.536 Ft-ot 12 havi részletben. Megítélése [8] [9] szerint az alperes nem tudta bizonyítani, hogy az utolsó törlesztőrészlet vonatkozásában a felperes fizetési haladékot adott, ezért annak teljesítésével késedelembe esett, és nem vált jogosulttá a közjegyzői okirat 2.
15. pontjában foglalt kedvezményre. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Megállapította: az utolsó részlet tekintetében a felperes törvényes képviselője
16. augusztus 2-án kelt emailjében arra hívta fel az alperest, hogy a járulékokra vonatkozóan elérni tervezett bármilyen kedvezmény lehetőségének „életben tartása" érdekében a tőketartozás utolsó részletét a megadott végső határidőben, vagyis
17. augusztus 8-áig fizesse meg. A másodfokú bíróság utalt arra, ebben az e-mailben a felperes nem közölte az alperessel, hogy ez a határidő csak a G Zrt.-re vonatkozik, és azt sem, hogy az utolsó részlet késedelmes megfizetése folytán vele szemben már elveszítette a jogát a járulékokkal kapcsolatos kedvezményre. Ez utóbbi közlés hiányában, valamint a felperes törvényes képviselőjének
18. szeptember 11-én kelt e-mailje alapján a másodfokú bíróság bizonyítottnak fogadta el, hogy a felperes hozzájárult az utolsó részlet
19. augusztus 8-áig történő megfizetéséhez. Tekintettel arra, hogy az alperes ez alapján a tőkeösszeg vonatkozásában fizetési kötelezettségének határidőben tett eleget, a másodfokú bíróság arra következtetett, hogy az alperes nem veszítette el a megállapodás 2.1.
20. pontjában, illetve a készfizető kezességi szerződés 2.
21. pontjában foglalt jogát. A másodfokú bíróság utalt arra is, a kezességi szerződés létrejöttéhez a Ptk.
22. §

(1)bekezdése alapján szükséges, hogy az a kötelezettség, amelyért a kötelezett kezességet vállalt, határozottan és egyértelműen meg legyen jelölve. Úgy ítélte, a perbeli kezességi szerződésben és a perben nem álló kft-kel szembeni követelések rendezéséről szóló megállapodásban azonban a felek csak a tőkekövetelés vonatkozásában rögzítették határozottan a készfizető kezes kötelezettségét. A kezességi szerződésük lényeges tartalmát a járulékok tekintetében egy később megkötendő szerződésben kívánták szabályozni. Ezt azonban még nem kötötték meg. A másodfokú bíróság ezért úgy ítélte, hogy a felperes perbeli követelése tekintetében a peres felek között nem jött létre a kezességi szerződés. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Pp. 164. §

(1)bekezdésébe, 206. §

(1)bekezdésébe, és a 221. §

(1)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. Tévesen tartalmazza, hogy a felperes hozzájárult a tőkeösszeg utolsó részletére vonatkozó fizetési határidő módosításához. A felperes szerint tévesen következtetett a másodfokú bíróság arra is, hogy a felek nem határozták meg a járulékok mértékét. Állította, erre csak akkor lett volna szerződési kötelezettsége a felperesnek, ha az alperes határidőben teljesít. Ebből következik, hogy az alperesnek mint kezesnek a fizetési kötelezettsége az eredeti, kedvezmény nélkül meghatározott járulékra állt fenn. [11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. [13] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia: az alperes tudta-e bizonyítani, hogy a tőketartozás utolsó részletének megfizetésére a felperestől halasztást kapott, e körben a másodfokú bíróság a Pp. 206. §

(1)bekezdésében írt elveknek megfelelően mérlegelte-e a bizonyítékokat. A Kúria utal arra, joggyakorlata értelmében a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére csak akkor van lehetőség, ha a megelőzően eljárt bíróság azokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte. A BH

2. számon közzétett kúriai határozat azt is tartalmazza, a felülvizsgálati eljárásban akkor sem kerülhet sor a bizonyítékok felülmérlegelésére, ha az egyes bizonyítékokból eltérő következtetés is levonható lett volna; az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, amikor a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni. A rendelkezésre álló bizonyítékokból ilyet megállapítani nem lehetett. A felperes törvényes képviselőjének a másodfokú bíróság által értelmezett email üzeneteire, a peres feleknek a jogügylet teljesítése során kialakított gyakorlatára is figyelemmel, nem okszerűtlen az a következtetés, hogy a határidő hosszabbításhoz a felperes megadta a hozzájárulását. Az alperes késedelme tehát nem állapítható meg. [14] Azt a felperes sem vitatta felülvizsgálati kérelmében, hogy a peres felek között létrejött kezességi szerződés értelmében a tőkekövetelés hiánytalan, határidőben történő teljesítése esetén az alperest a járulékok vonatkozásában kedvezmény illeti meg. A Kúria egyetértett a másodfokú bíróság által kifejtettekkel, amely szerint a jogvita eldöntése során irányadó, a Polgári Törvénykönyvről szóló
3. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
4. §

(1)-

(2)bekezdésében, 273. §

(1)bekezdésében, illetve a Ptk. 218. §

(1)bekezdésében írtak szerint e feltétel bekövetkezésekor fizetendő járulékok összegére vonatkozó egyértelmű és határozott kezességi megállapodás a felek között nem jött létre. Ilyen hiányában a felperes keresete nem alapos. [15] A Kúria mindezekre figyelemmel nem találta megállapíthatónak a felperes által megjelölt jogszabálysértéseket, ezért ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján fenntartotta. a jogerős hatályában Záró rész [16] A felülvizsgálati eljárásban az alperesnek igazolt költsége nem merült fel, arról a Kúria a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 79. §

(1)bekezdése alapján nem határozott. [17] Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,

1. szeptember
2. Dr.Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró