A határozat elvi tartalma: Amennyiben a tárgyalás mellőzésével hozott végzésben megállapított irányadó tényállás alapján következtetés vonható le a terhelt büntetőjogi felelősségére, az a támadott határozat hatályában fenntartásához vezet, s nem lehet alapos az az indítvány, amely tényálláson kívüli körülményre alapozott. KÚRIA Bfv.II.532/2013/5.szám A Kúria Budapesten, a
- év október nyilvános ülésen meghozta a következő hó
- napján tartott v é g z é s t: Az egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Soproni Városi Bíróság Bk.175/2012/
- számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 3.810 (háromezernyolcszáztíz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Soproni Városi Bíróság a
- július
- napján tárgyalás mellőzésével meghozott és tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában
- augusztus
- napján jogerős Bk.175/2012/
- számú végzésével a terhelttel szemben egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette [
- évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 277/A. §
(1)bekezdés a) pont] miatt 120 napi tétel, napi tételenként 2.600 forint, összesen 312.000 forint pénzbüntetést szabott ki. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásáról és a lefoglalt dologról. A bíróság a végzést a Be. 547. §-ának
(4)bekezdésének megfelelő indokolással látta el, így az jogi értékelést nem tartalmaz. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapvégzése) ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt büntetőjogi felelősségének megállapítása miatt, felmentése érdekében. Az indítvány megjelölés nélkül - a Be. 416. §
(1)bekezdése a) pontjának
- fordulatán alapul. Az indítvány indoka szerint a javítás alatt álló, a közúti közlekedésre jogosító minden okmánnyal nem rendelkező gépjárműre az autójavítással is foglalkozó Kft. részére kiadott, érvényes ideiglenes forgalomban tartási engedély alapján a P betűjelű rendszámtábla a javítás idejére felszerelhető, így annak a használata jogszerű volt. A Legfőbb Ügyészség a BF.995/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, s indítványt tett a megtámadott határozat hatályában fenntartására. A Legfőbb Ügyészség kifejtette, hogy a 326/
- (XII. 28.) Korm. rendelet
- §-ának
(1)bekezdése alapján a forgalomban lévő és a forgalomból ideiglenesen sem kivont jármű P ideiglenes rendszámmal nem szerelhető fel. Önmagában a jármű javításra szorulása nem jogszerű indoka a hatósági jelzés eltávolításának. A Kúria a Be. 420. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a védő a terhelt felülvizsgálati indítványát fenntartva szólalt fel. Álláspontja szerint a terhelt a felrótt cselekmény társadalomra veszélyességében alappal lehetett tévedésben, hiszen a jogszerűen birtokába került, javításra átvett gépkocsi próbajáratása közben vélte felhasználhatónak a jogszerűen birtokában lévő egyedi azonosító jelet. A bíróság nem tett eleget ügyfelderítési kötelezettségének, mert nem vizsgálta meg, hogy mi késztethette erre a terheltet. Erre figyelemmel a végzés hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolyatásának elrendelését indítványozta. A legfőbb ügyész képviselője az átiratában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartva kifejtette, hogy a védelem által hivatkozott tévedést megalapozható tények teljes mértékben hiányoznak az irányadó tényállásból. A tévedés egyébként sem volna megállapítható, mert a próbarendszám alkalmazásának szabályai nem csak az igazgatási normából, hanem széles körben ismertek. III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli határozattal szembeni jogi lehetőségét biztosítja. jogorvoslat, a jogerős ügydöntő és nem pedig ténybeli - kifogás Felülvizsgálatban a felülbírálat az indítványhoz [Be. 423. §
(4)bekezdés], a jogerős határozatban megállapított, s nem támadható tényálláshoz [Be. 423. §
(1)bekezdés] és főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályokhoz [Be. 423. §
(2)bekezdés] kötött. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapul vételével vizsgálható. A Be. 416. §
(1)bekezdése a) pontjának
- fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének - tárgyalás mellőzésével hozott végzés esetében a bűnösség nem mondható ki [Be.
- §
(3)bekezdés], ezért értelemszerűen a büntetőjogi felelősségének - megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Az elkövetéskor (
- május 17.) és az elbíráláskor (a végzés jogerőre emelkedésével
- augusztus 3.) azonos tartalommal hatályban volt korábbi Btk. 277/A. §
(1)bekezdése a) pontja szerint, aki egyedi azonosító jelet eltávolít, vagy egyéb módon meghamisít - az egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettét követi el. A korábbi Btk. 277/A. §-ának alkalmazása szempontjából egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetőleg annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése [
- évi
- tvr. (Btké.) 25/A. §]. A megállapított tényállás szerint a terhelt - meg nem határozható időben leszerelte egy forgalomból ki nem vont, ki nem tiltott, érvényes felelősségbiztosítással és műszaki érvényességgel nem rendelkező gépjármű érvényes forgalmi jelzéseit (rendszámtábláit), - a gépjárműre felszerelte az ügyvezetése alatt álló Kft. részére kiadott P betűjelű forgalmi rendszámot, - és így vett részt
- május 17-én a helységen belül a közúti forgalomban. A terhelt cselekménye kétségtelenül illeszkedik az egyedi azonosító jel meghamisításának törvényi tényállásba. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló
- január
- napjától hatályos 326/
- (XII. 28.) Korm. rendelet szabályozásában a rendszámtábla a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának tulajdonát képező hatósági jelzés [
- §
(1)bekezdés a) pont, 53. §
(1)bekezdés
- mondat]. A rendszámtábla állandó vagy ideiglenes lehet [
- §
(2)bekezdés
- mondat]. A rendszámtáblát fel kell szerelni a gépjárműre [
- §
(1)-
(4)és
(6)bekezdés]. P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát kell kiadni a fő tevékenysége szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult gazdálkodó szervezetnek, a fő tevékenysége szerint járműgyártásra, járműjavításra jogosult szervezetnek, vállalkozásnak, a közlekedési kutatóintézetnek, valamint egyéb olyan vállalkozásnak vagy intézménynek, amelynek tevékenysége indokolja a még forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kérelemre ideiglenesen kivont, javítás alatt álló vagy kereskedelmi célból történő szállítása során a jármű ideiglenes részvételét a közúti forgalomban [70. §
(1)bekezdés]. A Kúria jelzi, hogy e szabályozás nem új-keletű. A korábban hatályos azonos megnevezésű (a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló) 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 60. §-ának
(1)bekezdése
- április
- napjától szó szerint megegyező rendelkezést tartalmazott a hatályos kormányrendelet
- §-ának
(1)bekezdésével. E korábbi rendelkezésre szó szerint hivatkozott a
- július
- napján kelt okmányirodai, a P betűjelzésű ideiglenes rendszámtábla kiadását és használatát a Kft. részére engedélyező határozat (nyomozati iratok 61-
- oldal), amit a terhelt maga is csatolt az indítványához. Az irányadó tényállás szerint terhelt a gépjárművel közlekedett, tehát azt nem szállították. Az indítvány és a védő egyaránt annak ellenére hivatkozott a gépjármű javítására, hogy az irányadó tényállás ilyen ténymegállapítást nem tartalmaz. Terhelt a forgalomban lévő (tehát nem forgalomba még nem helyezett vagy nem a forgalomból ideiglenesen kivont) gépjárműről - javítás vagy szállítás hiányában - jogellenesen távolította el (szerelte le) az érvényes rendszámtáblát, ezáltal a bűncselekmény egyik, éspedig kiemelt elkövetési magatartása megvalósult. A P betűjelű ideiglenes rendszámtábla felszerelésével pedig a gépjármű egyedi azonosító jelének egyéb meghamisítása is megtörtént, mert a hamissá tétel véghezvitelének másik elkövetési magatartását is tanúsította a terhelt. Utóbbi cselekménye a minősítés körében azonban önálló értékelést már nem nyerhet, mert a különböző elkövetési magatartások halmozódása természetes egységet képez (ld. 1/
- BJE számú büntető jogegységi határozatra utaló BH 2008.1754.). Másként fogalmazva az egyedi gépjármű és a gépjárművek nyilvántartása a rendszámtábla alkalmazásával rendelődik csak közhitelesen egymáshoz. Ez az egymáshoz rendelhetőség az érvényes rendszámtábla leszerelésével megszűnt. Az önmagában érvényes, ám az adott körülmények között igénybe nem vehető P betűjelű ideiglenes rendszámtábla felszerelése sem tette lehetővé az említett egymáshoz rendelhetőséget. Mindezek folytán - az irányadó tényállásból - a bíróság kellő alappal vont következtetést a terhelt büntetőjogi felelősségére. Az indítványban és a védő felszólalásában bemutatott védelmi álláspont a megállapított tényállás támadhatatlanságát sértve emelte be érvrendszerébe a gépjármű javítás alatt állását, erre azonban jogkövetkeztetés nem alapozható. Ekként a Kúria - miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatot a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő eljárási cselekményen való részvétele miatt felmerült bűnügyi költséget a Be.
- §
(1)bekezdésének zárófordulata alapján viseli az állam. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- október
- Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM