A határozat elvi tartalma: Nem szabályszerű az egyesület küldöttgyűlésének összehívása abban a napirendi tárgykörben, amelyet a meghívó nem tartalmaz kellő részletességgel. Nem orvosolja a jogszabálysértést, ha a meghívó tartalmát az egyesület a törvényes határidőn túl teszi egyértelművé, továbbá az sem, ha a döntéshozó szerv ülésén a küldöttek kellő aránya nem adja hozzájárulását a szerv szabályszerűen közölt napirend megtárgyalásához. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VII.20.848/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Tarczay Áron ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselői: Dr. Soós Tibor Ügyvédi Iroda A per tárgya: küldöttgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.050/2019/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 15.P.20.769/2018/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és az alperes
- április 9-i küldöttgyűlésének az Etikai és Fegyelmi Bizottság 7/
- Et.B. számú határozatát jóváhagyó és a felperes fellebbezését elutasító határozatát hatályon kívül helyezi, egyúttal az alperest új határozat meghozatalára kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 120.000 (százhúszezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint 90.000 (kilencvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Az alperesnek tagja a felperes, akivel szemben - etikai és fegyelmi eljárás eredményeként - az alperes Etikai és Fegyelmi Bizottsága a
- október 30-án 7/
- Et.B. határozatával végleges [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] kizárás büntetést szabott ki. A határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt. Az alperes elnöke a
- március 21-én kelt meghívóval az alperes küldöttgyűlését
- április 9ére összehívta. A meghívó a
- napirendi tárgykörként azt tartalmazta, hogy „Döntés etikai ügyekben”. Az alperes elnöke a
- március 29-i levelével azzal egészítette a korábbi meghívó tartalmát a
- napirendi pont körében, hogy a küldöttgyűlés az Etikai és Fegyelmi Bizottságnak a felperessel szemben végleges kizárásról hozott határozatáról, valamint a felperes fellebbezéséről kell döntsön. A
- április 9-i küldöttgyűlés az Etikai és Fegyelmi Bizottság elsőfokú határozatát jóváhagyta és a felperes fellebbezését elutasította. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme A felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
- §-ára alapított keresetében az alperes
- április 9-i küldöttgyűlésének az Etikai és Fegyelmi Bizottság 7/
- Et.B számú határozatát jóváhagyó határozata hatályon kívül helyezését kérte. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és másodfokú bíróság határozata Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes
- november 13-i Alapszabálya III.8.
- pontjában foglalt rendelkezés megfelel a Ptk. 3:
- §
(4)bekezdésében írt szabálynak, az Alapszabály III.1. pontja a Ptk. 3:72. §
(1)bekezdésének, a
- pont pedig a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdés második mondatának. A törvényi szabályozásnak megfelelő alapszabályi tartalom miatt nem merülhetett fel a Ptk. 3:4. §
(3)bekezdés b) pontjának alkalmazása az ügyben. Rámutatott ugyanakkor a másodfokú bíróság, hogy az alapszabály esetleges ellentmondásainak feloldása, pontatlan vagy hiányos rendelkezéseinek kiegészítő értelmezése nem feladata a bíróságnak. Az alapszabály rendelkezéseinek nem tulajdonítható a tényleges szabályokat meghaladó többlettartalom. A perbeli esetben megállapítható volt, hogy a küldöttgyűlési meghívó
- napirendi pontjában - eltérő jogszabályi és alapszabályi rendelkezés nélkül - nem kellett név szerint meghatározni azt, akinek etikai ügyében másodfokú szervként a küldöttgyűlés eljár, nem volt elvárás a vonatkozó iratok kiküldése sem. A napirend meghívóbeli meghatározásából a küldöttek tudomást szereztek arról, hogy másodfokú fegyelmi, etikai szervként kell dönteniük. Nem volt jogsértő, hogy a meghívó határidőben történt kézbesítését követően, a határozathozatalt megelőzően az alperes a küldöttek rendelkezésére bocsátotta az adott napirendi ponthoz kapcsolódó iratokat a döntéshozatalhoz. Az alperes Etikai és Fegyelmi Szabályzatának
- §-a a fellebbviteli szerv döntését a rendelkezésre álló iratok, tanúvallomások és bizonyítékok köréhez kapcsolja, ezt meghaladó szabályozást nem tartalmaz, nincs összhangban az alapszabálynak a küldöttgyűlés mint fellebbviteli fegyelmi etikai szervre vonatkozó szabályaival. A bíróság kiegészítő értelmezést az alperesi autonómiába tartozó szabályozásnak nem adhatott, ezen túlmenően pedig helytállóan utalt az elsőfokú bíróság arra a napirend elfogadására a küldöttgyűlésen, ami kifejezte, hogy a küldöttek kellően felkészültnek tekintették magukat a napirendi kérdésben. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem volt megállapítható az Alapszabály 8.
- pontjának sérelme, mivel nem tartalmaz rendelkezést a szavazatszámlálókkal kapcsolatban egyenként vagy együttesen szükséges szavazatról. A küldöttgyűlési jegyzőkönyv a
- napirendi ponthoz tartozóan egyértelműen rögzítette a jelenlévők számát, amelyből kitűnik, hogy megtörtént a határozatképesség vizsgálata a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdés második mondata, az Alapszabály III.
- pontja szerint. A Ptk. 3:
- §
(2)bekezdés
- f)pontja, az Alapszabály III.8.4. pontja értelmében egyedül a felperes minősült a vizsgált tárgykör szerint érdekelt, ezáltal a határozathozatal során figyelembe nem vehető személynek. A felperes érvelésével szemben más személy érdekeltsége nem volt igazolt, egyebekben pedig a küldöttgyűlési jegyzőkönyv szerint az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjai nem szavaztak. [16] A küldöttgyűlés összetétele tekintetében a felperes anélkül hivatkozott jogszabálysértésre, hogy annak kapcsán megfelelő tényelőadást tett volna a küldöttek szabályszerű állítására. A felperes tagdíjfizetésre, illetve nemfizetésre utalt, de nem adta elő, hogy erre tekintettel az Alapszabály III.8.1. pontja szerint miként kellett volna megvalósulnia a küldöttállításnak. [17] A keresettel támadott határozat tartalmát tekintve megállapítható volt, hogy az alperes számos elévülési időn belüli felperesi magatartást is figyelembe vett és az Etikai és Fegyelmi szabályzat 2. § e), f),
- g)pontjai szerint fegyelmi vétség megállapításra alkalmasnak ítélt. Az alperes mérlegelési jogkörébe tartozott egyrészt az, hogy az eljárása tárgyává tett cselekmény, amelyet egyébként a felperes nem tett vitássá, megvalósítja-e a fegyelmi vétséget az Etikai és Fegyelmi Szabályzat 2. § f),
- g)pontja szerint, továbbá a fegyelmi büntetés mértékének meghatározása is, amelyet a bíróság nem mérlegelhetett felül. [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetnek helytadó döntés meghozatalát kérte. Előadta, hogy az ügyben eljárt bíróságok a Ptk. 3:35. §-ának megsértésével utasították el a keresetet. Fenntartotta, hogy a küldöttgyűlés meghívója hiányosnak minősült, mert csak annyit tartalmazott a 8. napirend vonatkozásában, hogy döntés etikai ügyekben. Ez okból sérült a Ptk. 3:74. §
(4)bekezdésének szabálya, valamint az Alapszabály III.8.
- pontja. Hiányosnak minősült a meghívó azért is, mert ahhoz az alperes nem mellékelte a konkrét etikai ügy iratanyagát, miáltal sérült a Ptk. 3:
- §-ának
(3)bekezdése, az Alapszabály III.
- pontja, XIV.
- c) pontja és az Etikai és Fegyelmi Szabályzat
- §-a. Azzal, hogy az alperes később pótolta a fenti hiányokat, megállapítható, hogy a 15 napos határidő betartása nélkül intézkedett az iratküldésről, amivel a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdését, az Alapszabály III.
- pontját sértette. Állította, hogy a szavazatszámlálók együttes megválasztása - az irányadó egyenkénti megválasztás helyett - az Alapszabály III.8.
- pontját sértette. Azáltal, hogy a
- napirendi pont kapcsán szavazás előtt nem történt meg a határozatképesség vizsgálata, sérült a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése, az Alapszabály III.
- pontja. Személyes érdekeltségük miatt nem szavazhattak volna a fegyelmi bizottság tagjai, ezért a határozat sérti a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdését, 3:19. §
(2)bekezdés f) pontját is. Hivatkozott továbbá arra, hogy a küldöttgyűlés összetétele nem felelt meg az Alapszabály XIV. pontjának, amely a tagsági jogviszony megszűnésének esetei között nem említi a tagdíjfizetés elmaradását. A küldöttállításnál ezért figyelembe kellett volna venni a nemfizető tagokat is. Álláspontja szerint a küldöttgyűlési határozat tartalmát illetően sem helytálló, sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdését, a Ptk. 1:
- §-át, 3:
- §-át, az Alaptörvény IX. cikk
(1)bekezdését, az Etikai és Fegyelmi Szabályzat
- §-át és
- §-át, az Alapszabály XIV. 10.c)
(1)bekezdését, a az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény. 37. §
(1)bekezdését,
(3)bekezdés
- a)pontját. A felperesnek joga volt véleményt nyilvánítani és a szavazatokat nyilvánosságra hozni. Állította végül, hogy a terhén értékelt magatartások döntő része elévült, a fennmaradó rész csekély súlyú, nem volt alkalmas fegyelmi eljárás megindítására, emiatt sérült az Etikai és Fegyelmi Szabályzat 7. §-a, az Alapszabály XIV. 10.
- c)pontja. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult. Egyetértett a jogerős ítélet indokaival. [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] A Kúria döntése és annak jogi indokai A Kúria a jogerős ítéletet a rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból az alábbiak szerint jogszabálysértőnek találta. A Ptk. 3:17. §
(2)bekezdése eltérést nem engedő tartalommal határozza meg a jogi személy döntéshozó szervének - ilyennek minősül a 3:16. §
(1)bekezdés szerint a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testület (küldöttgyűlés) - ülését összehívó meghívó kötelező tartalmi elemeit. A meghívónak tartalmaznia kell többek között az ülés napirendjének megjelölését [3:17. §
(2)bekezdés c) pont], mégpedig olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák [3:17. §
(3)bekezdés]. A Ptk. jogi személyekre általános jelleggel szabott előző szabályával együtt kell érvényesülnie egyesületek esetében a Ptk. 3:72. §
(1)bekezdésében írt rendelkezésnek, amely előírja, hogy a közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie. A Ptk. 3:17. §
(2)bekezdés c) pontjából,
(3)bekezdéséből, valamint a 3:72. §
(1)bekezdéséből együttesen következik, hogy egyesület döntéshozó szerve ülésének szabályszerű összehívásához a törvényben meghatározott tizenöt napos határidő betartása mellett kell teljesüljön a napirend tartalmi előkészítése és közlése a szavazásra jogosult tagokkal, küldöttekkel. Mindez - a tizenöt napos időköz szabálya és a megfelelő tartalmi előkészítés - együttesen jelentik garanciáját annak, hogy a tagok (küldöttek) az ülésen tárgyalni kívánt témakörökben felkészülhessenek, a határozathozatalt megelőzően megfelelően tájékozódjanak, álláspontjukat alapos megfontolás után kialakíthassák (BH2014.155., BH2020.81.). Hangsúlyozza a Kúria, hogy a napirend kellő tartalmú (és idejű) ismertetésén múlik a tagok (küldöttek) felkészülése és érdemi álláspontjának kialakítása. A meghívó tartalmának kialakítása továbbá alapvetően képes befolyásolni a tagot (küldöttet) abban is, hogy a vele közölt témakörökben - akár azért, mert számára felismerhetően jelentőséggel bírnak - részt vesz-e a legfőbb szerv ülésén, avagy arról távol marad. A perbeli esetben a határidőben küldött meghívó a 8. napirendi tárgykört „Döntés etikai ügyekben” megjelöléssel tartalmazta, a felperes nevére, ügyére egyáltalán nem utalt, és - bár nem kötelező mellékletek sem tették egyértelművé a tartalmát. A vizsgált meghívó nem tartalmazta az adott napirendi kérdés pontos tárgykörét, nem volt a ténylegesen tárgyalni kívánt esetre vonatkoztatható tartalma. A meghívó tartalma a vizsgált körben nem felelt meg a törvényes követelményeknek [Ptk. 3: 17. §
(2)bekezdés c) pont,
(3)bekezdés], korrekciója a küldöttgyűlés napját megelőző tizenöt napon belül nem történt meg, a törvényes határidőn túl elküldött iratokkal nem volt kiküszöbölhető a jogszabálysértés. Ebből következően az alperes
- április 9-i küldöttgyűlése a
- napirendi tárgykörben nem volt szabályszerűen összehívottnak tekinthető. Nem szabályszerűen közölt kérdést a döntéshozó szerv nem tárgyalhat, az adott tárgykörben nem határozhat, kivéve ha a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok szerint az ülésen valamennyi részvételre jogosult - egyesület esetében pedig elegendő, ha csupán a részvételre jogosultak háromnegyede - jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul [Ptk. 3:
- §
(6)bekezdés, 3:74. §
(4)bekezdés]. Az alperes Alapszabályának III.8.
- pontja - szemben a Ptk.
- évi CLXXIX. törvénnyel módosított 3:
- §
(4)bekezdésének kevésbé szigorú szabályával - a Ptk. 3:17. §
(6)bekezdésével egyező tartalommal rendezi a kérdést. Az ügyben eljárt bíróságok eltérő - azonban téves - jogi álláspontjuk miatt nem vizsgálták az alperes küldöttgyűlésének létszámát, és azt sem, hogy az ülésen részvételre jogosult küldöttek számához képest miként alakult a perbeli küldöttgyűlésen ténylegesen megjelent küldöttek száma. A
- április 9-i küldöttgyűlés jegyzőkönyve is csupán annyit rögzít - szemben a korábbi,
- november [36] [37] [38] [39] 13-i küldöttgyűlési jegyzőkönyvvel, amely a megjelentek számadata (301 fő) mellett tartalmazta a küldöttgyűlés mint testület létszámát is (430 fő) -, hogy az ülés megnyitásakor 254 küldött jelent meg, a létszám a napirendi pontok tárgyalásának megkezdéséig kiegészült 292 főre. Mindez mégsem jelentette akadályát a jogerős ítélet érdemi felülbírálatának és annak megítélésének, hogy a nem szabályszerűen közölt tárgykörben a kivételszabály alkalmazásával hozhatott-e döntést az alperes küldöttgyűlése. A
- április 9-i küldöttgyűlési jegyzőkönyv nem hagy kétséget ugyanis afelől, hogy a küldöttgyűlés nem adta egyhangú hozzájárulását a meghívóban megjelölt napirendi pontok megtárgyalásához: az adott szavazás eredményeként a megjelent küldöttek „látható többsége” értett csupán egyet a közölt napirendi pontok megtárgyalásával, egy küldött a megtárgyalás ellen szavazott, kettő pedig tartózkodott (küldöttgyűlési jegyzőkönyv
- oldal). Az alperes elnökének ezzel kapcsolatos nyilatkozatából - miként azt a küldöttgyűlési jegyzőkönyv
- oldala rögzíti - kiolvasható az is, hogy a küldöttek összlétszámához viszonyítva nem teljesült a küldöttek általa - az Alapszabály III.8.
- pontjában foglaltakra figyelemmel e vonatkozásban tévesen - relevánsnak tartott háromnegyedes jelenléte sem a küldöttgyűlésen. Mindebből következően megalapozottan kérte a felperes a keresetével támadott küldöttgyűlési határozat hatályon kívül helyezését a Ptk. 3:
- §-a szerint amiatt, hogy a
- április 9-i küldöttgyűlési meghívó tartalma a
- napirendi tárgykörben nem felelt meg a törvényes kellékeknek és a nem szabályszerűen közölt napirend megtárgyalásához hiányzott a küldöttek kellő hozzájárulása. Az előzőek szükségtelenné tették a felülvizsgálati kérelem további hivatkozásainak vizsgálatát a támadott határozat egyéb okból jogszabálysértő, illetve alapszabályba ütköző jellegére. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes keresettel támadott határozatát hatályon kívül helyezte, egyben az rPtk. 3:37. §
(1)bekezdésének alkalmazásával új határozat meghozatalát rendelte el. A fegyelmi ügyben hozott elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezés elbírálása nem mellőzhető, miként azt az alperes Alapszabályának III.7.s) pontja is elismeri. Záró rész Az eredményes felülvizsgálati kérelem alapján a pervesztes alperes köteles megfizetni a felperesnek az általa megfizetett 21.000 Ft elsőfokú eljárási illetékből, 48.000 Ft fellebbezési eljárási illetékből, 70.000 Ft felülvizsgálati eljárási illetékből, valamint a jogi képviseletével az egyes eljárási szakaszokban felmerült munkadíjból álló első- és másodfokú perköltséget, valamint a felülvizsgálati eljárási költségét az rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése szerint. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdése alapján, a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével, áfa felszámítása nélkül állapította meg. [41] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [40] ,
- december
- . Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: