Kvk.37353/2018/2 – Kúria

(1)bekezdés c) pontját. A bírság kérdésében az NVB határozata nem felelt meg a mérlegelési jogkörben hozott döntésekkel szembeni elvárásoknak. Az indokolásból nem következett okszerűen sem a bírság alkalmazandósága, sem annak mértéke. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.I.37.353/2018./

1. A tanács tagjai: . Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, Heinemann Csilla bíró dr. A kérelmező: Képviselője: A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány utca 3.) Az eljárás tárgya: választási ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 510/
2. számú határozata Rendelkező rész A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 510/
3. számú határozatát megváltoztatja oly módon, hogy a kérelmező bírság megfizetésére kötelezését mellőzi, ezt meghaladóan a határozatot helybenhagyja. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Magánszemély beadványozó
4. március 13-án kifogást nyújtott be az Nemzeti Választási Bizottsághoz (továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló
5. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) a választási eljárás Ve. 2.§

(2)bekezdés

1. c)és
2. e)pontja szerinti alapelvek megsértése miatt. Előadta, hogy a … (továbbiakban: MTVA) M1 televízió … című műsorában az országgyűlési választási kampány idején rendszeresen szerepelnek a FIDESZ-KDNP Párt és a Kormány képviselői, illetve a Kormányhoz köthető elemzők. 2018. február 28. és március 13. között összesen 11 műsorszámot jelölt meg, ahol a megjelent személyek a FIDESZ-KDNP Párt érdekében kampánytevékenységet folytattak és ennek során több esetben megnevezték a Jobbik Magyarországért Mozgalmat (továbbiakban: Jobbik) és ezt a pártot, valamint az ellenzéket megszólalásaikban negatív színben tüntették fel. A Jobbik azonban egyetlen egyszer sem kapott a műsorban megjelenési, reagálási lehetőséget, és a műsorba egyetlen ellenzéki politikus sem került meghívásra. [2] Az NVB a kifogást megküldte az MTVA részére, a nyilatkozatát határozatának meghozatala során figyelembe vette. [3] Az NVB támadott határozatában egyrészről rögzítette, hogy ugyan a kifogás a MTVA kapcsán került előterjesztésre, de az érintett műsor médiaszolgáltatója a kérelmező. Másrészről arra is kitért, hogy a műsorszolgáltató tevékenységének megítélésére nemcsak a Ve. előírásai, hanem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) rendelkezései is irányadók. Hangsúlyozta, hogy a Ve. 151. §

(1)bekezdése alkalmazásában a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban az Mttv. általános, alapelvi szabályainak érvényre juttatása a Ve. rendelkezéseire figyelemmel vizsgálandók. [4] Leszögezte, hogy a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, és a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. Ugyanakkor műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni. [5] Az Mttv-ben foglalt alapelvek és a Ve. 2.§

(1)bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség kapcsán azt hangsúlyozta, hogy ez utóbbinak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. Ebből következően az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. Az alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölő szervezetekkel szemben. A beadványozó által kifogásolt műsorokat ennek megfelelően vizsgálta. [6] A műsorszámok azon részét, ahol különböző elemzők által kifejtett vélemények és álláspontok jelentek meg, szakmai megnyilvánulásnak tekintette, így ezek kívül estek a Ve. 141. §-a szerinti tevékenységen. Viszont kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy öt műsorszámban egyértelműen a jelölő szervezetekhez köthető személyek szólaltak meg, akik több alkalommal is lehetőséget kaptak politikai programjuk bemutatására, a közéleti témákkal kapcsolatos véleményük kifejtésére, mellyel egy időben azonban a Jobbik nem kapott megjelenési lehetőséget és ilyen lehetőség biztosítására a médiaszolgáltató a kifogással kapcsolatos levelében sem hivatkozott. [7] A beadványozó által a kampányidőszakban megjelölt 14 nap elégséges időtartam volt ahhoz, hogy a kifogásban megjelölt műsorszámok vonatkozásában az alapelvek érvényesülését vizsgálni lehessen. Végső soron a médiaszolgáltatónak azt a magatartását, amely csupán egyes jelölő szervezetek vonatkozásában biztosította a választási kampányidőszak átfogó időszakában politikai, közéleti témákkal foglalkozó műsorában a megjelenési lehetőséget, ellentétesnek ítélte a Ve. 2.§

(1)bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget megfogalmazó eljárási alapelvvel. A Ve. 2. §

(1)bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértését viszont nem látta megállapíthatónak. [8] Hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.214/2006/2., Kvk.III.37.375/2015/3.,Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.III.37.465/2014/2., és Kvk.V.37.540/2014/3. számú végzéseire. [9] A fentiekre figyelemmel az NVB a kifogásnak részben helyt adott. Az 510/2018. számú határozatával a Ve. 152.§

(1)bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel megállapította, a kérelmező azzal, hogy az M1 médiaszolgáltatás … műsor

1. február
2. és március 13-a közötti műsorfolyamában a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezetnek nem biztosított megjelenési lehetőséget, megsértette a Ve. 2.§

(1)bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőséget. A kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy a határozata rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül, az M1 médiaszolgáltatás Ma reggel című műsorszáma előtt tegye közzé. [10] Az NVB alkalmazta a Ve. 152. §

(2)bekezdését, és a kérelmezőt 1.035.000 forint bírság megfizetésére is kötelezte. Kapcsolódó indokolása szerint figyelemmel volt az eset összes körülményeire, így különösen arra, hogy a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató közszolgálati médiaszolgáltató, mely által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás országos vételkörzetű. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem [11] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az NVB határozatának megváltoztatását, a kifogás elutasítását, másodlagosan a bírság kiszabás mellőzését kérte. [12] Eljárási hibaként jelölte meg, hogy a kifogást benyújtó nem jelölte meg pontosan, hogy mely médiaszolgáltatót kéri annak kötelezésére, hogy tevékenységét elmarasztaló határozatot tegye közzé. Az NVB hibát követett el akkor is, mikor nem a tényleges médiaszolgáltatót tájékoztatta a kifogásról és hívta fel nyilatkozattételre: határozatában valótlanul rögzítette, hogy a kérelmező nyilatkozott volna, a nyilatkozat valójában az MTVA-tól származott. A kérelmezőt olyannyira negligálta az eljárásban, hogy vele még a támadott határozatot sem közölték. Mindezzel sérült a kérelmező jogorvoslathoz való joga, továbbá bekövetkezett a Ve. 2. §

(1)bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének, és a Ve. 152. §

(1)bekezdés c) pontjába foglalt közzétételi kötelezettségnek a sérelme is. [13] Érdemben is vitatta a határozat megállapításait. A kifogás a sajtótartalmak és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló

1. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) szerinti kiegyensúlyozottsági panasz, erre figyelemmel az Mttv. és Smtv. ide vonatkozó rendelkezéseinek a bírósági gyakorlatban kidolgozott követelményei kérhetők rajta számon. Hangsúlyozta, hogy a kifogásolt műsorszám vonatkozásában a kiegyensúlyozott tájékoztatás nem sérült. Attól, hogy a Jobbik, mint jelölő szervezet képviselőjével stúdióbeszélgetésre nem került sor, még a felülvizsgálati kérelemhez mellékletként csatolt táblázatból követhetően a Jobbik a vizsgált időszakban számos alkalommal szerepelt a hírfolyamban (Híradókban). Nem a műsorszámoknak önmagukban, hanem a műsorszámok sorozatának egészét tekintve kell a kiegyensúlyozottságnak megvalósulnia, továbbá ez a kötelezettség nem keletkeztet alanyi jogot a médiában való személyes megszólalásra. Véleménye az volt, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség megállapításához a kifogás pontosítására lett volna szükség, mely elmaradt. [14] A médiakampányban való részvétel szabályaiban nincs olyan rendelkezés, amelynek alapján a kampánymentes időszakban is fennálló a kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség megsértésére vonatkozó rendelkezések vizsgálata mellőzhető lenne, és a két időszakot (kampány időszak kampánymentes időszak) eltérően kezeljék. Az NVB határozata leszűkíti a jelölő szervezet megjelenési lehetőségét a szereplési lehetőségre, pedig ilyen tartalmú rendelkezést a Ve. sem tartalmaz. A Ve. rendelkezéseit kizárólag a politikai reklám, hirdetés tekintetében lehet irányadónak tekinteni, a médiaszereplések vonatkozásában ágazati szabályként az Mttv.-t kell figyelembe venni. [15] Az NVB a Ve. esélyegyenlőség alapelvének sérelme miatt marasztalta el, de ezt az elvet sem lehet az Smtv-től és Mttv.-től elszakítottan értelmezni. Ezek figyelmen kívül hagyása jogbizonytalanságot eredményezne a médiaszolgáltatók körében. Kifejezetten vitatta, hogy az esélyegyenlőségi alapelvnek kizárólag a pártok képviselőinek személyes, műsorbeli szerepeltetése tehet eleget, ráadásul egyes hosszabb időszak tekintetében közel egyenlő arányban. [16] Előadta, számos lehetőséget biztosít arra, hogy a kampányban a Ve. és az Mttv. rendelkezéseivel összhangban biztosítson megjelenési lehetőséget a kampányban résztvevő személyeknek, szervezeteknek. A felülvizsgálati kérelem mellékleteként csatolta a a pártokhoz címzett bemutatkozási lehetőségről szóló tájékoztatást, bemutatta a Közmédia Választási Iroda megalakulásáról és a megjelenési formáiról adott tájékoztatót, illetve a további médiafelületeken történő megjelenési lehetőségeket. [17] Azt az NVB is elismerte, hogy az esélyegyenlőséget nem egy műsorszám, hanem műsorfolyam egésze vonatkozásában kell megítélni, ezért nem hagyható figyelmen kívül a kérelmező más csatornáin, más műsorszámokban való megjelenés sem. Az ezzel ellentétes határozati álláspont téves. Ennek a vizsgálatnak az elmaradása sérti a Ve.
2. §

(5)bekezdésében foglaltakat. [18] Kifogásolta a kiszabott bírság mértéket is, továbbá hiányolta annak indokait, a mérlegelés szempontjainak megjelenítését. Előadta, hasonló jogsértés miatt még nem volt elmarasztalva, illetve a jogsértés orvoslásának lehetősége sem került javára megállapításra. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint részben alapos. [20] Az NVB határozata a kérelmező közvetlen kötelezéséről rendelkezik, így a kérelmező Ve. 222.§

(1)bekezdés szerint érintettsége fennáll. Ez okból nem volt akadálya a felülvizsgálati kérelem elbírálásának. [21] A kérelmező felülvizsgálati kérelemében a jogorvoslati jog hivatkozott sérelmét megalapozatlanul kapcsolta össze a Ve. 2.§ szerinti alapelvi rendelkezésekkel. A választási eljárási alapelvek a jogállamiság elvéből fakadó, a jogállamiságból folyó jogbiztonság érvényesülését is szolgáló intézmények, sérelmük szankcionálására a jogorvoslati eljárások keretei között kerül sor. A felperes jogorvoslati joga nem az alapelvi intézményeken, hanem a Ve. jogorvoslati rendjén alapul, eltérő feladatukra tekintettel a jogorvoslat esetleges sérelme nem kapcsolható össze a Ve. alapelveivel. Az eljárásjogi kérdések körében a kérelmező alappal hivatkozott arra, hogy az NVB nem őt nyilatkoztatta, miközben a határozat indokolásában ő lett megjelölve nyilatkozattevőként. Azonban az is megállapítható, hogy a Ve. nem ír elő bizonyítási kötelezettséget az NVB részére. A Ve. 218.§

(1)bekezdése kifejezetten akként rendelkezik, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, és a média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslatokban is csak arra ad lehetőséget, hogy az NVB a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot vagy médiatartalmat - amennyiben szükséges és a kifogás előterjesztője nem csatolta a Ve. 151.§

(2)bekezdés szerint eljárva hivatalból beszerezze. A kérelmezőnek a Ve. 43.§

(3)bekezdése szerinti esetben szóbeli nyilatkozattételre lett volna lehetősége: A választási bizottság a kérelmező részére - kérésére - biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét; ez esetben az ellenérdekű fél számára is - ha jelen van - lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt. Ezen törvényi feltételek azonban az érintett eljárásban nem következtek be. [22] [23] A Kúria a továbbiakban vizsgálta, akadálya volt-e a kifogás NVB általi elbírálásának, hogy a beadványozó a … műsorszám médiaszolgáltatójaként tévesen az MTVA-t jelölte meg. [24] A Ve. 212.§

(2)bekezdése határozza meg azokat a tartalmi elemeket, amelyek közül bármelyik hiánya akadálya a kifogás érdemi elbírálásának. Ezek között azonban nem szerepel az az elvárás, hogy kerüljön megjelölésre a jogszabálysértést megvalósító személy, vagy szervezet. Így nemcsak az nem akadálya a kifogás érdemi elbírálásának, ha a beadványozó nem tudja megjelölni az érintettet, hanem az sem, ha a megjelölésre pontatlanul kerül sor. Kötelezésre értelemszerűen csak akkor kerülhet sor, ha a jogszabálysértő személye megállapíthatóvá válik. [25] A kérelmező az MTVA nyilatkozatában szereplő, az NVB határozatában a tényállás részévé tett adatokat, ideértve azt is, hogy ő maga a kifogásolt műsorszámok médiaszolgáltatója, nem vitatta, nyilatkoztatásának elmaradása miatt pedig a Ve. keretei között nem állapítható meg az NVB részéről jogsértés. [26] Ugyanezt a következtetést kell levonni a közlés elmaradásáról is. Az NVB határozatát a Ve. 48.§

(1)és

(3)bekezdésének szabályai szerint a kérelmezővel, mint az eljárás érintettjével közölni kellett volna: a határozatot azonban a kérelmezőnek nem küldték meg, neve alatt a beadványozó e-mail címe szerepel. Ennek ellenére az NVB határozatáról tudomást szerzett, annak bírósági felülvizsgálatát a Ve. 224.§

(2)bekezdés szerinti határidőn belül, a megfelelő helyen kezdeményezte. Jogorvoslathoz való joga ez okból sem sérült. [27] A felülvizsgálati kérelem érdemi előadásainak elbírálása kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy az NVB határozatában a Ve. 2.§

(1)bekezdés c) pontjának sérelmét állapította meg, a Ve. 2. §

(1)bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértését viszont nem látta megállapíthatónak. Kérelmező is ehhez képest terjesztette elő felülvizsgálati kérelmét. [28] A Kúria már több, az NVB határozatában is felhívott döntésében kifejtette, hogy a műsorszolgáltató számára törvény biztosítja a szerkesztői szabadságot, a Ve. alapelvi szabályainak pedig a műsorszámok összességében kell érvényesülni. Az Alkotmánybíróság 1/2007. (I.18.) AB határozatából is az tűnik ki, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesülésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a média - azon belül a szerkesztési szabadság - olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél, a véleménypluralizmus elérése nem igazol. [29] A felülvizsgálati kérelem elbírálásánál további szempont, hogy azt nem a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére vonatkozó jogszabályok, az Mttv. vagy az Smtv. alapján kell megítélni, hanem a Ve. 2.§

(1)bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget megfogalmazó eljárási alapelv alapján. Ebből következően nem tévedett az NVB amikor a kifogással érintett műsorszám tekintetében önállóan, egyéb jogszabályokban foglaltak figyelmen kívül hagyásával elemezte a Ve. 2.§

(1)bekezdés c) pontjának teljesülését. A Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően lineáris médiaszolgáltatás esetében tehát nem egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. A műsorszám - műsorfolyam kapcsolat megteremthetősége során a Kúria irányadónak azt tekinti, hogy [30] műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség (Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3.). A … a reggeli „főműsoridőben” - híradóktól, időjárás-, sportjelentésektől eltekintve - élő beszélgetést, továbbá stúdión kívüli kapcsolást tartalmazó műsor. A kérelmező által hivatkozott más műsorszám, a Híradó, tartalmában nem hasonlítható össze a …-lel, a Híradó ebből a szempontból nem vonható be a műsorfolyamba. A hivatkozott két hetes időtartamot a Kúria is megfelelő hosszúságúnak tekintette a Ve. 2.§

(1)bekezdés c) pontjában foglaltak vizsgálatánál. [31] Minderre figyelemmel az NVB helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a kampányidőszakban a politikai, közéleti témákkal foglalkozó műsorban nem lehet csak egyes jelölő szervezetek vonatkozásában biztosítani a megjelenési lehetőséget. A kérelmező maga sem állította, hogy más pártok képviselői is megjelentek (vagy meghívást kaptak) a vizsgált időszakban, így az általa vitatott kevés számú - 5 db - megjelenés is lényegében 100%-os megjelenésnek számít, ami sérti a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget megfogalmazó eljárási alapelvet. A Ve. 43.§

(5)bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Jobbik megjelenéseinek vizsgálata során az NVB megállapította a tényállást. Tekintettel arra, hogy a Ve. már hivatkozott 151.§

(2)bekezdésén túlmenően a kifogás elbírálása során az NVB-nek nincs lehetősége a hivatalbóli bizonyításra, nem sérthette meg a Ve. 43.§

(5)bekezdésében foglaltakat, amikor nem vizsgálta a kérelmező más csatornáin, más műsorszámaiban való megjelenéseket. [32] [33] Alapos volt azonban a felülvizsgálati kérelem a kiszabott bírság körében. [34] A bírság kiszabása kapcsán az NVB mérlegelési jogkörben járt el. Ennek során a Kúriának a [38] pontban foglaltak szerint alkalmaznia kellett a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 85.§

(5)bekezdését: mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmény jogszerűsége körében a bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatóak-e. A bírság kiszabását az NVB határozata nem elégséges mértékben indokolta. A döntés ezen része során általánosságban hivatkozott az eset összes körülményeire, a mérlegelés konkrét szempontjaként megjelölt indokok (közszolgálati médiaszolgáltató, országos vételkörzet) pedig olyan elenyészőek, amelyek alapján nem lehet a bírság alkalmazásának okszerűségére következtetni. A határozat nem tartalmazza a kiszabás során figyelembe vett súlyosbító, vagy enyhítő körülményeket sem. Nem felel meg a Kp. törvényi követelményeinek. A bírság jogszerű alkalmazásához szükséges általános és konkrét feltételek feltüntetése kapcsán a Kúra példaszerűen utal a Kvk.III.37.465/2014/2. számú végzéssel érintett NVB 941/2014. számú határozatra. [35] [36] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Ve. 231. §

(5)bekezdése b) pontja alapján az NVB határozatát megváltoztatta, a bírság kiszabását mellőzte, ezt meghaladóan a Ve. 231. §

(5)bekezdés a) pontját alkalmazva a határozatot helybenhagyta. Záró rész [37] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. §

(2)bekezdése és a Kp. 157.§

(7)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§

(5)bekezdésének megfelelően - tekintettel Ve. 229.§

(2)bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló
2. évi XVII. törvény 1.§

(2)bekezdésére - tárgyaláson kívül bírálta el. [38] A Kúria az eljárási illetékről való rendelkezés során a Ve. 228.§

(2)bekezdésének megfelelően figyelemmel volt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 630.§

(5)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§

(1)bekezdésére. A Pp. 101.§

(1)és 102.§

(1)bekezdései alapján fizetendő eljárási illeték a kérelmező részbeni nyertessége és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Itv. 5.§

(1)bekezdés j) pontja szerinti személyes illetékmentessége folytán az állam terhén marad. [39] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §

(5)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. március
2. dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró, dr. Heinemann Csilla sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő