A határozat elvi tartalma: A jelölőpárt szavazólapon feltüntetni kívánt jelkép bejelentésének határideje és módja. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.II.37.319/2018/
- A tanács tagjai: . Tóth Kincső tanácselnök . Rothermel Erika előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró A kérelmező: A kérelmező képviselője: Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 443/
- számú határozata Rendelkező rész A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 443/
- számú határozatát helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 288/
- számú határozatával az felperes nevejelölő szervezet által - az országgyűlési képviselők
- évi választásán - állított pártlista nyilvántartásba vételét visszautasította. [2] Az felperes nevefelülvizsgálati kérelmére tekintettel a Kúria az NVB 288/
- számú határozatát a Kvk.IV.37.288/2018/
- számú határozatával megváltoztatta, és az felperes nevepártlistáját nyilvántartásba vette. [3] Az NVB
- március
- napján a 443/
- számú határozatában döntött az országgyűlési képviselők
- április
- napjára kitűzött általános választásán használt országos pártlistás szavazólap adattartalmáról. E döntésében az NVB a szavazólap adattartalmát akként hagyta jóvá, hogy azon az felperes nevejelképe nem került feltüntetésre. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem [4] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB 443/
- számú határozatának megváltoztatását kérte annak érdekében, hogy az országos pártlistás szavazólapon az országos pártlista
- helyén szereplő felperes nevejelképe feltüntetésre kerüljön. [5] A kérelmezői álláspont szerint, mivel a Kúria az NVB 288/
- számú határozatát megváltoztatva az felperes nevepártlistáját nyilvántartásba vette, a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §
(1)-
(2)bekezdéseire tekintettel joguk és lehetőségük volt a szavazólap adattartalmának jóváhagyását megelőzően kérni a párt jelképének szavazólapon való feltüntetését. [6] A kérelmező állítása szerint az felperes neve2018. március 12. napján megküldte a - Ve. 161.§
(2)bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő - jelképét az NVB-nek. Úgy véli, mivel az felperes nevelistájának nyilvántartásba vételére a Kúria által
- március
- napján került sor, ezért a
- március
- napján történt bejelentés nem késett el. [7] A kérelmező előadta, hogy ennek ellenére a
- március
- napján e-mailen keresztül történt érdeklődésükre az NVB-től azt a tájékoztatást kapták, hogy a párt jelképének feltüntetésére már nincsen lehetőség. [8] Mindezek alapján megítélése szerint az NVB felülvizsgálni kért döntése sérti a Ve.
- §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott esélyegyenlőség alapelvét. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos. [10] A kérelmező érintettségét a Kúria elfogadta. [11] A Ve. 158.§
(2)bekezdése kimondja, hogy a szavazólapon fel kell tüntetni a jelölő szervezet rövidített nevét, illetve jelképének szürkeárnyalatos képét is, ha azt a jelölő szervezet a szavazólap adattartalmának jóváhagyását megelőzően kéri. A szavazólapon fel kell tüntetni a jelölő szervezet nevét és jelképét is, ha az a nyilvántartásban szerepel. [12] A jelkép bejelentésére vagy a jelölő szervezet bejelentésekor vagy utóbb, módosítás bejelentésével kerülhet sor. A Kúria megállapította, hogy az felperes nevejelölő szervezetként való bejelentésére
- január 23-án került sor, ekkor jelképet a párt nem tüntetett fel, a pártot az NVB
- január 26-án vette nyilvántartásba. A kérelmező a nyilvántartásba vett adatok módosítása érdekében az országgyűlési képviselők választásán a választási eljárásban a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló - 1/2018.(I.3.) IM rendelet (a továbbiakban IM r.)
- melléklete szerinti 2 db P1 nyomtatványt terjesztett elő az NVI-hez. Ezekben a nevében eljárni jogosult személyek tekintetében kérte adatai módosítását. Egyéb, így jelkép nyilvántartásba vételére vonatkozó módosítási/bejelentési kérelmet nem nyújtott be. [13] A kérelmező
- március 12-én elektronikus levélben érdeklődött a jelkép utólagos nyilvántartásba vételi lehetőségéről, illetőleg szintén elektronikus levélben kérte a jelkép feltüntetését. [14] A Kúria vizsgálta a szavazólapok jóváhagyására vonatkozó szabályokat. Ve. 158.§-a a Ve. IX. fejezetében került elhelyezésre, mely fejezet az egyéni szavazólap adattartalmára és a listás szavazólap adattartalmára egyaránt alkalmazandó általános rendelkezéseket tartalmazza, a szavazólapokat és azok jóváhagyására vonatkozó szabályokat nem különbözteti meg és nem is különíti el. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a Ve. 158.§
(2)bekezdés alkalmazása során egyaránt relevanciával bír az egyéni és a listás szavazólapok adattartalmának jóváhagyása. E két típusú szavazólap nem lehet eltérő adattartalmú, azaz olyan nem fordulhat elő, hogy ugyanazon jelölő szervezet és jelöltje vonatkozásában az egyéni szavazólapon jelkép nélkül, míg a listás szavazólapon jelképpel tüntetnek fel egy jelölő szervezetet. Ez következik a Ve. 4., 5.,
- számú mellékleteinek együttes értelmezéséből is. A kérelmező kizárólag a listás szavazólapon kérte a jelkép feltüntetését, mely már önmagában is alaptalan. [15] A Kúria az iratanyagból (NVI tájékoztatása alapján) megállapította, hogy az OEVB-k és az NVB az egyéni jelöltek és az országos listák nyilvántartásba vételről
- március 9-én és 10-én döntött, az OEVB-k az egyéni választókerületi szavazólapok adattartalmáról
- március 12-én hozott döntéseket. Az NVB
- március
- napján a 443/
- számú határozatában döntött az országgyűlési képviselők
- április
- napjára kitűzött általános választásán használt országos pártlistás szavazólap adattartalmáról. A fentiekből a Kúria megállapította, hogy a kérelmezőnek a jelkép iránti igény bejelentésére az OEVB-nek az egyéni választókerületi szavazólapok adattartalmáról történt döntéséig lett volna lehetősége, azonban kérelmét március 12-én 15:49-kor és 16:01-kor, azaz az OEVB döntések meghozatalát követően nyújtotta be. Emiatt irreleváns, hogy a kérelmező az országos pártlistás szavazólap adattartalmáról való döntést megelőzően kérte az általa választott jelkép feltüntetését, mivel az egyéni és az országos szavazólap egymástól ugyanazon párt/jelölt vonatkozásában nem térhet el, arra is figyelemmel, hogy az eltérő szavazó lapok (jelkép nélküli és jelképpel ellátott) a választók megtévesztését is eredményezhetik. [16] A fentieken túl a Kúria rámutat arra, hogy az IM r. 24.§-a szerint alkalmazandó
- melléklete az adatok bejelentésére és a bejelentett adatok módosítására a P1 nyomtatvány használatát írja elő. A kérelmező azonban elektronikus levélben kérte az általa választott jelkép feltüntetését és nem a jogszabály által előírt formában. Miután a kérelem benyújtása az előírt nyomtatványon sem korábban, sem a kérelmező által megjelölt
- március
- napján nem történt meg, így a kérelem az alakiságok megsértése okán sem felel meg a jogszabályi előírásoknak, így a jelkép utólagos feltüntetésére ez okból sem kerülhetett sor. [17] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan, ezért a Ve. 231.§
(5)bekezdés a) pontjának megfelelően az NVB határozatát helyben hagyta. Záró rész [18] A Kúria az illetékmentességi nyilatkozatot elő nem terjesztő kérelmezőt a Ve. 228.§
(2)bekezdésének megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§
(5)bekezdése folytán alkalmazandó közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. §
(7)bekezdése, 35.§
(1)bekezdése, a Pp. 101.§
(1)és 102.§
(1)bekezdései alapján kötelezte a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§
(5)bekezdése szerinti összegű eljárási illeték megfizetésére. [19] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- március
- napján Dr. Tóth Kincső s.k. tanácselnök, Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő