A határozat elvi tartalma: Jogszerűen utasítja vissza az elsőfokú bíróság a fellebbezést, ha azt a felperes jogi képviseletében eljáró egyéni ügyvéd ügyfélkapun és nem cégkapun keresztül terjeszti elő. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VII.40.471/2020/
- A tanács tagjai: . Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Mészárosné Dr. Szabó Judit előadó bíró . Bérces Nóra bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: dr. Radnai András pártfogó ügyvéd (címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: felperes A fellebbezéssel támadott határozat száma: Fővárosi Törvényszék 34.K.702.721/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 34.K.702.721/2020/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] [2] [3] A társadalombiztosítási kifizetőhely
- február 18-án táppénzellátás felülbírálatára határozatot hozott, melyet az alperes a
- április 30-án kelt másodfokú határozattal helybenhagyott. A felperes a másodfokú határozatot keresettel támadta. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
- január 20-án kelt 62.K.32.552/2016/
- számú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította; a döntést a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés j) pontjára alapította. A végzés ellen a felperes pártfogó ügyvédje útján, ügyfélkapun benyújtva
- február 18-án fellebbezéssel élt, kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását az eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára. [4] [5] Jogszabályváltozás folytán a Fővárosi Törvényszéken tovább folyó elsőfokú eljárásban a bíróság a 62.K.32.552/2019/
- számú végzést a
- április 23-án kelt 34.K.702.721/2020/
- sorszámú végzéssel kijavította. A törvényszék a 34.K.702.721/2020/
- sorszámú végzéssel a
- február
- napján kelt fellebbezést a felperesnek hiánypótlásra, a Kp.
- §-a követelményeinek megfelelő fellebbezés előterjesztési felhívással visszaadta. A felperes pártfogó ügyvédje útján, ügyfélkapun benyújtva
- június
- napján adta be a hiánypótlással érintett fellebbezését, kérve a keresetlevelet visszautasító végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság utasítását az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára. A felperes fellebbezésével megindult másodfokú eljárásban a Fővárosi Törvényszék a 11.Kpkf.670.633/2020/
- számú végzésével a felterjesztett peres iratokat azzal küldte vissza az elsőfokú bíróság részére, hogy a 62.K.32.552/2019/
- számú végzés elleni felperesi fellebbezés tekintetében vizsgálja meg a Kp.
- §
(1)bekezdés d) pontja alkalmazásának lehetőségét. Az elsőfokú bíróság végzése [6] A Fővárosi Törvényszék a
- október 14-én kelt 34.K.702.721/2020/
- számú végzésében a felperesnek a 34.K.702.721/2020/
- számú végzéssel kijavított, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 62.K.32.552/2019/
- számú, a felperes keresetlevelét visszautasító végzése ellen benyújtott fellebbezését visszautasította. Indokolásában felhívta a Kp.
- §
(3)bekezdését, Kp. 102. §
(1)bekezdés d) pontját és
(2)bekezdését, 29. §
(1)bekezdését, továbbá a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés b) pontját, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 45/
- (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: E-ügyintézési vhr.)
- §
(1)bekezdését. A bíróság megállapította, hogy a felperes a fellebbezését nem az E-ügyintézési vhr. 91. §
(1)bekezdése alapján cégkapun, hanem attól eltérően ügyfélkapun terjesztette elő, ezért a Kp. 102. §
(1)bekezdés d) pontja alapján visszautasításnak van helye. A fellebbezés és észrevétel [7] [8] [9] A 34.K.702.721/2020/
- számú végzés ellen a felperes pártfogó ügyvédje útján, cégkapun terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását kérte a fellebbezés felterjesztésére. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Kp.
- §
(1)bekezdését, a Pp. 618. §
(1)bekezdés b) pontját és az E-ügyintézési vhr. 91. §
(1)bekezdését. Érvelése szerint a pártfogó ügyvéd a fellebbezést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és az E-ügyintézési vhr. szabályainak megfelelő módon terjesztette elő. A jogi képviselő a bíróságoknak a polgári peres elektronikus űrlapok oldalról letöltött nyomtatványát az ÁNYK program használatával töltötte ki, a kitöltött nyomtatvány megjelölése elektronikus hitelesítés, elektronikus aláírás céljából az AVDH szolgáltatással megtörtént, majd a KAÜ felhasználó azonosítást követően, a titkosítás befejezése és a KAÜ által elvégzett ismételt azonosítás után megtörtént a nyomtatvány beküldése. A nyomtatvány beküldését követően a pártfogó ügyvéd e-mail útján megkapta az Országos Bírósági Hivataltól a „sikeres érkeztetés", illetve a „sikeres lajstromozás utóirat" kézbesítéséről szóló hivatalos átvételi értesítőt és a fenti értesítések alapján letöltötte a sikeres érkeztetésről szóló igazolást, majd a lajstromozásról szóló értesítőt. Mindez összhangban áll a Pp.
- §
(1)bekezdés rendelkezéseivel és igazolja, hogy a fellebbezés benyújtása az elektronikus kapcsolattartás szabályainak megfelelően történt. A felperes a fellebbezésben kitért arra, hogy a jelen eljárásban a pártfogó ügyvéd a fentiekkel megegyező módon nyújtotta be
- január
- napján a Fővárosi Közigazgatás és Munkaügyi Bírósághoz a határidő hosszabbítás iránti kérelmet, továbbá
- február
- napján a K.32.552/2019/
- sorszám alatt a fellebbezést. E két beadvány vonatkozásában a jogi képviselő hivatalos értesítést kapott a sikeres érkeztetésről és a sikeres lajstromozásról, a bíróság mindkét beadványt joghatályosként kezelte. Sem a K.32.552/2019/
- számú végzés, sem a K.702.721/2020/
- számú végzés nem hivatkozott hatálytalanságra. A két említett beadvánnyal egyező módon terjesztette elő a hiányokat pótló visszautasított fellebbezést. [10] Utalt arra, hogy a pártfogó ügyvéd mindenben a jelen fellebbezésben részletezett módon járt el a Kúria előtt (Mfv.III.10.265/
- eljárásban
- augusztus
- napján előterjesztett felülvizsgálati kérelem; Pfv.I.20.407/
- eljárásban
- február
- napján előterjesztett felülvizsgálati kérelem), melyek ugyancsak joghatályosnak minősültek. A pártfogó ügyvéd ugyanazon szolgáltatás alkalmazásán keresztül kapja meg a különböző bíróságok által megküldött valamennyi iratot, mellyel a fentiek szerint a pártfogó ügyvéd küldi meg a bíróságok részére a beadványait. Mindezekre az új okirati bizonyítékai az érkeztetési igazolás és a lajstromozási igazolás. [11] Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt. A Kúria döntése és annak jogi indokai [12] A fellebbezés - az alábbiak szerint - megalapozatlan. [13] A Kúria a végzést a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdés szerint eljárva a fellebbezés keretei között vizsgálta felül, így a fellebbezésben megjelölt jogszabálysértést és az előadott érveket vette alapul. [14] Az elsőfokú bíróság arra a tényre alapította a döntését, hogy a felperes a kijavított 62.K.32.552/2019/6. számú végzés elleni fellebbezését nem az E-ügyintézési vhr. 91. §
(1)bekezdése szerint alkalmazni rendelt cégkapun, hanem ügyfélkapun terjesztette elő. [15] Az elsőfokú eljárásban benyújtott felperesi képviselői meghatalmazásból - egyezően a jelen fellebbezési eljárásban becsatolt ügyvédi meghatalmazásból - megállapítható volt, hogy a felperes jogi képviselője egyéni ügyvéd. A felperesi képviselő jelen fellebbezésében kizárólag az Eügyintézési tv.-nek megfelelő elektronikus ügyintézés menetére hivatkozott és arra a tényre, hogy a szabályszerű eljárását a sikeres érkeztetési igazolás és lajstromozásról szóló értesítő igazolja. A felperes a fellebbezésben az E-ügyintézési vhr. 91. §
(1)bekezdéséhez és az elsőfokú bíróság által alapul vett tényekhez kapcsolódóan okszerű indokolást nem adott; a fellebbezésében írtak a végzés jogszerűségének megdöntésére nem voltak alkalmasak. [16] Az E-ügyintézési vhr. 91. §
(1)bekezdése az egyéni ügyvéd számára e tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a cégkapu használatát írja elő. Ebből következően a perbeli esetben a felperes jogi képviseletében eljáró egyéni ügyvédnek az elektronikus ügyintézés során a cégkaput kellett használnia. Tekintettel arra, hogy a felperes ügyvédje a fellebbezést a jogszabály kötelező rendelkezése ellenére ügyfélkapun és nem cégkapun keresztül nyújtotta be, az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg, hogy azok elektronikus úton, de nem a jogszabályban (az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben) meghatározott módon előterjesztettnek minősülnek. [17] Az a körülmény, hogy az elsőfokú bíróság a 2020. február 18-án érkeztetett fellebbezéshez kapcsolódóan hiánypótlásra hívta fel a felperest, nem teszi kétségessé, hogy a felperesi képviselő mind a 2020. február 18-án, mind a hiánypótlásra 2020. június 5. napján benyújtott fellebbezését ügyfélkapun terjesztette elő. Jelentősége ennek a körülménynek volt, nem pedig annak, hogy az elsőfokú bíróság az E-ügyintézési vhr. 91. §
(1)bekezdés megsértését előbb nem állapította meg. A más peres eljárásban történtekre való hivatkozásnak szintén nem volt jelentősége, mivel a Kúria a támadott végzést kizárólag a jelen eljárásban igazolt adatok és alkalmazandó jogszabályok alapján vizsgálta felül. [18] A fentiekre tekintettel a bíróság a fellebbezés visszautasításáról a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán irányadó 102. §
(1)bekezdés d) pontja, a Kp. 29. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 618. §
(1)bekezdés b) pontja, valamint a Kúria gyakorlatának (pl. Kfv.III.37.291/2020/2., Kfv.IV.35.509/2020/2., Kfv.II.37.023/2021/2., Kfv.I.35.014/2021/2., Kpkf.V.40.254/2020/3., Kpkf.VI.40.085/2020/2., Kpkf.VI.39.118/2021/2.) megfelelően döntött, ezért a végzést a Kúria - a Kp. 112. §
(3)bekezdése útján alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján - helybenhagyta. Záró rész [19] Az alperesnek a fellebbezési eljárásban költségigénye nem merült fel, ezért a Kúria e tárgyban a határozathozatalt a Kp. 35. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 82. §
(3)bekezdése alapján mellőzte. [20] Az eljárás az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja illetékmentes. [21] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [22] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- február
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Mészárosné Dr. Szabó Judit s. k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s. k. bíró