Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf..../2016/
- A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljáró S... I... (....) felperesnek a dr. Urbán András jogtanácsos által képviselt alperes neve (....) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt, 36.P..../2016/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperest annak közlésére kötelezi, hogy milyen pályázati célokra vonatkoztak a támogatási kérelmek, egyebekben helybenhagyja. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül közölje a felperessel, hogy az I... Z... számú és a falufejlesztési T... pihenőpark pályázatok esetében milyen pályázati célokra, milyen összegű támogatást folyósított. A tényállás szerint a felperes
- december 30-án kérte, hogy az alperes adja ki a fenti pályázatokat. Válaszában az alperes tájékoztatta a felperest, hogy a honlapján a támogatási adatok megismerhetők, azokat negyedévenként közzéteszi és kereső programot biztosít, amellyel lehetőség van a települések, jogcímek, megítélt és kifizetett támogatások szerinti keresésre. Közölte a pontos elérhetőséget és arról is tájékoztatást nyújtott, hogy melyek a támogatással kapcsolatosan megismerhető közérdekből nyilvános adatok. A felperes
- január 7-én úgy pontosította igényét, hogy az arra vonatkozó adatokat kéri, hogy mi volt a pályázat célja, mit kellett volna a pályázati pénzen megvalósítani. Az alperes újabb levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy a
- évi XVII. törvény (MVHtv.)
- §
(2)bekezdésében meghatározott adatok minősülnek közérdekből nyilvános adatnak, az ezt meghaladó támogatási adatokról csak alapos okkal, törvényben meghatározott esetben és szerv részére adható tájékoztatás. Az elsőfokú bíróság a felperes pontosított keresetét akként ismertette, hogy a felperes azon adatok kiadására kérte az alperest kötelezni, hogy a megjelölt két pályázatnál milyen pályázati célokra, milyen összegű támogatást folyósított. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségnek eleget tett és fenntartotta a pert megelőző levelezésben már kifejtett jogi álláspontját. Az elsőfokú bíróság a keresetet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §-ára, 3. § 5. és 6. pontjára, az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdésére, illetve az államháztartásról szóló
- évi CXCV. törvényre hivatkozva alaposnak találta. Kifejtette, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás közpénz. Ennek folytán a per tárgyát képező adatok közérdekű adatok, ezért a perben nem kellett alkalmazni a közérdekből nyilvános adatokra vonatkozó MVHtv-t. Az alperesnek az Infotv.
- §
(1)bekezdése alapján, mint közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közpénzre vonatkozó, közérdekű adatokat az igénylő megismerhesse. Minthogy az alperes nem vitatta, hogy a kért adatok léteznek és azoknak a kezelője, ezért az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperesnek a közérdekű adat kiadása vonatkozásában írt megtagadása nem volt alapos, így köteles kiadni a felperes részére a megjelölt pályázatok kapcsán kért adatokat. A döntés ellen az alperes élt fellebbezéssel. Elsődlegesen az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Másodlagosan az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt kérte az eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítani. Harmadlagos kérelme a határozat hatályon kívül helyezésére irányult. Kitért rá, hogy a felperes kifogásokkal élt az É... Z... Közhasznú Egyesület működésével kapcsolatosan, a T... pihenőpark kapcsán pedig K... A... tett közérdekű bejelentést. Ezért 2014. december 10-én az alperes helyszíni ellenőrzést tartott az I... épületében, illetőleg a T... pihenőparkban, majd a vizsgálat eredményét megküldte az érdekelteknek és ezután indította a felperes a pert. Tévesnek tartotta azt az ítéleti megállapítást, miszerint a megvalósítandó támogatási cél közérdekű adat, illetve hogy gyakorlatilag az általa kezelt minden adat közérdekű és nyilvános. Érvei szerint az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdése a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatokat minősíti közérdekűnek, nem pedig a megvalósítandó cél konkrét részleteit. A támogatás részletei, mint a döntés megalapozását szolgáló adatok az MVHtv. 24. §
(1)bekezdése alapján nem nyilvános adatok. A megjelölt céloknak összhangban kell lenniük a jogcímrendelettel, ugyanis a jogcím határozza meg, hogy milyen feltételeket kell teljesítenie az ügyfélnek, milyen célokra nyújthat be támogatási kérelmet. Ezt az I... esetében az 1. és 3. §-ok, a falufejlesztés esetében a 2. § írja elő. Az MVHtv. 24. §
(2)bekezdés értelmében közérdekből nyilvános adat a Hivatal által folyósított támogatásban részesülő ügyfél családi és utóneve, lakóhelye, székhelye és telephelye, a támogatás jogcíme, a folyósított összeg, valamint a jogosulatlan igénybevétel alapján visszafizetett támogatás összege. Ezen adatok az alperes honlapján negyedévente közzétételre kerülnek. A meghaladó támogatási adatok kiadására csak alapos okkal, törvényben meghatározott esetben, illetve törvényben meghatározott szerv részére van lehetőség. Álláspontja szerint az ítélet ellentmondásos, mert egyrészt kimondja, hogy a felperes nem a támogatási összegre kíváncsi, mégis a támogatási összeg megadására is kötelezi az alperest. Utalva az Infotv. 2. §
(1)bekezdésére rámutatott, hogy a nem nyilvános támogatási adatokra a törvény hatálya nem terjed ki, az
(5)bekezdés alapján pedig hangsúlyozta, hogy az MVHtv. olyan speciális rendelkezéseket tartalmaz az Infotv-hez képest, amelyeket köteles alkalmazni eljárása során. Ezért a Pp. 206. és 221. §-ainak
(1)bekezdésébe ütközőnek találta, hogy a bíróság az MVHtv. speciális rendelkezéseire vonatkozó alperesi előadást nem értékelte kellő súllyal. Mindezek alapján az alperesnek jogszabályi felhatalmazás hiányában nincs lehetősége a kért adatoknak felperes részére kiadni. A felperes ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés részben alapos. Az elsőfokú bíróság döntésével és indokaival a másodfokú bíróság lényegében egyetértett, de az ítéletnek a részbeni megváltoztatására kellett sor kerüljön a következők miatt. Az elsőfokú bíróság részben tévesen ismertette és bírálta el a pontosított keresetet, és ezzel eljárási hibát vétve részben túlterjeszkedett a kereseten. Ez azonban az eljárás megismétlésére nem adott okot, azt a másodfokú bíróság kijavította. A felperes adatigénylése arra vonatkozott, hogy mik voltak a két pályázatban megjelölt célok, mit kellett a pályázónak megvalósítania, az igényléssel egyezően ezt tartalmazta a pontosított kereseti kérelme is, és ezt erősítette meg a bírósági tárgyaláson is a 4. számú jegyzőkönyv tanúsága szerint. A pályázat során megítélt támogatási összegeket a felperes nem kérdezte, mivel arról tudomással bírt. Ezért a másodfokú bíróság a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint részben megváltoztatta az ítéletet és a támogatási összeg közlésére vonatkozó rendelkezés nélkül határozta meg az alperesi kötelezettséget, szövegezésbeli pontosítással helybenhagyva a pályázati célok közlésére vonatkozó rendelkezést. Az ügy érdemében, a pályázati célok megismerhetővé tétele tekintetében a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal. Az Infotv. 3. § 5. és 10. pontjai alapján helyesen állapította meg, hogy a felperes által igényelt adatok a közérdekű adatok körébe sorolhatók, azokkal az alperes rendelkezik és mint egyéb közfeladatot ellátó szerv a 26. §
(1)bekezdése értelmében lehetővé kell tennie, hogy a közérdekű adatokat erre irányuló kérelem alapján bárki, jelen esetben a felperes megismerhesse. Nem osztotta a másodfokú bíróság az Alaptörvényre vonatkozó fellebbezési érveket. A közérdekű adat fogalmát az Alaptörvény nem határozza meg teljes körűen, a 39. cikk
(2)bekezdése a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok vonatkozásában rögzíti egyedül kifejezetten, hogy azok közérdekű adatok. A közérdekű adatok köre azonban nem korlátozódik az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdése szerinti adatokra. Közérdekű adatnak minősül alapvetően az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint egyéb közfeladatot ellátó szervek és személyek kezelésében lévő, tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett információ és ismeret. [21/2013. (VII. 19.) AB határozat] Az alperes a megtagadás okát abban jelölte meg, hogy a rá irányadó MVHtv. 24. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja a kiadható közérdekből nyilvános támogatási adatok körét és a felperes által igényelt információk nem tartoznak ezek közé, a fellebbezésben pedig a §
(1)bekezdésére utalva döntés megalapozását szolgáló adatokra hivatkozott. Az Infotv. 26. §
(1)bekezdése szerint a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály, a kivételeket a 27. § tartalmazza. Így annak
(2)bekezdés szerint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot az adatfajták meghatározásával, meghatározott esetekben törvény korlátozhatja. Ilyen törvény lehetne az alperes által felhívott MVHtv., de az az adott esetre vonatkozó korlátozó rendelkezést nem tartalmaz. Az MVHtv. 24. §
(1)bekezdése értelmében nem nyilvános támogatási adat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárásában készített vagy rögzített, az Infotv. szerinti döntés megalapozását szolgáló adat. A
(2)bekezdés szerint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kezelt támogatási adatok közül közérdekből nyilvános adat a felsorolt forrásokból támogatásban részesülő ügyfél családi és utóneve, lakóhelye, székhelye telephelye, a támogatás jogcíme, a folyósított támogatás összege, valamint a jogosulatlan részvétel alapján visszafizetett támogatási összege. A jelen perben a felperes az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatokat kívánt megismerni, mivel a közfeladatot ellátó alperes kezelésében lévő és közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső adatot kért kiadni. Ezért MVHtv. 24. §
(2)bekezdése a jelen perben nem szolgálhatott az alperesi adatkiadás alóli mentesülésként, mert az nem közérdekű adatokra, hanem közérdekből nyilvános adatokra vonatkozik, ami az Infotv.
- §
- pontjának megfelelően a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó adat. Mindezt az elsőfokú bíróság helyesen értékelte. Az alperes a fellebbezési szakban hivatkozott arra is, hogy a megismerhetővé tételt az MVHtv.
- §
(1)bekezdése akadályozza. Bár az elsőfokú bíróság kérdésére az alperes határozottan úgy nyilatkozott, hogy döntés megalapozására szolgáló adat jellegre nem hivatkozik, a másodfokú bíróság vizsgálta ezt az alperesi védekezést is. Téves az az alperesi álláspont, hogy a
(2)bekezdésben felsoroltakon túl lényegében minden további támogatási adat nem nyilvánosnak minősül az
(1)bekezdés miatt. Az
(1)bekezdés olyan támogatási adatok esetében korlátozza a nyilvánosságot, ami az Infotv. szerinti döntés megalapozását szolgáló adatnak felel meg, a
(2)bekezdés - nem érintve a közérdekű adatokat - a közérdekből nyilvános adatok körét határozza meg az Infotv. 3. § 6. pontja szerint. Az Infotv. 27. §
(5)és
(6)bekezdésében tartalmaz szabályokat a döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített adatokkal kapcsolatban. A jelen esetben a támogatás kérdésében a döntés már megszületett, a pályázó elnyerte a támogatást, ezért a
(6)bekezdés értelmében az adatigény csak akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megtagadása az arra való formális hivatkozással, hogy az igényelt közérdekű adatok döntés megalapozását szolgáló adatok, az Alaptörvény VI. cikk
(2)bekezdésében foglalt alapjog indokolatlan korlátozásának minősül. Állítását igazoló körülményt az alperes nem bizonyított, de még csak nem is hivatkozott arra. Így ebben a körben a bíróságnak sem volt lehetősége tartalmi vizsgálatra, megjegyzi azonban, hogy a támogatásra pályázó által a kérelmében megjelölt cél logikai úton sem hozható összefüggésbe a befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkával, vagy a döntés hatékony végrehajtásával. Mivel az alperes az Infotv. 31. §
(2)bekezdése, valamint a Pp. 164. §
(1)bekezdése ellenére nem bizonyította, hogy a megtagadás jogszerű volt, ezért a 26. és 29. §-ok
(1)bekezdései alapján helyesen kötelezte őt az elsőfokú bíróság a pályázati célokra vonatkozó közérdekű adatok felperes részére való kiadására. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú eljárás megismétlésére okot adó lényeges eljárási hibát, hiányosságot nem észlelt, ezért a Pp. 253. §
(2)bekezdése alkalmazásával a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A személyesen eljárt felperes költségigényt nem támasztott, ezért erről rendelkezni nem kellett, és fellebbezési illetékfizetési kötelezettség sem merült fel, mert a per az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
- december
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Pullai Ágnes s.k. előadó bíró . Mózsik Tímea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző