Mfv.10606/2007/3 – Kúria

Mfv.I.10.606/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Viszló László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kristóf Tibor ügyvéd által képviselt alperes ellen rendes felmondás jogellenessége jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 28.M.3416/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 61.Mf.635.728/2006/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
3. május
4. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 61.Mf.635.728/2006/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes keresetében a munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte eredeti munkakörébe történő visszahelyezésének mellőzésével. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 28.M.3416/2005/
6. számú ítéletével a keresetet elutasította és a felperest 100.000 forint és áfa perköltség megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
7. április 14-étől állt az alperes alkalmazásában üzemfenntartási koordinátor munkakörben. Munkaviszonyát az alperes
8. május 27-én kelt rendes felmondásával szüntette meg azon indokolással, hogy munkavégzése ellen kifogás merült fel; közvetlen vezetője három alkalommal írásbeli figyelmeztetésben részesítette; a kiadott feladatokat nem végzi el határidőre; termelés kiesés következett be, amikor a sűrített levegőrendszer átalakítást nem megfelelően végezte el; az információkat nem adja át vezetőjének, illetve munkatársainak; figyelmeztetés ellenére munkavégzésében javulás nem tapasztalható. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felmondó iratban közölt okok közül bizonyítást nyert a számla igazolásával és azt megelőző ellenőrzés elmulasztásával kapcsolatos probléma, továbbá bizonyítottá vált, hogy nem csak a gazdasági osztályra, mint szervezeti egységre, hanem ezen belül felperes munkájával kapcsolatban is felmerültek panaszok, többször részesült figyelmeztetésben. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 61.Mf.635.728/2006/
9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest 60.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. A tényállás pontosítását követően a másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes az írásbeli figyelmeztetés után sem végezte a munkáját kellő körültekintéssel, azzal kapcsolatban kifogások merültek fel. A perben az ún. számlaügyet követően az alperes a felperessel szemben tételesen megjelölve problémákat nem bizonyított, de a felperesi előadás szerint is "apró-cseprő dolgok" felmerültek, amelyek az adott előzmény mellett az intézkedés jogszerűségét alátámasztották. A felperes felülvizsgálati kérelmében "új, a kereseti kérelemnek megfelelő" határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az eljárás során nem került bizonyításra egyetlen szóbeli figyelmeztetés sem, arra kizárólag L. E. tanú hivatkozott konkrétumok nélkül. Önmagában megalapozza a felmondás jogellenességét, hogy a munkáltatói felmondásra a felperest érintő kifogást követően több mint fél év múlva került sor, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik az a munkáltatói felmondás, amit közvetlen kiváltó ok nélkül alkalmaz. A számlaellenőrzéssel kapcsolatos kifogását sem tudta a munkáltató igazolni, a felperes állításával szemben áll L. E. tanúnyilatkozata. A figyelmeztetéssel értékelt esetet követően újabb ilyen eset nem történt, így a korábbi figyelmeztetések felmondási okként nem szerepelhetnek. A felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp.
10. §-nak megsértését panaszolta. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a másodfokú ítéletének hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. bíróság A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a Pp.
11. §-ának