Gfv.30325/2016/1 – Kúria

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság közbenső ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.325/2016/

1. A tanács tagjai: . Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Farkas Attila bíró A felperes: A felperes képviselője: ifj. dr. Marton Kálmán ügyvéd Az alperesek: O Nyrt. I. rendű II. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Illés Gabriella ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása és kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: I-II. rendű alperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Kaposvári Törvényszék 2.Pf.21.979/2015/
2. számú közbenső ítélete Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kaposvári Járásbíróság 6.P.20.295/2015/23/II. számú részítélete Rendelkező rész A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I-II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 6.350 (hatezerháromszázötven) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. A közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
3. október 28-án a peres felek jelzáloglevelek útján igénybe vehető állami kamattámogatású lakóingatlan építési kölcsönszerződést kötöttek, amely alapján az I. rendű alperes 10.560.000 Ft kölcsönt nyújtott a felperesnek. A szerződés V.
4. pontja tartalmazta: az adós tudomásul veszi, hogy a jelen szerződés alapján igénybe vett kölcsönből fennálló tartozás csökkentésére a szerződést követően született gyermekek után a lakásépítési kedvezmény nem számolható el. A felperesnek
5. október 20-án,
6. december 9-én, illetve
7. december 15-én születtek gyermekei.
8. év végén a [3] [4] felperes kérelmet terjesztett elő az I. rendű alperesnél a gyermekei utáni lakásépítési kedvezmény igénybe vétele, annak a kölcsön törlesztésére történő elszámolása érdekében. Ezt a kérelmet az I. rendű alperes a kölcsönszerződés kizáró rendelkezésére hivatkozással elutasította.. Az I. rendű alperes megkeresésére a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatósága mint első fokú lakástámogatási hatóság határozatában megállapította, hogy a felperes megfelel - a szerződéskötést követően született gyermekek után a fennálló tartozásból jóváírható lakásépítési támogatásra jogosító feltételeknek. Három gyermeke után összesen 2.700.000 Ft lakásépítési kedvezmény igénybevételére jogosult. Az I. rendű alperes e határozat alapján a felperessel kötött szerződést a kérelem előterjesztésekor, és nem pedig a gyermekek születése napján fennálló tartozás összegéből való jóváírással kívánta módosítani. A felperes ezt nem fogadta el. A kereseti kérelem [5] [6] és az alperesek védekezése A felperes keresetében a perbeli szerződés V.
9. pontja utolsó előtti bekezdésének érvénytelenségét kérte megállapítani arra hivatkozással, hogy az ellentétes a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/
10. (I.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírásaiban foglaltakkal, ezért a Polgári Törvénykönyvről szóló
11. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk. 200.) §

(2)bekezdése értelmében jogszabályba ütközik, semmis. Az érvénytelenség megállapítása mellett kérte kötelezni az alpereseket egyetemlegesen 1.800.000 Ft kártérítés megfizetésére is. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és a másodfokú ítélet [7] [8] Az elsőfokú bíróság részítéletével megállapította a perbeli kölcsönszerződés V.4. pontja utolsó előtti bekezdésének semmisségét. Jogi álláspontja az volt, a Korm. rendelet 5. §

(6)bekezdése nem zárja ki, hogy akár a felperes által a Korm. rendelet

1. §-a szerint megkötött, akár a
2. §-ban szabályozott szerződés alapján fennálló tartozásokra a lakásépítési kedvezmény utólag elszámolásra kerüljön. A keresettel érintett kölcsönszerződés a szerződéskötéskor hatályos jogszabályokkal ellentétesen zárta ki a felperest a szerződéskötést követően született gyermekek utáni lakásépítési kedvezmény kölcsöntartozásra történő elszámolásából, az erről szóló szerződéses kikötés ezért érvénytelen.. Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság részítéletét közbenső ítéletnek tekintve azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a perbeli szerződés V.
3. pontjának azon rendelkezése semmis, hogy: „az adós tudomásul veszi, hogy jelen szerződés alapján igénybe vett kölcsönből fennálló tartozás csökkentésére a szerződést követően [9] született gyermek után lakásépítési kedvezmény nem számolható el". A másodfokú bíróság a fellebbezés indokaira tekintettel kifejtette: az elsődleges kérdés annak eldöntése volt, hogy a felperest megilleti-e a gyermekek után a Korm. rendelet szerinti lakáscélú állami támogatás. Ezt követően azt kellett vizsgálni, hogy a kamattámogatás a Korm. rendelet III. fejezete rendelkezései alapján hogyan számolható el. A másodfokú bíróság megítélése szerint a Korm. rendelet
4. §

(6)bekezdése értelmében a felperest ez a kedvezmény egyértelműen megillette, ezért a perbeli szerződés hivatkozott pontja ezen jogszabályi rendelkezésbe ütközik, semmis. A másodfokú bíróság szerint a Magyar Államkincstár határozatából kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a felperes által a 235 m2 alapterületű ingatlanra fordított vételár és építési költség arányosítva összesen 18.579.588 Ft, ami nem haladta meg az alperesek által megjelölt PM közleményben az igényjogosultság korlátját jelentő 25.000.000 Ft-os értéket. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és keresetet elutasító határozat meghozatalát kérték. Arra hivatkoztak, hogy a másodfokú bíróság a Korm. rendelet 3. §-ába és 5. §

(6)bekezdésébe ütköző módon állapította meg, hogy a felperes jogosult az állami támogatás igénybevételére. Előadták, hogy a Korm. rendelet

1. §-a alapján, a méltányolható lakásigény a beköltözők számától, és az ahhoz igazodó lakószobák számától függ. A felperes lakásának 27.000.000 Ft-os vételára meghaladta a Pénzügyi Közlönyben előírt 25.000.000 Ft-ot. A támogatás a felperesnek ez okból nem járt. [11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria a jogerős közbenső ítéletet kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp.
2. §

(2)bekezdése szerint, és azt az alperesek által hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. [13] A felperes a becsatolt, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 391/2007.(XII.23.) Korm. rendelet 29. §

(12)bekezdése, illetve az egyes kormányrendeleteknek az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságra vonatkozó szabályok változásával, a Magyar Államkincstár átszervezésével, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Programengedélyező Iroda átalakulásával összefüggő módosításáról szóló 113/

1. (VII.7.) Korm. rendelet
2. §-a érelmében arra hatáskörrel rendelkező Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatóságának 36306/
3. számú határozatával bizonyította, hogy a Korm. rendelet alapján nyújtható lakásépítési támogatási feltételeknek megfelelt. E határozatból kitűnik az is, hogy a Korm. rendelet
4. §

(4)bekezdésében foglaltak szerint számított, a felperes lakásának - telekárat nem tartalmazó vételára (építési költsége) 18.579.588 Ft volt, amely nem haladta meg azt az átlagos építési költséget, amely a Korm. rendelet 3. §

(4)bekezdésében írt méltányolható lakásigényt és arra tekintettel a keresettel érintett támogatás igénybevételét kizárta volna. [14] A Kúria egyetértett az eljárt bíróságokkal abban is, hogy a Korm. rendelet szerződéskötéskor hatályos 5. §

(6)bekezdése csakis akként értelmezhető, hogy a mondat első része a gyermekek utáni kedvezményre való jogosultságról, míg a második fordulata a kamatkedvezmény elszámolásáról rendelkezik. Ez utóbbi jogszabályi előírásnak kizárólag a felek közötti elszámolás során van jelentősége. [15] A felperesnek a Korm. rendelet 5. §

(6)bekezdésében írtakkal szembeni, a támogatás igénybevételéből való kizárásáról szóló, a keresettel támadott szerződéses kikötés ezért jogszabálysértő volt. Helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok annak semmisségét a jogvita eldöntése során irányadó Ptk. 200. §

(2)bekezdése alapján. [16] A Kúria mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályoknak megfelelő jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [17] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes alpereseket a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint kötelezte figyelemmel a 4/2009.(XII.14.) PK véleményben kifejtettekre is - a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Annak mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése alapján állapította meg. [18] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,

1. január
2. Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró