Gfv.30170/2016/1 – Kúria

(1),

1. III. Tv.
2. §

(3),

1. III. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.170/2016/

1. A tanács tagjai: .Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke .Osztovits András előadó bíró .Farkas Attila bíró A felperes: A felperes képviselője: Ifj.Dr.Szeszák Ügyvédi Iroda ügyintéző: ifj. dr. Szeszák Gyula ügyvéd Az alperes: Kft. Az alperes képviselője: Farkas és Nagy Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Nagy Zsolt ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Törvényszék 2.Gf.41.068/2015/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Hajdúböszörményi Járásbíróság 4.G.40.009/2014/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 felperesnek 100.000 (százezer) költséget. napon belül fizessen meg a Ft felülvizsgálati eljárási Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
4. augusztus 16-án az alperes ügyvezetője ajánlatot kért a felperestől az alperes t-i szarvasmarha telepéről szerves trágya elszállítására a T-i - D pusztán lévő táblára. A megbeszélés eredményeként az alperes a szerződést
5. augusztus 21-én írásba foglalta 280 Ft/tonna árral. Ezt a felperes aznap, az alperes másnap aláírta. E szerződés alapján a felperes megkezdte a trágya elszállítását.
6. augusztus 26-án az aláírt szerződés egy példányát kérte az alperestől. Ekkor észlelte, hogy abban elírás szerepel, mert az nem mázsát, hanem tonnát tüntet fel az ár egységeként. A peres felek között az ezzel kapcsolatos egyeztetés nem vezetett eredményre, a felperes ezért a szállítást befejezte. Ezen időpontig összesen 2620,06 tonna trágyát szállított el. A 280 Ft/mázsa egységárral számolva kiállított, 9.316.933 Ft összegű számláját az alperes nem egyenlítette ki. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes módosított keresetében 9.316.933 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felek megállapodása 280 Ft/mázsa összegre vonatkozóan jött létre. Másodlagosan azt állította, hogy a szerződés aláírásakor tévedésben volt, és tévedését az alperes okozta, illetve felismerhette. Harmadlagosan az írásban létrejött szerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló
7. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.
8. §

(2)bekezdése alapján feltűnő értékaránytalanság címén támadta és kérte, hogy a bíróság a feltűnő értékaránytalanságot küszöbölje ki, a szerződést a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályossá. Az alperes érdemi ellenkérelmében a mindhárom jogcímen előterjesztett kereseti kérelem elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével 6.654.952 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest. Megítélése szerint a felperes első két kereseti kérelme nem, a feltűnő értékaránytalanságra alapított jogcímen előterjesztett keresete alapos volt. Az alperes észrevételeivel szemben ítéletének 8-

1. oldalán részletesen megindokolta, hogy az általa kirendelt igazságügyi szakértő kompetenciáját milyen tények alapján állapította meg, a szakértői véleményt az alperes alaptalan kifogásaival ellentétben miért vette alapul és a reális fuvardíjat miért 2841,16 Ft/tonnában határozta meg. Utalt rá, ez 1000 %-kal tér el a felek által írásban kikötött díjtételtől. Az elsőfokú bíróság ezért az érvénytelen szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánította, és a PK
2. számú állásfoglalásra is figyelemmel az ellenszolgáltatást 2.000 Ft/tonnában állapította meg, a felperesnek járó díjat pedig az ítélet rendelkező részében meghatározott összegben. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel kifejtette: egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a perben kirendelt igazságügyi szakértő rendelkezett a szükséges szakértelemmel. A szakvélemény az alperes által hivatkozott indokok alapján nem hiányos, ellentmondást nem tartalmaz, így az az ítélet alapját képezhette. A másodfokú bíróság szerint - az alperes állításával szemben - nem volt szükség ár és könyvszakértő kirendelésére, mivel az adott ügyben a reális fuvardíj és nem a felperesnél felmerülő önköltség meghatározása volt a kérdés. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet részben megváltoztatásával, a felperes keresetének bruttó 931.693 Ft összeget meghaladóan történő elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Pp.
3. §

(1)bekezdésébe, 206. §

(1)bekezdésébe, a Ptk. 201. §

(2)bekezdésébe ütközik és ellentétes a PK

1. számú állásfoglalásban írtakkal. Álláspontja szerint a perben kirendelt igazságügyi szakértő nem rendelkezett a szükséges szakértelemmel, így szakvéleménye egyáltalán nem fogadható el. A szakértő egyébként sem tett eleget a kirendelő végzésben előírt minden feladatának: nem vizsgálta a peres felek által becsatolt szerződéseket, fuvardíj helyett gépüzemeltetési költséget határozott meg. Az alperes előadta azt is, hogy a szállítási költség nem, vagy csak minimális mértékben növekszik az elszállított mennyiséggel, a felperes maga sem tonnánként szállította el a trágyát, hanem annál nagyobb mennyiségben. Az alperes szerint az eljárt bíróságok nem a PK
2. számú állásfoglalás I. pontjában előírtaknak megfelelően vizsgálták a perben felmerült körülményeket: nem tulajdonítottak jelentőséget a felek jogviszonya sajátosságainak, a felperes által becsatolt, a fuvarozási tevékenységével kapcsolatos önköltségszámításnak, illetve az alperes által benyújtott, más cégektől beszerzett árajánlatoknak. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
3. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. [9] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, joggyakorlata értelmében a bizonyítékok felülmérlegelésének felülvizsgálati eljárásban csak kivételesen, abban az esetben van helye, ha az egyes bizonyítékokból az eljárt bíróságok kirívóan okszerűtlen következtetést vontak le. (BH.2012.179., BH.2002.29., BH.2013.126, BH.2013.119.) A rendelkezésre álló bizonyítékokból ilyet megállapítani nem lehetett. [10] Az alperes felülvizsgálati kérelmében lényegében egyetlen bizonyítékot, a perben kirendelt igazságügyi szakértő véleményét támadta. A Kúria megítélése szerint mind a perbeli szakértő, mind az általa készített szakvélemény megfelel a Pp. 177. §

(1)-

(3)bekezdésében írt követelményeknek. Az elsőfokú bíróság az ítéletében teljes körűen és helyesen indokolta meg, hogy miért a perbeli szakértőt rendelte ki. Választ adott arra is, hogy a szakértői kompetenciájának megfelelő vizsgálati módszer miatt mely adatok értékelése volt indokolt a perbeli fuvardíj megállapítása során. A másodfokú bíróság helytállóan, az elsőfokú bíróság ítéletének indokaival egyetértett. A Kúria az eljárt bíróságoknak az alperesi, a felülvizsgálati kérelemben változatlanul előadott érvekkel szemben kifejtett álláspontját maradéktalanul osztotta, azt megismételni nem kívánja. [11] A Kúria nem találta megállapíthatónak az alperes által hivatkozott anyagi jogszabálysértést sem. Az eljárt bíróságok a PK 267. számú állásfoglalásban írt szempontokat is figyelembe véve helyesen ítélték úgy, hogy a Ptk. 201. §

(2)bekezdésében írt jogi feltételek fennállnak, a felperes szolgáltatása és az alperes írásbeli szerződésben rögzített ellenszolgáltatása a szerződés megkötése idején feltűnően nagy értékkülönbséget mutatott, annak ellenére, hogy a felperest ajándékozási szándék nem vezette. [12] A Kúria mindezekre figyelemmel, az eljárási és anyagi jogi jogszabálysértés nélkül hozott jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [13] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(2)és

(5)bekezdései szerint határozta meg, figyelemmel a felülvizsgálati pertárgyértékre, a kifejtett jogi képviseleti munkára és arra, hogy a határozathozatalra tárgyaláson kívül került sor. Budapest,

1. január
2. Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő