A határozat elvi tartalma: A terhelt azon állításával szemben, hogy a másodfokú eljárásban kérése ellenére nem állították elő a tárgyalásra, a másodfokú bíróság törvényesen járt el tanácsülésen. A felülvizsgálati indítvány egyebekben a törvényben kizárt, mert a bűnösség megállapítása nem kifogásolható az irányadó tényállás törvényben tilalmazott támadásával. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.470/2020/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt a tanács elnöke Dr. Sebe Mária előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: Terhelt: testi sértés bűntette vádlott neve Elsőfok: Nyíregyházi Járásbíróság 18.B.895/2018/25., ítélet, tárgyalás,
- június
- Nyíregyházi Törvényszék 2.Bf.362/2019/5., ítélet, tanácsülés,
- január
- Másodfok: Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A testi sértés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kúria a Nyíregyházi Járásbíróság 18.B.895/2018/
- számú ítéletét és a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.362/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Nyíregyházi Járásbíróság a
- június 24-én tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 18.B.895/2018/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés] és ezért őt, mint visszaesőt egy év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és egy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyben a terheltet kötelezte a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [2] Védelmi fellebbezéseket elbírálva a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- január
- napján tanácsülésen meghozott 2.Bf. 362/2019/
- számú ítéletével az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy a terheltet kizárta a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből. Ezt meghaladóan helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. II. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a törvényhely megjelölése nélkül. [4] Indokai szerint a terhére rótt bűncselekmény nincs „teljesen kinyomozva" és sérelmezte, hogy bűnösségét az általa nem szavahihetőnek tartott sértett és hozzátartozója vallomására alapította a bíróság. [5] Kifogásolta továbbá, hogy „három beadványa ellenére sem vitték el a másodfokú tárgyalásra". [6] A kifejtettek alapján a megtámadott ítéletek hatályon kívül helyezését, ügyének a Kúria általi újratárgyalását indítványozta. [7] A Legfőbb Ügyészség a BF.569/2020/
- számú átiratában a terhelt indítványát nem találta alaposnak. [8] Rámutatott, hogy a terhelttel szemben a vádemelésre jogosult Nyíregyházi Járási Ügyészség emelt vádat, így a váddal kapcsolatos kifogás alaptalan. [9] Ezt meghaladóan a terhelt a megállapított tényállást támadja, amely a felülvizsgálati eljárásban nem megengedett. A megállapított tényállás alapján mind a terhelt szándékosságát illető következtetés, mint cselekményének minősítése helytálló. [10] Indítványozta ezért a megtámadott határozat hatályában fenntartását. III. [11] A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdés alapján tanácsülést tűzött ki. [12] A Be. 649. §
(5)bekezdés szerint a Kúria a megtámadott határozatokat - a
(6)bekezdés szerinti kivétellel - csak a felülvizsgálati indítványban megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [13] A Kúria - e szabály megtartása mellett - a következetes gyakorlatának megfelelően a felülvizsgálati indítványt minden esetben tartalma alapján bírálja el, így jár el abban az esetben is, ha a felülvizsgálati indítvány előterjesztője nem jelöli meg az eljárási törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a megtámadott határozatok felülvizsgálatát kezdeményezi. [14] 1. A terhelt felülvizsgálati indítványában anyagi jogi törvénysértés címén [Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont] a tényállás helyességét, az ítélet megalapozottságát, a bizonyítékok értékelését, valamint a bűnösség megállapítását vitatta. [15] Az indítványban foglaltak alapján a felülvizsgálat törvényben kizárt. [16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ezért a Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 648. § a)-
- c)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért a kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések közömbösek. [17] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A Be. 650. §
(2)bekezdése pedig kimondja, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [18]
- Eljárási okként a terhelt azt jelölte meg, hogy a másodfokú „tárgyalást" a távollétében tartották meg. [19] A terhelt nyilvános ülés (vagy tárgyalás) tartására irányuló kérelme ellenére a védelmi fellebbezésnek tanácsülésen való másodfokú elbírálása - akkor is, ha az ügyviteli hiba következménye - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, amely felülvizsgálat alapja lehet (BH 2014.333.). [20] Az elsőfokú ítélet ellen bejelentett védelmi fellebbezések elbírálásáról a másodfokú bíróság - a főügyészségi indítvánnyal egyezően - a Be.
- §
(2)bekezdése alapján tanácsülésen döntött. A tanács elnöke a Be. 598. §
(4)bekezdésének megfelelően rendelkezett az ügyészség, a terhelt és a védő értesítéséről a tanácsülés kitűzéséről, a tanácsülés időpontjáról és tájékoztatta őket arról is, hogy nyolc napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket tehetnek. A tájékoztatás arra is kiterjedt, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzése indítványozható és e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. [21] A fogvatartásban lévő terheltnek 2019. november 21-én kézbesített értesítés a kézbesítési ív tanúsága szerint tartalmazza, hogy a terhelt az ügyben tárgyalás tartását kérheti. Ilyen tartalmú nyilatkozatot a terhelt a kézbesítési íven nem tett, azonban a jogorvoslatra rendelkezésére álló határidőben panasznak megnevezett beadványában azt kérte az ügyészi indítvánnyal szemben, hogy „az általa leírtakat jegyzőkönyvezzék a tárgyalás napján és idején". [22] Az 1/2007. BK vélemény 9/
- a)és
- b)pontja értelmében a vádlott (védő, ügyész, illetve a fellebbező) nyilvános ülés vagy tárgyalás tartása iránti kérelme tartalmilag azt jelenti, hogy benyújtója ellenzi az ügy tanácsülésen való elbírálását, ez pedig köti a bíróságot. Ilyen kérelem esetén tehát a bíróság tanácsülést már nem tarthat. [23] Ehhez képest a terhelt az iratok között fellelhető egyetlen beadványában csupán az ügyészi indítványra tett észrevételt és sem megfelelő időben, sem utóbb nem terjesztett elő tárgyalás tartása iránti kérelmet, következésképpen a másodfokú tárgyalásra előállítását sem kérhette. [24] A büntetőeljárási törvény hatályos rendelkezései lehetővé teszik a fellebbezés tanácsülésen történő elintézését, ezért - a terhelt és védő előzetes értesítése mellett - az ügy másodfokon ebben az eljárási formában történő befejezése nem sérti az eljárási szabályokat, így ez okból felülvizsgálatnak sincs helye (BH 2004.458.). [25] A kifejtettek alapján a másodfokú bíróság eljárása megfelelt a Be. rendelkezéseinek; ekként a terhelt távollétében megtartott tanácsülés nem valósít meg abszolút eljárási szabálysértést. Etekintetben tehát a terheltnek a Be. 648. §
- b)pontjában írt, a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára alapított felülvizsgálati indítványa alaptalan. [26] A Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján a Kúria a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott, a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést nem észlelt. IV. [27] A Kúria ezért - a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [28] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- október
- Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő