Kpkf.39243/2021/2 – Kúria

(1)bekezdés m) pontja alapján

1. február
2. napjával megszűnik, 8 havi illetménynek megfelelő 3.104.000 forint végkielégítésre jogosult. A felperes a
3. február 27-i tájékoztatás jogviszonyváltásról elnevezésű, valamint a
4. március 24-i kormányzati szolgálati jogviszony megszűnéséről szóló munkáltatói intézkedéssel szemben panaszt terjesztett elő a Közszolgálati Döntőbizottságnál (továbbiakban: KDB). A KDB a panasznak a
5. július 27-i határozatával részben helyt adott, a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyának jogellenes megszűnésével összefüggésben kötelezte az alperest 10 havi illetménynek megfelelő 3.880.000 forint megfizetésére, egyebekben a panaszt elutasította. Megállapította, hogy az alperes a Kit.
6. §

(1)bekezdés m) pontjára hivatkozással jogellenesen rendelkezett a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnéséről, mivel a felperes által betöltött álláshelyet a Kormány nem szüntette meg. A munkáltatói intézkedések jogellenessége okán a döntőbizottság nem vizsgálta a joggal való visszaélés tilalmára, az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére, valamint az alperes együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége megsértésére vonatkozó állításokat. A felperes a keresetében kérte a KDB határozatának felülvizsgálatát, a határozat kiegészítését és megváltoztatását; kérte kötelezni az alperest 2 havi felmentési időre járó illetmény megfizetésére, „a végkielégítés teljes körű megfizetésére - 2 hónap illetmény szerinti kiegészítésével" és szabadságmegváltás megfizetésére. A jogviszony jogellenes megszüntetése címén további 2 havi illetménynek megfelelő átalánykártérítés, a Magyar Kormánytisztviselői Karnál (a továbbiakban: MKK) „elmaradt" 3 évi tiszteletdíjjal arányos kártérítés, és több MKK-beli vezetői/országos tisztségei elvesztése miatt, sérelemdíj címén 12 havi illetmény szerinti kártérítés megfizetését kérte. Ezen túlmenően kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a jogviszony megszűnésének időpontját, valamint az egyenlő bánásmód megsértését és a joggal való visszaélést. A felperes a kérelmek felsorolását követően a kereseti marasztalási igényeit összegszerűen megadta, e körben feltüntetve a szabadság megváltás és béremelés figyelembe vételével számított követeléseit is. A „presztízsveszteségre" alapított sérelemdíj igényt illetően pontos összeget nem jelölt meg; a keresetlevélben a KDB határozatnak a panaszt részben elutasító indokolásához kapcsolódóan adott érvelést. Az elsőfokú bíróság a 2. alszámú végzésében tájékoztatta a felperest arról, hogy keresetlevele hiányos, ezért a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 46. §

(1)bekezdésére alapítottan felhívta arra, hogy a keresetlevél hiányait pótolja. Tájékoztatást adott arról, amennyiben a kitűzött határidő alatt a fenti hiányokat pótolja, a bíróság úgy tekinti, mintha a keresetlevelet eredetileg is helyesen adta volna be [Kp. 46. §

(6)bekezdés]; amennyiben a keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem, vagy ismét hiányosan adja be, azt a bíróság vissza fogja utasítani és emiatt a keresetlevél nem bírálható el [Kp. 48. §

(1)bekezdés j) pont]. A bíróság a hiánypótlásra felhívó végzésben öt pontba szedetten adta meg, hogy mely hiányokat kell pótolni: 1. A Kp. 37. §

(1)bekezdés g) pontja alapján - mivel a döntőbizottsági határozat megváltoztatását is kéri - adja elő a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmét. Tekintettel arra, hogy a keresetlevélből megállapítható, hogy több kereseti kérelme van, a határozott kereseti kérelmét pontokba szedve, egyértelműen és pontosan jelölje meg, amelyekből a bíróság és az alperes számára is beazonosíthatóvá válnak az egyes kérelmei, különös tekintettel arra, hogy az alperesnek a védiratban az érdemi védekezését, az ezek alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékait a felperes kérelmeire tekintettel kell előadni [Kp. 42. §

(1)bekezdés].

1. A Kp.
2. §

(1)bekezdés f) pontja alapján - az

1. pontnak megfelelően - a pontokba szedett határozott kereseti kérelmeihez kapcsolódóan, keresetenként adja elő a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tényekkel. A tényelőadását teljeskörűen és részletesen szükséges előadni, továbbá követelései összegszerűségét számszakilag is részletesen levezetve szükséges előadni. A tényállítások megtétele alól a bizonyítékok csatolása nem mentesíti.
2. A Kp.
3. §

(2)bekezdés a) pontja, a Kp. 78. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló

1. évi [7] CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(2)bekezdésére figyelemmel a keresetlevélben hivatkozott és mellékletként csatolt okiratok rendelkezésre bocsátásakor a fél köteles megjelölni a bizonyítani kívánt tényt és köteles röviden megindokolni a bizonyításra való alkalmasságát. A tényelőadása során egyértelműen jelölje meg, hogy azokat mely csatolt okiratokkal kívánja bizonyítani, ezen okiratokat a tényelőadással összeegyeztethető módon jelölje meg, hogy azok a bíróság és az alperes számára is beazonosítható legyen [Kp. 42. §

(1)bekezdés].

1. A hiánypótlást és annak mellékleteit a Kp.
2. §

(1)bekezdés b) pont alapján alkalmazandó Pp. 114. §

(2)bekezdés szerinti példányszámban nyújtsa be.

1. A hiánypótlás első példányát a Pp.
2. § szerinti, a teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó szabályoknak megfelelően írja alá. E követelménynek eleget tehet a Kp.
3. §

(2)bekezdés alapján irányadó Pp. 114. §

(3)bekezdése szerint. Külön tájékoztatást adott a bíróság a nyomtatványon való előterjesztésről. A felperes felhívásra a „közigazgatási per megindítása iránti keresetlevél" nyomtatványon, annak részletes kitöltésével ismételten benyújtotta a keresetlevelét. A nyomtatvány

1. pontjában [közigazgatási szerv támadott cselekménye mely jogát, milyen jogos érdekét sérti] hosszas érvelést adott az alperes és a KDB határozata állított jogsértéseire; a nyomtatvány 4.
2. pontjában [pontosan milyen tartalmú döntés meghozatalát kéri; közigazgatási cselekmény esetleges jogsértő következményének és az elhárítás igényelt módjának megjelölése] - 11 kereseti pontban sorolta fel kérelmeit, és ezekhez kapcsolódóan „A részletes kárigény számítások" alatt adta meg az összegszerű igényeit. Az elsőfokú bíróság végzése [8] [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét - a Kp.
3. §

(1)bekezdés j) pontja alkalmazásával visszautasította. Indokolása szerint a bíróság a

1. számú végzésével felhívta a felperest arra, hogy a keresetlevele - azon belül is kereseti kérelme - hiányosságait pótolja. A hiánypótlásra felhívó végzés kifejezetten utalt arra, hogy a határozott kereseti kérelmét pontokba szedve egyértelműen és pontosan jelölje meg. A felperes e hiánypótlási felhívásra a
2. szeptember 7-i keresetlevélben foglaltakat megismételte, részben átszerkesztette, azonban a bíróság hiánypótlási felhívását érdemben nem teljesítette. A Kp.
3. §

(1)bekezdés

1. j)pont utolsó fordulatának vizsgálatával - a keresetlevél hiányosságai ellenére elbírálható-e - a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a kereseti kérelmek tartalma nem beazonosítható, így a kereset nem bírálható el, az alperes sem tudja előterjeszteni a védiratát és a bizonyítás felvétele is lehetetlenné válik. A bíróság az ismételten benyújtott keresetlevél kiemelt részei tekintetében is érvelést adott. Az „1. pont": tisztázatlan maradt a 2 havi illetmény számítása, a kereseti kérelem megfogalmazása hiányos, a jogszabályi hivatkozás nem értelmezhető; „2. pont": nem értelmezhető az illetmény számítása, jogalapot nem jelölt meg; „3. pont": nem értelmezhető, nem jelölte meg kereseti kérelmének jogalapját; „4. pont, 11. pont": a két kérelem viszonyát nem tisztázta; „6. pont": elmulasztotta megjelölni milyen Ptk-beli jogszabályhelyre alapítja a sérelemdíj iránti igényét, mely személyiségi joga megsértését állítja; „10. pont": nem értelmezhető a megfelelő jogalap nélkül előterjesztett kérelem, e kereseti kérelem nem tekinthető határozottnak, az összegszerűségét és pontos tartalmat nem lehet meghatározni; „10. B. pont": nincs megjelölve pontosan milyen béremelést, milyen jogalapra hivatkozva kíván érvényesíteni, kereseti kérelem nem határozott; „11. és 4. pont": nem értelmezhető e két kereseti kérelem egymáshoz való viszonya; nincs megjelölve számítás és kárigény időszak. A fellebbezés és észrevétel [10] A végzés ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérve annak hatályon kívül helyezését, a kereseti kérelmei érdemi vizsgálatát. Érvelése szerint a végzés sérti a Kp. 37. § f)-
2. g)pontjait; a „Pk. 2. §

(1)bekezdés" hatékony jogvédelem biztosítását; a Pp. preambuluma tisztességes eljáráshoz való jog alapelvi rendelkezését; a Kp. 48. §

(1)bekezdés j) pontját, a Kp. 2. §

(7)bekezdését és

1. § c) pontját. A felperes rögzítette, hogy kereseti követeléseit, „az egyes pontok kifejtése végén" egyúttal pontosítja is. [11] Indokolása szerint a végzés a keresetlevéllel szemben támasztott követelményeivel önkényesen túlterjeszkedik a Kp.
2. §-án és a maga által előírt hiánypótlási felhívásban foglaltakon, utólag megalapozatlanul - más feltételeket követel meg. A megfelelő kereset elvárása a Kp.
3. § tartalmi követelményi előírása szerint teljesítendő, amelyet a bíróság önkényesen túllépett, a Pp. nem releváns szabályozását és a saját egyéni elvárásait is számon akarja kérni - jogszabályellenesen. A jogi indokolás tényállás ellenes, miután javarészt nem az egyes kereseti pontokra vonatkozik, hanem csupán azok indokolására, a 11 kereseti pont helyett a kárszámításként megjelölt pontokra tér ki. Több helyen téves adatot tartalmaz a követelések összegeire. A kereset több pontjára nincs visszautasítási indok, így azokat érdemben vizsgálni kell (5., 7., 8.,
4. pont); négy új kereset pedig keresetmódosítás. [12] Érvelése szerint a fennmaradó kérdéseket, figyelemmel arra, hogy jogi képviselő nélkül járt el, a már megfelelő nyomtatványon benyújtott keresete után is hiánypótlási felhívásban kellett volna tisztázni. A hivatalos bírósági nyomtatvány tájékoztatása szerint járt el, jogalapot, jogi érvelést, jogszabályhelyet nem kellett feltüntetni. Az érvényesíteni kívánt jogok úgy kerültek megjelölésre, hogy a jogalapok beazonosíthatók, jogi indokolás is van a keresetben. Téves jogi hivatkozás nem szolgálhat alapul a kereset visszautasítására. [13] A bíróság a hiánypótlási felhívásban általánosságban fogalmazott, konkrét hiányosságokat nem jelölt meg a keresetből. Az „egyértelmű" és „pontosan" nem egzakt fogalom, arra nincs előírás a Kp.
5. §-ban. A felperes a hiánypótlási felhívás minden pontjára kiterjedően módosított keresetet terjesztett elő. A bíróságnak olyan formában kellett volna a visszautasító végzésben megfogalmazni a hiányosságokat, hogy a kereset ismételt benyújtására is elegendő tájékoztatást nyújtson, azonban ennek lehetőségére a bíróság nem hívta fel a figyelmet. [14] Valótlan megállapítás, hogy átszerkesztett formában ugyanazt a keresetet adta volna elő. Az első kereset 13 oldal, a módosított keresetlevél 18 oldal, így plusz 5 oldal bizonyítási indítvánnyal egészült ki; az egyes kereseti pontok megjelölése sem ismétlődik teljesen; az érdemi részeket a korábbi keresetből átvette, ezt azonban semmi nem tiltja. A módosított keresetlevél 1-től 11-ig az egyes kereseti pontokat (nyomtatvány 4.
6. pont), a jogsérelmeit (3.
7. pont), a tényállást bizonyítékokra utalásokkal (3.2.pont), a bizonyítékok bizonyításra való alkalmasságát (3.3.
8. pont) tartalmazza. A követeléseket, bár részletes számszaki levezetés a Kp.
9. §-ban nincs előírva, részletesen levezette (nyomtatvány 4.
10. pont), ilyen előírás a Pp.-ben sem szerepel, így a bírói rendelkezésnek nincs jogi alapja. A felperes tárgyalás tartását kérte, így idő előtti volt még a felhívás, mivel az első tárgyalásig a keresetét módosíthatta. [15] Kiemelte, hogy a bíróság a visszautasító végzésben újabb kifogásokat támasztott, nem azokat hiányolta, amiket a hiánypótlási felhívásban kért; a végzés a tartalma alapján valójában egy újabb hiánypótlási végzésnek tekinthető. A felperes ezért, kizárólag a visszautasító végzésben szereplő újabb, konkrétan meg nem fogalmazott elvárások alapján egyúttal kiegészítette, pontosította a keresetét. [16] Állította, hogy a Kp.
11. §

(1)bekezdés

1. j)pontjára hivatkozás jogi indokként önmagában „kevés", mivel egyetlen másik érdemi, anyagi jogszabályhelyre sem tudott a bíróság utalni, ami a keresetlevél tartalmával összefüggne. A Kp. 37. § f)-
2. g)pont valamennyi feltételének (jogsérelem megjelölés, tényállás rögzítés, bizonyíték megjelölés, határozott kérelmek a bírósági döntésre) megfelelt a pontosított keresetlevél. [17] A bíróság a visszautasító végzésben legtöbbször a konkrét jogalap megjelölést hiányolta, azonban a jogalap megjelölés a keresetlevél tartalmi követelményeként csak a Pp. 170. §

(2)bekezdésében szerepel, így erre alapozott visszautasítás jogszabálysértő. A Kp.

1. §-ban a keresetlevél tartalmi követelményeinél a Kp.
2. § szerint nincs ilyen utalás a Pp-re. A kereset pontjainál a jogalapra utalás rendszerint jogszabályhelyek megjelölésével megvalósult. [18] A keresetlevél vizsgálatánál nem közölte a bíróság, hogy értelmezhetetlen lenne bármely pont - 1., 3.,
3. pontok -, nem hívta fel a felperest a hiánypótlási felhívásban, hogy fejezze ki érthetőbben azokat, így a bíróság eljárása sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. A felperes szerint az
4. kereseti pont nem ismételt kereset, miután ki lett egészítve 5 oldallal; a bíróság részmondatokat ragadott ki; a havi illetmény és a követelés egymáshoz való viszonyát a
5. kereseti pont részletezi; jogszabályi hivatkozás szerepel; a jogalap megjelölés nem követelmény. A
6. kereseti pontnál szövegesen és jogszabállyal is megjelölte a jogalapot, a
7. kereseti pontnál jogalap megjelölésre felhívás nem volt. A
8. kereseti pontnál meg volt indokolva az átalánykártérítés maximum összege, az
9. kereseti pontról a bíróság elmulasztott dönteni. A
10. kereseti pontnál jogalap megjelölésére nem volt felhívás, a 7., 8.,
11. kereseti pontoknál nem volt bírósági kifogás és döntés. A
12. kereseti pontnál jogalap és összegszerűség szerepelt a keresetben, a 10.B. kereseti pontnál az összegszerűséget megjelölte, a 12%-os béremelés tényeit a munkáltatónak kell a Kp.
13. §

(2)bekezdés a)-c) pontja szerint igazolnia. A

1. kereseti pont a hiánypótlási felhívásban nem szerepelt. [19] A felperes a végzés jogi indokolásának ténybeli megalapozatlansága és jogszabályba ütközése bemutatására - kereseti kérelmeit 1-
2. pontig végigvéve - adta meg az eredeti és a módosított keresetet, valamennyi pont tekintetében vitatva a visszautasító végzés megállapításait; ennek mentén újrafogalmazta, illetőleg több helyen lényegesen kiegészítette a kereseti kérelmeit. [20] A Kp.
3. §

(7)bekezdését és Kp.

1. § c) pont megsértése tekintetében előadta, hogy a végzettsége nem releváns, csak az a tény, hogy jogi képviselő nélkül járt el. Keresetét kiegészítve (
2. pont) kérte kötelezni az alperest, hogy javítsa ki a jogviszony megszűnés indokát az elektronikus személyügyi nyilvántartásban, azt mutassa be és igazolja; ehhez rendelten felszólító leveleire, és az elhelyezkedést nehezítő személyes, családi körülményeire utalt. [21] A felperes - jogszabály megjelölése nélkül - sérelmezte, hogy nem volt teljes körű a jogorvoslati záradék, nem tartalmazta a kérelem ismételt benyújtása lehetőségét és határidejét. Kérte, hogy a fellebbezés elfogadása esetén másik bíró járjon el az ügyében, mert az eddigi bírói eljárás „az elfogultság látszatát kelti". [22] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A fellebbezés - az alábbiak szerint - alapos. [24] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
3. §

(3)bekezdésében előírt 108. §

(1)bekezdése alapján a fellebbezés keretei között bírálta felül. A fellebbezésben foglaltak alapján azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság keresetlevelet visszautasító végzése jogszerű-e. [25] A Kúria mindenekelőtt kiemeli, hogy a Kp. 2. §

(2)bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási jogvitát tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárásban bírálja el. A

(3)bekezdés értelmében a bíróság a per koncentrációja és az eljárási igazságosság érvényesülése érdekében az e törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárul ahhoz, hogy a felek és más perbeli személyek eljárási jogaikat gyakorolhassák, kötelezettségeiket teljesíthessék. A

(4)bekezdés második mondata értelmében a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. A

(7)bekezdés előírja, hogy a bíróság köteles a jogi képviselő nélküli felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, a pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről, valamint indokolt esetben támogató perben való részvételéről a szükséges tájékoztatással ellátni. [26] A keresetlevélnek tartalmaznia kell a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával [Kp. 37. §

(1)bekezdés f) pont]; a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet [Kp. 37. §

(1)bekezdés g) pont]. [27] A Kúria korábban már rámutatott arra, hogy a keresetlevélben megjelölt jogsérelem az, ami kijelöli a közigazgatási bíróság vizsgálódási jogkörét (Kfv.V.35.299/2019/7.). A Kp. nem jogszabálysértés, hanem jogsérelem megjelölését kívánja meg; a jogszabálysértés megjelölése nem a konkrét jogszabályhely meghatározását jelenti, hanem a felperes részéről annak körülírását, hogy miért tekinti jogsértőnek az alperes határozatát. A felperes feladata tehát az, hogy a keresetlevélben pontosan és határozottan írja le a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet és azt, hogy miért gondolja sérelmesnek ezt a tevékenységet. Keresetében a felperes a jogszabálysértés körében konkrét jogszabályi rendelkezés megsértését is megjelölheti, ehhez azonban nincs kötve a bíróság. [28] A fenti megállapításokat a Kp.

1. §-a javaslatához fűzött indokolás is alátámasztja, mely szerint a felperesnek „az alaki elemek mellett tartalmi elemként elő kell adnia, hogy a közigazgatási tevékenység miért jogsértő ránézve, miben áll a jogsértés, ezt mivel bizonyítja, és hogy ennek orvoslására mit kér a bíróságtól. A jogszabálysértés helyett a perrendtartás a jogsérelem fogalmát használja, amivel arra kíván utalni, hogy a jogi helyzet pontos körülírása helyettesítheti a konkrétan megsértett jogszabályhely megjelölését. A tartalom szerinti elbírálás elvéből is következik, hogy a jogszabályhely pontatlan vagy hiányzó megjelölése esetén is lehet kellően pontosan körülhatárolt a jogsértés mibenléte". [29] A Kp.
2. §

(1)bekezdés f) pontja szerinti jogsérelem - a fent írtak szerint - nem pontos jogszabályhely megjelölését jelenti, hanem annak kifejtését, hogy a hivatkozott határozat a felperes mely jogait sértette meg, milyen okból jogszabálysértő. A Kúria a Kpkf.VI.40.049/2020/

1. számú határozatában rámutatott arra is, hogy annak megítélése, hogy a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem megjelölése a kívánt (szükséges és elégséges) mélységben, részletességben megtörtént-e, a bíróság részéről a keresetlevél körültekintő tartalmi vizsgálatát igényli. [30] A Kp.
2. §

(1)bekezdés g) pont szerint a keresetlevél szükségszerű alaki kelléke a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem. A Kp. 38. §-a kereseti kérelemnek nevezi az

(1)bekezdés a)f) pontjaiban nevesített, a bíróság meghatározott döntésére irányuló kérelmeket. A keresetlevélnek ezért tartalmaznia kell pontosan, hogy a felperes a Kp. 38. §

(1)bekezdés a)-f) pontjában foglaltak közül mit kér. A Kp. 38. §

(1)bekezdés a) pont előírása szerint a keresetben kérhető a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy megváltoztatása. [31] A Kúria a periratok alapján megállapította, hogy a felperes már a pert indító keresetlevelében megjelölte a keresettel érintett döntőbizottsági határozattal kapcsolatos jogszerűtlenség mibenlétét, a jogsérelmét. Ennek alapjaként előadta, hogy a panaszát részben elutasító döntést azért sérelmezi, mert a jogellenességhez fűződő jogkövetkezményeket lényegesen meghatározó és befolyásoló érveit a KDB a vizsgálat köréből a joggyakorlat téves értelmezésével kirekesztette. Változatlanul állította, hogy a jogviszonyának megszüntetésére az egyenlő bánásmód megsértésével és joggal visszaélés megvalósulásával került sor, melynek megállapítása esetén, a visszahelyezés mellőzésére vonatkozó kérelme nyomán az alperes a Kit. erre vonatkozó szabályai szerint tartozik fizetni a keresetben megjelölt jogcímeken. A keresetből kitűnik, hogy a felperes olyan teljes körű reparációt célzott meg, amely minden olyan anyagi és nemvagyoni sérelmének megfizetését jelenti, amely - a KDB által tényében már megállapított - jogellenes jogviszony megszüntetés okán felmerült. [32] A felperes az összegszerűen meghatározott kérelmeit a kereset elkülönített elemeihez rendelten, keresetleveléből beazonosítható módon megadta, a kereseti állításához kapcsolódóan jogszabály helyeket jelölt meg; kereseti kérelmét a KDB határozatának kiegészítéseként és megváltoztatásaként fogalmazta meg. Ezen nyilatkozatokat a bíróságnak , figyelemmel a Kp. 38. §

(1)bekezdés a) pontjának megfelelő kérelemre is, a tartalom szerinti elbírálás elve alapján kellett volna értékelnie és eszerint eljárnia. [33] A felperes keresetlevele az ismertetett törvényi követelménynek megfelelt; a megjelölt jogsérelem beazonosíthatóan, a szükséges mértékben meghatározásra került; a felperes keresete a Kp. 2 §

(4)bekezdés alapján tartalmában a KDB határozat kérelme szerinti megváltoztatására irányult; a kereseti kérelem a Kp. 38. § rendelkezése szerint volt meghatározott. [34] A Kp. 46. §

(1)bekezdés előírása szerint ha a keresetlevél nem felel meg a törvény által meghatározott alaki követelményeknek, a bíróság a felperest a hiányok megjelölése mellett, rövid határidő tűzésével azok pótlására hívja fel. A Kp. 46. §

(2)bekezdés alapján a felhívásban a bíróság tájékoztatja a felperest a hiánypótlás módjáról, és figyelmezteti a hiánypótlás elmaradásának következményeire. [35] A Kúria rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróságnak, amennyiben a kereseti kérelem tartalmát nem tudja megállapítani, a jogi képviselő nélkül eljáró felperes számára a hiánypótlási felhívásban (Kp.

1. §) a hiányokat közérthetően és a teljesség igényével kell meghatároznia. Az ilyen módon egyediesített felhívás felel meg a tisztességes eljárás elvének és az anyagi jogok hatékony érvényre juttatása érdekében történő jogalkalmazás követelményének. A jelen elsőfokú eljárásban meghozott hiánypótlási felhívás e követelményeknek maradéktalanul nem felelt meg. [36] A következetes bírói gyakorlat szerint [Kpkf.V.39.712/2020/3.] a hiánypótlási felhívás eredménytelenségének jogkövetkezményei csak akkor vonhatóak le, ha a felhívás teljes körű, közérthető és az arra benyújtott kérelmek, okiratok alapján a keresetlevél érdemben nem bírálható el. A jelen tényállás szerint a felperes a konkrétumok nélküli hiánypótlási felhívásra a saját értelmezése szerint pótolt keresetet nyújtott be, mely szintén eleget tett a Kp.
2. §

(1)bekezdés f), g) pontok és 38. §

(1)bekezdés a) pont elvárásainak. Helytállóan hivatkozott ezért a felperes fellebbezésében a Kp. 2. §

(7)bekezdése sérelmére, mivel e rendelkezés a jogi képviselő nélkül eljáró jogvégzett félre is vonatkozik. [37] A fentebb kifejtettekből következően a felperes hiánypótlást követően előterjesztett keresete érdemben tárgyalható, a Kp. 48. §

(1)bekezdés j) pontja szerint a keresetlevél visszautasításának feltételei nem álltak fenn. A hiánypótlásra felhívó végzéshez és a visszautasító végzéshez kapcsolódó további felperesi vitatások ezért érdemi jelentőséggel nem bírtak. [38] A Kúria az elsőfokú végzést a Kp. 114. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [39] A felperes az első- és másodfokú eljárásban kizárási kérelemmel nem élt; önmagában a fél azon fellebbezési előadása alapján, hogy az eddigi bírói eljárás az elfogultság látszatát kelti, nincs helye a megismételt eljárásban más bíró kijelölésének. Záró rész [40] A személyesen eljáró felperes költségigényt nem terjesztett elő; az alperesnek, észrevétel előterjesztésének hiányában a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért jogi képviselettel felmerült munkadíjról a Kúria a rendelkezést mellőzte. [41] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [42] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [43] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §

(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. február
3. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Mészárosné Dr. Szabó Judit Dr. Bérces Nóra s. k. bíró s. k. előadó bíró,