A határozat elvi tartalma: A bűnösségi kört és tényállást nem érintő, azonban a halmazati büntetésül kiszabott pénzbüntetést mellőző másodfokú határozat megváltoztatása és a hiánytalanul feltárt bűnösségi tényezőkre tekintettel a VI. rendű terhelttel szemben megrovás alkalmazása. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.356/2020/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- december
- Az ügy tárgya: adócsalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt: VI. rendű terhelt Első fok: Kaposvári Járásbíróság,10.B.252/2018/83/I., ítélet, tárgyalás,
- május
- Másodfok: Kaposvári Törvényszék, 2.Bf.235/2019/20/I., ítélet, nyilvános ülés,
- november
- Az indítvány előterjesztője: Somogy Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére, megváltoztatásra Rendelkező rész Az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntető ügyben a Kúria a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.235/2019/20/I. számú ítéletét VI. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja és a terheltet megrovásban részesíti. Egyebekben a megtámadott határozatot VI. rendű terhelt vonatkozásában hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] I. A Kaposvári Járásbíróság a
- május
- napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 10.B.252/2018/83/I. számú ítéletével VI. rendű terheltet bűnösnek mondta ki adócsalás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (régi Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés], számvitel rendje megsértésének bűntettében [régi Btk. 289. §
(1)bekezdés b) pont,
(4)bekezdés
- b)pont] és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (régi Btk. 276. §). Ezért őt - halmazati büntetésül - 200 napi tétel pénz-büntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2000 forintban állapította meg és rendelkezett a 400.000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak fogház fokozatú szabadságvesztésre változtatásáról, továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. A védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljárt Kaposvári Törvényszék a 2019. november 28. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 2.Bf.235/2019/20/I. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a VI. rendű terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetést mellőzte, egyekben helybenhagyta a járásbíróság határozatát. [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terhére a Somogy Megyei Főügyészség 2020. január 23-i keltezéssel, 2020. március 11. napján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 648. §
- a)pontját és a 649. §
- b)pontjának
- ba)alpontját megjelölve anyagi jogi okból, a Btk. más szabályának megsértése miatt, VI. rendű terhelttel szemben a pénzbüntetés mellőzésére vonatkozó másodfokú rendelkezés mellőzése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása érdekében. A felülvizsgálati indítvány indokai szerint a Kaposvári Törvényszék a járásbíróság ítéletében megállapított tényállást nem módosította, továbbá azon bűncselekmények körét és minősítését sem érintette, amelyekben a járásbíróság bűnösnek mondta ki VI. rendű terheltet, ennek ellenére - egyéb büntetés kiszabása vagy intézkedés alkalmazása nélkül - mellőzte a járásbíróság által kiszabott pénzbüntetést. Az ügyészség jogi álláspontja szerint a büntetés törvényessége kérdésében akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik [Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont], és ez alá vonható az az eset is, ha a bíróság a bűnösség megállapítása ellenére az elkövetővel szemben nem alkalmaz joghátrányt. A VI. rendű terhelttel szemben a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességére, a bűnösség fokára, továbbá a feltárt súlyosító és enyhítő körülményekre figyelemmel szükséges, de egyben elegendő joghátrány az elsőfokú bíróság által kiszabott pénzbüntetés. Ezért a törvényszék ítéletének megváltoztatását és az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.136/2020/3. számú átiratában az ügyészség felülvizsgálati indítványát módosított tartalommal tartotta fenn. Rámutatott, hogy a Kaposvári Törvényszék maga is észlelte a szankció hiányosságát, mivel az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a VI. rendű vádlott vonatkozásában olyan enyhébb intézkedés alkalmazása indokolt, amely alkalmas a büntetési célok eléréséhez, „mely tévesen az ítélet rendelkező részében nem nyert feltüntetést". A jogerős ügydöntő határozat megállapította a terhelt bűnösségét, azonban ennek ellenére vele szemben sem büntetést nem szabott ki, sem intézkedést nem alkalmazott, és a joghátrányt törvényi rendelkezés hiányában mellőzte. Észlelte az ügyészség, hogy az irányadó tényállás szerinti elkövetés idején (2009. év és 2010. január 20. napja közötti időszak) hatályos régi Btk. 51. §
(3)bekezdés alapján a pénzbüntetés egy napi tételének összege legalább 2.500 forint volt, így törvénysértő volt a pénzbüntetés napi tételének összegét 2000 forintban meghatározni. Ezt meghaladóan a terheltnél elmaradt a Btk. 2. §-ában foglaltak vizsgálata, noha számára az elbírálás idején hatályos Btk. 50. §
(3)bekezdése kedvezőbb napi tétel (1.000 forint) kiszabását teszi lehetővé. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak adjon helyt és a Kaposvári Törvényszék ítéletét VI. rendű terhelt cselekményeinek minősítését érintően változtassa meg, azokat minősítse költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés], számvitel rendjének megsértése bűntettére [Btk. 403. §
(1)bekezdés b) pont] és hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.
- §) és vele szemben szabjon ki pénzbüntetést. III. Az ügyészség felülvizsgálati indítványa a terhelt terhére irányul mivel vele szemben büntetés kiszabását célozza [Be.
- §
(2)bekezdés]. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terhére felülvizsgálati indítvány előterjesztésére kizárólag az ügyészség jogosult [Be. 651. §
(1)bekezdés], amelyet a jogerős határozat közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthet elő [Be. 652. §
(3)bekezdés]. A terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítvány bejelentésére nyitva álló hat hónapos határidőt az ügydöntő határozat közlésétől kell számítani; figyelemmel arra, hogy a
- november
- napján tartott másodfokú nyilvános ülésen az ügyész jelen volt, a másodfokú ügydöntő határozat a kihirdetéssel vele közöltnek tekintendő, és innen kell számítani a terhelt terhére előterjeszthető felülvizsgálati indítvány hat hónapos határidejének kezdetét (BH 2017.
- I. pont). [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] A Somogy Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa
- március 11-én, azaz hat hónapon belül érkezett a Kúriához, ekként a felülvizsgálati indítvány mind alanyában (ügyészség), mind a határidőn belüli előterjesztésében a VI. rendű terhelt tekintetében joghatályos. A Kúria a felülvizsgálati indítványt - a Be.
- §
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel tanácsülésen bírálja el. A Kúria a felülvizsgálati indítványról nyilvános ülésen határoz, ha
- a)a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozta, vagy
- b)ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja [Be. 660. §
(2)bekezdés]. VI. rendű terhelt részére a felülvizsgálati indítvány kézbesítése
- november 17-én, meghatalmazott védője részére
- november 12-én megtörtént. Egyikük sem indítványozta nyilvános ülés tartását, amit a tanács elnöke sem tartott szükségesnek. Így a felülvizsgálati indítványt a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. A védő a felülvizsgálati indítványra tett észrevételében a másodfokú ítélet megváltoztatását és az ügyész által indítványozott pénzbüntetéssel szemben a VI. rendű terheltnél megrovás alkalmazását kérte. Álláspontja szerint ez az intézkedés felel meg az ítélet belső arányosságának, tükrözi az időmúlást és arányos a daganatos betegségben szenvedő terheltnél az általa elkövetett cselekménnyel. Az ügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont II. fordulat
- ba)alpont]. A jelen esetben a másodfokon eljárt törvényszék VI. rendű terheltnél a változtatás nélkül irányadónak elfogadott tényállás alapulvételével, a terhére rótt cselekmények körét és minősítését nem érintve csupán a büntetés kiszabására vonatkozóan változtatta meg az elsőfokú ítéletet, amikor a kizárólag pénzbüntetésre ítélt terheltnél e büntetést mellőzte. A másodfokú bíróság nem hivatkozott a büntetés (vagy intézkedés) kiszabásának mellőzésére és az ítélet indokolásából kitűnően az elsőfokú bíróság által maradéktalanul feltárt bűnösségi tényezők alapján és a terheltnek fel nem róható időmúlásra tekintettel, a büntetési célok eléréséhez olyan enyhébb intézkedés alkalmazását tartotta indokoltnak, amit határozata rendelkező részében elmulasztott feltüntetni. A Kúria nem látta akadályát a törvénynek megfelelő felülvizsgálati határozat meghozatalának [Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont II. fordulat]. Figyelemmel arra, hogy a büntetéskiszabási tényezőket az alapeljárás során maradéktalanul feltárták és a másodfokú ítéletből kiolvasható, hogy a törvényszék a VI. rendű terhelttel szemben a lehető legenyhébb intézkedést tartotta az elkövetett bűncselekményekkel arányban állónak, a Kúria a VI. rendű terheltet, akinek a cselekménye az elbíráláskor már oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen, megrovásban [régi Btk. 71. §
(1)bekezdés] részesítette. Ezzel a bíróság a rosszallását fejezi ki, és az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől. Az alkalmazott intézkedésre tekintettel a Btk.
- §-ának vizsgálatára - az elbíráláskor hatályos törvény visszaható hatályának alkalmazására - nem volt szükség. A Kúria a hivatalból lefolytatott vizsgálata [Be.
- §
(6)bekezdés] alapján a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] nem észlelt. A kifejtettek értelmében a Kúria az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott, és a törvénynek megfelelő határozatot hozva a megtámadott másodfokú határozatot megváltoztatta [Be. 663. §
(1)bekezdés b) pont] és a VI. rendű terheltet megrovásban részesítette, egyebekben pedig a másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta [Be. 662. §
(1)bekezdés]. A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait kell az e Fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, ami következik a Be. 458. §
(3)bekezdéséből is, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. Az ítélet ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. [27] A határozat felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont II. fordulata zárja ki. A Be. 656. §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- december
- Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő