Mf.31225/2020/7 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.225/2020/

1. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az Esztári Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve. (alperes címe.) alperes ellen munkaviszony megszüntetése jogellenességének jogkövetkezményei iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 18.M.70032/2020/
2. számú ítélete ellen, a felperes
3. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 1.353.047 forint (egymillióháromszázötvenháromezer-negyvenhét) fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
4. szeptember
5. napjától állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperessel kiemelt vagyonbiztosítási szakértői munkakörben. Ezt megelőzően
6. február
7. napjától megbízási jogviszonyban látott el az alperesnél szakértői tevékenységet. A munkaköri leírása alapján felelős volt a biztosítási szerződések és kárrendezési utasítások szerint a kárfelmérések elvégzésére, a kárhelyszínek dokumentálására, fényképfelvételek elkészítésére, az iratanyagok továbbítására, a fedezet, jogalap és kárösszeg ellenőrzésére. [2] A felperes alapbér és teljesítménybér kombinációján alapuló bérezésben részesült akként, hogy havi alapbére 250.000 forint volt, amelyet a havi teljesítménytől függő teljesítménybér egészített ki, így egyhavi távolléti díjának összege 1.409.424,- Ft volt. [3] A munkavégzésének helyszíne ... megye területére, valamint az alperes utasítása alapján más megyékre is kiterjedt. A munkáltatói jogkört a vonatkozásában az alperes ... Sz.T. gyakorolta. [4] Az alperes tudomására jutott, hogy a felperes munkájában korábban nem tapasztalt súlyú és összefüggésű hiányosságok, problémák jelentkeznek, így különösen: limitált veszélynem váltások, hiányos vagy nem megfelelő fotódokumentáció, többször felhasznált fotódokumentáció. Az alperesnek konkrét ügyekről volt tudomása, de azok súlyával nem volt még tisztában, ezért célvizsgálatot rendelt el. A munkáltató
8. december 12-én bizalmas besorolású Kárkontroll Jelentést készített. A felperesre vonatkozó összefoglaló megállapítás a következőket rögzítette: „ A szakértő szakmai felkészültsége, tapasztalata nem megfelelő a Kiemelt szakértői státuszhoz. Rengeteg kárt rendez havonta, vélhetően a fent jelzett hibák ennek a „rohanásnak" az eredménye. A szakértő a mennyiséget jóval a minőség elé helyezi - vélhetően anyagi megfontolásból - és ezt még akkor is próbálja tartani, ha az ... (...) felhívja a figyelmét bizonyos hibákra. Ezzel a hozzáállásával a kolléga nem képviseli az elvárható súllyal a Biztosító, és ezen keresztül a veszélyközösség érdekeit." [5] Az alperes részéről Cs.N. - ... -
9. február
10. napjára megbeszélést hívott össze, melyen részt vett a felperes is. A megbeszélés két témája a szakértők területi vitája, illetőleg szakmailag és emberileg összeférhetetlen magatartása, valamint nem megfelelő munkavégzése volt. A felperes figyelmét felhívták a hibatípusokra, így pl. az önkényes veszélynem váltások, nem megfelelő és nem azonosítható fotódokumentáció készítése vagy pl. a fotózás elmaradásának problémája. Megemlítésre kerültek továbbá konkrét - duguláselhárításssal, csőtörés-helyreállítással foglalkozó cégek, amelyek visszatérő alkalmazása volt látható a felperes, illetőleg S.Á. kárügyeiben is. [6] Az alperes
11. március 14-én személyes megjelenésre hívta a felperest a budapesti központba. Az egyeztetés témája a felperes munkaviszonyának megszüntetése volt, amelyről jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a munkáltató az egyeztetés eredményeként közölte a felmondást, amelynek átvételét a munkavállaló megtagadta. A munkáltató hangosan felolvasta a felmondást és tájékoztatta a munkavállalót arról, hogy az átvétel megtagadása ellenére a felmondás közöltnek minősül. [7] A felmondás indokolása szerint a felperes munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása tett azt szükségessé. A felmondás konkrétan a következőket tartalmazta: „Munkaköri leírása szerint munkaköri kötelessége, hogy a munkáltató biztosítási szerződései, valamint a mindenkor hatályos kárrendezési utasításai szerint köteles a kárfelmérést, a kárhelyszín pontos dokumentálását, fényképfelvételek készítését elvégezni. Mindezeket a Munkáltató mindenkor hatályos utasításaiban meghatározott módon, és helyre, az ott meghatározott időtartam alatt köteles továbbítani. Kiemelt feladata a fedezet, jogalap, összegszerű ellenőrzés. A munkáltató több alkalommal vizsgálta, hogy betartja-e a munkaköri kötelezettségeit, amelynek eredményeként több alkalommal felhívta a figyelmét, hogy maradéktalanul tartsa be a jogszabályi előírásokat és a társaság belső utasításait. Az előzményekre tekintettel a munkáltató
12. évben több kárügyet átvizsgált, melyben Ön szakértőként járt el. A vizsgálat arra terjedt ki, hogy Ön a munkavégzése során mennyire tartja be a jogszabályokat, Társasági szabályzatokat, belső utasításokat, munkavégzése megfelel-e a munkaszerződésében, illetve a munkaköri leírásában rögzítetteknek." A felmondás indokolása továbbá megjelölt 52 db kárszámot, amelyek kapcsán rögzítette, hogy a felperes a korábbi figyelmeztetések ellenére a kárügyekben változatlanul nem tartja be a munkaköri leírásában, továbbá a munkáltató ... számú, Kárminősítéshez kapcsolódó lakossági károk rendezési folyamata utasításának 3.1.
13. Kárszámítás, számfejtés általános szabályai, 3.1.
14. Tételes kárrendezés szabályai, 3.1.
15. Dokumentálás szabályai, 3.1.
16. Szemlés kárigények véglegesítése pontjaiban foglalt előírásokat. Tekintettel arra, hogy a korábbi munkáltatói figyelmeztetések nem hoztak változást a felperes munkavégzésében, továbbá a fenti kárügyekkel összefüggő munkáltatói kifogásokra nem tudott elfogadható magyarázatot adni, a munkáltató a munkaviszony megszüntetése mellett döntött. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [8] A felperes a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel 12 havi távolléti díjának megfelelő 16.913.088 forint, valamint kamat és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozott arra, hogy a felmondás indoka nem valós, mert általában sem szegte meg sem a munkaköri leírása, sem a ... utasítás nevezett pontjainak előírásait. A felmondás indoka nem is világos, mert nem tartalmazza azokat a konkrét tényeket, körülményeket, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította. Ezen túlmenően a felmondás nem is okszerű, mert még ha igaz is volna bármelyik terhére rótt szabályszegés, abból akkor sem következne abból a munkaviszonya megszüntetése, mert a munkáltató mindenkivel szemben tár fel ilyen jellegű problémákat. [9] Előadta, hogy a felmondás napján Sz.L. kör-emailben tájékoztatta az alperesi munkavállalókat és a kárrendezésben részt vevő külső szerződéses partnereket, hogy „sorozatos eljárási és súlyos szakmai hibák, szabálytalanságok miatt" került megszüntetésre a felperes munkaviszonya. Ennek eredményeként a felperesnek immár semmi esélye nincs a továbbiakban a szakmájában elhelyezkedni, ezen kereseti lehetősége gyakorlatilag megszűnt, mivel a szakma alkalmatlan emberként könyvelte el. [10] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte annak megalapozatlansága miatt. Előadta, hogy a felmondást Sz.T. igazgatósági tag, vezérigazgató-helyettes írta alá, aki a felperes felett munkáltatói jogkörrel rendelkezett. Hivatkozott arra, hogy a felperes érvelése téves a „bérlevonás" szankció alkalmazásáról. A felperes nem szerzett jogosultságot a teljesítménybérre mindazon kárügyekben, melyeknél az alperes hibát, hiányosságot tárt fel. Az alperes a szóban forgó kárügyek miatt nem hozott Kollektív Szerinti szerinti hátrányos jogkövetkezményről szóló határozatot, így arról sincs szó, hogy a felmondásban bármilyen kárügyben történt felperesi mulasztást kétszeresen értékelt volna. [11] Megítélése szerint a felmondás indoka világos, abban egyértelműen megjelölésre került, hogy a felperes milyen magatartása, mulasztása miatt került sor a munkaviszony megszüntetésére. A felmondás okszerűsége körében előadta, hogy önmagában az a körülmény, hogy más szintén mulasztó munkavállalóknak nem szüntette meg a munkaviszonyát, még nem jelenti, hogy felperes felmondása nem lehet okszerű. [12] Az alperes részben vitatta a kereset összegszerűségét is. Az alapbér összegét nem, teljesítménybér számítási módját az átlagszámítás jogszabályi alapjának hiánya miatt vitatta. Előadta, hogy az alperesnél cafeteria rendszer nem működik, a béren kívüli juttatás ettől különböző jogcímet jelent. Mindezek alapján a felperes a cafeteria és a home office juttatás címén előterjesztett igényekre akkor sem lenne jogosult, amennyiben a munkaviszonyának megszüntetése esetlegesen jogellenesen történt volna. Előadta továbbá, hogy a felperes a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Az elsőfokú bíróság határozata [13] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a kereset nem alapos. [14] A felmondás alakiságával kapcsolatban meghallgatta Sz.T. alperesi törvényes képviselőt, aki elmondta, hogy a felmondáson az aláírás tőle származik. A bíróság az alperesi törvényes képviselő, mint munkáltatói jogkörgyakorló nyilatkozatára tekintettel elutasította a felperes azon indítványát, amely grafológus írásszakértő kirendelésére irányult. A szakértő kirendelése a munkáltatói jogkörgyakorló meghallgatását követően teljesen szükségtelenné vált, az kizárólag a per elhúzását és szükségtelen költségek felmerülését eredményezte volna. [15] A bíróság leszögezte, hogy a jelen pernek nem tárgya a felperes részére járó teljesítménybér ki nem fizetésének a jogszerűtlensége. Mindazonáltal a tényállás teljeskörű feltárása, valamint a felperes kétszeres értékelés tilalmára való hivatkozása körében jelentős a teljesítménybérezés alperes által alkalmazott rendszerének ismerete. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy amennyiben a munkavállaló a teljesítmény elérése kapcsán előírt feltételeket nem teljesíti, nem szerez jogosultságot arra. Ez esetben nincs szó hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásáról. Az alperesnél irányadó Kollektív Szerződés 11.4.4.
17. pontja rendelkezik a munkavállalóval szemben alkalmazható hátrányos jogkövetkezményekről, de megállapítható volt a perben, hogy azok közül egyiket sem alkalmazta a felperes vonatkozásában. Mindezek alapján nem történt kétszeres értékelés akkor, amikor a felperes felmondásában olyan kárügyek is megjelölésre kerültek, amelyek érintettek voltak a teljesítménybér ki nem fizetésével kapcsolatban. [16] A felmondás indokának világosságának vizsgálata során az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az megfelel az összefoglaló indok követelményének, mert tartalmazza, hogy a felperes munkájára miért nem volt a továbbiakban szükség. A felmondásban megjelölésre került, hogy a munkáltató vizsgálta, hogy a felperes betartotta-e a munkájára irányadó szabályokat, utasításokat, és konkrétan megjelölt kárszámokat, amelyekkel jelzett ügyekben megsértette a munkaköri leírásában, valamint az ... utasítás egyes pontjaiban foglalt előírásokat. Nem teszi jogellenessé a felmondást a világosság követelménye szempontjából az indokolásnak az a része, amely a munkaköri leírás és a ... utasítás egyes pontjainak megszegésére utal, de nem jelöli meg az adott szabály pontos tartalmát. A felperes szabályszegésének ténye megállapítható a konkrét pontokra történő hivatkozás nélkül is, így a felmondás jogszerű. Kiemelte az elsőfokú bíróság, hogy a felmondás átadásakor készült jegyzőkönyv szerint az alperes képviselői külön is tájékoztatták a felperest a felmondás konkrét okairól. [17] A felmondás valóságának követelménye kapcsán az elsőfokú ítélet rögzítette, hogy a munkáltató több alkalommal vizsgálta, hogy a felperes betartotta-e a munkaköri kötelezettségeit, amelynek eredményeként több alkalommal is felhívta a felperes figyelmét a mulasztásokra. A felmondás az előzmények rögzítését követően megjelölt 52 db kárügyet, amelyekben a felperes szabályszegéseket követett el. Az elsőfokú bíróság a csatolt dokumentumok, és részben Sz.L. és P.N. tanúvallomásai alapján bizonyítottnak találta a szabályszegéseket, így azok szintén valósnak minősülnek. Kiemelte az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a perfelvétel során bírói felhívásra nem tett olyan nyilatkozatot, amellyel tételesen, kárügyenként ténybelileg vitatta volna a mellékletekben kifejtettek elkövetését. A bíróság példálózó jelleggel meghallgatta Sz.L. és P.N. tanúkat arra vonatkozóan, hogy az alperes által csatolt mellékletek szerinti konkrét kárügyekben mi volt a felperes által elkövetett szabályszegés és hogyan kellett volna helyesen eljárni. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes ugyan vitatta a terhére rótt szabályszegések tényét, azonban kifogásai, nyilatkozatai nem voltak alkalmasak annak cáfolatára, hogy munkáját felületesen végezte, indokolatlanul növelve ezzel az alperesi kockázatokat és figyelmen kívül hagyva a veszélyközösség érdekeit. [18] Az okszerűség körében értékelendő hivatkozás volt a felperes részéről a kétszeres értékelés tilalma. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy nem eredményez kétszeres értékelést azon szabályszegés vagy mulasztás felmondási okként történő figyelembevétele, amely miatt a felperes nem szerzett jogosultságot a teljesítménybér kifizetésére. [19] A bíróság a felmondás indokolásában felsorolt konkrét kárügyekben elkövetett szabályszegéseket csak részben találta okszerű felmondási indoknak, figyelemmel arra, hogy azok között szerepeltek olyanok is, amelyek a felperes megbízási jogviszonyának idején történtek, így ezek vonatkozásában a felmondás indoka nem lehetett okszerű. Az elsőfokú bíróság a felperesi szabályszegések sorozatosságát, visszatérő jellegét és az alperesi veszélyközösség érdekeinek nem megfelelő képviseletét tényként állapította meg, ami miatt a felmondás indokát okszerűnek találta. [20] A bíróság a felmondást abból a szempontból sem tartotta jogellenesnek, hogy a felperes hivatkozása szerint az alperes más munkavállalók esetében is tárt fel mulasztásokat, mégsem szüntette meg a munkaviszonyukat. A munkáltatónak joga van mérlegelni, hogy az összes körülmény figyelembevételével kinek, milyen módon szankcionálja a hibáit. [21] Az elsőfokú bíróság elutasította a felperesnek az eljárás felfüggesztése iránti kérelmét, figyelemmel arra, hogy a munkajogi és büntetőjogi felelősség egymástól független. Az, hogy a felperes a kárügyintézések során a munkáját a szabályzatnak megfelelően végezte-e, megalapozhat munkajogi felelősséget anélkül, hogy az büntetőjogi felelősséget is maga után vonna. Fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [22] Az ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel. Elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperes marasztalását a kereset szerinti összegben, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára és új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Igényt tartott első- és másodfokú eljárás során felmerült perköltségének a megfizetésére is. [23] A felperes hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást nem állapította meg megfelelően. Megítélése szerint nem felel meg a valóságnak, hogy egyidejűleg zajlott le a megbeszélés S.Á.sal és vele, külön-külön személyre szabottan problémákat tártak fel, illetve a felperessel hibatípusokat közöltek. A bíróság legfeljebb arra a következtetésre juthatott volna, nem volt megállapítható, hogy együtt, vagy külön történt a megbeszélés. Az alperesnek kellett volna azt bizonyítani, hogy a
18. február
19. napján tartott megbeszélésen a felperessel közölt, kifejezetten rá vonatkozó hibatípusokat, problémákat, de ezt nem bizonyította. [24] Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú eljárás során nem került feltárásra az ... és a felperes közötti viszony, valamint az alkalmazó eljárási rend sem. A felperes nem követhette el a terhére rótt szabályszegéseket, mert azok nem rá vonatkoztak. Előadta, hogy nem ő hozott döntést, hanem az ... részére dolgozott egyfajta előkészítő státuszban. Ennek megfelelően a munkája során keletkezett dokumentációt az egyes kárügyeknél összességében értékelte az ... és azt megfelelőnek elfogadta. [25]érelmezte, hogy az ítélet nem a felperesre, illetve nem az ő ügyében készült. Előadta, hogy S.Á. és a felperes vonatkozásában a két ügy nagy mértékben hasonló, így a bíróság álláspontja is hasonló volt, de a bíróság nem a felperesre nézve hozott döntést. [26] A felmondás indokának világossága vonatkozásában előadta, hogy a kárszámok felsorolásából nem lehet megállapítani, hogy a felperes munkája során milyen szabályszegéseket követett el, így a kárszámok rögzítése összefoglaló indokolásként nem fogadható el. [27] Az ítélet további hiányosságaként jelölte meg, hogy az nem tárgyalta és nem magyarázta miért jogszerű a ... utasítás adott pontjaira hivatkozó megjelölés, a felmondás általános, valamennyi kárszámra, majd az A/
20. számú mellékletben kárszámot rendelt hivatkozása körében. A ... utasítás adott pontja, adott kárszámhoz rendelése sem alkalmas arra, hogy a megsértett előírást meg lehetne jelölni. [28] Előadta, hogy a bíróságnak az egyes kárszámokat vizsgálva kellett volna állást foglalnia a felmondás világossága kérdésében, úgy, hogy a kárszám alapján az ügy beazonosítható-e, az adott kárszám esetében a megjelölt, megsértett ... utasítás melyik volt, és az egybeesik-e a perben utólagosan az alperes által becsatolt kimutatásban leírtakkal. [29] A felperes továbbra is fenntartotta azon állítását, miszerint a teljesítménybér ki nem fizetése és a felmondásban megjelölt kárszámok vonatkozásában fennáll a kétszeres szankció alkalmazása. [30] A felperes továbbá hivatkozott arra, hogy az alperes nem biztosította a részére a ... előírások megismerésének lehetőségét. Előadta, hogy az informatikai rendszerhez volt ugyan hozzáférése, de a ... utasítások letöltéséhez nem kapott jogosultságot. [31] A felperes sérelmezte, hogy az ítélet összesen 8 darab káraktát vizsgált a felmondásban rögzített 52ből. Előadta, hogy az alperes a felmondáshoz képest az A/
21. mellékletben csatolt iratában a ... utasítás 3.1.8.
22. pontjának
23. bekezdés megsértését, valamint a 6.21.
24. bekezdése megsértését is állította, amely viszont nem szerepelt a felmondásban, így az alperes a felmondási indokokat jogellenesen kiterjesztette. A felperes sérelmezte az elsőfokú ítéletben megjelölt egyes kárakták vonatkozásában tett megállapításokat is. [32] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, annak helyes indokai alapján, valamint a felperes másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését. [33] Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást felderítette, a bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte. Az elsőfokú bíróság a szakértő bevonásának mellőzését is kellően indokolta. Előadta, hogy az ítélet tényállásában egyes kárszámok „sorsát" illető bemutatás - felperes által hivatkozott - elmaradása nem lehet jogsértő, tekintve, hogy a felperes a perfelvételi eljárásban nem tett tényállítást az egyes kárszámokhoz tartozóan arról, hogy miért tartja valótlannak az ezzel kapcsolatos alperesi megállapításokat. Az elsőfokú ítéletben egyébként az egyes kárügyek beazonosíthatóak, minden további nélkül követhető, hogy mely kárszámhoz, melyik melléklet tartozik. Előadta, hogy az elsőfokú eljárásban igazolást nyert, hogy a felperes a vizsgált kárügyekben megszegte a ... utasítás felmondásban idézett pontjait. A felperes munkaköri leírásban írt kötelezettsége volt az alperes valamennyi, a felperes munkafeladatait érintő szabályzatának megismerése és betartása. Az alperes kifejezetten nyilatkozott arra, hogy a felperes az egyes kárügyekben a ... utasítás mely rendelkezését szegte meg. [34] Álláspontja szerint az alperes nem értékelte a felperes kötelezettségszegését kétszeresen. A vitássá tett kárügyek miatt nem fizette ki a teljesítménybért, nem a Kollektív Szerződés szerinti hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott. [35] Hivatkozott arra, hogy a perfelvételi eljárásban a felperes az egyes felmondási indokokat, kárügyeket illetően még akkor sem tett tényállításokat, nem jelölte meg, hogy terhére rótt mulasztásokat, szabálytalanságokat milyen okból vitatja, amikor az alperes az írásbeli ellenkérelméhez kapcsolódóan valamennyi kárügy tekintetében előadta, hogy a felperes milyen szabályt szegett az adott ügyben. A fentieken túl a felperes - többszöri bírói felhívás ellenére - sem tett indítványt a perfelvételi szakban az egyes kárakták teljeskörű csatolására, az eljárás érdemi szakaszában pedig erre már nem volt eljárásjogi lehetősége. [36] Az alperes a fellebbezési kérelem összegszerű marasztalására vonatkozó igényt, mind jogalapjában, mind összegszerűségében is vitatta. A másodfokú bíróság döntése és jogi indoka A fellebbezés nem alapos. [37] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság, a bizonyítási eljárást lefolytatta, a tényállást teljeskörűen feltárta, az abból levont jogi következtetésével is egyetértett, erre figyelemmel az elsőfokú ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
25. évi CXXX. törvény (Pp.) 383.§