Kf.27162/2008/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(5)bekezdését, akkor, amikor a műsorvezető a meghívott vendégről szóló cikk és címlap kapcsán a …… című újságot lapozgatta, és az újságot, valamint annak szerkesztőjét dicsérő megjegyzéseket tett. A fentiek miatt 50.000 forint bírságot szabott ki a felperessel szemben, ezen túl megállapította, hogy egy további műsorszám kapcsán sérült az Rttv. 15.§-ának

(2)bekezdése, mellyel összefüggésben ugyanezen határozatában felhívta felperest a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A felperes keresetében az Rttv. 10.§-ának

(5)bekezdéséhez kapcsolódó alperesi megállapítás jogszerűségét vitatta. Álláspontja szerint nem valósultak meg a semleges információ látszatát keltve üzleti magatartásra való ösztönzés követelményei. Nem volt burkolt reklámozás, hanem a műsor résztartalmához, műfajához igazodó, a műsor tartalmához szervesen kapcsolódó információ hangzott el. Az elsőfokú bíróság elmulasztotta a keresetlevélbe foglalt perbehívás közlését a perbehívottal. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla a 4.Kf.27.545/2006/

1. számú végzésével a 3.K.32.836/2005/
2. számú elsőfokú, a felperes keresetét elutasító ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során a perbehívott a felperes oldalán beavatkozott, és a kereseti kérelemhez csatlakozva szintén arra hivatkozott, hogy a kifogásolt kijelentések a műsorszám vendégére vonatkoztak, nem pedig a folyóiratra. Az elsőfokú bíróság ismételten elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a kifogásolt műsor semleges információ látszatát keltette, hiszen a műsornak nem az újság bemutatása, illetőleg annak tartalma volt a témája, hanem a vendég megszólaltatása. Többször is elhangzott az újság neve, jól felismerhetően látszott magának az újságnak a megjelenési formája, és a műsorvezető dicsérete is egyértelműen az újságra vonatkozott. Ezek a körülmények alkalmasak arra, hogy a lap vonatkozásában felkeltsék az érdeklődést, illetve vásárlásra ösztönözzenek, így a figyelemfelkeltés ténye egyértelműen kapcsolódik a vásárlást megelőző releváns mozzanathoz. Mivel az Rttv. 2.§-ának
3. pontja szerinti konjunktív feltételek mindegyike fennállt, sérült az Rttv. 10.§-ának

(5)bekezdése. Az ítélet ellen mind felperes, mind a felperesi beavatkozó fellebbezéssel élt. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helyesen tisztázott tényállásból helytelen jogi következtetést vont le. A műsorvezetőtől származó rövid megjegyzések kifejezetten a műsor vendégére vonatkoztak. Mivel a vendégről készült fényképek a riport készítését megelőzően jelentek meg, annak aktualitása és tényszerűsége indokolttá tette a műsorvezető rövid megjegyzését. Nem hangzott el az, hogy a képek konkrétan melyik lapszámban jelentek meg, így a havi lap tekintetében a vendég képeire tett értékelő megjegyzés nem ösztönzött vásárlásra. Nem valósult meg tehát a törvényi tényállásból sem a csak látszólagosan semleges információ mint elem, sem gazdasági tevékenységre ösztönzés. A felperesi beavatkozó fellebbezésében szintén az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereseti kérelemnek megfelelő döntés hozatalát kérte. Álláspontja szerint sem valósultak meg a látszatkeltés tényállási elemei, mivel az újságra történő hivatkozást indokolttá tette mind a műsor tartalma, mind a meghívott személye. A kifogásolt információ szervesen kapcsolódott a műsor tartalmához. A műsorvezető kijelentései nem az újságra, hanem a riport alanyra vonatkoztak. Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte tekintettel arra, hogy a felperes és felperesi beavatkozó fellebbezésében nem adott elő olyan új tényt, vagy bizonyítékot, amely az elsőfokú ítélet megváltoztatását eredményezné. A felperes és a felperesi beavatkozó fellebbezése nem alapos. Az Rttv. 10.§-ának

(5)bekezdése szerint burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. Az Rttv. 2.§-ának 4/ pontja szerint e törvény alkalmazásában burkolt reklám az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. A Rttv. 2.§-ának 4/ pontja szerinti „árú" meghatározása során mindenkor a burkolt reklámmal érintett termék jellegéből kell kiindulni. A felperesi műsorszolgáltatás során kétségtelenül nem hangzott el, hogy a folyóirat melyik lapszámáról van szó, azonban az „árú" jelleg megállapításához ez nem is szükséges: a folyóiratok esetében nem csupán a konkrét lapszám, hanem maga a sajtótermék, mint olyan is alkalmas az árú megnevezésére. Azok a közlések, hogy az újság (árú) a vendégről tartalmaz képes és szöveges információkat, a folyóirat címlapjának felvillantása, az, hogy mennyire jól csinálja a szerkesztő a lapot, közömbösen odaszúrt, semlegesnek tűnő információk voltak a vendéggel készített riporthoz képest, s egyúttal alkalmasak a „jól megcsinált" folyóirat vásárlására való ösztönzésre. A műsorszámot tartalmazó videokazetta megtekintésével megállapítható, hogy a riport egyik része ugyan a vendég meztelen fotóiról, azoknak a férfiakra gyakorolt hatásáról szólt, de mindez nem feltételezte egy konkrét folyóirat megjelenítését és megnevezését. A folyóirat megnevezésével, bemutatásával megvalósultak az Rttv. 10.§-ának

(5)bekezdése szerinti feltételek. Mindezek folytán a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254.§-ának

(3)bekezdése alapján, helyes indokainál fogva, helybenhagyta. Az alperest megillető másodfokú perköltségről a Pp.78.§-ának

(1)és

(2)bekezdésének megfelelően rendelkezett a Fővárosi Ítélőtábla, míg a fellebbezési illetéket a felperes személyes illetékmentessége folytán, a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. évi május hó
3. napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. előadó bíró, Dr. Losonczy Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: