← Magyarország

Kvk.37375/2015/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az Mttv. és az Smtv. rendelkezései alapján a műsorszolgáltató számára a törvény biztosítja a szerkesztői szabadságot. A Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességében kell érvényesülnie, nem kell minden egyes műsorszámnak minden álláspontot megjelenítenie. A KÚRIA Kvk.III.37.375/2015/3.szám A Kúria kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) (1054 Budapest, Alkotmány u. 3)

  1. április
  2. napján kelt 73/
  3. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme elbírálása folytán az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 73/
  4. számú határozatát helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. I n d o k o l á s : A kérelmező
  5. április 11-én elektronikus úton kifogást nyújtott be az ATV Zrt. médiaszolgáltató ellen a
  6. április 10-én sugárzott Egyenes beszéd című műsorának tartalma miatt. Kifogásolta, hogy a műsorban Fenyvesi Zoltán, Pad Ferenc és Rig Lajos képviselőjelölteket kérdezték az országgyűlési választásokról. A választási eljárásról szóló
  7. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 151.§

(2)bekezdésére hivatkozással indítványozta, hogy az NVB szerezze be a képviselőjelöltek választással kapcsolatos többi média-megjelenéseit, melyek bizonyítják a kiegyensúlyozatlan médiaszolgáltatást. Álláspontja szerint a médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2.§
(1)bekezdés
  1. c)pontjában rögzített jelöltek közötti esélyegyenlőség elvét azzal, hogy néhány jelöltet kiemelt a többi közül és nagyobb terjedelemben biztosította számukra nézetei kifejtését, más jelölteknek nem biztosítva műsoridőt. Mindez kimeríti a Ve. 146.§
  2. a)pontját és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203.§ 55. pontja szerinti politikai reklámnak minősül, mivel a hírműsor nem tekinthető reklámnak, a médiaszolgáltató megsértette a Ve. 147.§
(1)bekezdés rendelkezését is. Az NVB a
  1. április
  2. napján kelt 73/
  3. számú határozatával a kifogást elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a kifogás a műsorszolgáltató tevékenységét a választási kampányban való részvétellel összefüggésben támadta, mely alapján arra - mint ágazati jogszabály – az Mttv. és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  4. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) rendelkezései is irányadók. Hivatkozott az NVB a Ve. 151.§
(1)bekezdésére, a Smtv. 13.§-ára, az Mttv. 203.§ 41. pontjában foglaltakra. Az Mttv.-ben az Smtv.-ben foglalt alapelvek, valamint a Ve. rendelkezései és alapelvei összefüggésében megállapította, hogy az Mttv. a médiaszolgáltató részére biztosítja a szerkesztői szabadságot, aminek garanciáját adja az Mttv. 7.§-ának, az Smtv. 13.§-ának és a Ve. 2.§
(1)bekezdés c) pontjának rendelkezése. Több NVB és kúriai döntésre hivatkozással rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. Az NVB álláspontja szerint - figyelemmel az Alkotmánybíróság 1/2007. (I.18.) AB határozatában rögzítettekre is egy műsorszám tartalmának meghatározása, a tartalom kiválasztása, összeállítása és az annak alapján kialakított gyakorlat a szerkesztői szabadság és a szerkesztői felelősség körébe tartozik, nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozó kérdés, így annak vizsgálatára az NVB nem rendelkezik hatáskörrel. A Ve. 212.§
(2)bekezdés b) pontjára és 151.§
(2)bekezdés re hivatkozással kiemelte az NVB, hogy a kifogás benyújtásakor a bizonyítási teher a kifogástevőt terheli. A Ve. 43.§-a szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A Ve. 151.§
(2)bekezdése nem teremt arra vonatkozó kötelezettséget a választási bizottság számára, hogy jogsértés alátámasztására szolgáló műsorszámokat kérjen be a médiaszolgáltatótól. A Ve. ezen szabálya kizárólag a kifogástevő által megjelölt műsorszám beszerzésére vonatkozik. Mindezek alapján az NVB kizárólag a kifogásban megjelölt Egyenes beszéd című műsort vizsgálta. Arra a következtetésre jutott, hogy a műsorban a kifogásban megjelölt képviselőjelöltekkel készített beszélgetés nem tartozik a Ve. 146.§ a) pontjában és az Mttv. 203.§ 55. pontjában foglalt politikai reklám fogalmi körébe, ezért nem valósult meg a politikai reklámra vonatkozó jogszabályi rendelkezések sérelme. Az NVB határozata ellen a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be. A kifogásolt műsorszámra vonatkozóan előadta, hogy vele sem hasonló terjedelemben, sem hasonló jelleggel készült anyagot nem közölt a csatorna. Mivel nem létezik, nem létezhet olyan egyetlen műsorszám, mely ezen hiányosságot felfedi és, mert a műsorszolgáltató által közzétettek összességére vonatkozóan kell érvényesülnie a Ve. 2.§
(1)bekezdés c) pont elvének, ezért indítványozta mindazon tartalmak beszerzését, melyből a kifogás elbírálható. Ezt az NVB megtagadta és azok ismeretének hiányára alapozva utasította el. Kérte a törvénysértően lefolytatott választás eredményének megsemmisítését és új időközi választás kiírását. A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria álláspontja szerint az NVB helytállóan rögzített tényállásból, megfelelő jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztott döntést hozott. A Ve. 2. §
(1)bekezdésének
  1. c)pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között. A Ve. 146. §
  2. a)pontja értelmében politikai reklám a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni. A Ve. 212. §
(2)bekezdésének b) pontja értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait. Az Mttv. 7. §-ának
(1)bekezdése egyebek mellett kimondja, hogy a médiaszolgáltatók az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően e törvényben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni. Az Mttv.
  1. §-ának
  2. pontja értelmében politikai reklám: valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  3. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
  4. §-ának
  5. pontja értelmében reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket , szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul. Az Smtv.
  6. § értelmében a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg. Az Smtv.
  7. §-ának
(1)bekezdése kimondja, hogy A médiatartalomszolgáltató a jogszabályok keretei között önállóan dönt a médiatartalom közzétételéről, és felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak megtartásáért. A fent idézett törvényhelyekből a Kúria a következőket állapította meg. Helyes döntést hozott a NVB, amikor a kérelmet elutasította. Az Mttv. és az Smtv. idézett rendelkezései egybevetéséből megállapítható, hogy a műsorszolgáltató számára a törvény biztosítja a szerkesztői szabadságot. Emellett kell megemlíteni azt is, hogy a Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességében kell érvényesülni. Az NVB is hivatkozik erre az igényre. A Legfelsőbb Bíróság a Kvk.IV.37.214/2006/
  1. számú végzésében elvi szinten rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. Az Alkotmánybíróság 1/
  2. (I.18.) AB határozatából is kitűnik, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesülésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a sajtó – azon belül a szerkesztési szabadság olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél: a véleménypluralizmus elérése nem igazol. A műsorszám tartalmának a meghatározása, a tartalom kiválasztása, összeállítása és az annak alapján kialakított gyakorlat, mint az NVB helyesen mutat rá, a szerkesztői szabadságra és a szerkesztő felelősségébe tartozik, nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozó kérdés, így annak vizsgálatára az NVB nem rendelkezik hatáskörrel. A kérelmező kifogása nem tartalmazta a jogszabálysértés bizonyítékait sem megfelelő mértékben. Hivatkozott ugyanakkor a kérelmező meghatározott műsorszámra, azonban az összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakra a kérelmező nem közölt, így bizonyítékok hiányában kifogása érdemi ez okból is alaptalan volt, tekintettel arra, hogy a Ve.
  3. §
(2)bekezdésére a kérelmező nem hivatkozott. Nem tekinthető a kifogásolt műsorszám politikai reklámnak sem, mert a politikai reklám fogalmi körét a jogszabályok pontosan rendezik, és azok sérelme az ügyben megállapítható nem volt. Ezért a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. §-ának
(5)bekezdése alapján helybenhagyta. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem után járó illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §-ának
(7)bekezdése alapján a kérelmező viseli. A további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §-ának
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.