Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.134/2008/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Bartó László ügyvéd (8600 Siófok, Fő utca
- fszt.1.) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Boronkai Zsolt ügyvéd (7625 Pécs, Tettye utca 35.) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság
- február
- napján kelt 23.P.21.123/2005/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 56.800 (ötvenhatezer-nyolcszáz) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az állami adóhatóság felhívására - 136.300 (egyszázhatminchatezer-háromszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes
- október 18-án személygépkocsi utasaként közlekedési balesetet szenvedett. A károkozó tehergépkocsira az alperesnél kötöttek kötelező gépjármű felelősségbiztosítást. A baleset következtében a felperes a jobb lapockacsont vállizületet alkotó nyúlványának törését, az arc zúzódását és agyrázkódást, valamint a jobb karidegfonat felső sérülését szenvedte el. A balesettel okozati összefüggésben fennálló jobb vállizületi jelentős mozgáskorlátozottsága, a jobb kéz használhatóságának, szorító erejének jelentős csökkentése maradandó egészségromlást okozott, amely abban nyilvánul meg, hogy a jobb kéz megfelelő funkcióját igénylő munkák elvégésére a továbbiakban a felperes nem alkalmas. A baleset következtében a felperesnél középsúlyos depresszió alakult ki, mindezek együttesen a felperesnél 40 %-os munkaképesség-csökkenést eredményeztek. A felperes kőműves szakképesítésű, szakmájában a balesetet megelőzően eseti jelleggel dolgozott, ezen túl egyéni vállalkozóként családjával sörözőt üzemeltetett, továbbá saját tulajdonú ingatlanain családi szükségletét fedező zöldség- és gyümölcstermesztéssel, továbbá a családi szükségletét meghaladó bortermeléssel foglalkozott, a balesetet megelőzően rendszeresen vadászott. A baleset óta a szakmájában dolgozni nem tud, a sörözőben könnyű fizikai munka végzésére alkalmas, pultosként dolgozik. A ház körüli mezőgazdasági munkákat, valamint a szőlőművelést ellátni nem tudja, vadászni nem tud, gépkocsivezetési képessége korlátozott. A felperes módosított keresetében 5.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és egyebek mellett 380.000 forint lejárt és
- január 1-től havi 10.000 forintos gyógyszerköltség, továbbá 1.205.025 forint lejárt és
- január 1-től havi 32.600 forint folyamatos mezőgazdasági, ház körüli és szőlőbeli munkák értékével kapcsolatos járadék megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével 304.600 Ft vagyoni kártérítés, és a peren kívül megfizetett 700.000 forint nem vagyoni kártérítés beszámításával 4.300.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest azzal, hogy a nem vagyoni kár bekövetkezésétől késedelmi kamatot nem ítélt meg, mert a nem vagyoni kártérítés mértékét az ítélethozatalkori ár- és értékviszonyok figyelembevételével határozta meg. Kötelezte továbbá 1.627.625 forint lejárt járadék és
- február 1-től minden hónap 20 napjáig havi 42.600 forint járadék megfizetésére is az alperest azzal, hogy a járadékból havi 10.000 forint a gyógyszerköltség, 32.600 forint pedig a kiesett ház körüli és mezőgazdasági munkák pótlásának költsége. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítéletnek a nem vagyoni kártérítésre és a költségpótló járadék mértékére vonatkozó rendelkezéseit támadta. A nem vagyoni kártérítés összegét a hasonló súlyú nem vagyoni hátrányokért fennálló kártérítési felelősséget elbíráló ítélkezési gyakorlatra hivatkozva kérte 2.300.000 forintra leszállítani, mert álláspontja szerint 3.000.000 forint alkalmas a felperest ért hátrányok pénzbeli kompenzálására. A havi járadék mértékét a lejárt tételekre is kiterjedően havi 20.000 forintra kérte leszállítani azzal, hogy a gyógyszerköltségre alapított járadékigény tekintetében a kereset elutasítását kérte. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. A balesetkor 50 éves, falun élő, nehéz fizikai munkát igénylő szakképesítéssel rendelkező, korábban szőlőingatlanait saját munkával művelő, a ház körüli fizikai munkákat és a családi vállalkozásban működtetett sörözőben szükséges fizikai munkákat is elvégző, jobb kezes felperes a káresemény következtében véglegesen alkalmatlanná vált a jobb kéz erőkifejtését, a jobb kar felemelését igénylő tevékenység végzésére, csupán az ilyent nem igénylő könnyű fizikai munka végzésére alkalmas. A tanult szakmájában - kőművesként - nem dolgozhat, a szőlő művelésére gyakorlatilag képtelen, a ház körüli fizikai munkák jelentős részét sem tudja elvégezni, a sörözőben is legfeljebb pultosként, csaposként tevékenykedhet. A jobb kar és kéz funkcióját igénylő, korábban rendszeresen űzött vadászatot sem tudja folytatni. Tartós, szinte állandó fájdalma van, amely a jobb váll mozgásakor jelentősen fokozódik. A fokozott fájdalom az éjszakai órákban a testhelyzet változtatásakor is jelentkezik, az az éjszakai nyugalmat zavarja. A felperesnél a káreseménnyel összefüggésben szakorvosi terápiát igénylő - közepesen súlyos tartós depresszió is kialakult. Mindezeket figyelembe véve - az elsőfokú ítélethozatalkori ár- és értékviszonyok alapulvételével - az 5.000.000 forintban meghatározott kárpótlás nem eltúlzott mértékű. Alaptalanul kérte fellebbezésében az alperes a költségpótló kártérítési járadék összegének leszállítását és ezen belül a gyógyszerköltségek megtérítésére irányuló kereset elutasítását is. Nem állja meg a helyét az a fellebbezési állítás, hogy a gyógyszerköltségek felmerülését és összegét a felperes nem bizonyította. A felperes
- sorszám alatt gyógyszertári igazolást csatolt, amely felsorolja az általa szedett, illetve nála alkalmazott gyógyszereket, és azok térítési díját 30.773 forintban tünteti fel. Ezekről az
- sorszám alatti kiegészítő orvosszakértői vélemény megállapítja, hogy összefüggésbe hozhatók a baleseti sérüléssel és a gyógyszertár által igazolt mennyiség - a fájdalomcsillapítók kivételével - három hónapra elegendő. A felperes e kimutatásban nem szereplő további - szakorvos által felírt - gyógyszerek szedését és kifizetését is igazolta, amelyek indokoltságát és a baleseti sérüléssel fennálló kapcsolatát a szakértő szintén igazolta. A felperes indokolt, a károkozással összefüggő gyógyszerszedésének költsége ezek szerint a havi 10.000 forintot meghaladja. Az orvosi szakvéleményből megállapíthatóan a felperes a balesete óta, azzal összefüggésben, számos szakorvosi vizsgálaton, kezelésen vett részt, amelyeken gyógyszeres terápiát is előírtak. Nem fogadható el az az alperesi védekezés, hogy miközben a felperes a gyógyulása érdekében minden szükséges orvosi vizsgálatnak és kezelésnek aláveti magát, a részére előírt vagy hasznos gyógyszereket nem váltotta ki és ezért költsége nem keletkezett. Alaptalan az a fellebbezési kérelem is, amely a felperes kiesett ház körüli, illetve mezőgazdasági munkája pótlására megítélt járadék leszállítására irányult. Az igazságügyi gazdasági szakértő a kiesett munkák idegen munkaerővel való pótlásának költségét munkálta ki és ezt az elsőfokú bíróság indokoltan vette alapul a járadék összegének megállapításakor. Nem volt szükség az igénybe vett idegen munkaerő díjazásának igazolására, mert az ítélkezési gyakorlat szerint nem szolgálhat a károkozó javára az a körülmény, hogy a kiesett munkát rokonok vagy mások a károsult javára szívességből végzik, illetve az sem, ha a munkát fogyatékossága ellenére a károsult rendkívüli teljesítménnyel maga végzi el. A felperes már a balesetét megelőzően rendelkezett szőlőültetvénnyel, amelynek fenntartása, művelése az ingatlan értékének megőrzéséhez szükséges. Az ennek érdekében felmerült többletkiadások olyan költségek, amelyekre a kártérítési felelősség kiterjed, függetlenül attól, hogy a beszedett termés meghaladja a felperes és családja szükségleteit. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alaptalanul fellebbező alperesnek perköltség nem jár és viselni tartozik a per tárgyi illeték-feljegyzési jogos voltára tekintettel le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az Itv. 74.§-ának
(3)bekezdése folytán irányadó 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése és a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján. Ugyancsak a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles az alperes a felperes másodfokú költségének megfizetésére, amely a felperest képviselő ügyvéd munkadíjából áll, és amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 2.271.200 forintos pertárgy érték figyelembe vételével a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§-ának
(2)és
(5)bekezdése alapján állapította meg. P é c s ,
- szeptember
- Dr. Veszeley József s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Szentpéteriné Dr. Bán Erzsébet s.k. bíró