Pfv.20897/2020/4 – Kúria

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.897/2020/

1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: … A felperes képviselője: dr. Hidasi Gábor ügyvéd Az alperes: … Az alperes képviselője: dr. Nemes Dénes ügyvéd A per tárgya: Bérleti díj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 3.Gf.76.002/2019/7-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 11.G.304.091/2017/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 900.000 (kilencszázezer) forint együttes másodfokú perköltséget és felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 3.361.000 (hárommillió-háromszázhatvanegyezer) forint fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes többek között speciális, testhőmérséklet mérésére alkalmas, orvosdiagnosztikai készüléknek minősülő hőkamerákkal rendelkező gazdálkodó szervezet, aki - a H1N1 járványhelyzetre tekintettel az … (továbbiakban …) telefonon történt megkeresése alapján -
3. április 30-án két … (…) hőkamerát telepített a … … (ma …), és azzal az érkező utasokat vizsgálni kezdte. [2]
4. április 30-án a felperes e-mail üzenetében tájékoztatta … az … alkalmazásában álló, az …-t vezető … országos tisztifőorvos biztonsági és stratégiai tanácsadóját, hogy
5. április 30-án mindkét készüléket ingyenesen biztosította, a 2-
6. nap 195.000 forint/nap+áfa, az
7. naptól 350.000 forint/nap+áfa bérleti díjon tudja szolgáltatni a készülékeket.
8. május 6-án a felperes … … is írásban tájékoztatta a 2 db hőkamera … való igénybevételének díjairól. Rögzítette, hogy az igényelt munka időtartama napi 17 óra, költsége napi 360.000 forint+áfa. [3] Az … részéről …
9. május 8-i e-mail mellékleteként … …, mint az … vezetője által aláírt angol nyelvű köszönő levelét küldte meg felperes részére.
10. május 12-én a felperes a … részére küldött e-mail üzenetében - telefonos megbeszélésükre hivatkozással - azt kérte, hogy a szolgáltatás ingyenességére vonatkozó nyilatkozat kerüljön törlésre. [4]
11. május 18-án az … - általa megjelölt tartalmú nyilatkozatokkal - írásbeli ajánlatot kért a felperestől hőkamerák … történő telepítésére (F/8).
12. május 21-én a felperes … részére írásban ajánlatot küldött. Ebben többek közt kijelentette, hogy az ajánlatban megfogalmazott új jogviszonyok létrejöttéig, vagy amennyiben ilyen nem jön létre, a készülékek visszaszállításáig az április 30-i ajánlatában foglaltak az irányadók, referencia jegyzéket, adásvételi és bérleti szerződés tervezeteket melléklet (F/9). [5]
13. június 4-én az … a felperes részére megküldött levelében kijelentette, hogy a
14. május 21i keltezéssel tett ajánlatát nem áll módjában elfogadni. Rögzítette, hogy a felperes május 21-i ajánlatát az alábbiak szerint fogadja el: 2 db berendezés üzemeltetése lehet szükséges azzal, hogy azok fel-, illetve leszerelésére vonatkozó költség nem számítható fel, az első nap díjmentes, a második naptól bruttó 150.000 forint/nap/db költséget érvényesíthet a felperes függetlenül az üzemeltetés időtartamától. Egyéb jogcímen további igénye a felperesnek nem lehet. Kérte a felperest, hogy kerüljön sor együttműködési megállapodás megkötésére. Utóbbi tervezetét a felperes visszautasította, mivel a berendezések üzemeltetésének díja meghaladja a fenti levélben megjelölt összeget, így szerinte arra nézve a korábbi árajánlatában foglaltak irányadók (F/10). [6]
15. június 4-én- az … a felperes részére a számláját visszaküldte és levelében közölte, hogy a 24.552.000 forint összegre vonatkozó követelését és számláját alaptalannak tartja. Megküldte részére az együttműködési megállapodás-tervezetet, és egyeztetést javasolt. [7] A felperes az … részére ugyanazon a napon küldött válaszleveléeben arra hivatkozott, hogy örömmel értesült arról, hogy szerződést kívánnak vele kötni, de méltánytalannak tartja, hogy utólag vitatják a díjakat, amelyeket kérésre küldött meg, és okkal feltételezte azok elfogadását, hiszen nem érkezett sem kifogás, sem észrevétel. Kérte, hogy fontolja meg a címzett elutasító álláspontját, és az együttműködési megállapodást
16. június 1-i hatállyal készítse el (F/11). [8]
17. június 8-án … a … működtetett 2 db … (…) infradiagnosztikai készülék üzemeltetését a járványügyi helyzet megváltozása miatt felmondta, és kérte a felperest, hogy
18. június 9-től vonuljon le. Utalt arra, hogy a korábbiakban megküldött együttműködési megállapodás szerint várja a számla benyújtását.
19. június 9-én a felperes az …-val egyeztetésen vett részt, amelyről jegyzőkönyv készült. Ezen a résztvevők rögzítették saját álláspontjukat, de közöttük megállapodás nem jött létre. [9]
20. június 10-én … ügyvéd az … megbízásából írásban tájékoztatta a felperest, hogy a
21. április
22. napjától
23. június
24. napjáig terjedő összesen 42 nap időszakra a két gép 150.000 forint/nap egységárával számolva, összesen 12.600.000 forint megfizetését tarja jogosnak, és erre figyelemmel kérte a felperest, hogy az ezt tartalmazó együttműködési megállapodást írja alá, amelyet leveléhez csatolt. [10] A felperes részére az … 12.600.000 forintot fizetett meg. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [11] A felperes a
25. december
26. napján először az … I. rendű alperessel, majd jogutódlásra tekintettel a II. rendű alperes perbelépését és az I. rendű alperesnek a perből való elbocsátását követően a II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze a II. rendű alperest 18.672.000 forint és késedelmi kamata megfizetésére. Előadta, hogy a
27. április 30-i ajánlattételét követően szerződés jött létre, a II. rendű alperes jogelődje a hivatkozott berendezéseket a …
28. április 30-tól
29. június 11-ig terjedő időszakban igénybe vette, ezért az általa megküldött árajánlatban foglaltaknak megfelelő díjazásra tart igényt. A peres felek közötti levelezésre utalva kifejtette, hogy a II. rendű alperes jogelődje ráutaló magatartással elfogadta a szerződés lényeges elemeit, a felek között visszterhes megállapodás jött létre. [12] A II. rendű alperes ellenkérelmében elévülési kifogást terjesztett elő, és érdemben is kérte a kereset elutasítását. Arra hivatkozott, hogy nem jött létre az államháztartásról szóló
30. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 100/B-100/F. §-inak megfelelő szerződés. A felperes legfeljebb olyan szervezettel, az … köthetett megállapodást, aminek a II. rendű alperes nem jogutódja, egyebekben pedig a szolgáltatás ellentételezése maradéktalanul meg is történt 12.600.000 forint kifizetésével. Az első- és másodfokú ítélet [13] Az elsőfokú bíróság - a felperes által a II. rendű alperes, illetve jogelődje részére küldött felszólításokra tekintettel - az elévülési kifogást alaptalannak találta, és ítéletében kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg felperes részére 18.672.000 forintot és késedelmi kamatát, valamint perköltség címén 1.243.000 forintot. Megállapította, hogy a le nem rótt 1.120.000 forint illeték az állam terhén marad. [14] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes 2009 áprilisában az …-val szóban, illetve ráutaló magatartással bérlettel vegyes megbízási szerződést kötött hőkamerás diagnosztikai berendezés … való elhelyezésére és üzemeltetésére
31. április 30-tól előre meg nem határozott időpontig. Az elsőfokú bíróság a becsatolt levelezés és tanúvallomások alapján megállapította, hogy …, mint az …, e szervezet nevében megbízást adott a felperesnek a perbeli berendezésekkel a … való kitelepülésre. A felperes az április 30-i levelében ezt a megbízást írásban is elfogadta és árajánlatot adott a feladat elvégzésére. …, …., valamint … tanúvallomása alapján bizonyítottnak látta, hogy a felperes mindvégig az …-val folytatott tárgyalásokat a feladat elvégzéséről. A felperesi teljesítést alátámasztó bizonyítékként értékelte …, …, valamint … tanúk vallomását, továbbá azokat az írásbeli dokumentumok, amelyek egyrészt a felperesi tevékenység megköszönésére, másrészt a szerződés felmondására … származnak. [15] Az elsőfokú bíróság döntése értelmében a felek között létrejött szerződés az
32. évi IV. törvény (Ptk.)
33. §

(1)bekezdése szerint alakilag hibás, mert írásbeli szerződés a felperes, illetve a II. rendű alperesi jogelőd között nem jött létre, de a Ptk. 237. §

(2)bekezdése alapján a szerződés hatályossá nyilvánítása esetén is el kell számolni a felek között, az érvénytelenség jogkövetkezményét alkalmazva. Az elsőfokú bíróság e körben a kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményét vette alapul, és megállapította, hogy a felperes által követelt díjazás nem eltúlzott, ezért azt elfogadhatónak tartotta, és annak megfizetésére kötelezte a II. rendű alperest. [16] A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest 965.403 forint elsőfokú és 482.700 forint másodfokú perköltség II. rendű alperes részére, továbbá a feljegyzett 1.120.320 forint kereseti és 1.493.760 forint fellebbezési eljárási illeték állam javára történő megfizetésére. [17] A másodfokú bíróság szerint a perbeli szolgáltatás eredménykötelmi jellege folytán azt kellett vizsgálni, hogy „érvényesen létrejött-e" vállalkozási jellegű szerződés. E körben értékelte, hogy a felperes

1. április 30-tól kezdve egyeztetett a II. rendű alperes jogelődjével a perbeli berendezésekkel kapcsolatos szerződés megkötése körében. E vállalkozással vegyes atipikus szerződésnek lényeges tartalmi eleme a díjban való megállapodás, a becsatolt levelekből azonban azt lehetett megállapítani, hogy a felperes által hivatkozottakkal ellentétben a felek között díjban való megállapodás nem jött létre. [18] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy
2. május 18-án az … írásban kért ajánlatot a felperestől, amelyre válaszul a felperes
3. május 21-én …, mint az … vezetője részére írásban ajánlatot küldött. A felperes ajánlatát a II. rendű alperesi jogelőd nem fogadta el, sőt írásbeli nyilatkozattal azt visszautasította, ezt a felperes sem vitatta, csupán kérte ajánlata megfontolását. Mivel azonban a II. rendű alperesi jogelődtől ezt követően sem érkezett elfogadó nyilatkozat, a felperes a fenti elutasító nyilatkozatot követően nem értéklehetett bármely magatartást a II. rendű alperesi jogelődtől ráutaló magatartásként. A perbelivel egyező tartalmú szerződést csak írásban lehet kötni, ahogy „ez meg is történt a felperessel szerződő fél által elfogadott díj tekintetében a
4. júniusi együttműködési megállapodás szerint." [19] A másodfokú bíróság kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által a bizonyítékok között értékelt felmondásnak nincs jelentősége, mert a létre nem jött szerződést nem lehet felmondani. [20] Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes és a II. rendű alperes jogelődje között nem jött létre szerződés. A másodfokú bíróság döntése értelmében az Áht. 100/B. §

(3)bekezdésére és a Ptk.

1. §-ra figyelemmel a szerződés létrejöttére vonatkozó, kifejezett írásbeli alak olyan speciális kellék, amely hiánya csak az esetben eredményezte volna a szerződés érvénytelenségét, amennyiben felperes sikerrel bizonyította volna a közte és a II. rendű alperes jogelődje között akár szóban, akár ráutaló magatartással létrejött szerződést. Ennek azonban a jogvita megítélése szempontjából a perbeli esetben azért nem volt érdemi jelentősége, mert a szerződés létre nem jötte - akarategység és a lényeges kérdésekben való megállapodás hiányában - a Ptk. általános szabályai alapján is megállapítható volt. [21] Mindezek miatt a másodfokú bíróság szerint nem volt érdemben vizsgálandó az elévülési kifogás, bár az elsőfokú bíróság - eltérő jogi álláspontja folytán - ítéletében kifejtette, hogy az általa részletezett fizetési felszólítások megszakították az elévülést, így a felperes keresete elutasításának ebből az okból nem volt helye. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét e körben kiegészítette azzal, hogy a felperes felszólításai a Ptk.
2. §

(1)bekezdésében foglaltaknak megfeleltek, mivel azokból követelése beazonosítható volt a jogcím megjelölésétől függetlenül, és azok címzettje is a II. rendű alperes jogelődje volt. [22] A másodfokú bíróság arra is rámutatott ítéletében, hogy a felek az együttműködési megállapodás aláírt példányát nem csatolták be, azonban a peradatok és az ismertetett jogszabályok alapján az 1/F/

1. sorszámú okirat és II. rendű alperes nyilatkozata szerint is azt lehetett megállapítani, hogy a 12.600.000 forint összegű kifizetést az egyeztető tárgyaláson rögzítetteknek megfelelően az … teljesítette. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [23] A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk.
2. §-át,
3. §

(1)bekezdését, 211. §

(2)bekezdését, 214. §

(3)bekezdését, 216. §

(1)bekezdését, 198. §

(1)bekezdését, 200. §

(1)bekezdését, 277. §

(1)és

(4)bekezdését,

1. §-át,
2. §

(1)bekezdését, 319. §

(2)bekezdését, 321. §

(1)bekezdését, 474. §

(1)bekezdését, 475. §

(1)bekezdését, 478. §

(1)bekezdését,

1. §-át,
2. §

(1)és

(2)bekezdését, 486. §

(1)bekezdését, továbbá az

1. évi III. törvény (Pp.)
2. §

(1)bekezdését, 253. §

(2)bekezdését, a BH2012.

1. és a BH2008.
2. eseti döntésekben foglaltakra is figyelemmel. [24] A felperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a másodfokú bíróság a tényállást tévesen és hiányosan állapította meg, oktalanul és jogszerűtlenül mérlegelte felül az elsőfokú ítéleti tényállást. A meghallgatott tanúk vallomásait részben nem vette figyelembe, részben pedig torzított tartalommal, tévesen értelmezte és értékelte, az okirati bizonyítékokból is okszerűtlen és téves következtetést vont le. [25] Szerinte a szerződés létrejötte körében értékelendő, hogy
3. április 30-án … … a II. rendű alperes jogelődje nevében telefonon kereste meg az …. A … által megtett azon jognyilatkozat, hogy a … települjön ki két hőkamerás készülékkel és végezzen azokkal szűrővizsgálatokat, a megbízására vonatkozó jognyilatkozat volt, és az orvos-igazgatója ezt a megbízást nyomban elfogadta, majd a
4. április 30-i és május 6-i levelében részletezte a teljesítés személyi és tárgyi költségeit. Azt … és … tanúvallomása is bizonyította, hogy
5. április 30-tól
6. június 8-ig a vállalt hőkamerás vizsgálatokat minden nap elvégezte. A II. rendű alperesi jogelőd a közölt díjigényt nem kifogásolta, és a díjigény ismeretében ezt a teljesítést másfél hónapon át elfogadta, és kifejezetten támogatta is azt, amit alátámaszt, hogy a szigorú biztonsági előírások mellett működő … való bejutást és ott a készülékek elhelyezését, valamint a vizsgálatok elvégzését kifejezett nyilatkozataival kérte és tette lehetővé. A jogviszony létét igazolja az is, hogy …
7. június 8-án a megbízást (szerződést) mondta fel. [26] A felperes előadta, hogy
8. május 18-i levelében a II. rendű alperesi jogelőd gazdasági vezetője úgy kereste meg és kért írásbeli ajánlatot, hogy már 19 napja a … és … folytatott levelezés és megbeszélés alapján folyamatosan teljesített. A
9. május 21-i válaszlevelében tájékoztatta a II. rendű alperesi jogelődöt arról, hogy
10. április 30-án már megtette ajánlatát, amit tudomása szerint el is fogadtak, ezért új megállapodás létrejöttéig eszerint számítja a tevékenységéért járó díjat. Ez a levél elküldésre került …. is, akivel korábban a kapcsolatot tartotta, és aki azt jelezte, hogy az ajánlat „rendben van". A II. rendű alperesi jogelőd e levélre
11. június 4-én, a tevékenység megkezdését követő
12. napon válaszolt, és ebben jelezte, hogy az ajánlatot nem tudja elfogadni. Miután ez egy létrejött szerződés utáni esemény volt, így e jognyilatkozatot nem lehetett másképp értelmezni, mint a már létrejött szerződés visszamenőleges módosítására tett ajánlatot, ami részéről nem került elfogadásra. [27] A felperes arra is hivatkozott, hogy okiratellenes a jogerős ítélet
13. pontjának megállapítása, ugyanis ajánlat visszautasítására csak
14. június 4-én került sor,
15. április 30-tól
16. június 4-ig az általa közölt, és a II. rendű alperesi jogelőd által nem kifogásolt díjért teljesítette az elvárt szolgáltatást. A másodfokú bíróság tévedett, amikor
17. június 4-ét követően kereste azt a magatartást, amivel a szerződés létrejött, mivel az már
18. április 30-án létrejött. [28] A felperes felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy … perben tett nyilatkozatait - a jogerős ítélet
19. pontjában írtakkal szemben - csak úgy lehet értelmezni, hogy az írásbeli szerződés hiányát értette a "szerződés a felperessel nem jött létre" nyilatkozatán. A nyilatkozatot teljes terjedelemben kell értékelni, a tanú ugyanis … hasonlóan elmondta, hogy a tevékenységével elégedett volt, és ezért engedélyezte annak folyamatos elvégzését a díjazás ismeretében. [29] A bizonyítékok értékelése körében hivatkozott a felmondó levélre is, ugyanis ha nem lett volna a felek között szerződés, úgy felmondásra sem lett volna szükség. Rámutatott arra is, hogy a felmondólevél kifejezetten a járványügyi helyzet megváltozásával indokolta a szerződés jövőre történő megszüntetését. Érvelése értelmében a per során a II. rendű alperes azt nem bizonyította, hogy tevékenységét díjazás nélkül vállalta, és a visszterhes szolgáltatásnyújtását alátámasztja az is, hogy a követelése egy része kifizetésre is került. [30] A felperes szerint lényeges jogsértés az is, hogy az általa állított jogviszony hiányában a bíróságnak a megbízás nélküli ügyvitel szabályai, vagy a Ptk.
20. §-a alapján lett volna kötelezettsége a II. rendű alperes marasztalása, miután a Pp. nem köti a bíróságokat az érvényesített jogcímhez. [31] A felperes felülvizsgálati kérelmének indokai körében fenntartotta az első- és másodfokú eljárás során tett nyilatkozatait is. [32] A II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [33] A Pp.
21. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, valamint elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a Pp. 272. §

(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesülnek [1/

1. (II.15.) PK vélemény, BH2015.307.]. [34] Nem elegendő a felülvizsgálati kérelemben csupán a korábbi beadványokra (BH1995.199.II.), illetve - jogi álláspont kifejtése nélkül - csupán a korábban előadottakra utalni. A jogerős ítélet csak a per tárgyát érintő körben vizsgálható felül (BH1998.288.I., BH2001.222.I.), tehát olyan kérdésben támadható, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt (BH1995.
2. és BH2001.172.II.). A felülvizsgálati kérelemben a felek sem új jogcímre, sem korábban nem érvényesített igényükre nem hivatkozhatnak (BH1996.372.). [35] A fentiek alapján a Kúria érdemben nem vizsgálta a felperes per tartama alatt tett azon nyilatkozatait, amiket a felülvizsgálati kérelmében nem fejtett ki. Azokat a felperesi hivatkozásokat - és értelemszerűen ebben a körben a jogerős ítélet jogszabálysértő jellegét - sem vizsgálta, amelyekre a felperes az eljárás korábbi szakaszában igényt nem alapított [Ptk.
3. §-a,
4. §

(1)bekezdése, 475. §

(1)bekezdése, 478. §

(1)bekezdése,

1. §-a,
2. §

(1)és

(2)bekezdése, 486. §

(1)bekezdése]. Ugyancsak nem vizsgálta érdemben a Ptk. 200. §

(1)bekezdése,

1. §-a,
2. §

(1)bekezdése megsértését, miután ebben a tekintetben (a szerződés tartalmának szabad megállapítása, a szerződés jogos ok nélküli megtagadása, és a szerződésszegésből eredő kártérítés utaló szabálya) a felülvizsgálati kérelem semmilyen indokolást nem tartalmazott. [36] Az érdemben vizsgálható felülvizsgálati kérelem alapos. [37] A Kúria rámutat arra, hogy - a Pp. 275. §

(2)bekezdése szerint - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet, így a felülvizsgálati eljárásnak nem képezte tárgyát az (I. rendű) alperes személyének megváltozásával kapcsolatos eljárásjogi kérdés, és a II. rendű alperes fellebbezésének és felülvizsgálati kérelmének hiányában az a megállapítás sem, hogy a II. rendű alperes a perbeli ügylettel összefüggésben az … jogutódja. [38] A Kúria - a fenti keretek között vizsgálva a jogerős ítéletet - megállapította, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. §

(1)bekezdését, a Ptk. 211. §

(2)bekezdését és a 216. §

(1)bekezdését. [39] Helytállóan hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a felperes és a II. rendű alperes közötti ügyletkötés folyamatát a szerződés létrejötte kérdését az elsőfokú bíróság ítélte meg helyesen. A szerződés létrejöttéhez az ügyletkötő felek egybehangzó, kölcsönös akarat kijelentésére van szükség [Ptk. 205. §

(1)bekezdés]. Ezek az akaratnyilatkozatok időben egymástól elválóan is megtehetők (Ptk.

1. §). A szerződési nyilatkozat kezdeményezhető ügyletkötésre irányuló ajánlattal (Ptk.
2. §), és az ajánlati kötöttség tartama alatt a másik fél által tett ezt az ajánlatot elfogadó nyilatkozattal a szerződés távollévők között is létrejöhet. [40] Téves a másodfokú bíróság azon jogi álláspontja, hogy a perbeli tartalmú szerződés "érvényes létrejöttéhez"van szükség írásbeli alakra (másodfokú ítélet
3. pont). A Ptk.
4. §

(1)bekezdése a szerződés alakisága körében szabályozza azt, hogy a szerződést akár szóban, akár írásban, akár ráutaló magatartással meg lehet kötni. A kontraktus létrejötte akkor állapítható meg, ha a szerződési akarat egyértelmű kifejezése valamelyik megjelölt formában kinyilvánításra kerül mindkét ügyletkötő fél részéről. [41] A felmerült bizonyítékok okszerű és logikus mérlegelésével [Pp. 206. §

(1)bekezdés] azt az elsőfokú bíróság ítélte meg megfelelően, hogy a II. rendű alperes jogelődjének vezetőjétől a felpereshez érkezett felhívás volt az ügyletkötési folyamat első lépcsője. Az, hogy az … az általa megjelölt tartalmú okiratok igénylése mellett írásban kért ajánlatot a felperestől, a szerződés alakiságával kapcsolatos felhívásnak, nem pedig a szerződés létrejötte körében az első ajánlati felhívásnak tekinthető. Mindebből következően a bizonyítékok téves mérlegelésén alapul a másodfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy az első ajánlatra csak a felperes

1. május 21-i nyilatkozatával került sor. A felperes és a II. rendű alperes jogelődje közötti
2. április 30-tól zajló folyamatot nem lehet egyszerű egyeztetésnek tekinteni, e körben téves a másodfokú bíróság következtetése. [42] A perbeli esetben nyomatékosan értékelendők az ügyletkötés körülményei, amelyek hagyományostól eltérő eljárásrendet igazolják. Az … H1N1 járvány idején, rendkívüli sürgősséggel kérte a felperest a hőkamerák azonnali biztosítására annak érdekében, hogy a magyar emberek egészségének megvédése érdekében mihamarabb sor kerülhessen a politika és a közvélemény elvárásainak is megfelelő szűrővizsgálatok elvégzésére, ezzel akadályozva meg ferzőzött személyek Magyarország területére való belépését. [43] Helyesen hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a II. rendű alperes jogelődjének vezetőjétől érkezett kérést mint ügyletkötési ajánlatot a felperes képviselője nyomban elfogadta, aminek egyértelmű bizonyítéka az, hogy még
3. április 30-án - éppen a II. rendű alperesi jogelőd sürgetésére - a felperes a kért tevékenységet elkezdte, a készülékeket a … biztosította. Azt … az … biztonsági és stratégiai tanácsadója is megerősítette tanúvallomásában (
4. számú jegyzőkönyv), hogy … arról tájékoztatta, hogy a felperesnek 24 órán belül a kamerás megfigyelő rendszert ki kell alakítania, ezért feladatát képezte, hogy az … összefogva biztosítsa az engedélyek beszerzését, a ... történő bejutást és ott a berendezések elhelyezését és működtetését. [44] Helytállóan értékelte az elsőfokú bíróság, hogy a felperes és a II. rendű alperes közötti ügylet létrejöttét támasztja alá az, hogy a felperes már
5. április 30-án e-mailes árajánlatot juttatott el … részére, aki a tanúvallomásában megerősítette, hogy a felperes megküldte részére a szerződés tervezetet, azt továbbította az országos tisztifőorvos felé, akitől azt a választ kapta, hogy „nincs semmi probléma, legyenek kint napi 20 órában, folytassák a feladatot." … előadta azt is, hogy egy másik jognyilatkozattal is megerősítette az … hogy a felperes végezze a feladatát, nincs kifogásuk szerződéssel kapcsolatban. [45] A fentiek mellett
6. május 6-án a felperes az árajánlatát közvetlenül … címzett e-maillel is megerősítette. Habár az árajánlatra írásbeli elfogadó nyilatkozat nem érkezett, azonban a II. rendű alperes jogelődje a felperes részére már az árajánlat ismeretében írt köszönő levelet, és a fenti, tanúvallomással is megerősítetten nyilatkozott és sürgette a felperesi teljesítést, amit a … való bejutást lehetővé tevő engedélyek biztosításával mint jogosulti közbenső intézkedésekkel elő is segített. A II. rendű alperes a felperes teljesítését
7. április 30-tól folyamatosan el is fogadta, így a jognyilatkozataiból és a magatartásból együttesen az a következtetés vonható le, hogy a szerződés létrejöttéhez szükséges akarategyezség a felperesnek járó díjazás tekintetében is létrejött. [46] Nyilvánvaló, hogy a II. rendű alperes maga is létrejött szerződésnek tekintette a felek közötti ügyletet, amit egyértelműen alátámaszt az, hogy
8. június 8-án az … a II. rendű alperesi jogelőd képviseletében a szerződéses jogviszonyt mondta fel. [47] Mindezekből az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a felek között hőkamerás berendezések díjazás ellenében történő időszakos biztosítására és azokkal az utasok szűrésére vonatkozó kötelezettség teljesítését magában foglaló vegyes szerződés jött létre. [48] Tévedett a másodfokú bíróság, amikor az ügyletkötés folyamata körében nem értékelte a felperes teljesítését, és a
9. április 30-tól
10. május 18-ig terjedő időszakot sem. Helyesen hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az ügyletet létrehozó ráutaló magatartást nem a
11. május 18-i e-mail megküldését követően, hanem azt megelőzően kell vizsgálni. [49] A peres felek közötti jogvitában még irányadó Áht. perbeli ügyletkötés időpontjában hatályos rendelkezéseinek is az elsőfokú bíróság tulajdonított helyes jelentőséget. Az Áht. 100/B. §

(3)bekezdése ugyanis nem a szerződés létrejötte, hanem az érvényessége körében vizsgálható kérdés. Az Áht. 100/B. §

(3)bekezdése a közigazgatási szerv részéről teendő kötelezettségvállaló jognyilatkozatok tekintetében ír elő minősített (ellenjegyzéshez) kötött írásbeli alakot. Ennek - a másodfokú bíróság álláspontjától eltérően - nem a Ptk. 215. §-a körében van jelentősége, az ügylet tehát nem harmadik személy vagy hatóság beleegyezésétől függő, hanem a Ptk. 216. §

(1)bekezdésének permisszív szabálya alapján a közigazgatási szerv részéről vállalt pénzügyi kötelezettség esetén tesz alaki előírást, azaz érvényességi feltételt. [50] Téves jogi álláspontja folytán a másodfokú bíróság érdemben nem vizsgálta az Áht. 100/B. §

(3)bekezdésének alaki előírást tartalmazó szabályát, azonban ezt a kérdést az elsőfokú bíróság helyesen ítélte meg. A minősített alaki előírást (ellenjegyzéshez kötött írásbeli kötelezettségvállalást) tartalmazó jogszabályi előírás a perbeli esetben nem teljesült, mert habár folytak egyeztetések a II. rendű alperesi jogelőd

1. május 18-i felhívását követően a felek közötti együttműködés kereteit szabályozó írásbeli szerződés létrehozására, ez azonban nem vezetett eredményre. Így miután a felek a szerződést nem foglalták írásba, megalapozott az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy az alakiság megsértésével kötött szerződés a Ptk.
2. §

(1)bekezdése értelmében semmis. [51] A semmis szerződés jogi következménye az, hogy arra követelést alapítani nem lehet, ezért a Ptk. 198. §-a, 201. §

(1)bekezdése, 277. §

(1)és

(4)bekezdése, 319. §

(2)bekezdése, 321. §

(1)bekezdése alapján igény érvényesítésének nincs helye, erre tekintettel e jogszabályi rendelkezéseket a jogerős ítélet nem sérti. [52] A Pp. ugyanakkor nem zárja ki a téves jogcímen előadott igényekről való döntést akkor, ha a fél által előadott tények a keresetet más jogcímen megalapozzák, és a helyes minősítéshez valamennyi tény, bizonyíték, adat rendelkezésre áll (EBH

1. 1143.). A fél kérelmét ugyanis a jogvita alapjául szolgáló tények, a jogviszony tartalma alapján kell elbírálni (EBH
2. 1422.). Nem volt vitás a perben, hogy a felperes
3. április 30-tól a júniusi levonulásáig a … kitelepítette és üzemeltette a 2 db diagnosztikai eszközt, ezzel irreverzibilis jellegű szolgáltatásokat nyújtott, amiért csak 12.600.000 forint ellentételezést kapott. A felperes ennek elszámolásával érvényesítette a követelését (a követelés bírósági úton érvényesíthető volt, mert a felszólítások az elévülést megszakították), a II. rendű alperes pedig a perben védekezett a szerződés érvénytelenségével, így a bíróság az előterjesztett kérelmeket és azok tényalapját bírálta el. Ezért a létrejött szerződés alaki okból való érvénytelensége miatt nem volt akadálya az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás e körben lefolytatott szakértői bizonyítás alapján meghatározott ellenértéke megítélésének. [53] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogszabálysértő jogerős ítéletet a Pp.
4. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság jogszabályoknak megfelelő, megalapozott ítéletét helybenhagyta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [54] A Pp. 206. §

(1)bekezdése, a Ptk 211. §

(2)bekezdése, 216. §

(1)bekezdése. [55].1143; EBH2006.1422.; 1/

1. (II.15.) PK vélemény; BH2015.307.; BH1995.199.II; BH1998.288.I.; BH2001.222.I; BH1995.163.; BH2001.172.II.; BH1996.
2. A döntés elvi tartalma [56] A szerződés létrejöhet szóban és ráutaló magatartással is. Annak, hogy a létrejött szerződés alaki előírást sért, a szerződés érvénytelensége, és nem a létrejötte körében van jelentősége. Záró rész [57] A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása folytán megváltoztak a pervesztességi-pernyertességi arányok. A felperes mind a másodfokú, mind a felülvizsgálati eljárásban pernyertes lett, ezért a Kúria a Pp.
3. §

(1)bekezdésére figyelemmel kötelezte a pervesztes II. rendű alperest, a felperes képviseletével kapcsolatosan felmerült, és a Kúria által a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet alapján mérlegeléssel megállapított, áfát is magában foglaló, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló ügyvédi munkadíjból. [58] A felperes illetékfeljegyzési jogára, valamint a II. rendű alperes illetékmentességére tekintettel a Kúria a le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről az
2. évi XCIII. törvény
3. §

(3)bekezdésére tekintettel a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-a alapján határozott. [59] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp.
3. §

(1)bekezdése folytán - kérelemre - tárgyaláson bírálta el. [60] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,

1. november
2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró