A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati kérelemben pontosan meg kell jelölni a megsértett jogszabályhelyet és elő kell adni, hogy a fél azt mennyiben és milyen okból tartja jogszabálysértőnek. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.584/2016/
- szám A tanács tagjai: .Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Farkas Attila bíró A felperes: A felperes képviselője: Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Moskola Csaba ügyvéd A per tárgya: szerződés semmisségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 2.Gf.75.858/2015/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.G.304.421/2014/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 127.000 (százhuszonhétezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 480.000 (négyszáznyolcvanezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
- október 9-én a peres felek között kölcsönszerződés jött létre. Annak alapján az alperes azt vállalta, hogy a felperesnek 4.800.000 Ft kölcsönt nyújt tehergépjármű vásárlásához. A szerződés egyebek mellett tartalmazta, a felek közötti elszámolás alapja: svájci frank (CHF). A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes kereseti kérelmében a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte, többek között a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalakozásokról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
- §
(1)bekezdés
- c)és
- d)pontja, valamint 210. §
(2)bekezdése alapján. E körben arra hivatkozott, hogy a felek között nem volt konszenzus a kirovó pénznemben megállapított [3] összegben, ez nem számolható ki a szerződés rendelkezéseiből sem. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és a másodfokú ítélet [4] [5] [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a perbeli jogviszony nem minősül fogyasztói szerződésnek, és a felperes által hivatkozott Hpt. rendelkezéseibe sem ütközik. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg, a kölcsönszerződés érvénytelenségét kizárólag a Hpt.
- §-ában foglaltak alapján lehetett vizsgálni. Az ugyanis nem minősül fogyasztóinak, illetve fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésnek. A másodfokú bíróság alaptalannak tartotta a felperes azon hivatkozását, amely szerint a szerződés tárgya nem került meghatározásra. Utalt arra, hogy a felek a kölcsön összegeként 4.800.000-Ft-ot tüntettek fel, és az egyedi szerződés
- pontjában, az ÁSzF 4.
- pontjában, az aktuális hirdetmények alapján mind a folyósított szerződés, mind a visszafizetendő, forintban meghatározott törlesztő részletek a deviza alap figyelembe vételével kiszámíthatók voltak. A másodfokú bíróság hivatkozott az e körben irányadó, a deviza alapú kölcsönszezrődésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről szóló 6/
- PJE határozatban foglaltakra, valamint arra, hogy a perbeli szerződés aláírását követően a felperes részére az alperes által küldött jóváhagyási értesítő a szerződés II.
- pontja értelmében a szerződés részét képezte. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, kereseti kérelmének helytadását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, a másodfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a felek között konszenzus lett volna a kirovó összeg meghatározásában, figyelemmel arra, hogy az alperes által küldött jóváhagyási értesítő az alperes egyoldalú nyilatkozatának minősül. A felperes szerint a költségek, törlesztő részletek nem számíthatók ki, illetve a kamat és díjmódosító feltételek ellentmondásossága miatt sem teljesíthető a szerződés. Ezért az a Ptk.
- §
(2)bekezdése alapján semmis. A felperes előadta azt is, a jogerős ítélet e körben a Pp. 206. §
(1)bekezdésébe és a Pp. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [9] A Kúria utal arra, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- pontja szerint a felülvizsgálati kérelemben pontosan meg kell jelölni a megsértett jogszabályhelyet és elő kell adni, hogy a fél azt mennyiben és milyen okból találja jogszabálysértőnek. [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében anyagi jogszabálysértésként konkrétan csak a Ptk.
- §
(2)bekezdését jelölte meg. Ez a jogszabályi rendelkezés azonban a jelen jogvita eldöntése során nem alkalmazandó, mivel a fogyasztói szerződések részbeni érvénytelenségét szabályozza. A perbeli szerződés azonban nem minősül fogyasztóinak - e körben a Kúria egyetért a felperes által sem támadott, a másodfokú bíróság által kifejtettekkel - így az említett jogszabály megsértésére nem kerülhetett sor. [11] A Pp. 206. §
(1)bekezdése és a 221. §
(1)bekezdése vonatkozásában a felperes csak a jogszabályi rendelkezést idézte, de nem fejtette ki, hogy milyen bizonyítékokat mérlegelt okszerűtlenül a bíróság és milyen körben nem tett eleget indokolási kötelezettségének. A felülvizsgálati kérelem e részében ezért a Pp. 272. §
(2)bekezdése, illetve a Pp. 273. §
(1)bekezdése alapján érdemben nem volt elbírálható. [12] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [13] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Annak mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdései, valamint a 4/A §
(1)bekezdése alapján állapította meg, figyelemmel az alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységre is. A felperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján köteles az államnak megfizetni. [14] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
- május
- Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró