← Magyarország

Kvk.37186/2012/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érintő kérdésben népszavazás nem tartható, az aláírásgyűjtőív mintapéldányának hitelesítését meg kell tagadni. A KÚRIA Kvk.II.37.186/2012/2.szám A Kúria … által képviselt … kérelmezőnek az alperes nevenak a Magyar Közlönyben

  1. március 6-án közzétett, 32/
  2. számú határozata ellen benyújtott kifogása tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta az alábbi v é g z é s t : A Kúria az alperes neve32/
  3. számú határozatát helybenhagyja. E végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. I n d o k o l á s A kérelmező
  4. február 9-én „Akarja-e, hogy Magyarország Kormánya bejelentse kilépési szándékát a Nemzetközi Valuta Alapból, az alapokmány XXVI. Cikkének
  5. szakasza alapján.” tartalmú aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az alperes nevehoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  6. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2.§-a alapján. Az alperes neve32/
  7. számú határozatában az országos népszavazási kezdeményezés tárgyában az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányainak hitelesítését megtagadta. Határozatában azzal érvelt, hogy Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény)
  8. cikk

(3)bekezdés d) pontja általános jelleggel zárja ki a népszavazás lehetőségét a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek tekintetében. Figyelembe vette, hogy a nemzetközi kötelezettség megszüntetése a nemzetközi kötelezettségről való döntés, és azt állapította meg, hogy az adott kérdésben népszavazás nem tartható, az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése ez okból kizárt. Utalt arra is, hogy a választópolgárok nemzetközi kötelezettségvállalásról csak akkor dönthetnek népszavazás útján, ha egy nemzetközi szerződés még nem hatályos. A kérelmező előterjesztett kifogásában téves jogértelmezés miatt vitatta az alperes nevedöntésének jogszerűségét. Állította, hogy az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés d) pontja alapján az általa felvetett kérdésben a népszavazás nem zárható ki. E körben utalt az 1949. évi XX. törvény 29/C.§ (helyesen:28/C.§)
(5)bekezdés b) pontjában foglalt korábbi szabály [..nem lehet országos népszavazást tartani hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról..] és az Alaptörvény jelenlegi szabálya [„..nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről..”] közötti különbségre, továbbá arra, hogy egy szerződés kötelezettségek és jogok összessége. Erre figyelemmel állította, hogy a népszavazással kapcsolatos korlátozás köre szűkült, így a Nemzetközi Valuta Alap alapokmánya XXVI. Cikkének
  1. szakasza alapján fennálló jog gyakorlására nem terjed ki a tilalom, e körben népszavazás tartható. Álláspontja szerint az IMF tagságot egy önmagát is diktatórikus rendszernek nevező rendszer akarata eredményezte, és ezért lehetőséget kell adni arra, hogy közvetlen akaratnyilvánítás döntsön annak fennmaradásáról. A kifogás - az alábbiak szerint - alaptalan. A Kúria a választási eljárásról szóló
  2. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130.§-a alapján bírálja el az alperes nevenak az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást. A Kúria az alperes nevehatározatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az alperes neveot új eljárásra utasítja. A Kúria az Alaptörvény
  3. cikk
(3)bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezés és az 1949. évi XX. törvény 28/C.§
(5)bekezdés
  1. b)pontjában foglaltak közötti lényegi különbséget az adott ügy elbírálása szempontjából nem észlelt, tekintve, hogy a jelenlegi és a korábbi szabályozás is egyöntetűen tiltja a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről szóló népszavazás tartását. Az alperes neveezen - korábbiakhoz képest nem változó - alaptörvényi tilalomra alapítva döntött a hitelesítés megtagadásáról. Azt a kérelmező is elismeri, hogy egy szerződés (így a nemzetközi szerződés
  2. is)jogok és kötelezettségek összessége. Ebből eredően egy nemzetközi szerződés felmondásának népszavazás útján való kikényszerítése nemcsak joggyakorlást, de a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről való döntést is jelent. A nemzetközi szerződés egy állam kötelezettségvállalása más állam(
  3. ok)felé, a vállalt kötelezettségek betartása, illetve azok alóli mentesülés a nemzetközi jog által szabályozott keretek között történhet, mely indokolja az e körben tartandó népszavazás alaptörvényi kizárását. A Kúria a fentiekre tekintettel azt állapította meg, hogy az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés d) pontjában foglalt tiltott népszavazási tárgykörbe tartozik az a kérdés, melynek tartalma hatályos nemzetközi szerződésből való kilépésre irányul, ezért annak hitelesítését megtagadó alperes nevei határozatot - annak jogszerűsége folytán - helybenhagyta. A végzés elleni jogorvoslatot a Ve. 116.§-ának alkalmazandó 84.§
(10)bekezdése zárja ki. rendelkezése folytán Budapest,
  1. március
  2. Dr. Kozma György sk. tanácselnök, dr. Tóth Kincső sk. előadó bíró, dr. Kalas Tibor sk. bíró A kiadmány hiteléül tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.