A határozat elvi tartalma: Egyértelműen és nyilvánvalóan megállapíthatónak kell lennie annak, hogy a politikai hirdetésnek ki volt a megrendelője és hogy kinek a támogatására ösztönöz. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.I.37.957/2016/
- A tanács tagjai: . Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró A kérelmező: Képviselője: A kérelmezett: Az eljárás tárgya: népszavazási ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező A felülvizsgált jogerős határozat: a alperes neve 131/
- számú határozata Rendelkező rész A Kúria a alperes neve 131/
- számú határozatát helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Magyarország Kormányának kezdeményezésére a
- október
- napján országos népszavazásra került sor az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" kérdésben. [2] A kérelmező által
- szeptember 26-án kiadott Heves Megyei Hírlap első oldalán „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét!" kezdetű politikai hirdetés jelent meg. Dr. Cz.Cs. (a továbbiakban: Beadványozó) kifogással fordult a Budapest
- számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (OEVB), mert azzal, hogy a politikai hirdetésen a megrendelő személye „szabad szemmel nem, vagy alig olvasható", sérültek a választás tisztaságára és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvek. [3] Az OEVB 10/
- (IX. 29.) határozatában a kifogást elutasította, mert álláspontja szerint a nevezett politikai hirdetés megfelel a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §-ában foglalt követelményeknek: azonnal felismerhető és más médiatartalmaktól megkülönböztethető. [4] A Beadványozó fellebbezése folytán eljáró kérelmezett a 131/
- számú határozatával az OVB 10/
- (IX. 29.) számú határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a Heves Megyei Hírlap
- szeptember 26-i számának első oldalán közzétett politikai hirdetés sérti a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló
- évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 2. §
(1)bekezdés
- a)pontjában foglalt, a választás tisztasága és
- e)pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket, mivel tartalma alapján nem állapítható meg, hogy ki volt a megrendelője, és az sem, hogy a népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönöz. [5] A határozat indokolása szerint az OEVB helyesen érvelt akkor, amikor megállapította, hogy a politikai hirdetés nem minősül a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 46. §
(9)bekezdése szerinti kiadványnak, így azon nem követelmény az impresszum feltüntetése. Ugyanakkor a népszavazási kampányban a politikai hirdetés értelemszerűen a megrendelő céljának támogatására ösztönöz, ezért abból egyértelműen ki kell tűnnie a megrendelő személyének ahhoz, hogy megfeleljen a jogszabályoknak, az „azonnali felismerhetőség" követelményének. Szemrevételezés útján megállapítható, hogy a kifogással érintett politikai hirdetés jobb alsó sarkában lévő, a megrendelő személyére vonatkozó szöveg nem olvasható. Nem felel meg a Ve. 2. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének az olyan fizetett politikai hirdetés, amelyből magából egyértelműen és nyilvánvalóan nem állapítható meg, hogy ki volt a megrendelője, és az sem, hogy az országos népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönöz. Mindez nem egyeztethető össze a Ve. 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti, a népszavazás tisztaságára vonatkozó alapelvi rendelkezéssel sem. Utalt a Kúria a Kvk.V.37.849/2016/
- számú határozatára. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem [6] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a kérelmezett határozatának megváltoztatását, a Beadványozó kifogásnak elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kifogásolt politikai hirdetés megfelel a Ve. 148.§-ának: azonnal felismerhető és más politikai tartalmaktól megkülönböztethető. A szabad szemmel nem, vagy alig olvashatónak minősített szöveg az átlagolvasó számára jól látható. Felismerhetősége azért is nyilvánvaló, mert a kialakult politikai életben köztudomásúnak tekinthető a megrendelő személye. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan. [8] A kérelmező érintettsége ellen ható körülmények, tények nem merültek fel, azért annak részletes elemzését a Kúria mellőzte. [9] A sajtótermékben megjelenő politikai hirdetések egyes tartalmi jegyeivel kapcsolatos elvárásokra nézve a Kúria jelen tanácsa osztja a kérelmezetti határozatban megjelölt Kúria Kvk.V.37.849/2016/
- számú végzésben foglaltakat, attól eltérni nem kíván. [10] A politikai hirdetések közzétételének szabályait az Nsztv.
- §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Ve. 148. § tartalmazza. A Ve. 148.§
(1)bekezdése szerint a sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. [11] A kampány, és abban a politikai hirdetés közzétételének célja a szavazók döntésének befolyásolása, amelyben a résztvevőkre azonos törvényi követelmények vonatkoznak. [18/2008. (III.12.) AB határozat, Kfv.IV.37.359/2014/2. végzés alapján]. Nem felel meg a Ve. 2. §
(1)bekezdés
- e)pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének az olyan fizetett politikai hirdetés, amelyből egyértelműen és nyilvánvalóan nem állapítható meg, hogy ki volt a megrendelője, és az sem, hogy az országos népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönöz. Mindez nem egyeztethető össze a Ve. 2. §
- a)pontja szerinti, a választás tisztaságára vonatkozó alapelvi rendelkezéssel sem. [12] A politikai hirdetés tartalmi elemei kapcsán a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a Kúria előtt lévő bizonyítékon nem szerepel a megrendelő személyére vonatkozó olvasható szöveg, csak a „Fizetett politikai hirdetés" látható jól. [13] Alaptalan a felülvizsgálati kérelemnek az a hivatkozása is, hogy köztudomásúnak lehet tekinteni a megrendelő személyét, mivel a népszavazáson való részvétel és a „nem" szavazat mellett többen is kampányoltak: az országos népszavazást szervezője, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, és egyes önkormányzatok. A Ve. 148.§
(1)bekezdésén alapuló követelményekre tekintettel azonban a kérelmezőt az sem mentesítette volna a jogsértés alól, ha köztudomású lett volna a fel nem tüntetett megrendelő személye. [14] Mindezek folytán a kérelmezett helytállóan állapította meg, hogy azzal, hogy a politikai hirdetésről nem volt egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható meg, hogy ki volt a megrendelője, és az sem, hogy az országos népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönözött, sérültek a Ve. 2. §
(1)bekezdés
- a)és
- e)pontjában foglaltak. Ezért a Kúria a kérelmezett határozatát a Ve. 231. §
(5)bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta. Záró rész [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229.§
(2)bekezdésének megfelelően nemperes eljárásban bírálta el. [16] Az eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §
(7)bekezdése alapján állapította meg, és annak viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt. [17] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- október
- dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. előadó bíró, dr. Heinemann Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő