A határozat elvi tartalma: Ráutaló magatartással létrejön a szerződés, ha a fél az ajánlatra észrevételt nem tesz, és az abban írtak alapján megkezdi a teljesítést. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.232/2017/
- A tanács tagjai: . Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: R Kft. A felperes képviselője: Dr. Lehoczky Dávid ügyvéd Az alperes: I Kft. Az alperes képviselője: Dr. Schmidt Richárd Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Schmidt Richárd ügyvéd A per tárgya: fuvardíj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 9.Gf.20.824/2016/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budaörsi Járásbíróság 1.P.23.542/2011/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
- október 13-án az alperes a B Zrt-vel fuvarozói megállapodást kötött. Az az ebben vállalt kötelezettségei teljesítésére az alperes megkereste a felperest, akivel szóban és írásban egyeztetett a szerződéskötésük részleteiről. A felperes az alperes által ajánlott fuvardíjhoz képest magasabb összeget, illetve próbaidő kikötését kérte. Az alperes a felperesnek
- február 23-án küldött e-mail üzenetében - többek között - azt a tájékoztatást adta, hogy a szerződéstervezetet kiegészítette 3 hónap próbaidővel a 9.9 pontban, egyúttal csatolta annak teljes szövegét. Kérte annak aláírását, visszaküldését. A felperes ezt a szerződést nem írta alá, a fuvarozást
- március 1-jén megkezdte. A felperesnek a fuvarfeladatok ellátása során az egyeztetett [3] mennyiséghez képest többet, egy kamiont meghaladó árut kellett elszállítania, ezért annak során késések keletkeztek.
- március 17-én a felperes a szállításokat. Erről
- március 18-án kelt levelében tájékoztatta az alperest. A felperes által az elvégzett szállításokról kiállított számlát azalperes nem fizette meg. A felperes leállását követően az alperesnek más vállalkozókat kellett megbíznia a szállítási feladatok elvégzésére. A B Zrt. - a szállítások nem szerződésszerű teljesítése miatt - kötbérigényt érvényesített az alperessel szemben, valamint hiányzó raklapok és termékek megfizetését is kérte az alperestől. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperes keresetében 5.047.868 Ft fuvardíj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a peres felek között 2011 januárjában szóbeli megállapodás jött létre. Annak alapján teljesítette a fuvarmegbízásokat, azok ellenértékét az alpers azonban nem fizette meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Beszámítási kifogást és viszontkeresetet terjesztett elő. A felperest 1.738.981 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján. A kereset összegszerűségét nem vitatta. A felperes szerződésszegése miatti 6.786.849 Ft és járuléka összegű kárából a kereseti kérelemmel egyező összeget beszámítás útján kívánta érvényesíteni, és az azt meghaladó összeg megfizetését követelte a felperestől. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította; kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 608.545 Ftot és járulékait. Ezt meghaladóan az alperes viszontkeresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a peres felek között azzal a tartalommal jött létre szóbeli szerződés, amelynek írásbeli tervezetét az alperes a felperesnek
- február 23-án emailben megküldte. Utalt arra, ez 3 hónapos próbaidőt tartalmazott 30 napos felmondási idővel. Az eljárás során a felperes nem tudta bizonyítani azt az állítását, hogy a felek két hét próbaidőben állapodtak meg. Az elsőfokú bíróság a szerződésszegéssel okozott kártérítés jogalapját alaposnak találta. A viszontkeresetnek a megrendelő sörgyár kötbérigénye áthárításából, a raklaphiányból eredő kártérítési igényt ezért az általa részletezettek szerint összegszerűségében bizonyítottnak, a termékhiányra hivatkozással előterjesztett kártérítési igényt alaptalannak találta. A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a felperes által az alperesnek fizetendő marasztalási összeget 1.441.575 Ft-ra felemelte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében [8] helybenhagyta. A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés indokaira tekintettel arra utalt: a jogvita szempontjából annak volt ügydöntő jelentősége, hogy a peres felek között fuvarozási tevékenység elvégzésére létrejött szerződésnek mi volt a tartalma. A másodfokú bíróság megítélése szerint azáltal, hogy a felperes az alperes
- február 23-i szerződéskötési ajánlatát és a szerződés tervezetét megkapta, írásban eltérő ajánlatot nem tett, a teljesítést azonban a tervezetben foglaltaknak megfelelően elkezdte, ráutaló magatartással a szerződéses ajánlatot elfogadottnak kell tekinteni. A peres felek között ezért a szerződés a
- február 23-i e-mail mellékletében írt tartalommal egyezően létrejött. A másodfokú bíróság ezen szerződés 6.1.1 pontjára utalással - amely szerint a felperes korlátlanul és vétkességre tekintetet nélkül felelős a megrendelőtől átvett termékért az átvétel pillanatától kezdve, a vevő részére történő átadásig - bizonyítottnak találta az alperes viszontkeresetének a felperes tevékenységéből eredő 833.030 Ft termékhiány megfizetésére vonatkozó részét is, és ezzel az elsőfokú bíróság által a felperes terhére megállapított marasztalási összeget felemelte. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és keresetének helytadó, az alperes beszámítási kifogását, viszontkeresetét elutasító határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a Pp.
- §
(1)bekezdésébe ütköző módon állapították meg, hogy a felperest terheli annak bizonyítása, hogy a
- február 23-án az alperes által írásban tett ajánlattól eltérő tartalommal jött létre a peres felek között a szerződés. Előadta, azok a feltételek, amelyekkel a felperes nem értett egyet és amelyekre nézve az alperes nem tudta bizonyítani a felek egybehangzó akaratnyilatkozatát, a bíróság által nem tehetők a szerződés részévé. A jogerős ítéletet ezért a Ptk.
- §
(1)bekezdésébe ütközőnek is tartotta, mivel véleménye szerint a jelen ügyben eljárt bíróságok a megelőzően említettek figyelmen kívül hagyásával, tévesen állapították meg a felek közötti megállapodás tartalmát. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Arra hivatkozott, hogy az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [12] A felperes a jogerős ítélet jogellenességét két jogszabályra hivatkozással jelölte meg. Állította, hogy a Pp. 164. §
(1)bekezdésével ellentétesen határozták meg az eljárt bíróságok a feleket terhelő bizonyítási kötelezettséget. A felperes keresete jogalapjának és összegszerűségének alperes általi elismerése miatt ugyanis az alperesnek kellett bizonyítania, hogy a beszámítási igényét, illetve a viszontkeresetét a felek között, a
- február 23-án e-mailben elküldött szerződéstervezetnek megfelelő tartalommal létrejött fuvarozási keretszerződésben írtakra hivatkozással jogszerűen érvényesíti. A felperes előadta továbbá, hogy az eljárt bíróságok a Ptk.
- §
(1)bekezdésének megsértésével állapították meg, hogy a felek keresettel érintett szerződése a megelőzően említett szerződéstervezet mint szerződéses ajánlat elfogadásával jött létre. [13] A Kúria úgy találta, a Pp. 164. §
(1)bekezdését az eljárt bíróságok nem sértették meg. Ésszerű és logikus magyarázatát adták ugyanis annak, hogy a felek közötti levelezések, a meghallgatott tanúk vallomása, a becsatolt iratokban foglaltak, a felek szerződéses teljesítése során tanúsított magatartásának összességében való értékelésével miért következtettek arra, hogy a felek jogviszonyát az alperes által állított tartalmú szerződés alapján kell elbírálni. Egyetértett a Kúria az eljárt bíróságokkal abban, hogy azok az érvek, amelyeket a felperes a felülvizsgálati kérelemben ismételten előadott a körben, hogy az utolsóként részére megküldött tervezet miért nem igazolja a felek megállapodásának tartalmát, nem alkalmasak állításának alátámasztására. Az a körülmény, hogy a felperes számára ez a mérlegelés nem járt kedvező eredménnyel, nem teremt jogalapot a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, az elsőfokú ítélet megváltoztatására és a keresetnek helytadásra. [14] Mindebből következik, hogy a Ptk. 205. §
(1)bekezdése sem került megsértésre. Az eljárt bíróságok okszerűen következtettek ugyanis arra, hogy ráutaló magatartással, a fuvarozás megkezdésével a felek között a megállapodás az alperes által állított kikötésekkel létrejött. Mindezzel szemben, a felperesnek azt nem sikerült bizonyítania, hogy a próbaidő nem 3 hónapra, hanem 2 hétre került kikötésre, sem azt, hogy a felmondást követően még nem terhelte 30 napon át teljesítési kötelezettség. E körben pedig a bizonyítandó tényekről, a bizonyítatlanság következményéről a 2013. március 13-i tárgyaláson a szükséges, a Pp. 3. §
(3)bekezdése szerinti bírósági tájékoztatást megkapta. [16] Egyéb jogszabálysértést tételesen a felperes nem jelölt meg a Pp. 272. §
(2)bekezdésében írtak ellenére. Így az a kérdés, hogy a felperes a szerződésszegéssel okozott kártérítési felelősség alóli mentesülését eredményező feltételek fennállását bizonyította-e, az 1/2016.(II.15.) PK vélemény
- pontjára is figyelemmel, nem volt vizsgálható. [17] A Kúria mindezekre tekintettel nem találta megállapíthatónak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértéseket. A jogerős ítéletet ezért a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [18] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Annak mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdései, valamint a 4/A §
(1)bekezdése alkalmazásával állapította meg, figyelemmel az alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységre. [19] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- július
- Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő