A határozat elvi tartalma: Felmondás jogszerű indoka lehet, ha a munkavállaló a kötelező oktatási anyagot nem sajátítja el, a vizsgát nem teszi le, a munkaköre részét képező forrásjegyzék kiállítását hibásan végzi. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.X.10.031/2020/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Stark Marianna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Szakszervezet ......................... Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: . Szabó László ügyvéd /Szabó és Társa Ügyvédi Iroda/ A per tárgya: munkaviszony megszüntetés jogellenességének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 6.Mf.21.126/2019/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.M.230/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 6.Mf.21.126/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 nap alatt - 130.000 (százharmincezer) forint és 35.100 (harmincötezer-egyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 415.038 (négyszáztizenötezer-harmincnyolc) forint felülvizsgálati eljárási illeték az államot terheli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- március 21-étől állt az alperes alkalmazásában gépész munkakörben. Ténylegesen műszaki előkészítő tevékenységet látott el akként, hogy fogadta az alpereshez elektronikusan és telefonon érkező megrendeléseket, a termeléssel egyeztetve a megrendelés teljesítésének határidejét megállapította, majd azt írásban rögzítette. Az alperesnél ugyanezen munkakört a perbeli időszakban 3 fő látta el. [2] A munkaszerződés létrejöttét megelőzően egy kiválasztási folyamat zajlott. A felvételi beszélgetésnél jelen volt tanú 8, F... G... és D... I..., akik tájékoztatták a felperest arról, hogy a munkáltatónál vállalatirányítási rendszert alkalmaznak a beszerzés, termelés, raktározás, számviteli feladatok ellátása során. Nem volt felvételi követelmény az alperes által használt vállalatirányítási rendszer ismerete (...). Annak elsajátításához az alperes vállalta, hogy segítséget nyújt és oktatást biztosít, amelynek végén a felperest vizsgakötelezettség terheli. A felperes munkaviszonyának létrejötte után és annak fennállása alatt munkaköri leírást nem kapott. [3] A felperes munkaviszonyának első 4 hónapjában nem kapott kifejezett, úgynevezett külsős oktatást az ... vállalatirányítási rendszert illetően, azonban annak használatához a tanú 8től, tanú 6től és J... L...tól rendszeres segítségnyújtást kapott különösen annak érdekében, hogy a munkakörhöz tartozó forrásjegyzéket el tudja készíteni. Felperes rendelkezésére állt a vállalatirányítási rendszer úgynevezett demó verziója is, valamint az annak használatát segítő excel táblázat. Az alperes külsős oktatót szükség szerint, de évente egyszer alkalmazott a vállalatirányítási rendszer oktatása céljából. A felperesnek és a többi munkavállalónak az alperes 2016 nyarán (július-augusztus) tartott oktatást 3 alkalommal, amikor az azon résztvevőkkel a releváns modulokat ismertette. A felperes az alperes megbízásából a P... Sz... Kft. által
- november 30-án szervezett vizsgán 4 pontot szerzett, vagyis a vizsgakövetelményt nem sikerült teljesítenie. [4] Az alperes
- május 10-én kelt felmondásával szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Ennek indokolása 3 pontban foglalható össze:
- A vállalatirányítási rendszert (P... Sz... ...) nem megfelelően használja, a alperes neve által szervezett oktatáson részt vett, de a szoftver tulajdonosa által szervezett házi vizsgán nem megfelelő minősítést szerzett. Rendszerismeretén a sikertelen vizsga eltelte óta nem javított.
- Fentiek miatt a társaság által a gyártáshoz használt forrásjegyzékeket többszöri figyelmeztetés és oktatás ellenére nem megfelelően kezeli, így a vállalatirányítási rendszer folyamatosan hibás adatokat mutat, melyeket a munkatársak kényszerülnek kijavítani.
- A felperessel kapcsolatban lévő vevők részéről történő visszajelzés a folyamatos elégedetlenséget tükrözi. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [5] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy munkaviszonyát az alperes jogellenesen szüntette meg, ezért a munkatörvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (továbbiakban: Mt.)
- §
(1)bekezdésére figyelemmel 3 havi bér megfizetését igényelte. Utóbb módosított keresetében a felmondás anyagi jogi okok miatt történő jogellenességének megállapítását, és bruttó 1.632.262 forint elmaradt jövedelem megtérítését igényelte kamataival együtt. Hivatkozott arra, hogy az önrendelkezési jogát sértő módon kézbesítették számára a felmondást tartalmazó iratot. [6] A felmondásban meghatározott indokok nem valósak, azok ellentmondóak és személyeskedőek. Az indok nem okszerű, és az MK.
- számú állásfoglalás 1/a. pontjában foglaltakat is sérti. A munkaviszony fenntarthatatlanságának megalapozott indoka a felmondás közlésekor nem állt fenn. A felperes 8 hónapon át történő foglalkoztatásából nem vonható le megalapozott következtetés arra, hogy a felmondás közlése időpontjában a megjelölt ok, elégtelen munkavégzés megvalósult. [7] Nem volt felvételi követelmény az alperesnél a P... ... vállalatirányítási rendszer használata, a felvételi vizsga alkalmával sem volt szó arról, hogy ennek ismerete a foglalkoztatás feltétele, továbbá a felperesnek munkaköri leírása a jogviszonya fennállása alatt nem volt, így annak megsértésére nem alapíthatta volna az alperes a felmondását. [8] Az alperes
- március 21-étől, azaz a munkaviszony kezdetétől számítottan az első oktatást
- július 1-jén biztosította, amely idő alatt közel 4 hónap telt el úgy, hogy addig semmilyen képzésben nem részesült. [9] A második felmondási indokkal összefüggésben a felperes arra hivatkozott, hogy amennyiben folyamatosan rosszul végezte munkáját, úgy kapott volna fegyelmit, ehelyett hagyták hosszú időn keresztül munkakörében dolgozni. [10] A harmadik indok ugyancsak nem alapos. A vevőkkel nagyon jó kapcsolatot ápolt és ápol jelenleg is, megnyerő hozzáállása miatt több új vevőt, több új munkát szerzett az alperesnek. A hivatkozott indok rágalmazó és becsületsértő. [11] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Az első- és a másodfokú bíróság ítélete [12] A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.M.230/2017/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen az alperesnek bruttó 374.650 forint perköltséget. Kimondta, hogy a pártfogó ügyvéd díját a felperes fizeti. A bíróság megállapította, hogy az eljárási illeték és a tanúdíj az állam terhén marad. [13] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt az Mt.
- §
(1)és
(2)bekezdésére és az MK.
- számú állásfoglalásban foglaltakra. [14] A bizonyítékok alapján megállapította, hogy az alperesnél nem volt felvételi követelmény az ... elnevezésű vállalatirányítási program használata, ugyanakkor a felperes munkakörének ellátásához annak ismerete alapvető követelmény volt. Az alperes a felperes munkaviszonyának kezdetétől fogva folyamatosan tartott oktatást, segítségnyújtást biztosított ahhoz, hogy a rendszer minél előbb elsajátítható legyen. Az alapokat megmutatta, továbbá demó programot is biztosított a felperes részére, valamint a mindennapi munkavégzését segítő munkatársakat. A felperes részére a munkaviszonyának
- hónapjában oktatást is biztosított az alperes a vállalatirányítási programhoz, valamint a vizsgát megelőzően olyan írásbeli anyagot is rendelkezésére bocsátott, amely az ... használatához és elsajátításához a mindennapokban segítséget és támpontot nyújthatott neki. [15] A bíróság nézete szerint egy munkaviszonyban nemcsak a munkáltatót terheli annak kötelezettsége, hogy a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítsa, hanem az Mt.
- §
(2)bekezdése alapján a munkavállalónak is van együttműködési kötelezettsége. A felperesnek a megfelelő munkavégzés érdekében mindent meg kellett volna tennie annak érdekében, hogy az ... rendszer alapvető, valamint az alperesnél elvárt szintű használatát elsajátítsa, különösen annak ismeretében, hogy tudomása volt arról, miszerint az alperesnél a munkakör ellátásához a program készségszintű alkalmazása elengedhetetlen. [16] A bíróság megállapította, hogy az alperes biztosította a felperes részére a feltételrendszert a vállalatirányítási program megismeréséhez és elsajátításához, a felperesnek pedig tudomása volt annak szükségességéről és arról is, hogy a vizsgája nem sikerült, ezért további teendői vannak, fejlődnie kell. A felperes együttműködési kötelezettségének nem tett eleget, hiszen nem szánt időt arra, hogy az alperes által nyújtott oktatási anyagok és a felajánlott segítség mellett megfelelő mértékben elsajátítsa az ... alapjait és annak használatában fejlődést mutasson. [17] A második indok, vagyis a forrásjegyzékek nem megfelelő használatát illetően is a bíróság megállapíthatónak találta a felmondásban foglaltakat. A perben beszerzett okirati bizonyítékok és tanúvallomások egybehangzóan azt támasztották alá, hogy a felperes nemcsak az alperes által becsatolt e-maillel megegyező számú forrásjegyzékben, hanem annál lényegesen többször vétett hibát, a rossz forrásjegyzékek egy részét számszerűleg is megjelölte az e-mailekben, a többire pedig utalás történt. [18] A felperes által elkészített forrásjegyzékek rendszeresen visszatérően, azaz folyamatosan hibásak voltak, és az is több alkalommal előfordult, hogy egy-egy forrásjegyzékben nemcsak egy, hanem akár több hiba is volt, köztük olyanok is, amelyek a szakma szabályai szerint alapvetőnek minősülnek. [19] A harmadik indok kapcsán a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy „Az Önnel kapcsolatban lévő vevők részéről történő visszajelzés", a „folyamatos elégedetlenség" túl általános, közhelyszerű megfogalmazás, az nem felel meg a világos indokolás követelményének. Abból nem lehet megállapítani azt a konkrét munkavállalói magatartást, hibát vagy mulasztást, amelyből a felperesnek a munkakör ellátására való alkalmatlanságára lehetne következtetni. [20] Két felmondási indok tekintetében a bíróság a munkáltató intézkedését jogszerűnek találta, ezért a keresetet elutasította. Utalt a következetes ítélkezési gyakorlatra, amely szerint több felmondási indok esetében egyetlen indok bizonyítottsága is megalapozhatja az intézkedés jogszerűségét, ha abból megállapítható, hogy a munkaviszony a továbbiakban miért nem tartható fenn, a munkavállaló munkájára a továbbiakban miért nincs szükség. [21] A felek fellebbezése folytán eljárt Kecskeméti Törvényszék 6.Mf.21.126/2019/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a per főtárgyát illetően helybenhagyta. A perköltség viselésre vonatkozóan azt részben megváltoztatta, és a felperes által 15 napon belül az alperes részére fizetendő bruttó perköltség összegét 603.250 forintra felemelte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest másodfokú perköltség viselésére. Kimondta, hogy a pártfogó ügyvéd díját a felperes viseli. [22] A másodfokú ítélet szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével, az iratokban foglaltaknak megfelelően állapította meg a tényállást, abból logikus és okszerű következtetést levonva jutott arra a következtetésre, hogy a közölt első és második indok jogszerűen vezetett a felperes jogviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez. [23] Az alperes a perben hitelt érdemlően igazolta, hogy a vállalatirányítási programon belül használandó forrásjegyzékek elkészítése során a felperes több alkalommal, rendszeresen vétett hibát, azok nem megfelelő adattartalma számos esetben okozott az alperesnél a termelés során problémát, illetve több esetben vezetett a megrendelők vonatkozásában is konfliktushoz. [24] Tény, hogy a felperesnek a jogviszony létesítését követően az alperesnél rendszeresített vállalatirányítási rendszerrel kellett napi szinten a munkáját elvégeznie, ennek során a megrendelőkkel való kapcsolattartás, a forrásjegyzékek elkészítése, a technológiai sorrend összeállítása, az árképzés egyaránt feladata volt. A mindennapos munkavégzés során a munkatársak által nyújtott, és a felperes által igénybe vehető segítségen túlmenően belső oktatáson is részt kellett vennie, ezt követően a megszerzett tudásáról a munkáltató által szervezett vizsgán kellett számot adnia, amely eredménytelen volt. [25] Önmagában nem annak van jelentősége, hogy hány hibás forrásjegyzéket készített a felperes, és ez milyen arányban állt az összes megrendelés kapcsán elkészített jegyzékkel. A perben rendelkezésre álló adatok ugyanis hitelt érdemlően igazolták, és ekként a felmondásban közölt indok is valós, hogy a felperes munkavégzésével folyamatosan probléma volt, amely körülményt a munkatársai, illetve a megrendelők is jeleztek. Ezen rendszeresen és visszatérően jelentkező, minőségében nem elfogadható színvonalú munkavégzés okszerűen eredményezte a jogviszony megszüntetését. [26] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes igénye megalapozott volt a perköltség összegének felemelését illetően a kifejtett tevékenységre, illetve a 9 tárgyalási napra figyelemmel. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [27] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével elsődlegesen a kereseti kérelmének való helyt adást, másodlagosan új eljárás lefolytatására utasítást kért. Az alperes nevét tévesen jelölte meg, utóbb elírásra hivatkozással azt módosította. [28] A felperes a tényállás rögzítését követően kifejtette, hogy álláspontja szerint a bíróság ítélete jogszabálysértő, az a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(3)bekezdésébe, a 206. §
(1)bekezdésébe, 221. §
(1)bekezdésébe, 164. §
(1)bekezdésébe ütköző, és sérti az Mt. 66. §
(1)bekezdésében és 64. §
(2)bekezdésében foglaltakat, valamint ellentétes az MK.
- számú állásfoglalásban és a 2016/
- elvi határozatban rögzítettekkel. [29] Az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(3)bekezdés, 206. §
(1)bekezdés és
- §-ában foglaltakat sértette meg, amikor a felperes által szolgáltatott bizonyítékokat nem vette figyelembe, azokat ítéletében egyáltalán nem értékelte, és az alperes állításait kellő bizonyítottság hiányában elfogadta. A bizonyítási kötelezettségben a bíróság nem nyújtott kellő tájékoztatást, és sérült a Pp.
- §
(1)bekezdése, valamint az Mt. 66. §
(1),
(2)bekezdése és az Mt. 64. §
(2)bekezdése. [30] A bíróság nem értékelte azt a tényt, melyre a felperes az eljárás folyamán többször is hivatkozott, nevezetesen, hogy oktatását az alperes nem kielégítően biztosította, kezdő tanfolyam helyett haladó tanfolyamon oktatta, vizsgát is ezen emelt szintű anyagból tett úgy, hogy előtte csak a munkatársai részéről részesült segítségben, ami nem minősül oktatásnak. [31] Az elsőfokú bíróság nem értékelte azt a tényt, illetve a tényállásban emiatt fellelhető ellentmondásokat sem tisztázta, hogy a felperes közvetlen felettesének értékelése alapján mindvégig 75 % feletti teljesítményt mutatott. [32] A bíróság nem értékelte helyesen, illetve az Mt. 64. §
(2)bekezdése és az MK.
- számú állásfoglalása ellenében úgy határozott, hogy okszerű az, miszerint az alperes a felperes munkaviszonyát csak több mint annak létesítését követő egy évvel később, túl a próbaidő leteltén, és az eredménytelen vizsgát követő 8 hónapot követően szüntette meg arra alapozva, hogy a munkája nem felel meg az elvárásoknak, az ... rendszerben folyamatosan hibákat vétett. Alperes saját jóindulatán túl semmilyen ésszerű magyarázattal nem tudott szolgálni arra, hogy a felperes munkaviszonyát az általa állított alapvető képességbeli hiányok ellenére miért tartotta fenn huzamosabb ideig. Azt sem bizonyította, hogy a korábban általa állított kár felperes munkavégzésével összefüggésben bekövetkezett, az miből adódott, illetve milyen mértékű volt. [33] A bíróság azt sem vizsgálta, hogy az alperes nyilatkozatai és a tanúvallomások mely időszakok tekintetében helytállóak, mely időpontra vonatkoznak. Ennek körében a bíróság nem vizsgálta külön, hogy a felmondás időpontjában mi támasztotta alá a felperes képességeinek hiányát, azt nagyrészt egy
- januári e-mailváltásra alapozta. [34] A bíróság azt sem értékelte, illetve meg sem említette, hogy míg az alperes ügyvezetője a felperes képességével összefüggő okra hivatkozott felmondásában, addig az alperes résztulajdonosa, Gy... L... a felperesnek küldött válasz e-mailjében úgy fogalmazott, hogy felperes felmondása „A alperes neve-nél történt átszervezést és a státuszának megszüntetését egy gazdasági folyamat, valamint egy körültekintő döntés előzte meg. Ez mindenképp a cég és az ott tovább dolgozók érdekében történt, és nem az Ön személye ellen irányult.". [35] A másodfokon eljáró bíróság a jogsértéseket nem orvosolta, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bizonyítékok egybehangzóan azt támasztották alá, miszerint a felperes nemcsak az alperes által csatolt e-maillel megegyező számú forrásjegyzékben, hanem annál lényegesen több hibát vétett, amely alátámasztja, hogy ezen felperes által elkészített forrásjegyzékek rendszeresen, visszatérően, ismétlődően, azaz folyamatosan hibásak voltak. Ugyanakkor a forrásjegyzékekre vonatkozó naplózási adatokból felperes munkavégzésére nézve információt nem lehetett nyerni. [36] A felmondásból nem állapítható meg az a következetes ítélkezési gyakorlat szerinti elvárás sem, hogy a munkavállaló munkájára a munkáltatónál miért nincs szükség. [37] Alperesnek bizonyítania kellett volna, hogy az általa hivatkozott hibák valóban nagy számban, folyamatosan fordultak elő, azok felperes magatartására, és nem egyéb, tőle független okra vezethetők vissza. Bizonyítania kellett volna azt is, hogy ha tényszerűen fel is merültek hibák a felperes munkája során, ezek miatt a továbbfoglalkoztatása miért hiúsult meg. Ennek vizsgálata során továbbra sem elhanyagolható tény, hogy az alperes a felperes munkavégzésére igényt tartott, az állított képességek hiánya miatt csak egy évvel a munkaviszony létesítését követően, és 8 hónappal a sikertelen vizsga után bocsátotta el. [38] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felülvizsgálati kérelem tévesen jelölte meg az alperes személyét. [39] Amennyiben ezt a Kúria nem ítéli lényeges szabálysértésnek, akkor a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, perköltségének 250.000 forint + áfa összegben való meghatározásával. [40] A bíróságok az ügy lényeges elmeiben helyes döntést hoztak, amikor a keresetet elutasították. Az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felmondásban megjelölt három felmondási ok közül az első kettő esetében az indok valósága, világossága és okszerűsége bizonyítást nyert. Ezt az álláspontot a másodfokú bíróság is megerősítette. [41] A felperes tévesen hivatkozott a bizonyítási eljárás szabályainak megsértésére. Az elsőfokú bíróság széles körű bizonyítást folytatott le, a felek által indítványozott tanúkat meghallgatta, a csatolt okirati bizonyítékokat megvizsgálta. Valamennyi nyilatkozatot és bizonyítási anyagot értékelve helyes következtetésre jutott. [42] A peres eljárás során beszerzett bizonyítékok - különösen a felperes saját előadása - cáfolja, hogy részére a munkáltató nem biztosított megfelelő oktatást. [43] A felperessel szemben a munkáltató méltányosan járt el, lehetőséget és időt biztosított részére a munkakörének betöltéséhez szükséges tudás megszerzésére, de ez - felperesnek felróható okból nem eredményezte azt, hogy megfelelő színvonalú munkát végezzen. A Kúria döntése és jogi indokai [44] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [45] A Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint pedig, a felülvizsgálati kérelemben kell megjelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen szempontok szerint vizsgálta felül a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét. [46] A Kúria elsődlegesen értékelte, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmét mely munkáltató ellen terjesztette elő, illetve hogy a felperes képviselője Szakszervezetében tagsági viszonya van-e, ezen szakszervezet rendelkezik-e képviseleti jogosultsággal esetében (Pp. 67. §
(1)bekezdés f) pont). Megállapította, hogy az alperes megnevezése adminisztrációs hiba folytán volt téves, továbbá, hogy a felperes
- január 15-étől tagja a képviseletét ellátó szakszervezetnek. Így a jogvita érdemi eldöntésére volt mód. [47] A felperes a Pp.
- §
(3)bekezdésének megsértését állította arra hivatkozással, hogy a bíróságok az őt terhelő bizonyítási kötelezettség tekintetében nem nyújtottak kellő tájékoztatást a részére. Ezzel szemben a bíróságok megfelelően kioktatták a feleket, és az általuk kért bizonyítási eljárást maradéktalanul lefolytatták. A felperes felülvizsgálati kérelmében sem jelölt meg olyan tényt, körülményt, amelyet a kioktatás hiányában nem tudott igazolni, vagy amelyre nézve bizonyítékot terjesztett volna elő ( Pp.164.§.). [48] Nem vitás, hogy a gépészmérnök végzettséggel rendelkező felperesnek az ... program ismerete nem volt alkalmazási feltétele, az azonban igen, hogy az ezzel összefüggő ismeretanyagot elsajátítja, amit vállalt is. A bíróságok helyesen következtettek arra, hogy a munkatársak a felperest az alapokra nézve megfelelően tájékoztatták, részére az ismeretek elsajátítása érdekében a szükséges segítségnyújtást megadták, valamint demó programot is rendelkezésére bocsátott a munkáltató. [49] Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a felperes részére külső oktatást is tartottak, valamint a vizsgát megelőzően oktatási anyagot is kapott a munkáltatótól. A jogviszony megszüntetése a munkaszerződés megkötését követően több mint egy évvel később történt, az alperes megfelelő türelmi időt biztosított a felperesnek az ismeretek elsajátítására, ami nem történt meg kielégítően. Nem lehet a munkáltató felróható magatartásaként értékelni, hogy fenntartotta a jogviszonyt, és nem szüntette azt meg korábban az ismeretek megszerzésének hiánya miatt. Ebből nem vonható le arra következtetés, hogy mindez azért történt, mert a munkavégzése során nem tapasztaltak hiányosságokat. [50] Az elsőfokú bíróság ítéletében (....oldal) részletes indokát adta annak, hogy miért ítélte meg úgy, miszerint a felperes a sikertelen vizsga után sem javított a munkavégzésén. Helyesen értékelte e körben tanú 8, F... G... és tanú 12 tanúvallomását. Azon felperesi hivatkozást pedig nem támasztotta alá egyetlen bizonyíték sem, hogy az oktatás és a vizsga haladó szinten történt, amit a felperesnek nem is kellett teljesítenie. A sikertelen vizsgát követő több hónap alatt ezt maga sem állította, nem sérelmezte, hogy képzése nem megfelelő. [51] A hibás forrásjegyzékek vonatkozásában is helytálló következtetésre jutottak a bíróságok a tanúvallomások helyes értékelésével. [52] A másodfokú bíróság ítéletében jogszabálysértés nélkül fejtette ki, hogy az alperes hitelt érdemlően bizonyította, miszerint a forrásjegyzékek kitöltése számtalan alkalommal hibás volt, amit a munkatársak észrevételeztek és felperes tévedését korrigálták. Nem annak volt jelentősége, hogy a felperes pontosan hány alkalommal és milyen súlyú hibát vétett, hanem annak, hogy bizonyítottan munkavégzése sorozatosan pontatlan volt, ami jogszerűen nem volt az alperes számára egy türelmi idő után elfogadható (Mt. 64. §
(2)bekezdés, 66. §
(1)bekezdés). [53] Azon felperesi hivatkozás sem perdöntő a jogvita eldöntése szempontjából, hogy az alperes résztulajdonosa úgy nyilatkozott, miszerint az intézkedés „nem a felperes személye ellen irányul". Ezen kitételből csupán arra lehet következtetni, hogy nem volt a felperessel szemben személyi ellenszenv, de arra nem, hogy munkavégzése megfelelt az alperes kívánalmainak. [54] A felperes tisztában volt azzal, hogy a vizsgakövetelményeket nem tudta teljesíteni, munkatársai részéről is kritika érte a teljesítményét, így nem hivatkozhat alappal arra, hogy nem volt tisztában azzal, munkájára miért nincs igénye a továbbiakban az alperesnek. [55] Az eljáró bíróságok nem sértették meg a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltakat, mérlegelésük megfelelt a jogszabályi előírásoknak, a bizonyítékokat helytállóan értékelték, és abból helyes következtetésre jutottak a felmondás jogszerűségéről (Mt. 64.§
(2)bekezdés, 66.§
(1)bekezdés). [56] A Pp. 221. §
(1)bekezdésének megsértését is alaptalanul állította az alperes. A bíróságoknak a határozatukat a szükséges mértékben kell megindokolniuk, amelynek körét az adott ügy jellege és az eljárás során tisztázásra váró körülmények terjedelme határozza meg. Az eljáró bíróságok rögzítették a tényállást, és az abból figyelembe vett körülményeket, továbbá az ebből levont következtetésükről a bizonyítékok egybevetésével számot adtak. Önmagában az indokolási kötelezettség megsértése nem állapítható meg amiatt, hogy a levont jogkövetkeztetéssel a fél nem ért egyet. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben több ügyben kifejtette, hogy „A bíróság indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása. A jogszabályok végső soron és kötelező erővel való értelmezése egyéb iránt a bíróságok feladata." (30/2014. (IX. 30.) AB határozat indokolás [89.]. [57] A felperes a határidőben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a másodfokú perköltség eltúlzott mértékét a vonatkozó jogszabályhely megjelölésével nem vitatta, így azzal jelen eljárásban nem volt mód foglalkozni. [58] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján. Záró rész [59] A felperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §-án alapul. [60] Az alperes jogi képviselője által csatolt megbízási szerződésben szereplő 250.000 forint + áfa perköltség megfizetése iránti igény nem volt alapos, az nem volt arányos a jogi képviselő által ténylegesen a felülvizsgálati eljárásban elvégzett tevékenységgel, különös tekintettel a pertárgyértékre (4.150.380 forint) és arra is, hogy a felülvizsgálati eljárásban tárgyalás tartására sem került sor. A Kúria ezért az alperes felülvizsgálati eljárási költségéről a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 2.§
(2)bekezdés alapján a 3.§
(2)bekezdés a) pontjára és
(5)bekezdésére figyelemmel döntött. [61] A felperes munkavállalói költségkedvezményére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban felmerült illeték az államot terheli a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján. [62] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdésére figyelemmel tárgyaláson kívül bírálta el. [63] Az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak. ,
- január
- . Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró Dr. Stark Marianna s.k. bíró