A határozat elvi tartalma: A készfizető kezessel szemben a követelés érvényesíthető akkor is, ha a fellépést követően a főadóssal szembeni követelés azért szűnik meg, mert azt a főadós felszámolási eljárásában nem érvényesítették. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Pfv.VII.20.220/2020/
- A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Csőke Andrea előadó bíró . Gáspár Mónika bíró A felperes: A felperes jogi képviselője: Dr. Enczi és Társa Ügyvédi Iroda Az I. rendű alperes: A II. rendű alperes: A III. rendű alperes: A per tárgya: kezességi szerződésből eredő követelés A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Szegedi Törvényszék, 3.Pf.20.840/2019/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Járásbíróság, 15.P.22.467/2018/25/I. A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. rendű alperes Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 254.000 (kétszázötvennégyezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 1.495.800 (egymillió-négyszázkilencvenötezer-nyolcszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. [1] Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A Partiscum XI. Takarékszövetkezet és a K. Kft. között Bankszámla Hitelszerződés Széchenyi Kártya 2-höz elnevezésű szerződés jött létre. A szerződés megkötésével egyidejűleg
- április 11-én az I-II-III. rendű alperesek készfizető kezességi szerződéseket kötöttek a Takarékszövetkezettel. Ezt megelőzően,
- február 21-én a Széchenyi Kártya Konstrukcióban való részvételhez szükséges nyilatkozatukban aláírásukkal igazoltan tudomásul vették, hogy ha a G.H. Zrt. készfizető kezesként teljesít a banknak (takarékszövetkezetnek), az általuk vállalt [2] [3] [4] [5] [6] [7] készfizető kezesség a G.H. Zrt. követelésének a biztosítékát is képezi, függetlenül attól, hogy készfizető kezességvállalásukra a hitelszerződés megkötésekor a G.H. Zrt. készfizető kezességvállalását megelőzően, vagy a hitelszerződés futamideje alatt, a G.H. Zrt. készfizető kezességvállalását követően kerül sor. A G.H. Zrt.
- április 12-én a tartozás megfizetéséért 80%-os mértékű készfizető kezességet vállalt. A K. '96 Kft. a hitelkeretet felhasználta, fizetési kötelezettségének azonban nem tett eleget, ezért a Takarékszövetkezet felszólította a K. '96 Kft.-t, valamint az I-II-III. rendű alpereseket a tartozás megfizetésére, amely eredményre nem vezetett. A Takarékszövetkezet a G.H. Zrt.-vel szemben érvényesítette a kezességet, mely alapján a Zrt. 14.958.210 Ft-ot teljesített, majd az ebből eredő követelését és annak biztosítékait
- január 22én a felperesre engedményezte. Az engedményezésről
- január 27-én kelt okirattal a Zrt. tájékoztatta az adóst és az I-II-III. rendű alpereseket, a felperes ugyanerről írásban értesítette őket, és felszólította a teljesítésre, eredménytelenül. A felperes kérelmére
- március 21-én a közjegyző kibocsátotta az adóssal és a kezesekkel szemben a fizetési meghagyást, amely azonban az I. rendű alperes ellentmondása folytán perré alakult. A K. '
- Kft. ellen felszámolás indult
- április 29-én, melyben a felperes a hitelezői igényét bejelentette, a felszámoló azt nyilvántartásba vette. A felszámolási eljárást a bíróság egyszerűsített módon befejezte, a felperes követelése nem térült meg. A felperes keresete, az I. rendű alperes ellenkérelme [8] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az I-III. rendű alpereseket a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (rPtk.)
- §
(1)bekezdése és 274. §
(2)bekezdése, valamint
- §-a alapján 14.958.210 Ft és járulékai egyetemleges megfizetésére a hitelszerződésből eredő készfizető kezesi kötelezettség teljesítése jogcímén. [9] Az I. rendű alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását arra hivatkozva, hogy a felperes nem tett meg mindent a főkötelezettel szembeni behajtás érdekében, annak a felszámolásába nem kapcsolódott be, ezért az alperesek mentesülnek a kötelezettségük alól. A felszámolási eljárásban való részvétel hiánya, a felperest terhelő behajtási gondosság elmulasztása és a kezesi igényérvényesítési lehetőség elnehezülése, lehetetlenné válása között összefüggés áll fenn. A jogosultnak az rPtk.
- §
(1)bekezdése alapján tájékoztatnia kellett volna a kezeseket a főadós anyagi helyzetének romlásáról. [10] A II. és III. rendű alperesek ellenkérelmet nem terjesztettek elő. Az első- és a másodfokú bíróság határozata [11] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen 15 nap alatt 14.958.210 Ft-ot a felperesnek és 1.588.632 Ft perköltséget. [12] A felperes, az I. és III. rendű alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [13] Elsőként rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján helyes tényállást állapított meg, a bizonyítást a szükséges körben lefolytatta és a rendelkezésre álló bizonyítékokból helyes jogi érvelés alapján, helyes jogi következtetésre jutott. [14] Hangsúlyozta, hogy az rPtk. 272. §
(1)bekezdése és 274. §
(2)bekezdése szerinti készfizető kezességet kötöttek az alperesek a hitelintézettel, emiatt az alperesek nem követelhetik, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be. Az alperesek a G.H. Zrt.-vel nem egyidőben és nem egymásra tekintettel vállaltak kezességet, míg a kezesi záradék aláírásával tudomásul vették, hogy a G.H. Zrt.-re átszálló követelés biztosítékát is képezi az ő készfizető kezességük, a követelés rajtuk behajtható. A felperes mint engedményes jogosult volt e követelést érvényesíteni. [15] A készfizető kezes nem kérheti, hogy a hitelező a követelését előbb az adóstól hajtsa be, miután nem mögöttes a felelőssége. Abban az esetben sem kérheti ezt, ha a készfizető kezessel szemben azt megelőzően érvényesített igényt, hogy a főadóssal szemben a jogvesztés bekövetkezett volna. Az alperesek relációjában a perindítás hatályai a főadós felszámolási eljárásának kezdő időpontját megelőzően beálltak. Ebből következően az alperesek ellen a felperes a követelését akkor is érvényesíthetné, ha a felszámolónak a hitelezői követelését nem jelentette volna be, ez azonban az adott esetben megtörtént, a felszámoló nyilatkozata igazolta, hogy a felperes hitelezői igényét nyilvántartásba vették. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A személyesen eljáró I. rendű alperes, aki ügyvédként tevékenykedik, felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet - elsőfokú ítéletre is kiterjedő - hatályon kívül helyezését és - tartalma szerint az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését. Kérte az ügyben tárgyalás tartását. [17] Idézte az rPtk. 272. §
(1)bekezdését, 276. §
(2)bekezdését, 273. §
(1)bekezdését és 4. §
(1)bekezdését. [18] A felülvizsgálati kérelem indokolásában ismertette az elsőfokú eljárás során benyújtott bizonyítási indítványát és kérelmét, melyekből „megállapítható, hogy a felperes keresete nem megalapozott, mivel a fenti ügy összetett és bonyolultsága folytán ebben a formában nem bírálható el.” [19] Ezen felül még arra hivatkozott, hogy „a kezes szabadulására csak akkor kerülhet sor, ha a jogosultat terhelő behajtási gondosság elmulasztása és a kezes igényérvényesítési lehetőségének az elnehezülése, lehetetlenné válása között összefüggés áll fenn.” [20] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Hangsúlyozta, az I. rendű alperes nem jelölte meg, hogy a jogerős ítélet mely jogszabályhelyet sértette meg és hogy a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Érdemben is alaptalannak minősítette a felülvizsgálati kérelmet. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelem rendelkezik az rPtk. 272. §
(2)bekezdésében meghatározott tartalmi kellékekkel, hivatalbóli elutasítására ezért nem kerülhetett sor. [22] Az rPp. 73/C. §
(3)bekezdése alapján az I. rendű alperes beadványát a Kúria hatályosnak fogadta el. [23] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között érdemben vizsgálta felül az rPp. 275. §
(2)bekezdése szerint. [24] A Kúria teljes mértékben egyetért a jogerős ítéletben kifejtett állásponttal. Az eljárás adataiból egyértelműen megállapítható, hogy még a K.'96 Kft. felszámolásának megindulása előtt fellépett a kezesekkel szemben a felperes, ezért nem releváns, hogy a főadós felszámolási eljárásában nyilvántartásba vették-e a hitelezői igényét. Az alperesek vonatkozásában a perindítás hatályai a főadós felszámolási eljárásának kezdő időpontját megelőzően beálltak, a felperes tehát a követelését akkor is érvényesíthetné, ha a felszámolónak a hitelezői követelését nem jelentette volna be. [25] A Kúria csak megjegyzi, hogy iratellenesen állította az I. rendű alperes az eljárás során, hogy a felperes nem érvényesítette az igényét a főadóssal szemben. [26]az az I. rendű alperesi állítás is, hogy a felperes mentesítette az adóst a kötelezettsége alól. A behajtási gondosság sérelme, illetve az rPtk. 4. §-ának megsértése nem állapítható meg. [27] Felülvizsgálati kérelmében az I. rendű alperes azt is sérelmezte, hogy az általa kért bizonyítást nem folytatták le. E hivatkozásához kapcsolódóan azonban a megsértett konkrét jogszabályhelyet nem jelölte meg, ezért azt a Kúria érdemben nem vizsgálhatta [rPp. 272. §
(2)bekezdés, 1/
- (II.15.) PK vélemény 3.,
- pont]. [28] A felülvizsgálati eljárásban az rPp.
- §
(1)bekezdése értelmében bizonyítás felvételének nincs helye. [29] Mindezek alapján a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [30] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a felperes jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(2)bekezdésének a)-b) pontja,
(5)bekezdése, és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §
(1)bekezdése és 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- § alapján az I. rendű alperes személyes költségmentessége folytán állam viseli. [31] Jóllehet az I. rendű alperes kérte a tárgyalás megtartását, a veszélyhelyzet alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/
- (III.31.) Korm. rendelet
- §
(2)bekezdése alapján a Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát. Budapest,
- június
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: