A határozat elvi tartalma: Pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább huszonkét egyéni választókerületben jelöltet állított. KÚRIA Kvk.I.37.219/2014/3.szám A Kúria a ... ügyvéd által képviselt felperes neve kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság
- március
- napján meghozott 175/
- számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi végzést: A Kúria a Nemzeti helybenhagyja. Választási Bizottság 175/
- számú határozatát Kötelezi a kérelmezőt, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. I n d o k o l á s A kérelmező jelölő szervezet az országgyűlési képviselők
- évi általános választásán állított pártlistáját
- március 4-én bejelentette. A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) 175/
- számú határozatával a kérelmező jelölő szervezet által - az országgyűlési képviselők
- évi általános választásán állított pártlista nyilvántartásba vételét visszautasította. Megállapította, hogy a jelölő szervezet 11 megyében összesen 38 egyéni választókerületi jelöltet állított, de Budapesten egyet sem. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló
- évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.)
- §
(1)-
(2)bekezdései szerint az országgyűlési képviselők
- évi általános választásán pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. A választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §
(2)bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg. A jelölő szervezet pártlistájának bejelentése a törvényes feltételeknek nem felelt meg, tekintettel arra, hogy a lista nyilvántartásba vételének időpontjában a jelölő szervezet a főváros egyetlen választókerületében sem rendelkezett bejelentett vagy nyilvántartásba vett egyéni választókerületi jelölttel. A kérelmező az NVB határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, kérve annak megváltoztatását, és a pártlista nyilvántartásba vételét. Arra hivatkozott, hogy az NVB döntése megsértette a Vjt. 8. §
(1)-
(2)bekezdéseit, az Alaptörvény Alapvetés F) cikk
(2)bekezdését, Ve. 2. §
(1)bekezdés c, pontját,
- §-át. A kötelezően előírt 27 jelölt helyett 38 jelöltet állított 9 területi egység helyett 11 területi egységben. Nem lehet különbséget tenni a fővárosi és megyei területi egységek között. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan. Az NVB a Vjt.
- §
(1)-
(2)bekezdéseit helytállóan értelmezte, amikor a kérelmező jelölő szervezet által - az országgyűlési képviselők
- évi általános választásán állított pártlista nyilvántartásba vételét visszautasította. A Vjt.
- §
(1)-
(2)bekezdései egyértelműen fogalmaznak, mely szerint az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Megállapít tehát kötelező számú választókerületet
(27), és kötelező területei egységeket is (megyei, fővárosi). Bármelyik feltétel hiánya esetén a nyilvántartásba vételi kérelmet vissza kell utasítani. A kérelmezővel szemben a fővárosban is köteles legalább egy egyéni választókerületi jelöltet állítani, amely viszont esetében nem valósult meg. A Vjt. nevesíti különbségtételt. a szükséges területi egységeket, de ez nem jelent A fentiek folytán a Kúria azt állapította meg, hogy a kérelmező alaptalan bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be, ezért a Ve. 231. §
(5)bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta. A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét illetékmentességi nyilatkozat hiányában - az 1990. évi XCIII. törvény 43. §
(7)bekezdése alapján állapította meg, melynek viselésére a kérelmezőt kötelezte a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró