Kvk.37395/2014/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. c)és
2. e)pontjában foglalt alapelveket is, a 2011. évi CXC. törvény 24.§

(3)bekezdésének előírása folytán. KÚRIA Kvk.II.37.395/2014/2.szám A Kúria az I.-V. r. kérelmezőknek a Nemzeti Választási Bizottság (alperes címe)

1. március
2. napján meghozott 883/
3. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem folytán megindult nemperes eljárásban meghozta az alábbi v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 883/
4. számú határozatát és a Bács-Kiskun Megye
5. számú Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 35/2014.(III.25.) számú határozatát megváltoztatja, megállapítja, hogy dr. Salacz László képviselőjelölt megsértette a választási eljárásról szóló
6. évi XXXVI. törvény 141.§-át, 2.§

(1)bekezdés

1. c)és
2. e)pontjában foglalt alapelveket. A jogsértőt a további jogsértéstől eltiltja, és a választási kampány szabályainak megsértése miatt 50.000 (ötvenezer) forint bírsággal sújtja. A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. I n d o k o l á s Egy magánszemély kifogást nyújtott be a 2014. március 20-án a BácsKiskun Megyei választókerület fideszes országgyűlési képviselőjelöltje, dr. Salacz László (a továbbiakban: képviselőjelölt) által elkövetett jogsértő kampánytevékenység miatt, melynek során egy lajosmizsei óvodában a képviselőjelölt az általa adományozott alma szétosztásában vett részt. Erről a KEOL Kecskemét Online és a Kecskeméti Online Hírhatár tudósított. A kifogást a Bács-Kiskun Megye 01. számú Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a 2014. március 25-én kelt 35/2014.(III.25.) számú határozatával elutasította. Megállapította, hogy a képviselőjelölt által adott „almaadomány” a Városi Szociális Közalapítványnak került felajánlásra, majd a későbbiekben az óvodában a képviselőjelölt jelenlétében kiosztásra. A határozat szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2.§

(1)bekezdés c) pontjában foglalt alapelv nem sérült, mert nem nyert bizonyítást, hogy más jelölt vagy jelölőszervezet is szeretett volna hasonló tevékenységet folytatni, de visszautasításban volt része. A képviselőjelölt tevékenységét vizsgálva megállapította továbbá, hogy a Ve. 2.§

(1)bekezdés e) pontjában foglalt alapelv megsértése sem volt bizonyított, mert – álláspontja szerint – a Ve. 208.§ alapján a választásra irányadó jogszabályként csak a választás intézményére, a választási eljárásra vagy a választási szervekre vonatkozó jogszabályokat lehet értékelni. Utalva a Kúria Kvk.II.37.307/2014/

1. számú végzésére, kifejtette, hogy a választási szervek csak a Ve. rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálhatják, az egyéb jogszabályokat nem alkalmazhatják. A kifogást tevő személy fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság a 883/
2. számú határozatával az elsőfokú határozatot – osztva annak indokait - helybenhaqyta. A kérelmezők a határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelyben annak megváltoztatását és a kifogásnak való helyt adással a jogsértés megállapítását, a képviselőjelölt további jogsértéstől való eltiltását és a jogsértővel szemben bírság kiszabását kérték. Álláspontjuk szerint a Nemzeti Választási Bizottság téves jogértelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy a Ve. 2.§

(1)bekezdés

1. c)és
2. e)pontjában foglalt alapelvek nem sérültek. A Ve. 208.§-a folytán a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24.§

(3)bekezdésében megfogalmazott, a nevelési-oktatási intézmény helyiségében kampánytevékenységet, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység folytatását tiltó rendelkezés a választási eljárás során benyújtott kifogás elbírálása során nem hagyható figyelmen kívül. A határozatban hivatkozott kúriai döntés csak a választási plakátok kihelyezésének szabályaival összefüggésben foglalt állást az egyéb jogszabályok alkalmazhatóságáról, így az általánosságban, de a jelen ügyben sem lehet irányadó. A Ve. 2.§

(1)bekezdés a) pontjában foglalt, a választási bizottságokra előírt kötelezettségre tekintettel a választási eljárás alapelvének megsértése a választási eljárás formai szabályait kielégítő, de a választások tisztaságát nyilvánvalóan sértő, visszaélésszerű joggyakorlás esetében is megállapítható. Az ágazati, tiltó szabályba ütköző cselekmény esetén az alapelv sérelme fennáll. A Ve. 145.§

(2)bekezdésének rendelkezése az Nkt. 24.§

(3)bekezdésére tekintettel nem hagyható figyelmen kívül az esélyegyenlőség sérelménél. A kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme alapos. A Kúria a kifogáshoz csatolt újsághírek alapján megállapította, hogy a képviselőjelölt azáltal, hogy a Városi Szociális Közalapítványnak adományozott alma kiosztásában a lajosmizsei óvodában személyesen részt vett, - a Ve. 139.§-ára és 141.§-ára figyelemmel -, politikai céllal, képviselőjelölti minőségében eljárva kampánytevékenységet valósított meg, mert a tevékenysége a választói akarat befolyásolására, illetve annak megkísérlésére alkalmas volt. A kampánytevékenység folytatásának megítélése tekintetében a választási eljárási törvényen kívül, az ágazati szabályban foglalt, kifejezett törvényi tilalmat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az Nkt. 24.§

(3)bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmény – azaz a 7.§

(1)bekezdés a) pontja értelmében az óvoda - helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. A képviselőjelölt ezt a tilalmat megszegve járt el, amikor politikai céljai elősegítése érdekében személyesen közreműködött az óvodában az általa adományozott alma szétosztásában és nem elégedett meg csupán az adományozás tényével. Az adomány személyes szétosztása az arról beszámoló médiahírek folytán széles nyilvánossághoz eljutva a választói akarat befolyásolására alkalmas kampánytevékenységet valósít meg. Ez a kampánytevékenység a Ve. 2.§

(1)bekezdés

1. e)pontjába foglalt alapelv megsértésére alkalmas, és sérti a
2. c)pont szerinti esélyegyenlőség alapelvét is. Tévedett a választási bizottság, amikor úgy ítélte meg, hogy az esélyegyenlőség sérelme csak akkor valósul meg, ha más jelölő szervezetnek vagy más jelöltnek nem teszik lehetővé az óvodában ugyanezen tevékenység folytatását. Az esélyegyenlőség azáltal is sérülhet, ha egy képviselőjelölt előnyhöz jut törvénysértő eszközök alkalmazásával. A Kúria a kérelmezők érvelését osztja abban a tekintetben is, hogy a Ve. 2.§

(1)bekezdés a) pontjában foglalt alapelv érvényre juttatása a választási bizottságok feladata, ezért különös gonddal kell eljárniuk a választási kampány szabályait sértő cselekmények megítélésekor. A kérelmezők alapos bírósági felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria a Ve. 231.§

(5)bekezdés b) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság 883/

1. számú határozatát és a Bács-Kiskun Megye
2. számú Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 35/2014.(III.25.) számú határozatát megváltoztatta, a Ve. 218.§

(2)bekezdés

1. a)pontja alapján megállapította a jogsértés tényét, a
2. b)pont alkalmazásával eltiltotta a képviselőjelöltet a további jogsértéstől, a
3. d)pont szerint eljárva a jogsértővel szemben bírságot szabott ki. A Kúria a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, mert a képviselőjelöltnek megfelelő körültekintéssel, a rá vonatkozó szabályok ismeretében, tisztességesen és jóhiszeműen kell eljárnia. Nyilvánvalóan nem tekinthető jóhiszeműnek az, aki a jogsértést saját céljai elérésére, előnyök szerzésére használja fel, és aki ezen tevékenységét - a hírekben közzétett nyilatkozat szerint folytatni kívánja. A bírság összegét a Kúria mindezekre figyelemmel, az eset összes körülményét mérlegelve határozta meg. A Kúria a közigazgatási nemperes eljárási illeték viseléséről a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján rendelkezett. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§

(5)bekezdése kizárja. Budapest,

1. március
2. Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, dr. Tóth Kincső sk. bíró Dr. Márton